Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

Szomfet, 1979. április 14. 3 Komszomolküldöttség hazánkban A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodik az össz-szövetségi Lenini KomBzomol háromtagú küldöttsége, élén Igor Nyíkolajevics ScBolkowal, a Komszomol KB Intéző Bizottságának tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével. A szovjet ifjúsági vezetők megbeszéléseket folytatnak vendéglátóikkal a Komszomol és a KISZ együttműködéséről £ X, Határidő előtt Új bányaakna Embert, gépet egyaránt lyébe hatolva dolgozott az új próbára tevő másfél évi akna kihajtásán. munka után befejezték egy Annak ellenére, hogy rendezerméteres lejtősakna ki- kívül nehéz körülmények hajtását Tatabányán. A hazai között dolgoztak, kőzeteken, szénbányászatban szokásos vizes rétegeken kellett kemódszertől teljesen eltérő reeztültörniük, határidő előtt eljárással, egyszerre két fejezték be a lejtősakna kiirányból építették a 15/A bá- hajtását: Az előírtnál tíz nyaüzem eddig kiaknázatlan nappal korábban találkozott széntelepének elérésére a ki- az egymás felé haladó brilométeres lejtősaknát. Az gád, és lyukasztotta egybe az egyik csapat alulról a már aknát Az ezerméteres lejt&_ meglevő bányatérségből kiindulva tört a külszín felé, §kna kiépítésére azért volt a másik bányászbrigád pe- szükség, mert ilyen módon Idig a felszínről a föld mé- egymillió tonna kitűnő minőségű, úgynevezett pillérekben lekötött szén kiaknázását tették lehetővé. Az új széntelepeken most megkezdték az első frontfejtés kialakítását, t augusztusban megindulhat a folyamatos széntermelés is. Fonógépek mellett A Szegedi Textilművek BD üzemrészében, a korszerű fonógépek mellett helyezték el azt az elektronikus — termelésmérőnek elnevezett — szerkezetet, melynek segítségével bármelyik pillanatban ellenőrizhető a termelés állása. A felvételünkön is megörökített szerkezet a gyár elektroműszerészeinek találmánya, alkalmazásával a munka hatékonysága is növelhető Együttműködés Két évre szóló kulturális, oktatási és tudományos együttműködési munkaterv aláírásával ért véget péntekeu a magyar—olasz kulturális vegyes bizottság budapesti ülése. Az 1979—80-as évekre szóló munkaterv alapján egyebek között közös könyvkiadó-konferenciát rendezünk, amelytől a magyar irodalom olaszországi terjesztésének bővülését várják szkkembereink; filmművészeti kapcsolataink fejlesztésében pedig a magyar filmek olaszországi és az olasz filmek tervézett magyarországi bemutatósorozata jelent majd fontos állomást Az évindító KISZ-gyülésekről Április első hetében befejeződtek Szegeden a KISZalapszervezetek beszámoló, vezetőségválasztó és tervezó taggyűlései. Bár néhány nagyvállalatnál, ahol önálló KISZ-bizottság működik, még csak ezután tartanak küldöttgyűléseket, máris elegendő információ gyűlt öszsze ahhoz, hogy összegezhessük az eddigi tapasztalatokat. Az értékelő és évindító KISZ-gyűlések mérlegéről Batki József, a városi KISZbizottság titkára tájékoztat. — Mindenütt jól előkészítetten és rendben zajlottak a taggyűlések, a választások. A városi KISZ-bizottság közvetlen irányítása alá tartozó 78 dolgozói alapszervezet taggyűlését instruktoraink kísérték figyelemmel. A közvetett irányítású alapszervezetek tevékenységéről a helyi KISZ-bizottságoktól kaptunk jelentést. Ezidáig több mint 300 munkahelyi KlSZ-közösség múlt évi munkáját elemeztük. — Történtek-e változások a városi KlSZ-alapszervezetekben? — Személyi problémák és fiatalok nem kellő „hozzáállása" miatt — a pártszervezet egyetértésével — megszűnt a Csongrád megyei Mentőállomás egyetlen KISZalapszervezete. Létszámcsökkenés okozta a Szegedi Városellátó Vállalat KISZalapszervezetének megszűnését. A városi tanácsnál az átszervezés jelentett gondot: egy alapszervezet maradt hárem helyett, önálló KISZkollektíva alakult két sportegyesületnél: a SZEOL AKnál és a Szegedi Dózsánál. Hasonlóképpen új még az Idegenforgalmi hivatal, a