Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

4 Szerda, 1979. március 28. Parasztmű velőd és a régi Tápén ,.A hajdani falusi társas­élet otthonai voltak a kü­lönböző gazdasági vagy ol­vasókörök. Tápén két kör alakult: a 48-as kör a ré­gebbi. mely a szegénypa­rasztokat, törpebirtokosokat tömörítette, az 1912-ben lé­tesült Katolikus Körhöz pe­dig q födcs embörök, a gaz­dák tartoztak." Vasárnapon­ként a férfiak kora délután hónuk alá csapták nyáridőn a kisszéköt, ballagtak a már megszokott szomszéd ház elé kártyázni. Asszonyaik külön bandába gyűlve pe­letykálgattak. Az emberek filkóztak. vagy más, leg­alább hatosban játszhatósat kártyáztak, közben beszél­gettek — leginkább a gaz­dálkodásről. A helybéli korcsma udvarában kuglit gurítottak mások, akik már azót ejtettek a világ dolgai­ról is. Mindezek mellett a fönt említett Kör-ökbe is eljártak a kíváncsibb ter­mészetű emberek beszélget­ni, s ha hozattak bort a korcsmából, közben iddo­gáltak. Amíg a 48-as Körnek * Szerdahelyi-féle korcsma, addig a Katolikus Körnek — a legutóbbi időkben — a fölvégi Bodó-féle ház adott otthont, ahol a gazda a pet­róleum fogyasztásért térítést kapott Mindkettőre jellem­ző, hogy kártyázgatás. iszo­gatás közben cserélték ki legfrissebb értesüléseiket a világ, az ország, s termé­szetesen a falu dolgát illető­en is. Egy 1928-ból ránk­maradt fénykép alacsony nádfödeles házat előtte kártyázó gazdákat örökített meg. amint pipázgatva kár­tyáznak, mellettük egy lány­ka újságot olvas, talán ép­pen az ott ülőknek. Rádió azidöben szinte nem volt a faluban, újságot meg csak néhány tehetősebb járatott. Talán ennek a sajtóhir­szomjnak a hatására hívta életre már 1910-ben Bogos plébános az Ifjúsági Egyle­tet, 1912-ben pedig az Olva­tókört. Az egyház föltétlen szolgálatában állottak ezek a szervezetek, ám a közös­ségformálásnak azidöben más módszerével hiába is próbálkozott volna valaki. Érdekes viszont a falu és a lassan kialakuló Tápalrét lakosságának az egymáshoz való viszonya. A falu és a Rét között ugyanis folyama­tos ellentét volt A falusiak a rétieket pocoknak, réti po­coknak, azok meg a falusia­kat tápai gencsnek csúfol­ták. Ennek az a legkézen­fekvőbb magyarázata, hogy valójában a Tápairét lakos­ságának nagy része vásár­helyi, szegedi és makói, és csak igen kis számban lelei, illetve tápai. A gazdálkodás különbözősége és a területi — Tisza által való — elzárt­ság lassan kialakította az életmód és a kultúra eltérő vonásait Bizonyára a réti elzártság is szerepet játszott abban, hogy az 1920-as években külön gazdakört szerveztek. Alapításában szegedi, vásárhelyi gazdák, gazdacsaládok jeleskedtek. Elnöke a Szeged-Alsóváro­son született Dobó István volt Kezdetben tanyákon tartották vasárnapi összejö­veteleiket ,majd a Porgány­szélen megépítették a Kört. Valamennyien részt vettek az építkezésben: az egyik gazda vályogot vert. a má­sik falat rakott többen fu­vart vállaltak, családostól segítettek. Ettől kezdve a tanyai fiatalság — olykor a házasok is — ott tartották a vasárnapi bált ahol „bizony nem jó szömmel nézték a gencslegényöket, dé azok sé a pockokat a falubeli bá­lon". A Gazdakörnek megszű­néséig 60—70 tagja volt. Az önálló társasélet kialakítá­sának igénye mutatkozott abban is. hogy 1937—38 tá­jától a rétiek külön búcsút tartottak Kisasszony napján (szept 8). Aránylag meg­késve bontakozott ki a szer­vezett tanyai közösségi élet de ez a kibontakozás egy­ben a falutól való elhatá­rolódást is mutatja. Némely sűrűn tanyásodott dűlőben — Pajor, Le bő, Kútas és a Marosszél — iskola épült sőt Lebő az önálló községgé válás küszöbéig is eljutott. Napjainkra a dűlők elnépte­lenedtek, megszűntek a Kö­rök, a réti gazdag tanyai élet lassan elfelejtődik. A napokban viszont egy igen érdekes dokumentum került elő. Az egykori Réti Kör törmelékei között if­jabb Bodó István alaposan megsérült nagyméretű fény­képet talált. A közeli tanyá­ban még kint lakik „SzÓgá­vári tata, ahhoz ugrottam be a fényképpel, mondja már el. mi lehet ez. kik vannak ezen a képen"? Ki­derült, hogy a Réti Kör el­nöksége, vezetősége és 45 főt számláló tagsága állott a fotószerkentyű elé. még­pedig 1924-ben. Bodó Pityu — mert Tápén így ösmerik — nekilátott, hogy földerítse a kép hitelességét, közben a rajtalevőket is sikerült föl­ismerni. Egyetlen tárgyi bi­zonyítéka ez a Réti Körnek, amely — hogy fölszínre ke­rült — bizonyítja, hogy Tá­pét még nem egészen „be­lezték" ki a kutatók. So­kunknak még hosszú időkön át lesz kincsesbánya, amely­ről már sokan, sokfélekép­pen szinte mindenről hírt adtak és adnak napjainkig. Ifj. Lele József A lakosság szolgálatában Az Elektromos Isz munkájáról Az időjárás krónikásai Száz évvel ezelőtt — 1879 elején — kezdték el Moszk­vában az akkori Petrovszki Akadémia meteorológiai ob­szervatóriumában az időjárás rendszeres megfigyelését. Ma az obszervatórium Mihelson nevét viseli és a Tyimirjazev Agrártudományi Akadémiá­hoz tartozik. Az obszervatórium egyik nevezetessége az irattár, ahol az elmúlt évszázad minden napjáról őriznek feljegyzése­ket. Csirkov professzor, az akadémia meteorológiai és klimatológiai tanszákének ve­zetője szerint az archívum rendkívüli jelentősége abban áll, hogy a százéves folya­matos meteorológiai adat­halma^ segít képet alkotni a Moszkva időjárásában bekö­vetkezett változásokról. Ezen­kívül a meteorológiai obszer­vatórium irattára rendkívül nagy segítséget nyújt a me­zőgazdasági szakemberek képzésében is. (APN) Ma már szinte nincs olyan család, ahol ne lenne valami­lyen elektromos háztartási gép. Kinek ne okozna bosz­szúságot, ha kedvenc műso­rát nem tudja meghallgatni a rádióban vagy megnézni a televízióban, mert azok el­romlottak. Ugyanígy nem öröm, ha a báli frizura ké­szítése közben csütörtököt mond a hajsütő vas, vagy a hűtőszekrényben kellemes szobahőmérséklet mérhető. Elemi dolog, hogy rossz ké­szülékeinket elvisszük javít­tatni. A Szegedi Elekromos Szö­vetkezetnél elmondták, hogy a lakosság által bejelentett hibákat gyorsan és szaksze­rűen tudják orvosolni. Az évi 70-80 ezer bejelentés mind­egyikének eleget tudnak ten­ni. A Békéscsabán, Csongrá­don, Budapesten és Szegeden dolgozó 230 szakemberük ta­valy 38 millió forint értékű hibajavítást végzett. A lakos­sának, az oktatási és egész­ségügyi intézményeknek vég­zett munkájukért az elmúlt évben 16 millió forintot kap­tak. A további 22 milliót a közületek fizették ki a szö­vetkezetnek. Mint Tukarcsy László, a szövetkezet elnöke elmond­ta, jó vállalkozásnak bizo­nyult a RAVILL-lal és a RAMOVILL-lal közösen lét­rehozott két szegedi Elektron bolt. Szegeden, a Somogyi utcában és a Lenin körúton 1975 végén megnyílt üzle­tekben tavaly 40 millió forint értékű árut adtak eL Az eddigi tapasztalatok alapján kedvezően fogadták a vásárlók a Kelemen László utcában, tavaly szeptember­ben megnyílt „lecserélt ké­szülékek" boltját Az erede­ti ár 40-60 százalékáért vá­sárolható itt rádió, magnó és lemezjátszó. A vevők jobbára az NDK, csehszlovák és ja­pán gyártmányokat kedve­lik. Minden géphez mellé­kelnek egy tesztlapot, ame­lyen szerepel a készülék hi­bája Is. Az üzlet havi for­galma 100 ezer forint körül van, de ennél nagyobb ér­tékben is tudnának árut el­adni, ha a slágerkészülékek folyamatosan érkeznének a boltba. H. I. Grúzia gyógyfürdői A Grúz Köztársaság rend­kívül gazdag gyógyforrások­ban — a területén 600-nál több ásványi forrás és nagy mennyiségű termálvíz lelhe­tő fel. A tudósok véleménye szerint a különböző termál­források több mint 60 cso­portja évente körülbelül 350­400 millió köbméter vizet ad. Nagyon sok hőforrás van a grúz főváros — Tbiliszi — területén is. A monda szerint sok-sok évszázaddal ezelőtt Grúzia királya, Vahtang Gorgaszal, vadászat közben elejtett egy fácánt. Amikor a király ki­halászni készült a madarat a meleg vizű forrásból, a fá­cán épen és egészségesen felszállt, elrepült a hegyek felé. Vagyis: a gyógyvíz élet­re keltette,.. E forrás mel­lett alapították később Tbi­liszit. A tibiliszi kénes fürdők a középkorban váltak híressé — erről egy sor írásos fel­jegyzés tanúskodik. A kénes források vízhőmérséklete 24 és 52 fok között van, rájuk épült a köztársaság legna­gyobb gyógyintézménye — a Tbiliszi Balneológiai Köz­pont, amelyben évente több ezer hazai és külföldi bete­get kezelnek. (APN) járadékról r>. I.-né mórahalmi szak­szövetkezeti tag, olvasónk férje az elmúlt évben meg­halt. Olvasónk férje, haláláig öregségi járadékban része­sült, olvasónk pedig munka­képtelenségi járadékot ka­pott. B.-né azt szeretné tud­ni, hogy férje halála után jogosult-e a sajátjogú jára­déka mellett özvegyi jára­dékra is. Kéri ismertessük az özvegyi járadékra való jo­gosultság feltételeit. A társadalombiztosítási törvény rendelkezései sze­rint özvegyi járadékra an­nak a mezőgazdasági "szö­vetkezeti (szakszövetkezeti) tagnak az özvegye jogosult, aki öregségi vagy munkakép­telenségi járadékosként, ille­tőleg ehhez szükséges felté­telek megszerzése után halt meg, ha az özvegy: a házas­társával annak halálakor együtt élt; a házastársának a halálakor a hatvanötödik — özvegyen maradt férj a het­venedik — életévét betöl­tötte, vagy munkaképtelen; öregségi, rokkantsági, bale­seti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása a me­zőgazdasági szövetkezeti tag­ságon alapuló öregségi nyug­díj legkisebb összegét (1979­ben a havi 1210 forintot) nem éri el; özvegyi nyugdíjban, baleseti özvegyi nyugdíjban, rendszeres szociális járadék­ban nem részesül, és kerese­te, keresőfoglalkozásból szár­mazó jövedelme az öregségi járadék összegét (1979-ben a havi 978 forintot) nem ha­ladja meg. Az aki házastársa halála­kor a hatvanötödik — férj a hetvenedik — életévét nem töltötte be és nem volt mun­kaképtelen, özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársa halálától számított tizenkét hónapon belül a hatvanötö­dik — férj a hetvenedik — életévét eléri vagy munka­képtelenné válik. özvegyi járadékra a meg­határozott feltételek fennál­lása esetén az a nő is jogo­sult, aki élettársa haláláig egy év óta megszakítás nél­kül együtt élt, és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt él. Élettárs után nem jogosult özvegyi járadékra az a nő, aki a felsorolt együttélési idő vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugellátásban, baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. A munkaképtelenség címén megállapított özvegyi jára­dékra a jogosultság megszű­nik, ha az özvegy már nem munkaképtelen, vagy állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt há­zasságot köt. Az özvegyi já­radék összege (1979-ben) 873 forint. Ha a mezőgazdasági szövetkezeti (szakszövetkeze­ti) tag egyidejűleg özvegyi vagy munkaképtelenségi és özvegyi járadékra is jogosult, mindkét ellátás megilleti. Olvasónk a sajátjogú mun­kaképtelenségi járadéka mel­lett jogosult férje után öz­vegyi járadékra is. Kérelmét terjessze elő a szakszövetke­zet vezetőségénél. Dr. V. M. Bátyai Jenő 9. Az újjáépítés krónikája A milleniumi építékezések Á nagy árvíz idején csak távírda! szolgálat volt Sze­geden, a hivatal a mai Dóm téren működött. Az újjáépítés után, 1885. január 20-ra épitették ki a városban a helyi te­lefonhálózatot. A telefonközpont építésekor maga Puskás Tivadar is többször megfordult a városban, de tíz előfize­tőnél többet nem volt képes gyűjteni. Nem is foglalkozott sokáig a szegedi telefonközpont kérdésével, eladta Nollen­dorf Jenőnek, akitől 1887-ben a Grassely és Ottovay-cég vásárolta meg, és vetették meg komolyabban a szegedi te­lefonközpont alapjait, olyannyira, hogy a századfordulón már négyszáz előfizetőjük volt. A szegedi villamosvasút előtörténete szintén a rekonst­rukciós korszakra nyúlik vissza. A várostól 1881-ben kért engedélyt közúti vasút, építésére egy belga részvénytársaság nevében Paget Eduárd mérnök. Az elvi engedély után két évre, 1883-ban kezdték meg a pályaépítést, és a következő évben adták át a forgalomnak. Előbb hosszú éveken át lo­vak kocogtak a síneken guruló, zöldre festett, batárszerű omnibusszal. A lovakat felváltó villamosítást 1908-ban kezd­ték. A sínpálya teljes hossza 14,2 kilométer volt, d« ez azóta rövidült. A rekonstrukciós építkezéseket beíejorve, némi meg­torpanás ugyan tapasztalható volt a városban, de a követ­kező években is jelentős középületeket emeltek. Egyik te­les iskolaépítőnk, Baumgarten Sándor tervel szerint épí­tették i&Uö-beu a mai Közgazdasági Szakközépiskola épü­letét, jellegzetes, piros téglaburkolattal. Gerle Lajos tervei szerint készült 1891-ben a volt Űrikaszinó épülete (ma Ju­hász Gyula Művelődési Otthon), egyemeletesre. Érdekes megoldás az árkádja, amelynek tükörképe a Tisza-szálló­nál található. A MAV házi tervezője, Pfaff Ferenc tervei szerint egy darabot építettek itt fel az amszterdami köz­ponti pályaudvarból az MÁV-igazgatóság számára, holland reneszánsz stílusban. Az új építkezési hullám egyik szép példánya a Kultúr­palota. Az egyemeletes, alagsoros, eklektikus épületet Steinhardt Antal és Lang Adolf tervei szerint építették. Rangot és méltóságteljes megjelenést az épületnek délre néző homlokzatának középső részén levő hat korintuszi osz­lop által tartott timpanon ad. Az ötvenes években végre­hajtott bővítés szerencsés megoldás, így a bejárat és az egész épület között jobb az összhang. A városi gőzfürdő épületegyüttesét ugyancsak Steinhardt és Lang tervei sze­rint készítették, 1896-ban, reneszánsz stílusban. Az épület mai képe 1909-ből való, 117 méter homlokzatát ekkor ala­kították ki. Kass János, a modern szegedi vendéglátóipar kiemelkedő ízlésű úttörője terveztette •Steinhardt Antallal a Hungária Szálloda (volt Kass) épületét, részben kéteme­letesre, ívelt tetőzetűre, és ezzel az épülettel a millennium évében készültek el. Eredetileg fém- és faipari szakiskolá­nak tervezte Víg Albert a Marx térre a mai Élelmiszer­ipari Főiskola épületét. Ugyancsak az ő tervei alapján épí­tették 1896-ban az egyemeletes, eklektikus ízlésű Szegedi Kereskedelmi Iparkamara Székházát, a mai Bartók Béla Művelődési Központ épületét. Az I. számú városi Közkór­ház homlokzati terve és a nagykörúti árvaház szintén Vígh Alberttől való. Ebből a korszakból való a mai Radnóti gim­názium épülete, Baumgarten Sándor tervei szerint, előbb felső leányiskola számára. Az önkéntes tűzoltóságot 1881­ben hozták létre. Székházukat a Kossuth Laios sugárútra Tóth Mihály városi főmérnök tervezte, eklektikus stílusban, és 1898-ra készültek el vele. A millenniumi épitkezések szép példánya a MÁV Nevelőotthon épülete, a volt ügy­védi Kamara székháza a Dózsa utcában, amelyet a Sze­gedről elszármazott építész-festő, Zombory Lajos tervei alapján emeltek (ma a KISZ székháza). Ekkor épült az Utászlaktanya, a Honvédkórház, a fertőtlenftőtelep, a volt Huszárlaktanya (ma Kábelgyár), a Dohánygyár, az újsze­gedi iskola, a polgári iskola, három óvoda, külterületi is­kolák. A polgárházak közül érdemes megemlíteni e korszak­ból a Lábdy-házat, a Neubauer-házat, a Jámbori-házat, a Kossuth Lajos sugárúton levő Répás-házat és a Molnár­házat. A Klauzál téren, a Prezetska-gyógyszertár helyén (Prezetska Klauzál Gábor apósa volt) a két színháztervező tc vei szerint épült a két utcára néző, emeletes Lengyel­palota, amelynek földszintjén a tulajdonos, Lengyel Lőrinc műbútorasztalos raktárt és bemutatótermet rendezett be. Az újjáépítést követően évenként átlagban 100 lakóhá­zat építettek Szegeden. Így érhették el a századfordulóra, hogy több mint tízezer épület állt a városban, de ezek kö­zül még mindig csak 54 volt a kétemeletes, közel 400 az egyemeletes, a zöme pedig földszintes. A milleniumi, de inkább a századfordulói építkezések, külső megjelenését tekintve, a díszítőelemek mérsékeltebb megoldásával találkozunk az ez idő tájt alkotott házakoa A tervezők leginkább arra törekedtek, hogy a realitás ke­retein belül kövessék az uralkodó divatot. Ennek köszön­hető, hogy az akkori házak, főleg azok, amelyek a rene­szánsz elemeinek felhasználásával születtek, egyszerűek, nyugodt vonalvezetésűek, és ma is kellemesen illeszked­nek a városképbe. Érdemes említésre, hogy Lechner Lajos Szeged jövő építkezését úgy képzelte el, hogy az egész város minden egyes telektömbje egyöntetűen kétemeletes lesz, zárt sorú házakkal körülépítve. Ez nem így történt, mert azóta épül­tek magasabb házak is, meg épületeink sokaságában még napjainkban is találunk számos földszintes házat is. A város vezetői az árvíz hatása alatt elhatározták, hogj a nagy víz emlékére templomot építenek. A fogaaalr-l templom első terveit két szegedi mérnök, Vitkovszky Lőrinc és Molnár Pál készítette még 1883-ban, de csak terv ma radt (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom