Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-10 / 83. szám

4 Kedd, 1979. április 10. Pártfórumon Szeged kiskereskedelme Gazdasági vezetők és párttitkárok beszámoltatása Van-e elfekvő árukészlet? A forgalom növekedése és a bérfejlesztés hogyan viszonyulnak egymáshoz? Milyen mértékű a vásárlók panasza a kiszolgálás elégtelensége és bizonyos áruik hiánya miatt? Mennyi az egy főre jutó vásárlás? Hol tartunk Szegeden a belvárosi üzletek korszerűsítésében ? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzottak el azon a tanácskozáson, amelyet az MSZMP Szeged városi bizottsága gazdaságpolitikai osztálya tartott, illetve számoltatta be az utóbbi három év gazdasági eredményeiről a Centrum Áruház, a Komplett Ruházati Vállalat, a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat és a Delita Kereskedelmi Vállalat párt- és gazdasági vezetőit. A Centrum Áruház üzleti és gazdaságpolitikai célkitűzéseiben budapesti központja irányelveihez Igazodva áll vásárlói rendelkezésére az V. ötéves tervben is. Áruforgalmában dinamikus a fejiódés az utóbbi három évben. Az V. ötéves tervben a ráeső rész 2 milliárd 400 millió forint forgalom lebonyolítása. Tervétói eddig nincs lemaradása és várhatóan nem is lesz. Azzal, hogy mind több osztályán honosítja meg az önkiszolgáló rendszert és áruellátása kiegyensúlyozott, nyert a vásárló és az üzlet. A szegedi Centrum Áruházban minden tizedik dolgozó párttag. Rajtuk — és hatásukkal a többi dolgozóra — sok múlik, ö hogy a vevők minden tekintetben megelégedetten, a keresett árucikkel távoizzanak az üzletből. A kiskereskedelmi vállalatok gazdasági és pártveaetólnek beszámoltatásán több oldalról is felvetődött a szegedi nagyáruház közelgő létrejötte, amellyel üzleti és gazdaságpolitikai célkitűzésekben számolni kell. Érinti ez majd a forgalom alakulásában a Centrum Áruházat, de leginkább a Komplett Ruházati Vállalalatot, amely szegedi üzleteinek korszerűsítését ennek je• gyében kezdte el 1977-ben és azóta is folytatja. Szegedi boltjai — egy kivételével — korszerűek, s ez örvendetes akkor is, ha az utóbbi három évben — az üzletek hosszabb-rövidebb ideig tartó bezárása miatt — bizonyos lemaradás következett be a vállalat áruforgalmában. Közrejátszott persze az is, hogy bizonyos cikkekből az árukínálat sem volt egyenletes. Sokat javult ugyan a kereslethez igazodó kínálat csecsemő- és gyermekruházati cikkekből, méterárukból, gyermekcipőből. kevésbé azonban választékban a hazai gyártmányú kötöttárukból, lakástextíliából, divatcikkekből. A vállalati gazdasági érdekeket alárendeli a központi célkitűzéseknek hatékonyságában, a munka minőségében is — ez a törekvés a fő jellemzője az utóbbi három évben a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak. A tervét megközelítő áruforgalma mellett évről évre szembetűnőbb a szakképzett kereskedők — üzletvezetők és eladók — hiánya. Ez is oka, hogy esetenként csorba esik a kereskedelmi kulturáltságon, másrészt ezt sértik meg azok a társvállalatok, amelyek késedelmesen szállítanak, avagy nem tesznek eleget minden tekintetben a megrendeléseknek. Ez egyaránt sérti az üzletet és a vásárlót A Szegedi ÉLIKER pártái apszervezetének vezetősége megbeszélést kezdeményezett a szállítópartnerek pártszerveivel. Ez jó alkalom a közös érdekek egyeztetésére. Eredményre vezetett ilyen jellegű megbeszélés a jobb együttműködésre a tejipari vállalatnál. Ilyen értelemben tárgyalnak majd a ZÖLDÉRT, a PIÉRT Vállalat, a Csongrád—Bács megyei FÜSZÉRT, valamint a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát pártszerveivel is. A jó áruellátásért elég sokat fuvaroznak, keresztülkasul járják az országot saját gépjárműveikkel a szegedi