városi tanács szolgáltató üzeme és az 1. számú SZTK öt éve megszűnt s most újjáalakult KISZ-alapszervezete. Az elmúlt mozgalmi évben két KISZ-bizottság kezdte működését: egyik a ZÖLDÉRT-nél, a másik a Tanácsi Szolgáltató és Kommunális Vállalatoknál. A DÉMÁSZ-központban — ahol egyébként szép eredményekkel dicsekedhetnek a vállalat ifjúkommunistái — az ugrásszerű fejlődés okozott gondot. Ott a tavalyi hatvanról százra növekedett a taglétszám. A Móra Tsz-ben viszont a gazdaság nehézségei befolyásolták a KlSZ-alapszervezetek munkáját — Hány tagtól vált meg az idén az ifjúsági szövetség Szegeden? — Tartós passzivitás miatt eddig 102 fiatalt töröltek a KISZ tagjai sorábóL Párttag közülük mindössze egy akadt Sajnálatos, hogy a kizártak 70 százaléka munkásfiatal, önként saját kérésükre 372en léptek ki. Többségük betöltötte, vagy jóval túlhaladta a harmincadik életévét. — Kik maradtak vezetői poszton? — A KISZ-titkárok 60 százalékának ismét bizalmat szavazott a tagság — ez az utóbbi évek legjobb aránya. A vezetőségi tagok 50 százaléka továbbra is valamilyen tisztséget tölt be. A nök aránya a vezetőségekben megközelíti a 40 százalékot — A KISZ-szervezetek alapdokumentumairól, az akcióprogramokról milyen az összkép? — Általában jó. Mindenütt felhasználták az első taggyűlés, az egyéni beszélgetések tapasztalatait és a pártvezetőség véleményét A program összeállításánál figyelembe vették a helyi pártszervezet cselekvési programját, valamint a gazdasági feladatokat. A gazdaságpolitikai célkitűzések terjedelmileg talán a leghosszabbak a tervezetekben, de nem elég konkrétak, nem építenek kellően az egyéni vállalásokra. Szépen illeszkednek azonban a munkatervek a városi KISZ-bizottság akcióprogramjához. A feladatok megfogalmazásában nagy figyelmet fordítottak a KISZ-vezetőségek a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB munkaversenyről szóló állásfoglalására, a védnökségi mozgalmakra, a társadalmi munkaakciókra. Nehézséget csupán az okozott, hogy sok új KISZ-titkár nem ismeri behatóan a KISZ KB 1974. áprilisi határozatát. Ez többek között kimondja, hogy az ifjúsági szövetség politikai szerepének növelése érdekében erősiteni kell a tervszerűséget az alapszervezetek munkájában. Rózsa Imre Fiát m$só holló „Nagypénteke n mossa hol ló a fiát" — ez a szólásmondás abból ered, hogy ez a madár költi ki legkorábban tojásait, ha az ünnep tavasz elejére esik, húsvét táján. A hosszúra nyúlt tél és a kései kitavaszodás ellenére az idén sem változtatta meg ezt a szokását. A hazánkban általában ritka, de a közelmúlt években gyakoribbá vált fekete holló idei első fiókáit most fedezték fel az erdészek a zempléni hegyekben. A parasztság helyzetét elemző megye! pártbizottsági köziemény visszhangjából Jé munkával, versennyel erősíteni a közös sikereket Április 8-án, vasárnap látott napvilágot megyénk lapjaiban az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága március 2-i ülésén elfogadott határozatot ismertető közlemény. Ezen az ülésen „A parasztság gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéről, tudati fejlődéséről tárgyaltak, felmérték a jelenlegi helyzetet, és meghatározták ~ toron következő feladatokat. A közlemény nagy visszhangot keltett megyénk közvéleményében. A sok elhangzottból az alábbiakban két — egy vásárhelyi és egy fábiánsebestyéni — véleményt ismertetünk. Nemcsak házunk kerítéséig... Mi szabta meg a földműves ember céljait, vágyait valamikor? Mi valósult meg abból és hogyan? Sokat mondhatnának erről a vásárhelyi határrészek külső szélén élők. A Rákóczi Tsz-beliek közül hallgattam meg Kardos Pált, és megtudtam, miféle változást hoztak az évek, csak amióta a közösben élnek. A célok, a vágyak miképpen fordultak a gazdálkodással együtt? — Jó, jó — mondtuk, kilencszázhatvanban, amikor jöttek az, agitátorok —, önkéntes ez, hát persze, hogy önkéntes. Csak megy az ember, ha másként nem tehet — Így emlékezik Kardos Pál, és mondja: — Belépett az ember a tsz-be, tényleg a maga akaratából, de... nem hitte, nem hitt benne, mert amabban hittünk. Most? Ezt a mai közöst sokkal jobbnak tartja számon mind, mint az akkori ígéreteket És vissza egy se menne egyéni gazdálkodónak. — Tanultam, megismerkedtem nemcsak a nagyüzem új berendezkedésével, céljaival, lehetőségeivel, hanem a párttal is, ahova 1962-ben kértem felvételemet. Felvettek és lehetőségeket, feladatokat kaptam. Most a tsz pártvezetőségének tagja, az üzemi pártvezetőség titkárának helyettese az egykori kisparaszt. Ugyanakkor állattenyésztési brigádvezető a tehenészetben. Nem akármiféle sarzsi: a Rákóczi Tsz Hódmezővásárhelyen az állami gazdaság után következik a tejtermelésben és a megyei élvonalban halad. A brigádelső nyugodtan mondja, pedig büszkélkedhetne is, hogy tisztaság, minőség, zsírtartalom szerint első osztályú tejet szállítanak, és csak a szegvári tsz jár előttük a közös gazdaságok közül. — Egy-két gazda elérhetett ilyen eredményt, de itt most ezen a szinten áll ez az egész határ. Firtatom, mi ennek az oka legfőképpen? Olvasták-e az újságban azt a közleményt, amelyben éppen ezekről, a paraszti életben bekövetkezett változásokról nyilvánította véleményét a megyei pártbizottság? Kardos Pál bólint a kérdésre: — Olvastam, egyetértek. Előkerül az újság, és egymásnak idézzük a közlemény részleteit: „Szövetkezeti parasztságunk... sajátjának érzi azokat a nagy horderejű változásokat, amelyek a mezőgazdaságban végbementek." — Így van. Olyan körülmények alakultak ki, hogy aki az átszervezéskor nem hitte, ma jónak tartja. „Parasztságunk növekvő felelősséget érez a helyi és az országos feladatok iránt" — olvassuk tovább a közleményt, és Kardos Pál helyesel: — Legfőképpen az a jó itt nálunk, és ezt erősitjuk tovább, hogy az első mindig a közös. Olvassuk tovább a közleményt: „Mind több tapasztalat igazolja, hogy a parasztemberek gondolkodása nemcsak házuk kerítéséig terjed." — Igazolhatom — teszi le a maga voksát nyíltan a brigádelső, és sorolja, menynyi mindenben maga a tagság intézi ma a közös dolgokat Személyesen is vezető, sokan kapnak, vállalnak tisztségeket — Legszélesebb mozgalom a verseny. A szocialista brigádokban maga a tagság írja le, rögziti vállalásban a közéletiség helyi törvényét hogy a legfőbb a közösség érdeke. — A November 7. brigádban például, amelynek vezetője a párton kívüli Sárosi János tehenész, papíron olvasható, hogy bármilyen probléma kerekedik, a brigádközösség minden tagja kötelezőnek tekinti önmagára, hogy segitsen. Első a termelés. Azután, ha valamelyik tagtárs házat épít, ott vagyunk. A betegekről közösen gondoskodunk, és arról is, hogy hiányát a munka ne nélkülözze. Kapott a brigád a jó helytállásért 13 600 forintot Sárosi János javasolta, hogy ne osszuk el a pénzt, hanem fordítsuk közös célokra. Ketten halványan ellene szóltak, nem lehetne-e legalább egy-egy százast fejenként elosztani? Mit szól az asszony, ha a i el vény mellé semmit sem viszünk haza? De a többség úgy döntött, ahogy a brigádvezető javasolta. — Egyszóval, tényleg nemcsak a házuk kerítéséig néznek és látnak. --- így van, de... van még mit tennünk. Már szóltam a tanulásról. Egyre több itt az értő szakember. Viszont magasabb szintű tudásra kellene jobban törekednünk. Például, hogy amit az újság, a rádió, a televízió nyújt, az oe legyen elég. A napi tájékozottságnál lássunk tovább, hogyan rendezzük be életünket ezután a termelésben, az otthoni dolgainkban a pihenőidőtől addig, hogy hova, merre induljon a gyerek? Mert a város az még... innét messze van. De ahhoz közelítenénk minél gyorsabban. KC. I. A háztáji a szövetkeze! üzemága Fábiánsebestyénen, a Kinizsi Termelőszövetkezetben munkatársunk Bertus Pállal, a tsz elnökével beszélgetett, aki a többi között elmondotta: — Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának üléséről kiadott közlemény, amely a parasztság gazdasági, társadalmi, politikai helyzetét, tudati fejlődését elemzi, a reális valóságot tükrözi. Számot ad arról az óriási minőségi változásról, amely végbement a magyar mezőgazdaságban, a parasztság életében. Ezt az tudja csak igazán értékelni, aki részese volt az eseményeknek. Elmondhatom, hogy például nálunk, az első számú szövetkezeti vezetésben tevékenykedőknek ma már jelentős hányada felsőfokú végzettségű. Egy részük még középfokú, de politikai marxista végzettséggel rendelkezik. Ügy vélem, hogy már nincs olyan hely a megyében, ahol a párttitkár ne végzett volna valamilyen politikai iskolát. Ezt azért hangsúlyozom, hogy felhivjam a figyelmet arra, amelyet megfogalmazott a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság is a mezőgazdasági szövetkezetek vezetésével kapcsolatban. Beszélhetnék a parasztság gazdasági körülményeinek változásáról, de ezt nem akarom részletezni. Inkább a magunk helyzetéről szólok. Például a háztáji gazdaság és a közös viszonyáról. Helyeslem azt a megállapítást a megyei pártbizottság közleményében, hogy szövetkezeti parasztságunk gondolkodása és életmódja a mezőgazdasági munka jellegének, a termelési viszonyok változásának hatására a magántulajdonosi szemlélettől egyre távolodik, s a szocialista erkölcshöz és életmódhoz fokozatosan és differenciáltan közeledik. De nagyon igaz az is, hogy a gondolkodásváltozást lassították bizonyos tendenciák. Igen. Sokáig a háztáji volt a sziget, ahol a parasztember hagyományosan dolgozott, amit konkrétan a sajátjának tekintett. Ez képviselte a múltat, ez konzerválta régi életmódját Most Fábiánsebestyénen ls szemtanúi vagyunk a háztáji gazdaságok átalakulásának. Való igaz, hogy a háztáji a szövetkezet üzemágává változik. Szövetkezetünk vezetősége a párt agrárpolitikájának megfelelően támogatja a háztáji gazdálkodást. A közös gazdaság termékeny kapcsolatot teremtett a háztájival, ellátja vetőmaggal, vegyszerrel, kerti traktorral stb. Ez a segítségnyújtás kedvezően érezteti hatását a háztáji fejlődésében, termelésében és eredményességében, a tagok jövedelmének alakulásában. Ugyanakkor az is tény, hogy ezt, a közös és a háztáji közötti kapcsolatot egyesek a tisztesség határán túl szeretnék kihasználni. S olykor nem is olyan könnyű leblokkolni a már-már harácsolásnak tűnő manővereket. Nem tartom én kritikusnak a helyzetet, de beszélni róla, úgy vélem, szükséges. A gazdaság intenzív fejlesztésének korszakát éljük. A középvezetőkre is mind nagyobb feladatok hárulnak. Ugyanakkor személyi jövedelmük növelése is sarkallja őket. Így aztán előfordul, hogy egyesek bebújnak a fóliasátorta napközben, ott dolgoznak és a közösbeli feladatukat ner* látják el megfelelően. Én azzal értenék egyet, ha olyan differenciált jövedelmezőséget biztosítanánk a szövetkezetben, hogy a középkáder-állomány találja meg azt a számítást, amit egyébként csak az intenzív háztáji gazdálkodással tud megteremteni magának. Egy másik jelenség, amely emberekhez; közösséghez kapcsolódik. Biztos igaz, tagadni sem lehet, hogy politikai műveltségben, a közösségi élet formulájában, demokratizmusában nagyon komoly előrelépések történtek. De a kőzéletiségben nem haladtunk megfelelően előre. Nagyon helyeslem a különböző továbbképzéseket, magam is részt veszek ilyenben, de ügy vélem, ezt a továbbképző tevékenységet is szervezettebben, megalapozottabban kell végezni. Pontosabban: a társadalmi, gazdasági szükségleteknek megfelelően. Az elmúlt évtizedek tanúsítják, hogy a politikai ráhatás egésze képes volt a tudati fejlődésben ilyen jelentős eredményt elérni, lényegesen megjavítani a parasztság gazdasági, társadalmi helyzetét. De meg kellene vizsgálni mindenkinek a maga területén: hogyan tehetnénk többet a kulturális igénykeltés érdekében és az igények kielégítéséért. Mert az élet itt is előrelépést követel valamennyiünktől, amint azt a megyei pártbizottság állásfoglalása is hangsúlyozza — mondotta befejezésül Bertus P4L H. ff.