Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
56 Vasárnap, 1979. április. 1. < • • - i * , • ' .. A salemi boszorkányok Miller-bemutató a Kisszínházban Miller drámájának forrásvidékéhez lassan három évszázados történelmi út vezet. 1692 tavaszán esett meg az észak-amerikai Maseechuzett állam Saleim nevű falujában az a szörnyű tragédia, hírhedté vált boszorkányper, melynek dokumentumai, periratai drámai művé sűrűsödtek Arthur Miller szerzői műhelyében — éppen az 1950-es évek elején. Különös, zárt világ volt háromszáz évvel ezelőtt a salemi egyházközség. Fanatikus hivők ezer szállal összeláncolt közössége. Lakóit egymáshoz kötözte az úzöttség, az önként vállalt ideológia, a csak együtt megmenthető lét. Am önmegtartóztatásuk, űzöttségük kitermelte önmaga fekélyeit, a gyanakvást, az elfojtott indulatok feszítő lelki gyötrődéseit, a hazugságok hátországát, a mások levesébe való figyelést. S akik „azt hitték, hogy a világnak világosságot adó gyertyát az ö erős kezük tartja", tökéletes irtófegyverré változtatták égnek emelt kezüket, s gyertyájuk lángja bitófák erdejének árnyékalt növesztette. Épp azok „szőttek összeesküvést Jézus Krisztus ellen", akik másokra sütötték az ördöggel cimboralás bitófával hitelesített pecsétjét, ördögi kör egy képmutató szajha bosszúállása nyomán. Nem vallani annyi, mint kimondani magunkra a halálos ítéletet, hazudni, tehát beismerni a nem létező bűnt annyi, mint elveszteni a becsületet A nemes célért alakult zárt világ így ölti önmagára eltorzult arcának fekélyes nyelvét, a boszorkányüldözésben torz formában így tör fel a megmerevedett társadalmi rend és az egyéni szabadság ellentéte, 71*."",, 7X'* * A salemi példa a ,.mcCarthyzmus" , Amerikájának hideg szeleiben hirtelen nagyon aktuálissá vált A dráma bölcső helye körül a hidegháború hisztériájának maszkos bálványai vajákoskod tak — ezért volt olyan bátor, nyílt és nagy tett Miller történelmi parabolájának megszületése. De milyen parazsakat szíthat föl ma a háromszáz év előtti történet, vagy a harminc évvel ezelőtti politikai aktualitás? Proctorék tragédiájának, a másik kontinens újmódi boszorkánypereinek hullámverésére a saját házunk táján is rálelhetünk. Nen rezdül-e meg nemzeti önismeretünk, ha a darab láttán éppen a szegedi boszorkányperekre vagy a személyi kultusz koncepciós pereire gondolunk... és nem állunk-e mi is, valamennyien életünk kis tülekedéseiben válaszutakon, nem kerülünk-e szükséghelyzetekbe?!... Miller történelmi tanulságait, politikai figyelmeztetését a mítosz természetrajzával, a tragédia korképének gráfikonjaival, az emberi lé. lek röntgenfelvételeivel tárja elénk. A hőssé magasztosuló egyén gerinces helytállását mutatja be a moralista-individualista szerző, a régi és újkori boszorkányüldözés testet-lelket nyomasztó szorításában. A rendező Hules Endre tehetségének sokszínű villanásaival és fiatalságának őszinte nyíltságával veti magát a feladatara Ügy hű Millerhez és a darabhoz, hogy önmaga útkereső személyiségét nem tagadja meg, és korunk világot áthálózó gondjait is felelősen veszi a vállára. A darab elején úgy ugrik föl a színpadra, mintha szerzői Instrukciót hajtana végre, s az egész előadás alatt úgy mozgatja, rendezi, alakítja a színpadot, olyan természetességgel és fesztelenséggel, mintha próbán volna, és senki nem ülne a nézőtéren. De vannak ennél az elidegenítő, ugyanakkor nagyon praktikus és szellemes rendezői fogásnál íantosabb gondolatai is. Hules vette a fáradságot, utánanézett a darab eredetijének. Beépítette az előadásba — a második rész záróképe — Abigail és John eddig le nem fordított jelenetét, s nagyszerű alkotói vénával és rendezői ötlettel újjáalkotta a darab befejezését, teremtve ezzel igazi színházi üzenetet. Az előző jelenet,. bár . gazdagította és egyértelművé tette a lány kegyetlenül képmutató, mindenre elszánt személyisé-1 gét, víziószerűsége idegen test maradt a darab szövetében. Viszont a darab végére bevágott Miller-utóhangnak, a Visszhangok a folyosón című, keserűen groteszk, kíméletlen fintornak megkereste és megtalálta egyértelmű színpadi megfogalmazását, a hősök patetikus szobrát ko. szorúzó szereplők fölsorakoztatásában, Hules tudja, mit akar, nagyrészt, meg is valósítja elképzeléseit. Pontosan ánynyira ragaszkodik a darab történelmi valóságához, amennyire az feltétlenül szükséges, annyira érzékelteti parabolaszerűségét, hogy még nem didaktikus és belemagyarázó ötletei, elidegenítő effektusai szervesen építik föl a modelljelleget. Érzi a játék ritmusát még akkor is, ha egy-két jelenet tempója a kívánatosnál lassúbbra sikeredett is. A kettős jeleneteket éppoly biztonsággal komponálja, mint a 15 szereplőt mozgató dinamikus tablókat. A totális színház igénye munkál benne akkor, amikor minden lehető eszközt fölhasznál az előadáérdekében. Pontosan kidolgozott fényeffektusai, spirituálékból és azok kemény dzsesszes feldolgozásaiból összeállított zenéje (még hatásosabb lett volna, ha sikerül megvalósítani eredeti elképzelését, a jelenlévő énekkart), a németalföldi festőifáradt színeibe öltöztetett szereplőit a praktikára-" mozgó bezártságot sugalló pácolt deszkadí6zlete, fémketrece, akváriumváza is ezt erősíti (A nagyszerű díszlet Antal Csaba munkája, a jellemekre is utaló jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte.) A salemi boszorkányok szereplői meglehetősen modelljellegűek — ezt maga a szerző is bevallja. Ezeket a figurákat kell hát a színészeknek személyiségük és tehetségük többletével életre kelteni. A szegedi színház prózatársulatának szinte teljes gárdája fölvonult A salemi boszorkányokban, öszszesen tizenkilencen. Erejüktehetségük nagy próbatétele ez a darab — tisztes sikerrel állnak helyt Mivel a szereplők teljesítményének értékelésére külön-külön nincs lehetőségünk, álljon itt most csupán a produkciót létrehozó színészek névsora: Nagy Zoltán. Dobos Kati, Szendrő Iván, Karádi Judit, Király Levente, Kovács János, Vajda Márta, Fogarassy Mária, Barta Mária, Mentes József, Április 2 Nemzetközi gyermekkönyvnap Hernádi Oszkár felvétele Nagy Zoltán és Dobos Kati jelenete .Bagó László, Lőrinczy Éva, Szabó Mária, Nagy Mari, Gyürkl István, Zámori László, Károlyi István, Szabó István, Déry Mária. Kemény próbára tesz bennünket A salemi boszorkányok. Nemcsak a három és fél órás, hosszú előadás miatt. Miller is, Hules Endre is lelkiismeretünkre apellál, s nekünk szembe kell nézni önmagunk salemi arcával. Rá kell jönnünk, hogy közünk van a salemiekhez, önmagunk hitele, igazsága miatt, a világért érzett felelősségünk miatt. Tandi Lajos nyar Elkészült a július 1-től 29ig tartó idei „Szentendrei Nyár" kulturális programja. A megnyitó napján tartják meg az ötödik Pest megyei nemzetiségi találkozót és a szentendrei juliélist, mindkettőt Izbégen, a Bükkös-patak völgyében. A szabadtéri múzeumban néprajzi kiállítás nyílik. A nemzetiségi csoportok gálaműsort adnak. A teátrum az idén a Dundo Maroje című vígjátékot, Marin Drzie, XVI. századi horvát író művét mutatja be Szirtes Tamás rendezésében. Az előadást július 6—29. között tekinthetik meg a nézők. A komoly zene kedvelői kamarahangversenyeket hallgathatnak a Barcsay-ház udvarán. A világ legnagyobb mesemondójának, Andersennek születésnapja, április másodika ettől az évtől kezdve nemzetközi gyermekkönyvnap. A nemzetközi gyermekév egyik, földgolyót áthálózó programja valósul meg holnap: a figyelem a könyvekre, az ismeretek máig legfontosabb tárházára és a gyerekekre összpontosul. A világon még mindig több mint 810 millió analfabéta él. Az ENSZ adatai szerint 373 millió iskolás korú gyerek közül csak mindöszcze 115 millió tanul, tehát kerül kezébe a könyv, Ismeri meg az ábc-t, tárul föl előtte a kötetekbe foglalt év| ezrednyi tapasztalat, ismeret. I Az elmúlt évben december első hetében hazánkban megrendezték az első gyerm.ekkönyvhetet. Amolyan főpróba volt ez a gyermekévre, s a mostani nemzetközi gyermekkönyvnapra. Nálunk mind nagyobb keletje van a gyerekkönyveknek, leporellóknak, mesegyűjteményeknek, ifjúsági regényeknek, ismeretterjesztő köteteknek. Elégedettek mégsem lehetünk! Nem elég a könyvet a gyerek kezébe adni, meg kell tanítani arra, mit olvasson, hogyan olvasson, hogyan válogasson, és mesélni kell a gyereknek, szólni kell hozzá. Ezekre is figyelmeztet a mostani esemény. A nemzetkőzi gyermekkönyvnap alkalmából Szegeden és a megyében is íróolvasó találkozókat, kiállításokat rendeznek. Holnap a petőfitelepi fiókkönyvtárban délelőtt 11 ólakor, a városi gyermekkönyvtárban délután 3 órakor Nagy Katalin írónővel találkozhatnak a gyerekolvasók. Makóra Janikovszky Eva látogat. A programhoz kapcsolódik majd a Mit olvashattak régen a gyerekek? című vándorkiállítás, melyet a Közművelődési Palota kupolájában április 17-én nyit meg Kass János grafikusművész. Vendége lesz még a szegedi gyerekeknek Kertész Erzsébet író is. Szegeden vetélkedett a megye ifjúsága A forradalmi Ifjúsági napok keretében Vagyunk a tűz címmel nagyszabású politikai vetélkedőt rendezett tegnap, szombaton délután Szegeden a KISZ Csongrád megyei bizottsága. A megye városaiból valamint a szegedi és a szentesi járásból összesereglett 800 fiatal hat különböző helyszínen — kollégiumokban, klubokban — mérte össze tudását, ügyességét A csapatok főhadiszállásai között rádiós összeköttetést teremtettek a postaigazgatóság KISZ-esei, így „élő adásban" hallhatta mindenki az ellenfél válaszait. A vetélkedő kérdései neves történelmi eseményhez, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójához kapcsolódtak, a feladatok megoldása azonban játékos formában történt. A résztvevők ötletességén, találékonyságán nagyon sok múlott. A gyors, pergő műsor érdekében igénybe vehettek bármilyen segédeszközt. Nem volt könnyű például elkészíteniük a Tanácsköztársaságkorabeli plakát „computergrafikáját" vagy a páncélvonat makettjét. Váratlanul érte a csapatokat az a feladvány is, mely szerint legalább 30 tagú gyermekkórust kellett toborozniuk, s megtanitani velük a Vörös Csepel című mozgalmi dalt. Ezenkívül veteránokat kutattak fel és szólaltattak megj a mikrofon előtt, s a Tanácsköztársaság agrárreformját meghirdető kiáltványt szerkesztettek. Utóbbi feladat nehézségét az jelentette, hogy a fogalmazványt a Szegedi Nemzeti Színház valamelyik művészével kellett felolvastatni. Az estébe nyúló vetélkedő eredményhirdetését az Ifjúsági Házban tartották. A győztesnek járó vándorserleget a SZOTE és Csongrád város vegyes csapata vehette át Bódi Györgytől, a KISZ megyei bizottságának első titkárától, aki egyben a zsűri elnöke volt. Második helyre a Postaigazgatóság és a szentesi járás együttese, a harmadikra a KSZV és Makó összevont csapata került. Bátyai jeno 13. Áz újjáépítés krónikája A felszabadulásig A Tömörkény István Gimnázium és a hozzá csatlakozó kollégium épületét Baumgarten Sándor tervezte, de ugyancsak 'az ő asztaláról való az Április 4. útján levő volt polgári iskola is. A Hősök kapuja épületét 1937-ben. építették Pogány Móric műépítész tervei szerint, egy kissé sarkos, „kaszárnya" stílusban. Walder Gyula Április 4. úti gyakorló iskolájának épülete neobarokkban fogant. A modem funkcionálisba építőművészetnek már a harmincas években találunk kiválóan alkotó mérnökeit Szegeden. Az élre kívánkozik Molnár Farkas, alti a Berzsenyi utcai lakóházával vált minősített szakemberré Szegeden. A legsikerültebb épületeket említve, kiemeljük a Sebestyén Endre tervezte Szabadság mozit, amelyet 1920-ban tervezett, még néhol szecessziós elemekkel. Szintén az ő munkája a képtár épülete. Ezek mellett Szojka Jenő Hunyadi János sgt.-j háza, Stampay János Zerge (ma Batthyány) utcai lakóhaza, továbbá a rendőr-főkapitányság épülete emelkedik a kor átlaga fölé. Mlskolczy László tervei szerint készült 1939-ben a Béke utcai lakóház. Kövér Béla tervei szerint valósult meg Móra Ferenc „kalcinált szódá"-s háza, a volt ipari tanoncképző intézet, ma a gyógyszerészettudományi kar otthona. Szeged a harmincas évek végére viszonylag modern, nagyvárossá nőtte ki magát. A város épületrengetegében akkor tízezer lakóházat tartottak számon, amelyek közül csak 207 származott az árvíz előtti időkből Szeged új épületei Jellegzetes városképet nyújtanak, szinte az egész városra kiterjedően. Az öt nagyobb városmag: a Belváros, a Felsőváros, az Alsóváros, a Rókus és a Móra város mellett a harmincas években újabb kisebb-nagyobb települések jöttek létre, amelyeket nagyon szerencsétlen szóhasználattal telepeknek neveztek. Ilyen pl, a Somogyltelep (Petőfitelep), amely már a felszabadulás előtt hatezer embernek adott otthoni Az olasz loggiás templomok stílusában tervezte Fennesz László az 1933-ban felépített móravárosi templomot, amely egyszerűen kiképzett belső terével a vasbeton anyagszerűségének bátor szépségét és egyszerűségét adja. Hergár Viktor főmérnök egyik nemes fáradozása volt már a harmincas években, hogy a várost állandó zöld keretbe foglalják, és ebből minél több zöld felület erezzen be a városba, a városlakó ember környezetébe. Ezért akkor is csak keveset tettek, de ma sem tapasztalhatunk látványos megoldásokat. A város továbbfejlesztésére jó ötletek és szép tervek születtek meg az 1937. évi egyik tc. alapján, és ezzel 1942re el is készültek. A Lechner Lajos alkotta szerkezeti rendszert vették alapul a korabeli városrendezők: Berzenczey Domokos, Hergár Viktor és Pálfy-Budinszky Endre. Szép elképzeléseikből azonban nem lett semmi, közbeszólt a má-» sodik világháború, amely veszteségeket is okozott a városnak. Ekkor pusztult el a vasúti hid, az újszeg edi kutatóintézetnek egy része és a város 120 lakóháza, 655 pedig károsodott A kapitalista ipartelepítés jobbára csak könnyű- és élelmiszeripari gyárakat adott Szegednek, s ezen túl jelentősnek kell minősítenünk a fafeldolgozást és a szinte minden szakmát érintő kisipart. Az első világháború után nehezen talált magára ez a szerény gyáripar is. Termelése csak 1929-re érte el a háború előttit. Az infláció és az állandó nyersanyaghiány miatt a munkanélküliek száma a városban elérte az ötezret. Ezekre az évekre esik a munkásmozgalom erősödése, és a sztrájkok gyakorisága, amelyek azonban a szociáldemokrata pártvezetés megalkuvása miatt, sohasem érték el igazi céljukat. A felszabaduláskor jobbára csak nyersanyaghiány miatt álltak rövidebb ideig az üzemek. A gépi berendezések az adott helyeken maradtak, a németeknek még az Üjszegedi Szövőgyár uszályokba rakott berendezéseit sem sikerült elhurcolniuk. A szegedi munkásság hamar megértette az új tartalmú társadalom kezdeményezéseil és az országban elsőként a szegedi kendergyárban alakult meg az üzemi bizottság, amely testület a munkáshatalom és az ott dolgozó munkásemberek érdekeitől vezérelve ellenőrizte a gyárat és a termelést. A háborús aléltságból hamarosan lábra kaptak más üzemek munkásai is, még akkor is, ha ezt a nagyon egészséges folyamatot ideig-qráig a tőkések lassítani akarták. A városi ember legfőbb problémáját jelentette a nehéz időkben a táplálkozás. Szeged tanyavilégába jártak ki élelemért, ruhadarabokért és egyéb értékekért biztosították a táplálékot, és nagyon sokszor a tüzelőt is. Időközben, még a negyvenes években Szeged környékén is megindult a szénhidrogén-kutatás. Cholnoky Jenő és Lóczy Lajos korábbi megállapításait összegezve, a magyar állam koncessziót, adott a Wintershall AG. német olajtársaságnak, amely MANÁT néven alakult meg, és több fúrást mélyített a környéken, s vele egy időben jelentős geofizikai méréseket végeztek. Az itteni földgáz- és kőolajkincs feltárásában a MANÁT azonban nem jutott túlságosan előre, és a második világháború ismét hosszabb időre feledtette a szénhidrogénkérdést. Csak később merült fel Pávai Vajna Ferenc geológus 1927-ben kimondott feltevése az Anna-kút fúrásakor, hogy a hévízzel gáznak és olajnak is kell jelentkeznie. A tudományos előrejelzést a későbbi tények 1965, július 7-én igazolták. A felszabadult város hamarosan élénk politikai életet kezdett élni, egymás után alakultak meg a demokratikus pártok, majd december 3-án, a Nemzeti Színházban létrehívták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, Révai József, Erdei Ferenc. Balogh István és mások vezetésévei. Szeged ezzel szép példát mutatott a német uralom alól felszabadult országrésznek és az ország német uralom alatt" sínylődőinek egyaránt (Folytatjuk.)