Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

56 Vasárnap, 1979. április. 1. < • • - i * , • ' .. A salemi boszorkányok Miller-bemutató a Kisszínházban Miller drámájának forrás­vidékéhez lassan három év­százados történelmi út vezet. 1692 tavaszán esett meg az észak-amerikai Maseechuzett állam Saleim nevű falujában az a szörnyű tragédia, hír­hedté vált boszorkányper, melynek dokumentumai, per­iratai drámai művé sűrűsöd­tek Arthur Miller szerzői műhelyében — éppen az 1950-es évek elején. Különös, zárt világ volt háromszáz évvel ezelőtt a sa­lemi egyházközség. Fanatikus hivők ezer szállal összelán­colt közössége. Lakóit egy­máshoz kötözte az úzöttség, az önként vállalt ideológia, a csak együtt megmenthető lét. Am önmegtartóztatásuk, űzöttségük kitermelte önma­ga fekélyeit, a gyanakvást, az elfojtott indulatok feszítő lelki gyötrődéseit, a hazug­ságok hátországát, a mások levesébe való figyelést. S akik „azt hitték, hogy a vi­lágnak világosságot adó gyer­tyát az ö erős kezük tartja", tökéletes irtófegyverré vál­toztatták égnek emelt kezü­ket, s gyertyájuk lángja bi­tófák erdejének árnyékalt növesztette. Épp azok „szőt­tek összeesküvést Jézus Krisztus ellen", akik mások­ra sütötték az ördöggel cim­boralás bitófával hitelesített pecsétjét, ördögi kör egy képmutató szajha bosszúállá­sa nyomán. Nem vallani annyi, mint kimondani ma­gunkra a halálos ítéletet, ha­zudni, tehát beismerni a nem létező bűnt annyi, mint el­veszteni a becsületet A ne­mes célért alakult zárt világ így ölti önmagára eltorzult arcának fekélyes nyelvét, a boszorkányüldözésben torz formában így tör fel a meg­merevedett társadalmi rend és az egyéni szabadság ellen­téte, 71*."",, 7X'* * A salemi példa a ,.mc­Carthyzmus" , Amerikájának hideg szeleiben hirtelen na­gyon aktuálissá vált A drá­ma bölcső helye körül a hi­degháború hisztériájának maszkos bálványai vajákos­kod tak — ezért volt olyan bátor, nyílt és nagy tett Mil­ler történelmi parabolájának megszületése. De milyen parazsakat szít­hat föl ma a háromszáz év előtti történet, vagy a har­minc évvel ezelőtti politikai aktualitás? Proctorék tragé­diájának, a másik kontinens újmódi boszorkánypereinek hullámverésére a saját há­zunk táján is rálelhetünk. Nen rezdül-e meg nemzeti önismeretünk, ha a darab láttán éppen a szegedi bo­szorkányperekre vagy a sze­mélyi kultusz koncepciós pe­reire gondolunk... és nem állunk-e mi is, valamennyien életünk kis tülekedéseiben válaszutakon, nem kerü­lünk-e szükséghelyzetek­be?!... Miller történelmi tanulsá­gait, politikai figyelmezteté­sét a mítosz természetrajzá­val, a tragédia korképének gráfikonjaival, az emberi lé. lek röntgenfelvételeivel tárja elénk. A hőssé magasztosuló egyén gerinces helytállását mutatja be a moralista-indi­vidualista szerző, a régi és újkori boszorkányüldözés tes­tet-lelket nyomasztó szorítá­sában. A rendező Hules Endre te­hetségének sokszínű villaná­saival és fiatalságának őszin­te nyíltságával veti magát a feladatara Ügy hű Miller­hez és a darabhoz, hogy ön­maga útkereső személyiségét nem tagadja meg, és korunk világot áthálózó gondjait is felelősen veszi a vállára. A darab elején úgy ugrik föl a színpadra, mintha szerzői Instrukciót hajtana végre, s az egész előadás alatt úgy mozgatja, rendezi, alakítja a színpadot, olyan természetes­séggel és fesztelenséggel, mintha próbán volna, és senki nem ülne a nézőtéren. De vannak ennél az elidege­nítő, ugyanakkor nagyon praktikus és szellemes ren­dezői fogásnál íantosabb gondolatai is. Hules vette a fáradságot, utánanézett a da­rab eredetijének. Beépítette az előadásba — a második rész záróképe — Abigail és John eddig le nem fordított jelenetét, s nagyszerű alko­tói vénával és rendezői öt­lettel újjáalkotta a darab befejezését, teremtve ezzel igazi színházi üzenetet. Az előző jelenet,. bár . gazdagí­totta és egyértelművé tette a lány kegyetlenül képmutató, mindenre elszánt személyisé-1 gét, víziószerűsége idegen test maradt a darab szöveté­ben. Viszont a darab végére bevágott Miller-utóhangnak, a Visszhangok a folyosón cí­mű, keserűen groteszk, kímé­letlen fintornak megkereste és megtalálta egyértelmű színpadi megfogalmazását, a hősök patetikus szobrát ko. szorúzó szereplők fölsorakoz­tatásában, Hules tudja, mit akar, nagyrészt, meg is valósítja el­képzeléseit. Pontosan ány­nyira ragaszkodik a darab történelmi valóságához, amennyire az feltétlenül szükséges, annyira érzékel­teti parabolaszerűségét, hogy még nem didaktikus és bele­magyarázó ötletei, elidegení­tő effektusai szervesen épí­tik föl a modelljelleget. Érzi a játék ritmusát még akkor is, ha egy-két jelenet tem­pója a kívánatosnál lassúbb­ra sikeredett is. A kettős je­leneteket éppoly biztonság­gal komponálja, mint a 15 szereplőt mozgató dinamikus tablókat. A totális színház igénye munkál benne akkor, amikor minden lehető esz­közt fölhasznál az előadá­érdekében. Pontosan kidol­gozott fényeffektusai, spiri­tuálékból és azok kemény dzsesszes feldolgozásaiból összeállított zenéje (még ha­tásosabb lett volna, ha sike­rül megvalósítani eredeti el­képzelését, a jelenlévő ének­kart), a németalföldi festői­fáradt színeibe öltöztetett szereplőit a praktikára-" mozgó bezártságot sugalló pácolt deszkadí6zlete, fém­ketrece, akváriumváza is ezt erősíti (A nagyszerű díszlet Antal Csaba munkája, a jel­lemekre is utaló jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte.) A salemi boszorkányok szereplői meglehetősen mo­delljellegűek — ezt maga a szerző is bevallja. Ezeket a figurákat kell hát a színé­szeknek személyiségük és te­hetségük többletével életre kelteni. A szegedi színház prózatársulatának szinte tel­jes gárdája fölvonult A sa­lemi boszorkányokban, ösz­szesen tizenkilencen. Erejük­tehetségük nagy próbatétele ez a darab — tisztes siker­rel állnak helyt Mivel a sze­replők teljesítményének ér­tékelésére külön-külön nincs lehetőségünk, álljon itt most csupán a produkciót létre­hozó színészek névsora: Nagy Zoltán. Dobos Kati, Szendrő Iván, Karádi Judit, Király Levente, Kovács János, Vaj­da Márta, Fogarassy Mária, Barta Mária, Mentes József, Április 2 Nemzetközi gyermekkönyvnap Hernádi Oszkár felvétele Nagy Zoltán és Dobos Kati jelenete .Bagó László, Lőrinczy Éva, Szabó Mária, Nagy Mari, Gyürkl István, Zámori Lász­ló, Károlyi István, Szabó István, Déry Mária. Kemény próbára tesz ben­nünket A salemi boszorká­nyok. Nemcsak a három és fél órás, hosszú előadás mi­att. Miller is, Hules Endre is lelkiismeretünkre apellál, s nekünk szembe kell nézni önmagunk salemi arcával. Rá kell jönnünk, hogy kö­zünk van a salemiekhez, ön­magunk hitele, igazsága mi­att, a világért érzett