Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

Vasárnap, 1979. március 4." Hotel DELEP '79 4. A „tizedikiek" Kulcstartó tábla a portán. Szabad szombatokon olyan, mint egy túldíszitett karácsonyfa, roskadozik az alumíniumlapokkal jelölt szobakulcsoktól — kilenc sor. A tizedik szinte üres. Két-három árválkodik az akasztón. Fent van a kulcs, s szoba gazdái nem utaznak a hét végén. — A „tized ikiek" mások, ók maradpak. Ilyenkor is, ünnepek alatt is. — Ott kik laknak? — Agések. — ?? — A. G. — az rövidítés. Állami gondozott Itt dolgoznak a DÉLÉP-néL A folyosó csapóajtaján hirdetmények: fotószakkör, kirándulás Hajdúszoboszlóra, gyűlést tart az otthon tanács. Az első pillantás azt sugallja. itt szervezett élet folyik. Munkásszálló, tanári felügyelettel. „Ifjú Gárda Ifjúsági Város. Kihelyezett építőipari csoport" A fiatal nevelő a nyugdíjas kisegítővel izgatottan beszélget az egyik gondozottról, s láthatóan várnak valakit Középkorú férfi lép be. — Na! Megvan? — Dehogy! A művezetője azt mondta, nem igaz, hogy szabadságot kapott Egyszerűen hazudott Lóg, * V.-t kereste aznap az öszszekötő, aki a munkahely és a nevelőotthon közötti kapcsolatot ápolja. Afféle mindenes ügyintéző, hivatásos pótapa. Magyarázatként hozzáteszi. — Nem mindig abból áll a munkám, hogy lógósokat keresek, s az itt lakók közül nem mindenki ilyen. Igaz, sok gondunk van velük, de érthető, sok a sérült gyerek. A fiatal nevelő mondja: — Most 46 lakó van a tizediken. Állami gondozottak, de van köztük több is, aki már nem az. Tizennyolc éves koruk után megszűnik a gondozás, de ők maradnak. Maradhatnak. A vállalat biztosít munkahelyet, sót tanulási, szakmaszerzesi lehetőséget is. H. kertészként került a Vállalathoz, ahol festőszakmára képezte át magát Később nehézgépkezelő lett P.-t is büszkén említi a nevelő: a tizenhét évet be sem töltötte. mikor kőműves szakmunkás lett — átképzéssel. Most 4—5000 forintot keres. — Most hárman járnak átképző tanfolyamra. Ha szakmát szereznek, könnyebben boldogulnak, hamarabb találnak közösséget-helyet az életben. Persze, ez sem mindig egyszerű. Nemrégiben beszélgettem agy halk szavú, szőke fiúval. Egyik munkahelyét otthagyta, a másikon meg nem dolgozhat, az orvos nem engedte. El volt keseredve. Kérdem az összekötőt, hol van • fiú? — ... nincs itt Nem is lesz t már.., rt1 Jelentőségteljes csend. Vár«m, hogy meséljen. — A házgyárban egy festőbrigádhoz került Egyszer eltűnt ötven forint kávépénz. Dolgoztak ott a műhelyben vagy negyvenen, de csak őt motozták meg. Szörnyen bántotta. Azt mondja nekem, „lelencgyerekkel mindent lehet?" Aznap öngyilkosságot kísérelt meg, beszedett egy halom gyógyszert. Persze, hogy nem maradt ott, amikor kigyógyították. Átkérte magát egy másik munkahelyre, oda is festőkhöz. Ezután a tetőfedő szakmára kapott kedvet, jelentkezett volna átképzőre, de ekkor derült ki egy rég eltitkolt betegsége. Se szakma, se munkahely. Épp az ügyeit intéztük, szaladgáltunk orvoshoz, munkahelyre, ideoda ... Mondja egyszer, megöltek itt meg itt egy embert Mesélte, milyen csődület volt, amikor a házhoz ment leskelődni. Aztán később azt mondja: „Ha bennfognának, hozna be cigarettát?" Hoznék, mondtam és nevettem. Azóta már vittem... Máig sem értem ... Olyan rendes gyerek 1 * J. 28 éves, tíz éve lakik a szállón. Megtalálta helyét (?) — A szüleim valahol Baja mellett laknak. Nem emlékszem rájuk; kétéves korára nem emlékszik az ember. Kaposvár mellett egy faluban nevelőszülőknél nőttem fel. Tizennégy éves voltam, mikor Kaposvárra kerültem intézetbe. Onnan Kalocsára, aztán vissza Kaposvárra. Ipari tanuló lettem, tetőfedő szakmában, de nem sokáig. A szobatársaim betörtek, erre mindnyájunkat kivágtak; így vissza az intézetbe. Mihez kezdjek? Akkor ajánlották Szegedet. Eljöttem a DÉLÉP-hez. Először Tarjánban lettem fűtő. Tüzeltem a felvonulási épületekben. Innen a kőművesekhez, de ott aztán hamar kitelt. Mindig csak kiabáltak rám, hozd ide, vidd oda, siess már! No, ezt nem csinálom. Eleget kiabáltak énrám, most meg még itt is? Asztalos segédmunkásnak álltam, ott másfél évet húztam le. Hetvenben bevonultam, utána pedig vissza az asztalosokhoz. Az egyik haverom hívott a cölöpözőkhöz. Mentem. Két évig hordtam a betont, tornyos voltam, így hívják azt a beosztást. Könynyebb munkát kerestünk, beálltuk a geodétákhoz. Pár hónapig csináltuk, rájöttünk, könnyebb ugyan, de kevesebbet keresünk. Vissza a cölöpözőkhöz, de ott már nem fogadtak. Irány a házgyár. Ott a komplettáclőban kaptam munkát, két hét múlva beteg lettem, tüdőgyulladást kaptam. Mikor megyek vtszsza, valaki megjegyezte, „no, visszajött a tüdőbajos". Érre még aznap kikértem az Irányítót és a betongyárban helyezkedtem el. Másfél évig maradtam, azután áthelyeztek egy másik műszakba. Először lázadoztam, de amikor megismertem a munkatársakat, maradtam. Rengeteget jelent, hogy jól érezze magát az ember a munkahelyén. Ez pedig az emberektől függ, nem? No, itt legyökereztem, öt éve dolgozom ott. Közben jelentkeztem gépkezelői tanfolyamra. Sikerült! Most megvan a nehéz- és a könnyűgépkezelői vizsgám. Szakmám van! Felvettek a szocialista brigádba is. Jól keresek, van úgy, hogy hatezret is kapok. Rendben van az életem. — A jövő? — Hát... itt maradok, amíg lehet. Hova menjek? — Saját otthon, család? — Ahhoz pénz kellene, nekem meg nincs. Nem tudok vele bánni. Elfolyik, nem tudom megállni, hogy ne fizessek. — Nők? — Hát... azokra is..., de nem komoly. — Voltál már szerelmes? — Mi? Az még... Én nem tudok szövegelni... ! Igriczi Zsigmond (Folytatjuk.) Március 6—11.: A mai magyar zene hete Szegeden Hagyomány már, hogy évente ez idő tájt megrendezik Szegeden a mai magyar zene hangversenysorozatát. A program március 6-án, kedden este indul 6 órától a múzeum dísztermében, Petrovics Emil zeneszerzővel Vántus István szegedi komponista beszélget, s a műsorban közreműködnek a zeneművészeti főiskola szegedi tagozatának tanárai, növendékei. Másnap, szerdán este fél 8-tól a zeneművészeti főiskola Lenin körúti nagytermében szegedi és kecskeméti előadóművészek adnak koncertet Szabó Ferenc, Hajdú Mihály, Vaszy Viktor, Vántus István, Szokolay Sándor, Huszár Lajos, Viktor Máté és Láng István műveiből. Március 9-én, p^iteken, ugyancsak este fél 8-tól, ugyanitt mutatkozik be a KISZ Központi Művészegyüttesének Üj Zenei Stúdiója. Sári László, ifj. Kurtág György, Jeney Zoltán és Vidovszky László kompozícióit ugyanők, illetve Wilheim András, Takó Magda, Hadady László és a Schola Hungarica szólistái adják elő. A mai magyar zene hangversenysorozatot két kóruskoncert zárja, mindkettőt az idén 80 éves Bárdog Lajos tiszteletére rendezik. Előbb március 10-én, szombaton, délután 5 órától a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri aulájában szegedi és hódmezővásárhelyi iskolai énekkarok lépnek föl, majd március 11-én, vasárnap este 6 órától a Tisza-szálló nagytermében énekel Bárdos-műveket a zákányszéki parasztkórus, a MÁV Hazánk énekkara, a DÉMÁSZ Erkel vegyes kara, a Szövetkezeti Bizottság énekkara, a hódmezővásárhelyi Városi Vegyes kar, a Szakszervezetek Általános Munkáskórusa, a Pedagógus Szakszervezet csongrádi énekkara, a Szegedi Ifjú Zenebarátok kamarakórusa, a főiskola szegedi tagozatának kamarakórusa, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara, az Egyetemi Énekkar, a Bartók Kamarakórus és a kecskeméti városi vegyes kar. Az együtteseket Monoki I^jos, Illés Mihály, dr. Mihálka György, Várady Zoltán, Steiner Béla, Láng Lajos, Aracsi Itoszló, Kocsis Istvánné, Kása György, Erdős János, Delleyné Halama Piroska, Szécsi József és Rozgonyi jva vezényli. Következnek: a munkahelyi vetélkedők Befejeződtek a felkészítők az idei Munka és műveltség vetélkedőre. Több hónapon át három intézmény segítségével vettek részt a versengeni készülő brigádok a legkülönfélébb témákból-tárgyakból szervezett foglalkozásokon, melyeknek kivétel nélkül, jellegüktől függetlenül egyetlen nemes céljuk volt: a műveltség, a tájékozottság kialakítása, bővítése — dolgozó ezreknek. A Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Központ az úgynevezett új típusú munkásakadémia témaköréből rendezte konzultációit, A változó világ törvényszerűségei címmel. Többek között például Mozart Varázsfuvolájának keresztmetszetét is láthattákhallhatták a versengésre készülők a .közelmúltban, a ^zegedi Nemzeti Színház művészeinek tolmácsolásában — a Bartók Béla Művelődési Központban,' ahol egyébként a zenei mellett képző- és színházművészeti felkészítőket is tartottak. A Juhász Gyula Művelődési Központ, a vetélkedő „fő gazdája", a Mindenki iskolájának tantárgyaiból rendezte felkészítőit Az alapozás, a felkészülés időszaka tehát befejeződött. Március 17-én megkezdődnek a munkahelyi döntők, majd a területi versenyek „rostáin" át érkeznek el a legjobbak a májusi megyei döntőig 0} gyigynértö ii központ épilB Dijak politikai könyvekért A politikai könyvek előállításában részt vevő nyomdák 1978. évi versenyében az Athenaeum Nyomda lett az élsö, a Zrínyi Nyomda a má•odik, a Szikra Lapnyomda • harmadik, a Franklin Nyomda pedig a negyedik dijat nyerte. A Szekszárdi Nyomdát dicséretben részeltették. A verseny eredményeit Bzombaton, az MSZMP budapesti bizottságának Villányi úti oktatási igazgatóságán megtartott ünnepségen Fodor László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese Ismertette és méltatta. A díjakat Gyón Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyújtotta át. Az eseményen ott volt Köbl Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, Lovász Kálmán, a Nyomdaipari Egyesülés elnöke. A díjkiosztó ünnepségen, amelynek végén Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese köszönetet mondott a nyomdák segítőkészségéért, bejelentették, hogy 1979-ben is meghirdetik a politikai könyvek készítésében részt vevő nyomdák versenyét (MTI) Ács S Sándor felvétele A József Attila sugárúton, a Budapesti körúttal szemben épül a Csongrád megyei íanács új gyógyszertári központja. Az építést — ré.zben előregyártott elemekből — a DÉLÉP vál'alta, s a tervek szerint a háromszintes gyógyszcrraktárból és az ötszintes laboratóriumi illetve igazgatósági épületből áHó egység 1981-re készül el. Felvételünket a központ alapozásának megkezdéséről készítettük. A tejipar fejlődéséről Szocialista brigádvezetők tanácskozása Szombaton Sopronban, a Liszt Ferenc Művelődési Központbain tartották meg a tejipar szocialista brigádvezetőinek XII. országos tanácskozását. Ezen a tejipar csaknem 800 szocialista brigádjainak képviselői átfogó képet kaptak az iparág helyzetéről. A többi között arról, hogy különösen az elmúlt években volt dinamikus a most harmincesztendős, államosított tejipar fejlődésének üteme. Tavaly 1,8 milliárd liter tejet vásároltak és dolgoztak fel hazánkban. Az idén ezt további 95 millió literrel növelik. A naponta feldolgozott tej mennyisége napjainkban meghaladta a 6 millió litert. A felvásárlás már a múlt évben megközelítette az 1980-ra tervezett szintet. Az eredmény alapja, hogy a tejtermelő gazdaságokban évről évre növekszik a tejhozam. örvendetes tény. hogy a mennyiségi fejlődés mellett, a termékek minősége is sokat javult. Elsősorban az első osztályú tej, valamint a tíz fok alá hűtött tartósított tej aránya növekedett. A tartós tej értékesítését 1978. április 1-től valamennyi városra, ipari körzetre, üdülőterületre kiterjesztették. Sikerült növelni az iskolatej értékesítését is. Ma már az ország valamennyi települését ellátják pasztőrözött tejjel, több mint 2300 iskola pedig rendszeresen tejet és kakaót kap. Az elmúlt három évben 23 új készítményt hozott a tejipar forgalomba. A választékot az idén újabb két készítménnyel bővítik. Az 1979-es feladatokról szólva a brigádvezetői tanácskozáson hangsúlyozták, továbbra is a legfontosabb feladat marad a termékek minőségének javítása, az eltarthatóság idejének növelése, a csomagolás fejlesztése. (MTI) Portré nőnap előtt Egy asszony aléeszbol A mihályíeleki Üj Élet Termelőszövetkezet tarhonya- és tésztaüzemében — a muka jellegéből adódóan — kizárólag nők dolgoznak. Az asszonyok egy része jókora fateknőben gyúrja, hatalmas asztalokon nyújtja, szabdalja a tésztát. Itt dolgozik a 33 éves Börcsök Imréné, Franciska is. A munka előkészítő szakaszában tevékenykedik. A liszt- és tojásraktárból alapanyaggal látja el a tésztakészítő asszonyokat. — A munkaidő reggel 7kor kezdődik, háromnegyed 3-ig tart De én — akárcsak a többi asszony itt. Mihályteleken — már kora hajnalban talpon vagyok. Nyáron 4 óra körül kapát fogok, irány a kert vagy a háztáji. Megszoktam a koránkelést higgye el, őszintén mondom, nem esik nehezemre. A hajnali „bemelegítés" után elkészítem a családnak a reggelit, ébresztem a gyerekeket. Fiú mindkettő, a nagyobbik iskolás, a kicsi 3 éves, rá napközben a nagymama vigyáz. — A továbbiakban hogyan telik a napja? — Aki hasonló cipőben jár, mint én, két gyereke van és munkát is vállal, könnyel elképzelheti. A „menetrend" majd mindig ugyanaz: munka után főzök, takarítok, mosok. vasalok, a gyerekekkel foglalkozom. Idén januártól dol' gozom ismét a munkahelyemen, mert kicsivel három évig gyesen >/oltam. — Párttag tagja a termelőszövetkezet pártvezetőségének, mint nőfelelős. Nyilván e funkciója is ad elfoglaltságot ... — Amit az ember szívesen végez, arra időt is tud szakítani. Örömmel vállaltam a pártmegbízatást, hiszen olyan területen kell tevékenykednem, ahol a legtöbb ismerettel rendelkezem. — Hogyan került a tszbe? — Mihálytelekre jöttem férjhez Doma'* 'árfll. Anyósomék régóta 'kii a tsznek, én eleinte egítóként dolgoztam. 1968 óta vagyok tsz-tag. Szívesen élek itt, elégedett embernek tartom magam. A családom összetartó, a gyerekeim egészségesek s nem kell órákat töltenem utazással, hogy a munkahelyemre érjek. A tésztaüzem ötven asszonynak ad munkát, s mivel a munkaidőnek kora délután vége, jut idő a családra, a háztájira, az otthoni munkára is. Ilyen körülmények között terveket is szőhet az ember. Ügv gondolom, még van értelme, nem késtem el túlságosan: szeretnék beiratkozni a kertészeti szakmunkástanfolyamra. A kicsit — így terveztem — óvodába viszem s mi majd együtt tanulunk otthon a nagyobbik fiammal. L . Zs. /