kiskereskedelmi vállalatok. Ilyen gondja van a vegyes iparcikkektől a bútorig, a háztartási és a mezőgazdasági kisgépektől az üveg- és porcelánig foglalkozó Delta Kereskedelmi Vállalatnak is. Forgalmának mintegy 60 százaléka Szegeden bonyolódik le és itt is csapódnak le leginkább a termékváltással kapcsolatos problémák. Jó és javuló az ellátás üveg- és porcelánáruból, sport- és játékcikkekből, mezőgazdasági kisgépekből. Kiugró a fordgalom vegyi és háztartási cikkekből, hiányos ugyanakkor különböző alkatrészekből : kerékpárból, kismotorból. Sok kritika éri még mindig a bútorszakmát. Igaz, hogy több száz bútorfajta van forgalomban, a Delta Kereskedelmi Vállalat üzletei azonban esetleg tíztizeukettőt tudnak bemutatni helyszűke, és elégtelen raktározás miatt, I A stabil árpolitika. az alacsony árfekvésű áruk körének bővítése, a jobb munka- és üzemszervezés az üzletekben is a kereskedelmi kultúra megkövetelése — elég sokszor elhangzott ezen a megbeszélésen. A kereskedelemben is széles körű a szocialista brigádmozgalom, amelynek eredményei kézzel foghatóak. Erősek a szegedi kiskereskedelemben a pártszervek, munkájukat magabiztosan végzik, a gazdasági vezetésnek jó partnerei, az együttműködés kölcsönös a vállalati feladatok elvégzésében, a kereskedelmi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésében megbecsültetésében. Ez tükröződött a beszámoltatott gazdasági vezetők — Gráf Imre, Telkes György, dr. Kuti Árpád, Fekete Sándor, Somogyi Aladárné — és a párttitkárok — dr. Polyvás Csaba, Fürész Kálmánné, Pigniczki Józsefné, Turbuk Károlyné — beszámoltatásából, gazdaságpolitikai munkájukról. A tanácskozást vezető és összefoglaló dr. Csonka István, az MSZMP Szeged városi bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője a többi között art hangsúlyozta, hogy kölcsönösen eredményes volt ez a tanácskozás. A vállalatok közelebbről megismerték egymás eredményeit, a közös gondokat, s a problémák megoldásának lehetőségeit. A vásárlói közérzet biztonságáért sokat tehet a kiskereskedelem mindazon gondok leküzdésével, amelyek' ugyan esetiek, de sértik a vásárfót. Törekedni kell a jó vállalati, partneri kapcsolatok megteremétésre, a kereskedelmi kultúra elmélyítésére. Lődi Ferenc Á munkaviszony létrejöttéről A munkaviszony létesítéséről kér tájékoztatást K. M. szegedi olvasónk. Kcri: ismertessük, hogyan jön létre szabályosan a munkaviszony, azt milyen időtartamra lehet létesíteni és a szerződésnek mit kell tartalmaznia. A munkaviszony a vállalat és a dolgozó megállapodása — a munkaszerződés — alapján jön létre. Munkaszerződésnek számit a kinevezés vagy választás és annak elfogadása is. A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. A munkaszerződésben a felek más kérdésben is megállapodhatnak. A munkaszerződés megkötésének nem előfeltétele az írásbeliség, az létrejöhet akár szóban, akár írásban. Az írásbeliség csak akkor kötelező, ha a szerzőre kötötték, vagy amikor a szerződés érvényességéhez a felügyeleti szerv hozzájárulása szükséges és amikor a szerződés írásban való megkötését a dolgozó kéri. Írásba kell foglalni azt is, amikor a dolgozót változó munkahelyre, vagy részmunkaidőre alkalmazzák. Különösen az első ízben munkába álló fiataloknak fontos tudnivaló, hogy a dolgozó alkalmazása írásbafoglalás nélkül is változó munkahelyre szól azokon a területeken, illetve munkakörökben, amelyekben a dolgozókat rendszerint változó munkahelyeken foglalkoztatják (például: a posta, az építőipar, stb.). A szerződés megkötésekor azonban a dolgozót a vállalatnak a változó munkahely jellegére ez esetben is figyelmeztetnie kell. Ha a munkaszerződés írásdést harminc napot mégha- ba foglalása egyébként nem ladó tartamú határozott idő- kötelező, annak megkötésekor a dolgozó figyelmét fel kell hívni arra, hogy kérheti a munkaszerződés írásba foglalását. Ha a dolgozó ezt kéri, mindaddig nem köteles munkába állni, amíg az írásba foglalás nem történik meg. Ha a munkát már megkezdte, amennyiben a vállalat a munkaszerződést felhívása ellenére három napon belül nem foglalja írásba, azonnali hatállyal is kiléphet. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a munkába lépéstől számítva harminc nap már eltelt. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ha azt 30 napot meghaladó tartamú határozott időre kötötték. Ennek elmulasztása esetén a munkaviszony határozatlan időre létesül. Ha a felek a szerződésben másként nem állapodtak meg, a dolgozónak a munkaszerződés megkötését követő munkanapon mun. kába kell lépnie. Dr. V. M. HÁZASSÁG Juhász János Sánűor és Kálmánczi Irén, Szalma István es Kalmár Katalin Ibolya, Szabő Ferenc és Sípos Katalin Terézia, Gajdacsi Tibor és Sövényházi Ágnes, Csanádi Sándor és Herczeg Mária Terézia, Bukva Menyhért és Vajda Ilona, Csetvel János és Nagy Irén, Molnár István és Kalmár Mária Edit, Csipak István és csikós Katalin, Tarcsi Károly és Tóth Ágnes, Ördög Gábor Józseí és Burkus Mária, Pap Mihály István és Bágya Eva, Bárdóczky András István és Miklós Zsuzsa Júlia, Kása József és Szűcs Violetta, Régi László és Acs Zsuzsanna. Szűcs Tibor és Szabó Rita házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dr. Kevevárl Józsefnek és Boda Edit Máriának Edit. Kovács Józsefnek és Mayer Magdolna Teréznek Andrea. Szabó Lászlónak és Nacsa Juliannának László, Miklós Lászlónak és Bata Máriának Henrietta. Tót Andrásnak és Dombóvári Margitnak Tünde Andrea, Erdei Zoltánnak és Antal Zsuzsannának Szilvia Zsuzsanna, Kardos Istvánnak és Kéri Erzsébet Máriának Tibor István, Ktspál Gézának és Fodor Máriának Róbert, dr. Halász Tamás Péternek és Kókay Ágotának Péter, Kasza Lajosnak és Juhász Ilonának Helga, Flaisz Sándornak és Stenczel Magdolnának Anita Magdolna, Kónya Imrének és Masa Judit Ibolyának Zoltán, Kaiser Rezsőnek és Szabó Katalin Máriának Rezső András. Mucsi Imre Jánosnak és Erdélyi Máriának Anikó, Szél Antalnak és Hell Ilonának Tünde. Kocsis-Nlgrédi János ülésnek és Kovács Éva Zsófiának Zsolt. Sári Mihálynak és Dávid Erzsébetnek Benedek, Varga Istvánnak és Horváth Margitnak István Zoltán, dr. Mojzes Lászlónak és Dósa Erika Erzsébetnek Erika Kata, Demeter Lászlónak és Kaousi Honának Gabriella, Kutas Bélának és Kerekes Annának Edit Réka, Koríca Jovannak és Tar Gizellának Csaba Sztojan, Családi események Kerekes Józsefnek és Vlgytkán Zsófiának József, Sztojkó Jánosnak és Garami Rita Évának János, Kovács Zoltánnak és Krucsó Rózának Zoltán, Merfelsz Józsefnek és Gágyor Erzsébet Rozáliának János Tibor, Kovács Gábornak és Szűcs Magdolna Juditnak Betarlx, Kádár Sándornak és Frank Ilonának Adrién Dóra, Perneki Istvánnak és Éberhardt Ilonának Szilvia, Nagy Ferencnek és Nagy-Sarkadi Margitnak Zita Katalin. Frank Józsefnek és Márton Juliannának József, Bigors Antalnak és Császár Mártának Szilvia. Varga Józsefnek és Vér Erzsébetnek Péter, Nagy Csaba Károlynak és Tóth Margitnak Csaba, Serley Tamásnak és Soproni Idának Ottó, Oláh Kálmánnak és Tamás Györgyinek Renáta Györgyi, Juhász-Vedres Ferencnek és Seres Ibolyának Gabriella. JuhászVedres Ferencnek és Seres Ibolyának Csilla, Vér Sándor Lajosnak és Bata Mária Katal'nnak Attila, Jenei Ferencnek és Kindlein Katalinnak Gábor Tamás, Nádudvari Ferencnek és Barics Zsuzsannának Ferenc, Kismárton Jánosnak és Turi Erikának Attila, Csonka Ferencnek és Szabó Rózsa Erzsébetnek Krisztina Rózsa, Steíanuez Gyulának és Kiss Jolánnak Róbert, Molnár Gábornak és Lengyel Ágnes Irénnek Gabriella, Lapu Sándornak és Aradi Ibolyának Zoltán, Keserű Sándornak és Korom Juditnak Róbert, dr. Jeszenszky Pál Lehelnek és Makra Klárának Tamás Attila, Ancsányl Sándornak és Balog Erika Rozáliának Erika, Szervánszky József Lászlónak és Gubacsi Juliannának Judit, Újvári Ernőnek és Farkas Máriának Ernő, Juhász Istvánnak és Tóth Margitnak Ivett, Gaudi Albertnek és Szénásl Juliannának Bernadett. Mulatt Jenőnek és Király Editnek Livia, Bajusz Mihálynak és Szabó Katalinnak Ildikó, Török Józsefnek és Temesvári Irénnek Zsuzsanna. Gazdagh Zoltán Nándornak és Bán Gabriella Katalinnak Gabriella Erika. Gazdagh Zoltán Nándornak és Bén Gabriella Katalinnak Zoltán Gábor. Kecskeméti-Kovács Antalnak és Szabó Rozáliának Antal nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Pintér Ferencné Bálint Etelka, Mentus Dezsőné Rigó Erzsébet, Borsos Mihály, vlrágh István, Ábrahám Istvánné Mészáros Mária, Báló Ferencné Mészáros Erzsébet, Mayer Mihályné Buknitz Ilona, Farkas Lajos, Kisoéter Istvánné Császár Erzsébet, Buczó Antalné Török Ilona, Gyurik Ferencné Kovács Etelka. Podonyt Andrásné Gunics Mária, Solymosi Adám, Lakatos Mihályné Vajas Aranka, Baráth Mihály, Ocskó Jánosné Bárkány Anna, Városi Dezső Arpádné Nagy Erzsébet, Vastagh Pál, Frindt Béláné Harkai Mária, Cserháti Flórián. Erdős Péter, Engedi József, dr. papdi Sándor, Kószó Vincéné Sával Erzsébet, Gyuris István. Rácz Lajos, Báló Jánosné Kovács Erzsébet, Oer'a Antalné pólya Viktória Julianna. Hosztyina Gvörgvné Urbancsók Mária. Börcsök Szilveszterné Kis Etelka. Kanás Flórián, Fábián István, Mák Józsefné Eszik Mária, Vainat Lajosné Rácz Julianna, Márl Terézia, Nagy András, Pano Ferenc. Kovács Ferenc. Sándor Istvánné Sándor Margit, Betovics Andrásné Kozák Veronika, Rácz István. Csatlós Mihályné Klsszabó Ilona, Erdei Imre, Misán Mária, Sztládl Nnádor. Gera Antalné Molnár Etelka, Plpicz Béla, Apró Jánosné Kámán Viktória meghalt. Zelei Miklós; A kezdet Egy életút dokumentumai 4

Néha megpróbáltam alkalmazkodni a többi gyerek* hez, de nem sikerült, mert nagyon elültették bennem a kisebbségi érzést. Ha fiatal gazdám és legénybarátai öazszejöttek, mind csak azt mondogatták, hogy még egy ilyen ronda gyereket nem láttak, soha nem fogok nőt kapni, senki nem fog szeretni. Szomszédunkban korban hozzám illó lány szolgált. Tehenet, disznót legeltetett. Odakeveredtek egyszer ezek a legények, és megkérdezték tőlem, foglalkoztam-e már növel? Nem értettem a kérdést, de azért ráfeleltem, hogy nem. Erre megmagyarázták, mit kell a nővel csinálni. Addig-addig. míg felbéreltek, hogy ők inkább vigyáznak a jószágra, csak tegyem meg. — Vagy félsz? — Én? Dehogy félek! És indultam is, hogy bizonyítsam bátorságomat, holott még azzal sem voltam tisztában, hogy üzemképesnek kell lennem. Hátába kerültem a lánynak, a féllábát kirántottam alóla, és hasra vágódott. Alig tudtam a hátára fordítani, mert roppant erős i.s volt. De sikerült. S olyan szerencsésen, hogy mindkét kezére ráfeküdt. Igaz, kl is melegedtem. Mámorittasan néztem körül. Ezután jött a meglepetés. Gombolni kezdtem a rövidnadrágomat, el kellett engednem a lány vállát O meg kiszabadította a kezét éppen azt, amelyikben a botot szorította. Közben köpködött mint a hörcsög. Utána olyat ütött a kezemre, hogy üvöltve menekültem. — Mit akarsz, te! — kiabálta utánam, a legények meg nevettek. Futott utánam a lány, botjával ügyesen eltalálta a lábamat. Elestem, ő meg rámült és jól megvert. Sírtam, és megfogadtam, hogy az életemben többet én lányokkal ki nem kezdek. Kezdtem rájönni, ha bajban vagyok,- nem számíthatok magamon kívül senkire. Lázadoztam a cselédsorsom ellen, de egyedül, segítség nélkül nem volt bátorságom bármibe is belefogni. A gazdasszonyom negyvenhét májusának végén vásáron volt, én is kaptam egy öltöny ruhát: rövidnadrágot, inget, kiskabátot. — Jól viselkedj, gyerek, mert egy mázsa búza árát pazaroltam rád! — mondta, amikor átadta. Elkeserített, hogy egy év alatt csak egy mázsa búza árát érek. Elhatároztam, hogy megszököm. De nemcsak ezért. A fiatal gazda egyik napon hozott az istállóba egy liter bort, hogy adjam a csósznek, ha érte jön, mert ők mennek a szomszédba. Kíváncsi voltam, milyen ízű a bor? Épp trágyát hordtam, aljaztam és abrakoltatnom is kellett a délutáni kihajtás előtt. Az első korty nem ízlett. Ám ahogy ment lel'elé, olyan jól megmelengette a nye-* lőcsövemet meg a gyomromat, hogy újra meghúztam. Már nem találtam se keserűnek, se savanyúnak. A második forduló trágya után megint. És mikor arra került a sor, hogy abrakolni kellett a teheneket, bivalyokat, addigra tántorogtam már. Mindenből kettőt láttam, és minden gondom, bajom. szenvedésem kitört belőlem. Megkevertem a darát, s bot kíséretében adtam a jószág elé. Ha hozzányúlt, az orrára ütöttem. Ahogy én kaptam mindig ártatlanul. Egyetlen vödör darából az összes jószágot megabrakoltattam. Jött a fiatal gazda ellenőrizni, megkapták-e az állatok az abrakot. Én mondtam, hogy nem kellett nekik. Ö is megpróbálta. Szegény jószágok már a vödör láttán elhúzódtak. Ezután kiengedtem őket legelni. Akkorra úgy elfogott a bor hatása, hogy négykézlábra állva rókáztam ki mindent. Ahány jószág, annyifelé a kárban. A gazdám felfedezte. Odajött, belém rúgott: — Hol a jószág? — Jó helyen! — mondtam. Megint kaptam egyet, és észrevette, hogy részeg vagyok. Erre nagyon elvert, két napig dolgozni sem tudtam. A harmadik napra úgy ahogy felépültem. Szerencsémre nagyon szép idő lett. Délután kihajtottam legelni. Amikor nem látszott már a tanya, összetereltem a jószágot két kukoricatábla közé és elindultam Bercelnek. Az éjszaka meleg volt, a kukoricásban aludtam, jó sokat. Elindultam helyet keresni. Furcsamód, nem messzebb, hanem közelebb kerültem szülőfalumhoz. Este egy tanyához értem, erős kutyaugatás hallatszott az akácok közül. Bementem. Fiatalos férfi élit az udvaron, mellette három nyakörves komondor. Pintér István, mert így hívták, megengedte, hogy ott maradjak, de előbb el kellett sorolr n mindent, honnan jöttem, merre tartok? En ezt nem tudtam megmondani, minden mást egy,szuszra adtam elő. Megígérte, hogy nem enged el, hanem beszél a gazdával, megkéri, hadd maradhassak náluk télire. Mert ő csak harmados volt. Az igazi gazda Farkas Lajos. A gazda megengedte, sőt, a jószágok mellé fogadott meg, dé be kellett jelenteni a rendőrségen, mert akkor már -az olyan szerencsétleneknek is kezdték gondját viselni, amilyen én voltam. Fél év után fogott a gazdóm és elindultunk Üjszászra, a rendőrségre. Útközben magyaráztam, győzködtem, hogy egész biztosan árva vagyok, anyámékat és testvérelmet bomba ölte meg. Szép tavaszi nap volt. Azt hiszem, március. A rendőrségen megijesztettek, becsuknak, ha hazúdok. Nem akarták elhinni, hogy tizenhat éves vagyok. Faggattak, hol születtem, mikor, hol jártam iskolába, apámnak mi a foglalkozása, végül a gazdám elment az általam megnevezett iskolába megtudni, hogy igazat mondok-e? Igazat mondtam! Sőt, azt is megmondták az iskolában neki, hogy most is jár oda négy-öt testvérem, nem vagyok árva. A gazdám örömmel újságolta, mire járt, de én nem örültem annyira. Amit előre éreztem, az történt. Gazdám boldogan ragadott karon, és indultunk vele hazafelé, az Akác utcába. Féltem. Ahogy leértünk a lépcsőn, azt mondta a gazda: — Te állj a hátam mögé, ne lásson meg egyből a* anyád. (Folytatjuk.) t