felelős­ségünk miatt. Tandi Lajos nyar Elkészült a július 1-től 29­ig tartó idei „Szentendrei Nyár" kulturális program­ja. A megnyitó napján tart­ják meg az ötödik Pest me­gyei nemzetiségi találko­zót és a szentendrei julié­list, mindkettőt Izbégen, a Bükkös-patak völgyében. A szabadtéri múzeumban nép­rajzi kiállítás nyílik. A nem­zetiségi csoportok gálamű­sort adnak. A teátrum az idén a Dundo Maroje cí­mű vígjátékot, Marin Drzie, XVI. századi horvát író művét mutatja be Szirtes Tamás rendezésében. Az elő­adást július 6—29. között te­kinthetik meg a nézők. A komoly zene kedvelői ka­marahangversenyeket hall­gathatnak a Barcsay-ház ud­varán. A világ legnagyobb mese­mondójának, Andersennek születésnapja, április máso­dika ettől az évtől kezdve nemzetközi gyermekkönyv­nap. A nemzetközi gyermek­év egyik, földgolyót átháló­zó programja valósul meg holnap: a figyelem a köny­vekre, az ismeretek máig legfontosabb tárházára és a gyerekekre összpontosul. A világon még mindig több mint 810 millió analfa­béta él. Az ENSZ adatai sze­rint 373 millió iskolás korú gyerek közül csak mindösz­cze 115 millió tanul, tehát kerül kezébe a könyv, Isme­ri meg az ábc-t, tárul föl előtte a kötetekbe foglalt év­| ezrednyi tapasztalat, ismeret. I Az elmúlt évben december első hetében hazánkban megrendezték az első gyer­m.ekkönyvhetet. Amolyan fő­próba volt ez a gyermekévre, s a mostani nemzetközi gyer­mekkönyvnapra. Nálunk mind nagyobb keletje van a gyerekkönyveknek, leporel­lóknak, mesegyűjtemények­nek, ifjúsági regényeknek, ismeretterjesztő köteteknek. Elégedettek mégsem lehe­tünk! Nem elég a könyvet a gyerek kezébe adni, meg kell tanítani arra, mit olvasson, hogyan olvasson, hogyan vá­logasson, és mesélni kell a gyereknek, szólni kell hozzá. Ezekre is figyelmeztet a mos­tani esemény. A nemzetkőzi gyermek­könyvnap alkalmából Szege­den és a megyében is író­olvasó találkozókat, kiállítá­sokat rendeznek. Holnap a petőfitelepi fiókkönyvtárban délelőtt 11 ólakor, a városi gyermekkönyvtárban délután 3 órakor Nagy Katalin író­nővel találkozhatnak a gye­rekolvasók. Makóra Jani­kovszky Eva látogat. A prog­ramhoz kapcsolódik majd a Mit olvashattak régen a gye­rekek? című vándorkiállítás, melyet a Közművelődési Pa­lota kupolájában április 17-én nyit meg Kass János grafikusművész. Vendége lesz még a szegedi gyerekeknek Kertész Erzsébet író is. Szegeden vetélkedett a megye ifjúsága A forradalmi Ifjúsági na­pok keretében Vagyunk a tűz címmel nagyszabású po­litikai vetélkedőt rendezett tegnap, szombaton délután Szegeden a KISZ Csongrád megyei bizottsága. A megye városaiból valamint a sze­gedi és a szentesi járásból összesereglett 800 fiatal hat különböző helyszínen — kol­légiumokban, klubokban — mérte össze tudását, ügyes­ségét A csapatok főhadiszál­lásai között rádiós összeköt­tetést teremtettek a posta­igazgatóság KISZ-esei, így „élő adásban" hallhatta min­denki az ellenfél válaszait. A vetélkedő kérdései neves történelmi eseményhez, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évforduló­jához kapcsolódtak, a fel­adatok megoldása azonban játékos formában történt. A résztvevők ötletességén, ta­lálékonyságán nagyon sok múlott. A gyors, pergő műsor érdekében igénybe vehettek bármilyen segédeszközt. Nem volt könnyű például elkészí­teniük a Tanácsköztársaság­korabeli plakát „computer­grafikáját" vagy a páncélvo­nat makettjét. Váratlanul ér­te a csapatokat az a felad­vány is, mely szerint leg­alább 30 tagú gyermekkó­rust kellett toborozniuk, s megtanitani velük a Vörös Csepel című mozgalmi dalt. Ezenkívül veteránokat ku­tattak fel és szólaltattak megj a mikrofon előtt, s a Tanács­köztársaság agrárreformját meghirdető kiáltványt szer­kesztettek. Utóbbi feladat ne­hézségét az jelentette, hogy a fogalmazványt a Szegedi Nemzeti Színház valamelyik művészével kellett felolvas­tatni. Az estébe nyúló vetélkedő eredményhirdetését az Ifjú­sági Házban tartották. A győztesnek járó vándorserle­get a SZOTE és Csongrád város vegyes csapata vehette át Bódi Györgytől, a KISZ megyei bizottságának első titkárától, aki egyben a zsű­ri elnöke volt. Második hely­re a Postaigazgatóság és a szentesi járás együttese, a harmadikra a KSZV és Ma­kó összevont csapata került. Bátyai jeno 13. Áz újjáépítés krónikája A felszabadulásig A Tömörkény István Gimnázium és a hozzá csatlakozó kollégium épületét Baumgarten Sándor tervezte, de ugyan­csak 'az ő asztaláról való az Április 4. útján levő volt pol­gári iskola is. A Hősök kapuja épületét 1937-ben. építették Pogány Móric műépítész tervei szerint, egy kissé sarkos, „kaszárnya" stílusban. Walder Gyula Április 4. úti gyakorló iskolájának épülete neobarokkban fogant. A modem funkcionálisba építőművészetnek már a har­mincas években találunk kiválóan alkotó mérnökeit Szege­den. Az élre kívánkozik Molnár Farkas, alti a Berzsenyi utcai lakóházával vált minősített szakemberré Szegeden. A legsikerültebb épületeket említve, kiemeljük a Sebestyén Endre tervezte Szabadság mozit, amelyet 1920-ban tervezett, még néhol szecessziós elemekkel. Szintén az ő munkája a képtár épülete. Ezek mellett Szojka Jenő Hunyadi János sgt.-j háza, Stampay János Zerge (ma Batthyány) utcai lakó­haza, továbbá a rendőr-főkapitányság épülete emelkedik a kor átlaga fölé. Mlskolczy László tervei szerint készült 1939-ben a Béke utcai lakóház. Kövér Béla tervei szerint valósult meg Móra Ferenc „kalcinált szódá"-s háza, a volt ipari tanoncképző intézet, ma a gyógyszerészettudományi kar otthona. Szeged a harmincas évek végére viszonylag modern, nagyvárossá nőtte ki magát. A város épületrengetegében ak­kor tízezer lakóházat tartottak számon, amelyek közül csak 207 származott az árvíz előtti időkből Szeged új épületei Jellegzetes városképet nyújtanak, szinte az egész városra kiterjedően. Az öt nagyobb városmag: a Belváros, a Felső­város, az Alsóváros, a Rókus és a Móra város mellett a harmincas években újabb kisebb-nagyobb települések jöt­tek létre, amelyeket nagyon szerencsétlen szóhasználattal telepeknek neveztek. Ilyen pl, a Somogyltelep (Petőfitelep), amely már a felszabadulás előtt hatezer embernek adott otthoni Az olasz loggiás templomok stílusában tervezte Fennesz László az 1933-ban felépített móravárosi templomot, amely egyszerűen kiképzett belső terével a vasbeton anyagszerű­ségének bátor szépségét és egyszerűségét adja. Hergár Viktor főmérnök egyik nemes fáradozása volt már a harmincas években, hogy a várost állandó zöld ke­retbe foglalják, és ebből minél több zöld felület erezzen be a városba, a városlakó ember környezetébe. Ezért akkor is csak keveset tettek, de ma sem tapasztalhatunk látvá­nyos megoldásokat. A város továbbfejlesztésére jó ötletek és szép tervek születtek meg az 1937. évi egyik tc. alapján, és ezzel 1942­re el is készültek. A Lechner Lajos alkotta szerkezeti rend­szert vették alapul a korabeli városrendezők: Berzenczey Domokos, Hergár Viktor és Pálfy-Budinszky Endre. Szép elképzeléseikből azonban nem lett semmi, közbeszólt a má-» sodik világháború, amely veszteségeket is okozott a város­nak. Ekkor pusztult el a vasúti hid, az újszeg edi kutatóin­tézetnek egy része és a város 120 lakóháza, 655 pedig káro­sodott A kapitalista ipartelepítés jobbára csak könnyű- és élelmiszeripari gyárakat adott Szegednek, s ezen túl je­lentősnek kell minősítenünk a fafeldolgozást és a szinte minden szakmát érintő kisipart. Az első világháború után nehezen talált magára ez a szerény gyáripar is. Termelése csak 1929-re érte el a háború előttit. Az infláció és az állandó nyersanyaghiány miatt a munkanélküliek száma a városban elérte az ötezret. Ezekre az évekre esik a mun­kásmozgalom erősödése, és a sztrájkok gyakorisága, ame­lyek azonban a szociáldemokrata pártvezetés megalkuvása miatt, sohasem érték el igazi céljukat. A felszabaduláskor jobbára csak nyersanyaghiány miatt álltak rövidebb ideig az üzemek. A gépi berendezések az adott helyeken maradtak, a németeknek még az Üjszegedi Szövőgyár uszályokba rakott berendezéseit sem sikerült el­hurcolniuk. A szegedi munkásság hamar megértette az új tartalmú társadalom kezdeményezéseil és az országban el­sőként a szegedi kendergyárban alakult meg az üzemi bi­zottság, amely testület a munkáshatalom és az ott dolgozó munkásemberek érdekeitől vezérelve ellenőrizte a gyárat és a termelést. A háborús aléltságból hamarosan lábra kaptak más üzemek munkásai is, még akkor is, ha ezt a nagyon egész­séges folyamatot ideig-qráig a tőkések lassítani akarták. A városi ember legfőbb problémáját jelentette a nehéz idők­ben a táplálkozás. Szeged tanyavilégába jártak ki élelemért, ruhadarabokért és egyéb értékekért biztosították a táplálé­kot, és nagyon sokszor a tüzelőt is. Időközben, még a negyvenes években Szeged környékén is megindult a szénhidrogén-kutatás. Cholnoky Jenő és Lóczy Lajos korábbi megállapításait összegezve, a magyar állam koncessziót, adott a Wintershall AG. német olajtársa­ságnak, amely MANÁT néven alakult meg, és több fúrást mélyített a környéken, s vele egy időben jelentős geofizikai méréseket végeztek. Az itteni földgáz- és kőolajkincs fel­tárásában a MANÁT azonban nem jutott túlságosan előre, és a második világháború ismét hosszabb időre feledtette a szénhidrogénkérdést. Csak később merült fel Pávai Vajna Ferenc geológus 1927-ben kimondott feltevése az Anna-kút fúrásakor, hogy a hévízzel gáznak és olajnak is kell jelent­keznie. A tudományos előrejelzést a későbbi tények 1965, július 7-én igazolták. A felszabadult város hamarosan élénk politikai életet kezdett élni, egymás után alakultak meg a demokratikus pártok, majd december 3-án, a Nemzeti Színházban létre­hívták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, Révai Jó­zsef, Erdei Ferenc. Balogh István és mások vezetésévei. Szeged ezzel szép példát mutatott a német uralom alól fel­szabadult országrésznek és az ország német uralom alatt" sínylődőinek egyaránt (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom