Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

Vasárnap, 1979. március 4. 3 Ili gépek, új munkaszervezés Szegedi Ruhagyárbau A Szegedi Ruhagyár szak­emberei a közelmúltban ké­szítették el azt "a mintakol­lekciót, amelyet rövidesen az Egyesült Államokban mutatnak be. A legújabb szegedi modellekből össze­állított férfiöltöny-szállít­mány a ruhagyár amerikai exportjának bővítését segí­ti. Eddig már 30 ezer öl­tönyre kaptak megrendelést — egy korábbi áruajánlat nyomán. A gyár idei terve 850 millió forint, s ahhoz, hogy ezt teljesítse, nem elegendő csupán a _meny­nyiségi termelés, A világ­piacon versenyben maradni csak a minőségi követel­mények maradéktalan be­tartásával lehet — vallják a ruhagyáriak — épp ezért a minőségjavításra nagy gondot fordítanak. Tavaly dolgozták ki és sikeres pró­ba után az Idén év elejétől bevezették, s az év végéig minden üzmere kiterjesztik a minőségellenőrzés új rend­szerét Míg korábban csupán a •végterméket — a teljesen összeállított ruhákat vizsgál­ták, s ha hibát észleltek, visszaküldték kijavítani —, most az új módszer szerint az elkészülés előtt a gyártás egyes fázisaiban is ellenőr­zik a ruhákat Az eddigi ta­pasztalatok szerint egy szá­zalékkal növekedett az első osztályú ruhák aránya, A folyamatellenőrzés következ­ményeként várható a ter­melékenység növekedése is; a késztermék utólagos ja­vítása a minimálisra csök­ken. A késáülő ruha egyes részeinek hibáit már a gyár­tószalagon „visszavetéssel" kijavíthatják. A dolgozónak érdeke a jobb minőségű munka, mert ha a kifogá­solt munkadarabot vissza­kapja. a javításra fordított idő alatt újat nem termel — csökken a darabbére. Ezzel szemben — az ehhez iga­zodó minőségi bérezés sze­rint — minél kevesebb a munkásnak a vtezaadott termék, annál vastagabb a hóvégi borítékja. A minőségjavítást és a termékszerkezet, további kor­szerűsítéséi «zol,2á1ja az is, hogy a közeljövőben új gé­peket szere.r.e* be. 12 mil­lió forint értéi ben varro­dai és vasalógépeket állíta­nak munkába Mindez annak a fejlesrté­si programnak iw része, amelynek enednvéayete^pen jövőre a kétrétzea mun­karuhák gyártásával leáll­nak (azt a technológiát másnak adják át), s a fel­szabaduló kapacitást az ex­portképes öltönyök gyártá­sára használják fel. Az öl­tönykészítés hatékonyságát növelendő, év végéig több új munkaszervezési Intézkedést tesznek. így például egyes helyeken megváltoztatják a technológiai folyamatot — munkavégzési sorrendet — indokolt esetben tipizálják a műveleteket, csökkenteni igyekeznek az új művele­tekre való átállások gyako­riságát. Minőségi bérezés Az egyik fal görbe, a másik nem — Milyen volt az elmúlt év a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál? — Jó évet zártunk tavaly — mondja Szőke Iviszió ter­melési osztályvezető. 27 szá­zalékkal nőtt a termelés. — Régi mondás: A meny­nyiségi fejlődés a minőség és. több energia kell. Viszont, — Erről nincs szó. Pré- Ráadásul a kisgépek javitá­miumokkal lehet honorálni a sára csak Pesten van lehető­gondosabb munkát. De szem- ség és sokszor több hónapig léleti változásra is szükség tart, amíg ezt elvégzik. A van. gép távo] van — és aki egy­szer már használta, azzal ne­héz megértetni, hogy kala­— Az átlagosnál jobb páccsal és kézifúróval is le­munkához nagyobb figyelem het dolgozni. tt rovására megy. — Szó sincs róla tüta­— Mégiscsak a munka a mérvadó. minőségi kőzik. - Az 1977-ben végzett jaa dol?®zór hanem mef szik az atlagereciménnvel, ak­kor nyilvánvalóan nagyobb lesz a teljesítménye. És a fenntartási munkákra javí­tások miatt tavaly mindössze 185 ezer forintot fordítottunk. — Az is pénz... ha ezt a pluszmunkát nem a minőség javítására fordít­— Tudjuk, s keressük a helyes megoldást. De az az igazság, hogy egyelőre tapo­több pénzt a mennyiség után gatózunk. Nehéz, rögös úton kapja Azt kellene megértetni járunk, amikor a minőségi — Persze, hogy az. De ve- az emberekkel, hogy a mino- általánossá akartuk gyük figyelembe, hogy válla- ség a fontos. bérezest általánossá akarjuk latunk 1972-ben még 6,5 mii- _ ök is a piacról élnek. .. üós veszteséggel zártá az évet. Azóta jó középvállalat- — lBen, tudjuk — veszi át tá váltunk. Nem volt köny- a szót Bakos Tibor munka­r,yű. ügyi osztályvezető. — Az _, , idén háromszázalékos bér­Elegedették? fejlesztésre van lehetőségünk — Nem lehetünk azok. Ta- ós ennek döntő részét a mi­valy február elsején vezettük nőségi bérezésre kívánjuk be a minőségi bérezést. Azóta fordítani, is sok gondot okoz. _ Tehát „kifizetődő" lesz — Miért? Van jó és rossz a ló munka? tenni. A tudnivalókat tartal­mazó tájékoztatókat már ki­osztottuk tanulmányozásra. Mi bízunk abban, hogy erő­feszítéseink eredményt hoz­nak. Lényeges azonban, hogy társvállalatainknál is a mi­nőség legyen a fő szempont. Horváth István Több földgáz Két hónapja, január első -.élői kapjuk a Szovjet­niótól az orenburgi föld­gázt, amely a KGST-orszá­gok közös beruházásában épített szövetségi távvezeté­ken át jut el országhaia­ruink térségébe, s a Szovjet­unió más területéről érkező gázzal egyesülve Beregda­rócnál lépi át a határt és áramlik tovább a Testvéri­ség távvezetéken. Ebben a két hónapban mintegy 300 millió köbméter szovjet földgáz érkezett, s "ennek nagyobb része, több mint 150 millió köbméter oren­burgi illetőségű. Ebből az idén 1,6 milliárd köbmétert, más szovjet gázmezőkről pedig 1 milliárd köbmétert kapunk. A sokéves együtt­működés alapján importá­lunk 200 millió köbméter földgázt román partnereink­től is. Az importált földgáz­zal annyi energiához ju­tunk, mint amennyit a ha­zai erőműveink termelnek. A legjelentősebb imporbtétel az orenburgi, amely fedezi a Budapesten és további 117 településen a vezetékes föld­gázszolgáltatásban részesü­lő, mintegy 400 ezer ház­tartás, több ezer kommuná­lis és több száz ipari fo­gyasztó ellátását. — Igen, de ez nemcsak tő­lünk függ. munka. — Igen, de a valóság nem fehér és fekete. Nekünk ki­emelt feladatunk a régi lakó­és középületek felújítása Egy százéves homlokzat vakolásá­nál el kellene dönteni, hogy a régi fal a mai előírások szerint milyen minőségű és ., , , ezek után elvárható-e az első osztályú munka — Ezt ki ítéli meg? — A művezető. „Ahány ház, annyi szo­— Hogyhogy? — Ügy. hogy papíron min­dig első osztályú téglát 'ka­nunk, valójában ezek sokszor harmadosztálynak. És csak ilyen van. A faáruknál, a hasonló a helyzet. Hiába mondjuk dol­gozóinknak, hogy így, meg úgy a minőség, ha az anya­gokat szállító cégek semmibe veszik az osztályba sorolást. — Munkaerőgondok? — Vannak. Csínján kell bánni a minőségi bérezés al­kalmazásával, ha nem aka­runk még nagyobb munka­erőhiánnyal szembenézni Tavaly például 20 emberün­ket vitte el az egyik téesz. Mondanom sem kell, hogy Minőségellenőrzés a gyártószalagon: a félkész öltönyöket „vizsgáz tat ják" kás?" — Igen, de tavaly még nem volt egységes előírásunk a felújításoknál végzett mun­kák minőségének honorálá­sára. — Most van? — összeállítottunk egy lis­tát, de nem lehet minderre lényegesen több pénzt ígér­előírásokat adni. Mondok egy tek. s adtak nekik. A tée­egyszerű példát: két ember szek többet tudnak fizetni a vakol. Az egyik fala görbe. , - - , . .. , a másiké egyenes. Ha mind- kőműveseknek, s náluk nincs ketten egyformára simítják a minőségi bérezés. felületet, nyilvánvaló, hogy Gépesítés? akinek a falat is ki kellett egyenesítenie, az többet dol- — Kedvezőbb lenne a gozott. A fizetség viszont egy- helyzet a „mindenttudó" kis­forma. gépek alkalmazásával. Vi­— Nem érdemes jobban szont egy ilyen gép ára a dolgozni? Trabant értékével vetekszik. és turisztika Az MTESZ Csongrád me­gyei szervezetének ifjúsági koordinációs bizottsága szer­vezésében, valamint a köz­reműködő MALÉV, a British Airways, a Volán tourist, a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága, a Szegedi Ipari Vásár Igazgatósága, az Álla­mi Biztosító megyei igazgató­sága és a Volán 10. számú Vállalat érdekesnek ígérkező rendezvényt, kiállítást és filmbemutatót tart kedden, március 6-án, a szegedi Tech­nika Házában. A rendező szervek szeret­nék elősegíteni a dolgozók és diákok szabad idejének kul­turált eltöltését, kirándulá­saik, utazásaik, programjaik összeállítását és lebonyolítá­sát. Ezért Szegeden tartják meg a hazai közlekedési vál­lalatok vezetői tanácskozásu­kat arról, hogy milyen se­gítséget nyújthatnak a Sze­gedre és a megyébe érkező vendégeknek, illetve mind­azoknak a csoportoknak, akik innen kívánnak országjárás­ra, vagy külföldre utazni. A Volán közlekedési vállalat­nak turistaszolgálate is mű­ködik Szegeden, s a Volár.­tourist mindent az érdeklő­dök kívánsága szerint akar megoldani. A keddi program délután fél negyl^pr kezdődik, amikor a Technika Házában dr. Kardos János, a Volán 10. számú Vállalat igazgatója megnyitja a kiállítást, amely­nek keretében színes tabló­kat, térképeket, utazási aján­latokat, fotókat, maketteket és diaképeket mutatnak be. Ismeretterjesztő és turiszti­kai filmeket is vetítenek. Legérdekesebbnek talán az angol légitársaság filmje ígérkezik. Elsó ízben a sze­gediek láthatják majd a bu­dapesti műszaki filmek fesz­tiváljára benevezett angol alkotást, az „ACHIEVEMENT" című és a Concord (híres vagy hírhedt?) repülőgépről készített filmet. A vetítésre délután 4 órakor kerül sor. ról szólni, hogy most érkeztünk el a közoktatás fejlesz­tésének legjelentősebb állomásához? Az egyik legfőbb tennivaló valóban az oktató-nevelő munka tartalmi színvonalának emelése. Ennek legfőbb esz­köze jelenleg az új nevelési tervek, az új tanterveik beveze­tése, az új tankönyvek elkészítése és kiadása. Mindez az elmúlt tanévben lényegében már elkezdődött, és azóta is bővül, folytatódik. A tantervek megújítását alapvetően két körülmény tette szükségessé. Az egyik, hogy 1963 óta — amikor az eddig alkalmazott tantervek készültek — jelentő­sen változott, fejlődött a társadalom, és a tudományos meg­ismerés is előrehaladt. Ezeket a változásokat a régi tan­tervek nem tükrözhették, az idő túlhaladta egy részüket A másik körülmény az, hogy a kedvezőbb szocializációs felté­telek hatására a mai 6 éves gyerekek lényegesen éretteb­bek, testi és szellemi fejlettségükben meghaladják a 15-20 évvel ezelőtti generációk szintjét, többre képesek. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek tudását, gondolkodását főleg az óvodában és az alsó tagozaton újabb, játékos elemeket ma­gában foglaló módszerekkel, az eddiginél jobban lehet és kell is fejleszteni. Az új oktatási és nevelési tervek kifejezik, érvényre Juttatják azt a törekvésünket, hogy a tudományos ismere­teket az életkori sajátosságoknak megfelelően olyan össze­tételben és színvonalon kell a fiatal nemzedékeknek oktatni, ami biztosítja korszerű műveltségüket és megfelelő össz­hangban van a társadalmi követelményekkel. Nagy vita folyt a műveltségi arányokról, az egyes tantárgyak ismeret­anyagáról és ebből — helyesen — több megyei lap is ki­vette a részét. Minden javaslatot, ötletet természetesen nem lehetett elfogadni. Ezek egy része egyébként egymás­nak is ellentmondott, voltak, akik a humán, mások pedig a reál műveltség javára akarták lényegesen megváltoztatni az arányokat. Végül is a tantervekben a társadalmi és a természettudományi ismeretek aránya lényegesen nemi változott, a viták tanulságaként is az alakult ki, hogy e két nagy tantárgycsoport feladatát nem helyes szembeállítani. Csakis együtt tudják kialakítani a társadalmi élet, benne a gazdaság követelményeinek megfelelő emberi tulajdonsá­gokat és a szükséges tudást. Ugyanakkor azonban mind a humán, mind a réál tárgyak tartalma korszerűbb lett Jobban figyelembe veszik a tudomány mai állását, fejlett­ségét, különösen vonatkozik ez a matematikára, és az anyanyelvi oktatásra. A történelem és az irodalom tan­anyaga nagyobb figyelmet fordít a hozzánk közelebb álló korokra, s elmélyültebb tanulmányozásra ad lehetőséget Mindez a világnézeti nevelés szempontjából is alapvető! Az általános iskola 8. osztályában bevezetik az állampolgári és társadalmi ismeretele oktatását, amely segíti, hogy a ta­nulók megismerjék hazánk társadalmi életét, a szocialista építést, a közösségek, a lakóhely, a tanács, az állam tevé­kenységét. Az általános iskolákban és a gimnáziumi okta­tásban új tantárgy, a „technika" váltja fel a korábbi gya­korlati foglalkozásokat Az 1963-as óratervekkel szemben jelentős változás az is, hogy növekedett a testnevelési órák száma, a fiatalok testkultúrájának, fizikai edzettségének fejlesztése érdekében. Bár tudjuk, hogy az új tantervek, tananyagok szemlé­letükben is, tartalmukban is jobbak, korszerűbbek a régi­nél, alkalmasak az oktatási, nevelési célok színvonalas megvalósítására, mégsem gondoljuk, hogy hibátlanok, töké­letesek. Bevezetésük tapasztalatait gondosan kell elemezni, a gyakorlat próbája alapján a szükséges korrekciókat is meg kell majd tenni. Az új tantervek bevezetése a pedagógusoknak nagy feladatot jelent. Nemcsak amiatt, mert az ismeretanyag, a tananyag változik, hanem azért is, mert új módszerek ki­alakítását — az eddiginél nagyobb önállóságot — kíván tőlük a reform. Az új tananyagok, tankönyvek bevezetése a szülők számára is gondot jelent. Egyik-másik olyannyira eltér a hagyományostól, az áLtaluk tanulttól, hogy gyermekeik ott­honi segítése nehezebb lesz. A pedagógusok persze azt sze­relnék, ha a gyerekek az iskolában mindent megértenének és otthon csak az ismeretek tételes megtanulása, gyakorlá­sa lenne a feladat. Ez azonban nem mindig van így. Ezért türelmet kérünk, és támogatunk minden olyan kezdeménye­zést, ami az új tananyagok szülők közötti megismertetését szolgálja. O A közoktatás tartalmi fejlesztésének egyik leg­lényegesebb eleme a középfokú képzés, s annak össze­hangolása a népgazdasági igényekkel. Hogyan fejező­dik ki ez a követelmény oktatáspolitikai gyakorlatunk­ban? A középfokú iskoláknak a szülök és gyermekek tanulás iránti igényét úgy kell kielégíteniük, hogy az összhangban legyen a népgazdaság szükségleteivel és lehetőségeiveL A 70-es évek fejlődését áttekintve megállapíthatjuk, hogy a középfokú oktatás tulajdonképpen már általánossá vált, hiszen ma már az általános iskolát befejezők több mint 90 százaléka tovább tanul. Ezzel párhuzamosan a középfokú oktatás belső arányai — céljainknak megfele­lően — a szakmai képzés javára módosultak. Ebben a tan­évben már az első osztályos tanulók 53 százaléka szakmun­kásképzőbe, 27 százaléka szakközépiskolába, 20 százaléka gimnáziumba jár. Ezek az arányok már jobban megfelelnek az egyéni törekvéseknek és a társadalmi igényeknek egy­aránt, mint a korábbiak. Most a fő feladat itt is a tantervi reform megvalósí­tása. a középfokú iskolák képzési céljainak, tartalmi mun­kájának korszerűsítése. A gimnáziumokban bevezetik a fakultatív oktatási rendszert, s ez lehetővé teszi a tanulók számára, hogy a harmadik osztálytól kezdve érdeklődési körüknek megfele­lően egy-két tantárgyat elmélyültebben tanuljanak, illetve a gyakorlati életben jól hasznosítható ismeretekre tegyenek szert. Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák képzőid célja megváltozott, a tanulók az érettségi mellett szakmun­kás-képesítést is kapnak, s felkészítik őket a szakirányú továbbtanulásra. A szakmunkásképző iskolákban a szélesebb szakmai alapozás, a konvertálhatóbb képzés érdekében az egymáshoz közel álló szakmákat összevonják, számuk 190-ről mintegy 130-ra csökkent. A 80-as évek elejétől térnek át az új szak­majegyzék szerinti képzésre. * Mindent egybevetve elmondhatom, hogy az utóbbi évek­ben egy nagyszabású ós átfogó folyamat kitontakozasanak lehetünk tanúi. Ez nem egyszerűen a mennyiségi viszony­latokat érinti, hanem sokkal inkáob a közoktatás tartalmi jegyeit A korszerűség követelményeivel szoros összhang­ban kezdeményezzük, szorgalmazzuk ezeket a változásokat. Lépéseinket behatárolják mind az objektív, mind pedig a szubjektív feltételek. Ezekről sohasem szabad megfeledkez­ni. megteremtésükért összefogott és széles körű társadalmi együttműködésre van szükség Rákos Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom