Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-28 / 73. szám
4 Szerda, 1979. március 28. Parasztmű velőd és a régi Tápén ,.A hajdani falusi társasélet otthonai voltak a különböző gazdasági vagy olvasókörök. Tápén két kör alakult: a 48-as kör a régebbi. mely a szegényparasztokat, törpebirtokosokat tömörítette, az 1912-ben létesült Katolikus Körhöz pedig q födcs embörök, a gazdák tartoztak." Vasárnaponként a férfiak kora délután hónuk alá csapták nyáridőn a kisszéköt, ballagtak a már megszokott szomszéd ház elé kártyázni. Asszonyaik külön bandába gyűlve peletykálgattak. Az emberek filkóztak. vagy más, legalább hatosban játszhatósat kártyáztak, közben beszélgettek — leginkább a gazdálkodásről. A helybéli korcsma udvarában kuglit gurítottak mások, akik már azót ejtettek a világ dolgairól is. Mindezek mellett a fönt említett Kör-ökbe is eljártak a kíváncsibb természetű emberek beszélgetni, s ha hozattak bort a korcsmából, közben iddogáltak. Amíg a 48-as Körnek * Szerdahelyi-féle korcsma, addig a Katolikus Körnek — a legutóbbi időkben — a fölvégi Bodó-féle ház adott otthont, ahol a gazda a petróleum fogyasztásért térítést kapott Mindkettőre jellemző, hogy kártyázgatás. iszogatás közben cserélték ki legfrissebb értesüléseiket a világ, az ország, s természetesen a falu dolgát illetően is. Egy 1928-ból ránkmaradt fénykép alacsony nádfödeles házat előtte kártyázó gazdákat örökített meg. amint pipázgatva kártyáznak, mellettük egy lányka újságot olvas, talán éppen az ott ülőknek. Rádió azidöben szinte nem volt a faluban, újságot meg csak néhány tehetősebb járatott. Talán ennek a sajtóhirszomjnak a hatására hívta életre már 1910-ben Bogos plébános az Ifjúsági Egyletet, 1912-ben pedig az Olvatókört. Az egyház föltétlen szolgálatában állottak ezek a szervezetek, ám a közösségformálásnak azidöben más módszerével hiába is próbálkozott volna valaki. Érdekes viszont a falu és a lassan kialakuló Tápalrét lakosságának az egymáshoz való viszonya. A falu és a Rét között ugyanis folyamatos ellentét volt A falusiak a rétieket pocoknak, réti pocoknak, azok meg a falusiakat tápai gencsnek csúfolták. Ennek az a legkézenfekvőbb magyarázata, hogy valójában a Tápairét lakosságának nagy része vásárhelyi, szegedi és makói, és csak igen kis számban lelei, illetve tápai. A gazdálkodás különbözősége és a területi — Tisza által való — elzártság lassan kialakította az életmód és a kultúra eltérő vonásait Bizonyára a réti elzártság is szerepet játszott abban, hogy az 1920-as években külön gazdakört szerveztek. Alapításában szegedi, vásárhelyi gazdák, gazdacsaládok jeleskedtek. Elnöke a Szeged-Alsóvároson született Dobó István volt Kezdetben tanyákon tartották vasárnapi összejöveteleiket ,majd a Porgányszélen megépítették a Kört. Valamennyien részt vettek az építkezésben: az egyik gazda vályogot vert. a másik falat rakott többen fuvart vállaltak, családostól segítettek. Ettől kezdve a tanyai fiatalság — olykor a házasok is — ott tartották a vasárnapi bált ahol „bizony nem jó szömmel nézték a gencslegényöket, dé azok sé a pockokat a falubeli bálon". A Gazdakörnek megszűnéséig 60—70 tagja volt. Az önálló társasélet kialakításának igénye mutatkozott abban is. hogy 1937—38 tájától a rétiek külön búcsút tartottak Kisasszony napján (szept 8). Aránylag megkésve bontakozott ki a szervezett tanyai közösségi élet de ez a kibontakozás egyben a falutól való elhatárolódást is mutatja. Némely sűrűn tanyásodott dűlőben — Pajor, Le bő, Kútas és a Marosszél — iskola épült sőt Lebő az önálló községgé válás küszöbéig is eljutott. Napjainkra a dűlők elnéptelenedtek, megszűntek a Körök, a réti gazdag tanyai élet lassan elfelejtődik. A napokban viszont egy igen érdekes dokumentum került elő. Az egykori Réti Kör törmelékei között ifjabb Bodó István alaposan megsérült nagyméretű fényképet talált. A közeli tanyában még kint lakik „SzÓgávári tata, ahhoz ugrottam be a fényképpel, mondja már el. mi lehet ez. kik vannak ezen a képen"? Kiderült, hogy a Réti Kör elnöksége, vezetősége és 45 főt számláló tagsága állott a fotószerkentyű elé. mégpedig 1924-ben. Bodó Pityu — mert Tápén így ösmerik — nekilátott, hogy földerítse a kép hitelességét, közben a rajtalevőket is sikerült fölismerni. Egyetlen tárgyi bizonyítéka ez a Réti Körnek, amely — hogy fölszínre került — bizonyítja, hogy Tápét még nem egészen „belezték" ki a kutatók. Sokunknak még hosszú időkön át lesz kincsesbánya, amelyről már sokan, sokféleképpen szinte mindenről hírt adtak és adnak napjainkig. Ifj. Lele József A lakosság szolgálatában Az Elektromos Isz munkájáról Az időjárás krónikásai Száz évvel ezelőtt — 1879 elején — kezdték el Moszkvában az akkori Petrovszki Akadémia meteorológiai obszervatóriumában az időjárás rendszeres megfigyelését. Ma az obszervatórium Mihelson nevét viseli és a Tyimirjazev Agrártudományi Akadémiához tartozik. Az obszervatórium egyik nevezetessége az irattár, ahol az elmúlt évszázad minden napjáról őriznek feljegyzéseket. Csirkov professzor, az akadémia meteorológiai és klimatológiai tanszákének vezetője szerint az archívum rendkívüli jelentősége abban áll, hogy a százéves folyamatos meteorológiai adathalma^ segít képet alkotni a Moszkva időjárásában bekövetkezett változásokról. Ezenkívül a meteorológiai obszervatórium irattára rendkívül nagy segítséget nyújt a mezőgazdasági szakemberek képzésében is. (APN) Ma már szinte nincs olyan család, ahol ne lenne valamilyen elektromos háztartási gép. Kinek ne okozna boszszúságot, ha kedvenc műsorát nem tudja meghallgatni a rádióban vagy megnézni a televízióban, mert azok elromlottak. Ugyanígy nem öröm, ha a báli frizura készítése közben csütörtököt mond a hajsütő vas, vagy a hűtőszekrényben kellemes szobahőmérséklet mérhető. Elemi dolog, hogy rossz készülékeinket elvisszük javíttatni. A Szegedi Elekromos Szövetkezetnél elmondták, hogy a lakosság által bejelentett hibákat gyorsan és szakszerűen tudják orvosolni. Az évi 70-80 ezer bejelentés mindegyikének eleget tudnak tenni. A Békéscsabán, Csongrádon, Budapesten és Szegeden dolgozó 230 szakemberük tavaly 38 millió forint értékű hibajavítást végzett. A lakossának, az oktatási és egészségügyi intézményeknek végzett munkájukért az elmúlt évben 16 millió forintot kaptak. A további 22 milliót a közületek fizették ki a szövetkezetnek. Mint Tukarcsy László, a szövetkezet elnöke elmondta, jó vállalkozásnak bizonyult a RAVILL-lal és a RAMOVILL-lal közösen létrehozott két szegedi Elektron bolt. Szegeden, a Somogyi utcában és a Lenin körúton 1975 végén megnyílt üzletekben tavaly 40 millió forint értékű árut adtak eL Az eddigi tapasztalatok alapján kedvezően fogadták a vásárlók a Kelemen László utcában, tavaly szeptemberben megnyílt „lecserélt készülékek" boltját Az eredeti ár 40-60 százalékáért vásárolható itt rádió, magnó és lemezjátszó. A vevők jobbára az NDK, csehszlovák és japán gyártmányokat kedvelik. Minden géphez mellékelnek egy tesztlapot, amelyen szerepel a készülék hibája Is. Az üzlet havi forgalma 100 ezer forint körül van, de ennél nagyobb értékben is tudnának árut eladni, ha a slágerkészülékek folyamatosan érkeznének a boltba. H. I. Grúzia gyógyfürdői A Grúz Köztársaság rendkívül gazdag gyógyforrásokban — a területén 600-nál több ásványi forrás és nagy mennyiségű termálvíz lelhető fel. A tudósok véleménye szerint a különböző termálforrások több mint 60 csoportja évente körülbelül 350400 millió köbméter vizet ad. Nagyon sok hőforrás van a grúz főváros — Tbiliszi — területén is. A monda szerint sok-sok évszázaddal ezelőtt Grúzia királya, Vahtang Gorgaszal, vadászat közben elejtett egy fácánt. Amikor a király kihalászni készült a madarat a meleg vizű forrásból, a fácán épen és egészségesen felszállt, elrepült a hegyek felé. Vagyis: a gyógyvíz életre keltette,.. E forrás mellett alapították később Tbiliszit. A tibiliszi kénes fürdők a középkorban váltak híressé — erről egy sor írásos feljegyzés tanúskodik. A kénes források vízhőmérséklete 24 és 52 fok között van, rájuk épült a köztársaság legnagyobb gyógyintézménye — a Tbiliszi Balneológiai Központ, amelyben évente több ezer hazai és külföldi beteget kezelnek. (APN) járadékról r>. I.-né mórahalmi szakszövetkezeti tag, olvasónk férje az elmúlt évben meghalt. Olvasónk férje, haláláig öregségi járadékban részesült, olvasónk pedig munkaképtelenségi járadékot kapott. B.-né azt szeretné tudni, hogy férje halála után jogosult-e a sajátjogú járadéka mellett özvegyi járadékra is. Kéri ismertessük az özvegyi járadékra való jogosultság feltételeit. A társadalombiztosítási törvény rendelkezései szerint özvegyi járadékra annak a mezőgazdasági "szövetkezeti (szakszövetkezeti) tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként, illetőleg ehhez szükséges feltételek megszerzése után halt meg, ha az özvegy: a házastársával annak halálakor együtt élt; a házastársának a halálakor a hatvanötödik — özvegyen maradt férj a hetvenedik — életévét betöltötte, vagy munkaképtelen; öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét (1979ben a havi 1210 forintot) nem éri el; özvegyi nyugdíjban, baleseti özvegyi nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban nem részesül, és keresete, keresőfoglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét (1979-ben a havi 978 forintot) nem haladja meg. Az aki házastársa halálakor a hatvanötödik — férj a hetvenedik — életévét nem töltötte be és nem volt munkaképtelen, özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársa halálától számított tizenkét hónapon belül a hatvanötödik — férj a hetvenedik — életévét eléri vagy munkaképtelenné válik. özvegyi járadékra a meghatározott feltételek fennállása esetén az a nő is jogosult, aki élettársa haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt él. Élettárs után nem jogosult özvegyi járadékra az a nő, aki a felsorolt együttélési idő vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban, baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. A munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadékra a jogosultság megszűnik, ha az özvegy már nem munkaképtelen, vagy állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt. Az özvegyi járadék összege (1979-ben) 873 forint. Ha a mezőgazdasági szövetkezeti (szakszövetkezeti) tag egyidejűleg özvegyi vagy munkaképtelenségi és özvegyi járadékra is jogosult, mindkét ellátás megilleti. Olvasónk a sajátjogú munkaképtelenségi járadéka mellett jogosult férje után özvegyi járadékra is. Kérelmét terjessze elő a szakszövetkezet vezetőségénél. Dr. V. M. Bátyai Jenő 9. Az újjáépítés krónikája A milleniumi építékezések Á nagy árvíz idején csak távírda! szolgálat volt Szegeden, a hivatal a mai Dóm téren működött. Az újjáépítés után, 1885. január 20-ra épitették ki a városban a helyi telefonhálózatot. A telefonközpont építésekor maga Puskás Tivadar is többször megfordult a városban, de tíz előfizetőnél többet nem volt képes gyűjteni. Nem is foglalkozott sokáig a szegedi telefonközpont kérdésével, eladta Nollendorf Jenőnek, akitől 1887-ben a Grassely és Ottovay-cég vásárolta meg, és vetették meg komolyabban a szegedi telefonközpont alapjait, olyannyira, hogy a századfordulón már négyszáz előfizetőjük volt. A szegedi villamosvasút előtörténete szintén a rekonstrukciós korszakra nyúlik vissza. A várostól 1881-ben kért engedélyt közúti vasút, építésére egy belga részvénytársaság nevében Paget Eduárd mérnök. Az elvi engedély után két évre, 1883-ban kezdték meg a pályaépítést, és a következő évben adták át a forgalomnak. Előbb hosszú éveken át lovak kocogtak a síneken guruló, zöldre festett, batárszerű omnibusszal. A lovakat felváltó villamosítást 1908-ban kezdték. A sínpálya teljes hossza 14,2 kilométer volt, d« ez azóta rövidült. A rekonstrukciós építkezéseket beíejorve, némi megtorpanás ugyan tapasztalható volt a városban, de a következő években is jelentős középületeket emeltek. Egyik teles iskolaépítőnk, Baumgarten Sándor tervel szerint építették i&Uö-beu a mai Közgazdasági Szakközépiskola épületét, jellegzetes, piros téglaburkolattal. Gerle Lajos tervei szerint készült 1891-ben a volt Űrikaszinó épülete (ma Juhász Gyula Művelődési Otthon), egyemeletesre. Érdekes megoldás az árkádja, amelynek tükörképe a Tisza-szállónál található. A MAV házi tervezője, Pfaff Ferenc tervei szerint egy darabot építettek itt fel az amszterdami központi pályaudvarból az MÁV-igazgatóság számára, holland reneszánsz stílusban. Az új építkezési hullám egyik szép példánya a Kultúrpalota. Az egyemeletes, alagsoros, eklektikus épületet Steinhardt Antal és Lang Adolf tervei szerint építették. Rangot és méltóságteljes megjelenést az épületnek délre néző homlokzatának középső részén levő hat korintuszi oszlop által tartott timpanon ad. Az ötvenes években végrehajtott bővítés szerencsés megoldás, így a bejárat és az egész épület között jobb az összhang. A városi gőzfürdő épületegyüttesét ugyancsak Steinhardt és Lang tervei szerint készítették, 1896-ban, reneszánsz stílusban. Az épület mai képe 1909-ből való, 117 méter homlokzatát ekkor alakították ki. Kass János, a modern szegedi vendéglátóipar kiemelkedő ízlésű úttörője terveztette •Steinhardt Antallal a Hungária Szálloda (volt Kass) épületét, részben kétemeletesre, ívelt tetőzetűre, és ezzel az épülettel a millennium évében készültek el. Eredetileg fém- és faipari szakiskolának tervezte Víg Albert a Marx térre a mai Élelmiszeripari Főiskola épületét. Ugyancsak az ő tervei alapján építették 1896-ban az egyemeletes, eklektikus ízlésű Szegedi Kereskedelmi Iparkamara Székházát, a mai Bartók Béla Művelődési Központ épületét. Az I. számú városi Közkórház homlokzati terve és a nagykörúti árvaház szintén Vígh Alberttől való. Ebből a korszakból való a mai Radnóti gimnázium épülete, Baumgarten Sándor tervei szerint, előbb felső leányiskola számára. Az önkéntes tűzoltóságot 1881ben hozták létre. Székházukat a Kossuth Laios sugárútra Tóth Mihály városi főmérnök tervezte, eklektikus stílusban, és 1898-ra készültek el vele. A millenniumi épitkezések szép példánya a MÁV Nevelőotthon épülete, a volt ügyvédi Kamara székháza a Dózsa utcában, amelyet a Szegedről elszármazott építész-festő, Zombory Lajos tervei alapján emeltek (ma a KISZ székháza). Ekkor épült az Utászlaktanya, a Honvédkórház, a fertőtlenftőtelep, a volt Huszárlaktanya (ma Kábelgyár), a Dohánygyár, az újszegedi iskola, a polgári iskola, három óvoda, külterületi iskolák. A polgárházak közül érdemes megemlíteni e korszakból a Lábdy-házat, a Neubauer-házat, a Jámbori-házat, a Kossuth Lajos sugárúton levő Répás-házat és a Molnárházat. A Klauzál téren, a Prezetska-gyógyszertár helyén (Prezetska Klauzál Gábor apósa volt) a két színháztervező tc vei szerint épült a két utcára néző, emeletes Lengyelpalota, amelynek földszintjén a tulajdonos, Lengyel Lőrinc műbútorasztalos raktárt és bemutatótermet rendezett be. Az újjáépítést követően évenként átlagban 100 lakóházat építettek Szegeden. Így érhették el a századfordulóra, hogy több mint tízezer épület állt a városban, de ezek közül még mindig csak 54 volt a kétemeletes, közel 400 az egyemeletes, a zöme pedig földszintes. A milleniumi, de inkább a századfordulói építkezések, külső megjelenését tekintve, a díszítőelemek mérsékeltebb megoldásával találkozunk az ez idő tájt alkotott házakoa A tervezők leginkább arra törekedtek, hogy a realitás keretein belül kövessék az uralkodó divatot. Ennek köszönhető, hogy az akkori házak, főleg azok, amelyek a reneszánsz elemeinek felhasználásával születtek, egyszerűek, nyugodt vonalvezetésűek, és ma is kellemesen illeszkednek a városképbe. Érdemes említésre, hogy Lechner Lajos Szeged jövő építkezését úgy képzelte el, hogy az egész város minden egyes telektömbje egyöntetűen kétemeletes lesz, zárt sorú házakkal körülépítve. Ez nem így történt, mert azóta épültek magasabb házak is, meg épületeink sokaságában még napjainkban is találunk számos földszintes házat is. A város vezetői az árvíz hatása alatt elhatározták, hogj a nagy víz emlékére templomot építenek. A fogaaalr-l templom első terveit két szegedi mérnök, Vitkovszky Lőrinc és Molnár Pál készítette még 1883-ban, de csak terv ma radt (Folytatjuk.)