Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

25 Szerda, 1979. március 28. Meghalt dr. Pósa Péter Március 26-án, hétfőn váratlanul elhunyt dr. Pósa Péter, a JATE összehasonlító irodalomtudományi tanszékének docense. Tanulmányait iv met, angol és magyar szakon a debreceni tudományegyetemen végezte 1942-ben. Egyetemi éveiben szoros kapcsolatban állt a haladó mozgalommal. A felszabadulás után a debreceni Néplapnál lett újságíró, majd segédszerkesztő, s e minőségben Szegeden, a Délmagyarországnál is dolgozott. A szegedi egyetem bölcsészkarán 1952 óta tanított. 1964-ben, az angol oktatás bevezetésekor vállalta az újrakezdés fáradságát, s az angol tanszék munkájába kapcsolódott Újabb változás volt számára a világirodalmi oktatás korszerűsítése, az összehasonlító irodalomtudományi tanszék megalakulása: a tanszék oktató munkája jórészt az ő nagy tapasztalatán, tanári lelkiismeretességén, munkaszeretetén nyugodott. Halálával egy kiteljesedni látszó tudományos pálya fejeződött be. Emlékét újságíró kartársai és tanítványai megőrzik. Ülést tartott a KISZ városi bizottsága Tegnap, kedden délután Szegeden, a Városgazdálkodási Vállalat klubjában tartotta ülését a KISZ Szeged városi bizottsága Novákné Halász Anna első titkár elnökletével. Napirenden szerepelt a Tanácsi Szolgáltató és Kommunális Vállalatok KISZ-bizottságának megalakulása óta végzett munkája, valamint a szegedi KISZ-szervezetek párttaggá nevelő-ajánló tevékenységének tapasztalatai. A testület tagjai elfogadták az 1979. évi szegedi ifjúsági napok programját, majd meghallgatták a pedagógus KISZ-bizottság megalakításának előkészületeiről szóló tájékoztatót Az ülésen részt vett Rigó Szilveszter, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Koczor Lajos, a megyei KISZ-bizottság munkatársa és Sisák Géza, a Tanácsi Szolg'ltató és Kommunális Vállajatok párt-végrehajtóbizotságának tagja. Szakszervezeti megbeszélés Tegnap, kedden az SZMT székházában ülést tartott az építők szakszervezete megyebizottsága Kovács József testületi elnök vezetésével. Ott volt Krázli Antal, az építők szakszervezetének Csongrád megyei instruktora és Kovács Sándor, az SZMT titkára is. A megyebizotság tárgyalta a közgazdasági bizottság írásos beszámolóját a DÉLÉP-nél és a CSOMIÉP-nél végzett szakszervezeti munkáról, figyelemmel a minőség javítására, a takarékosságra és a munkafegyelem erősítésére. Kiss Mihály, a közgazdasági bizottság vezetője a témához szóbeli kiegészítést adott A szuszék metamorfózisai 'állítási im napló _ULI— 1 Eletpéldák UTOI5Ö ÜZENET. Mindannyian aláírhatjuk azt az igazságot, amelyet Mesterházi Lajostól idéz az Utolsó üzenet című tévéjáték rádióújságbeli ismertetőjében Párkány László, a szerkesztő. Azt ugyanis, hogy „az ifjúság jellemének edzésében nem a feddés a legfontosabb dolgunk, hanem a példaadás." A Korvin Ottó börtönnaplója alapján készült tévéjátékban valóban ott a lehetőség: példát adjon, mindannyiunknak, méghozzá nagyon is mai, „nekünk való" magatartáspéldát A napló ugyanis a mély önismeret dokumentuma. Manapság, amikor egyre többen figyelmeztetnek. milyen társadalmi méretű károkat okozhat ha elhanyagoljuk mentálhigiénés teendőinket, ha nem végezzük el egyéni számvetéseinket, ha nem vagyunk eléggé fogékonyak saját magunkra. következésképpen: nem érthetünk jól másokat sem. nos, akkor igazán szükségünk van e múltból vett műalkotásban felmutatott önismereti leckére is. A példaadás lehetősége azonban csak félig-meddig használható kl az Utolsó üzenetben, önismereti kérdés az is, ki, miként milyen hatásokra képes azonosulni valamely magatartásmodellel; de a műalkotás alakjai, jellemei csakis akkor juthatnak közel hozzánk, ha részünk lehet a katarzisélmény, ha drámájuk megérinti gondolatainkat és érzelmeinket. Az Utolsó üzenetből kimaradt ama hatalmas belső vívódás hatásos megjelenítése, melynek végeredményeként Korvin, az életszerető, fiatal ember föl tudja vállalni a halált A személyesség vonzását kellett nélkülöznünk, ilyenformán személyiségünket alakító eleven példa helyett emlékmű állítódott elénk. Bár nemes, veretes, de gondolat- és érzelemvilágunkat csak a felületen érintő. IMRE. Bereményi Géza tévéfilmjének szereplői ugyancsak az élet és a halál végső kérdéseivel viaskodnak. E roppant kevés történésből épülő játék bizarr kezdete (hogy ugyanis a Nagyapa fölül a koporsójában, mert elégedetlen • a szertartással, és odahagyva a gyászoló gyülekezetet, elindul Pécsre, még egyszer „végigéli" élete utolsó szakaszát) csak ürügy. Bevezetés — a nézőnek. Hogy a továbbiakban se kapkodja értetlenül a fejét, ha illogikus, vagy legalábbis szokatlan helyzetek, szövegek, cselekvések peregnek előtte. A film: véletlen-váralan történések, szinte öntudatlan elszólások sorozata, amelyekből azonban rengeteg lényeges információt nyerünk fontos témáinkról; életünkről, halálunkról, szűkebb és tágabb, családi és társadalmi kötődéseinkről, önösségünkről és önzetlenségünkről, hazugságainkról és nyílt kitárulkozásainkról Értjük a szándékot: Bereményi és a rendező Gothár Péter életnormáink és értékrendünk átalakításának pillanataiban kendőzetlenül, őszintén kívánta felmutatni e folyamat néhány ellentmondását. E szándék tisztelendő, de a film hatását rontotta, hogy az emlegetett elszólások és véletlenszerűségek túl sokféle és ötletszerűen előbukkanó témáról szóltak, ha mégoly igazságosak is. S. E. Kezdetben volt az ókori faszarkoiág. E koporsóul szolgáló alkotásokat kultikus vésetekkel díszítették, a stilizált figuráknak mitikus jelentőséget tulajdonítottak. Később az ezekből alakult ácsolt ládák lettek a magyar paraszti bútorok legfontosabbjai, díszítésük tájegységenként változott, a régi £igurális motívumaikat legtovább az alföldi szuszékek őrizték. Azután kialakult belőlük a festett láda,' majd napjainkban mind keresettebb divatcikk lett. A bizományi áruházakban szinte csillagászati összegeket kérnek egy-egy századokat megért ácsolt-vésett szuszékért Aztán egyszer csak ennek a valaha hétköznapi bútordarabnak képe Cs. Pataj Mihály festőművész alkotásain vissza-visszatérő motívummá, majd vonzó művészetének szinte jelképévé vált. Az 1960-as évek végén festette első szuszékait Cs. Pataj Mihály. Az öreg szuszék című 69-es datálású alkotásán ez a népi tárgy még egy térben ábrázolt ácsolt ládát mutat rádobott drapériával, két szól napraforgóval. Mostani sorozatán — mely a Képcsarnok szegedi Gulácsy Lajos Termében rendezett nagysikerű kiállításán a leghangsúlyosabb vonulatot képviseli — már híre sincs a térproblémáknak, az egykori leképezendő térbeli forma mostanra síkban megvalósított jelképpé vált Ezt látszik igazolni a festőnek néhány gondolata egy korábbi katalógusból: „Amit látok, őseim szemével már évszázadok óta látom — alföldi tanyákat a végtelen síkságon, a családi otthont jelképező szuszékot, a ház előtti napraforgói kerítéssel —, de egy teremtő korszak kultúrájával átitatva, sűrítve, konstruktívan és elvontan." Ebből, a fölvállalt feladatból és szándékból teremtette meg öntörvényű jelét Cs. Pataj Mihály. Olyan szimbólumot, mely alkalmas a hagyományokhoz kötődés dokumentálására. Ebből világosan következtethető a festő stilizációra és dekorativitásra hajlamos alkatára és megtalálhatja benne az új, gazdag felület hatásainak lehetőségeit, ritmusképleteit, színdinamikai megoldásait. Persze a sorozatnak nem minden daKórushangverseny A nemrég átadott Ifjúsági Ház nagytermében vasárnap délután nyüzsgő-pezsgő gyermeteereg gyűlt össze, hogy meghallgassák énekes pajtásaikat és a szlovákiai vendégeket. A nemzetközi gyermekév alkalmából Prievidza város Priboj kórusa és a szegedi Kodály Zoltán gyermekkórus adott hangversenyt. Két kánon előzte meg dr. Ágoston György egyetemi tanár megnyitó szavait, majd a legifjabb dalosok léptek dobogóra: a Kodály kórus kisdobosai Bárdos-, Kodály-, Szönyi- és Lorándműveket énekeltek. Csaplár Angéla vezényletével. A Radnóti Miklós irodalmizenei kör rövid összeállítása után Erdősné Fagler Erika és Meszlényi Lászlóné vezetésével az úttörők kórusa adott elő változatos, színes műsort. A hangverseny második része a vendégeké volt: a Priboj kórus Magda Orlihova irányításával {Jana Madáryova zongorakíséretével) dalról dalra egyre jobban meghódította a hallgatóságot. A 68 gyerekénekes fényes színű, tiszta hangja, a zengő, ápolt, fegyelmezett kórushangzás bejárta a hatalmas termet. A csodálatos Palestrina-mű (Pueri Hebraeorum), a játékos Hurnik: Variációk egér témára és a közismert Raichl: Táncolj, táncolj mellett Kodálv (magyarul megszólaltatott) Esti dala váltotta ki a legnagyobb tetszést. A kórusok a barátság jeléül kölcsönösen megajándékozták egymást majd a százharminc gyerek ajkán együttesen csendült fel Balázs Árpád Szabadságkánonja. A prievidzai gyerekek viszonzásképpen júniusban látják vendégül a Kodály kórus tagjait. P. Zs. Az olvasópályázat eredményei A Somogyi-könyvtár az első A Kell a jó könyv olvasópályázat záróünnepségét és díjkiosztását az elmúlt napokban rendezték meg Budapesten, a Szoviet Tudomány és Kultúra Házában. Negyven szovjet. illetve orosz irodalmi alkotás közül legalább hatnak az ismeretéről kellett számot adni a pályázóknak. akik között több mint 200 díjat sorsoltak ki. A szegedi, illetve a járás községeiben lakó olvasók közül a következők nyertek díjakat: Csontos Mária (Ásotthalom), Szécsi Ferenc (Űjszentiván), Kéri László, Szakács István és Török Zsuzsanna (Szeged). Három díjat ítéltek oda a műelemzés kategóriában, az egyiket Schiller Aliz, a JATE hallgatója kapta Blok költészetéről írott dolgozatáért. A pályázat szervezését vállaló könyvtárosok munkáját szintén díjakkal ismerték el ezeket Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes adta át. A Somogyi-könyvtár érte el az országos első helyezést. Az intézmény módszertani osztályának vezetője, dr. Hajdú Géza vette át az ünnepségen az M$ZBT aranykoszorús plakettjét, amelyet a magyar—szovjet barátság ápolásáért adományoztak. A díjakkal az olvasómozgalom megyei eredményeit ismerte el az országos bíráló bizottság (több mint 2500-an vettek részt a pályázaton a megye tanácsi könyvtárainak olvasói), valamint a könyvtárosok eredményes, sokrétű módszertani és propagandamunkáját. A könyvtárosok közül kiemelt pályadíjat kapott Csépé Mihályné, az ásotthalmi Petőfi emlékkönyvtár vezetője, valamint Gaál Ferencné. a szegedi Gyógyszertári Központ, L üdvig Jánosné. a Dél-alföldi Pincegazdaság, Bokányi Dezső, a textilművek könyvtárosa. Csanádi József nénefe, az SZMT Központi Könyvtár nyugalmazott igazgatójának MSZBT aranykoszorús jelvényt adományoztak szervezői munkásságáért, melynek eredménye. hogy 1960 ijzemi dolgozó vett részt a pályázaton. rabja egyforma mélységű, indíttatású — némelyiken a fáradtság vagy túlírtság jelei mutatkoznak. Cs. Pataj kísérletet tesz arra, hogy szuszékjei képét új motívumokkal gazdagítsa, így jelenik meg néhány alkotásán a képiét líraivá oldó, néha nosztalgikus felhangokat eredményező lányarc. De ebből az indíttatásból tekint ránk a Cantata Profana szarvasfiúja, még talán nem elég végiggondoltan, nem letisztultán, nem vállalva föl ennek a hatalmas bartóki jelképnek totalitását. A kiállítás többi műve motívumaiban ismert Alföldábrázolás, expresszív hevülettel indulatos ecsetkezeléssel, némelykor közhelyszámba menő képi elemekkeL Ezekben az alföldi tájakban érhető tetten leginkább Rudnay és Tornyai nagy indulattal teli piktúrájának hatása, de ittJott ezek mögött az ecsetvonások mögött nem az alkotói hevületet érezzük, hanem a festékréteg alatti lemez zsilipje szab határt érzéseinknek. Szándékában rálelhetünk az Alföld évszakváltásai mellett — Hóolvadás, Tavasz, Komor felhők, Jön az eső, Eső után, Virradat, Alkonyat, Esteledik — az új arcú Alföld-képiekre (Üvegházak, Téesz) is. Névjegy Barczánfalvi Ferenc, a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, a szegedi Tömörkény István Gimnázium művészeti tagozatának volt tanulója mintegy harminc alkotásával letette névjegyét a Sajtóház Művészklubjában. Izgalmas dolog bepillantani a művésszé válás műhelytitkaiba. A Tömörkény gimnázium művészeti tagozatának immár húsz esztendeje fölvállalt és kiteljesített programja a művészet alapjainak elsajátíttatása. S Barczánfalvi mostani bemutatkozásán kiderült, hogy erre az alapra nagyszerűen épít a Képzőművészeti Főiskola. Stúdiumai, tanulmányrajzai egyszerre bizonyítják a főiskolai oktatás emberközpontú és valóságközeli szemléletét és a fiatal Barczánfalvi Ígéretes tehetségéi felkészültségéi Azok a munkái, amelyek a főiskolai feladatokból születtek, ezt a valóságközeli, realista alapállást tükrözik, zománcképein és grafikai lapjain viszont az alkotó másik arca kerül elénk, egy oldottabb, a groteszk iránt vonzódó fiatalember vonásai A forradalom pénzei Nem sokat törődünk a pénz küllemével. örülünk, ha sok van, de legtöbben ritkán vizsgáljuk a papírpénzek precíz nyomatait, a fémpénzek vereteinek művészi értékeil A numizmaták is elsősorban történelmi dokumentumot, a korra jellemző adalékot látnak benne. A Közművelődési Palota kupolájában megrendezett, a Tanácsköztársaság időszakának pénzei című kiállítás egyszerre nyújt izgalmas és tanulságos búvárkodási lehetőséget azoknak, akiket a korszak társadalmi, politikai, közgazdasági kérdései érdekelnek, azoknak, akik a kor hangulatára, mindennapjaira kíváncsiak, s azoknak is, akik a pénzekben művészi üzeneteket szeretnének fölfedezni. A Nagy Ádám által rendezett reprezentatív bemutató mintegy 400 tárgyat — papír- és fémpénzeket, szükségpénzeket, hirdetményeket, plakátokal pénzterveket, leveleket, fotódokumentumokat — sorakoztat fel az első világháború végétől 1920 márciusáig. Az osztrák—magyar bank „kék pénzei", a Tanácsköztársaság „fehér pénzei" mellett bemutatják az egy, sándorfalvi ház bontásakor előkerült fémdobozt és a benne levő papír- és fémpénzeket. Lengyel Gyula, a Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa mondta: „A forradalom léte függ attól, hogy a forradalomnak pénzforgalmi eszközei legyenek." így született meg a Magyar Postatakarékpénztár pénzkiadása. A vállalkozás jelentőségét és fontosságát bizonyítják Beck ö. Fülöp és Ferenczy Béni pénztervei, melyeken munkásfigurákat, a marxizmus klasszikusainak portréit ábrázolták. Külön érdekessége a bemutatónak a rengeteg szükségpénz, közülük is elsősorban a szegediek. Ezek a két fillértől néhány koronáig terjedő értékű nyomtatott vagy egyszerűen csak rajzolt papirocskák az aprópénzhiányt hivatottak pótolnL „Korzó kávéház. Kovács József" feliratú szükségpénzzel az egykori szegedi főpincér adott vissza. Tandi Lajos Közösen a közösségért Pályázat ifjúsági kluboknak Egy esztendő elteltével a megyei tanács mellett működő közművelődési bizottság, a KISZ megyei bizottsága és a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet ismét meghirdeti a megyei ifjúsági klubjai részére Közösen a közösségért című pályázatát. A pályázatra március 31-ig lehet nevezni, az értékelésnél az április 4-től 1980. január 10ig tartó időszakot veszik alapul. A kiíró szervek számítanak arra, hogy az eddigi tapasztalatokat fölhasználva eredményes lesz az újszerű pályázati rendszer. A klubok a kitöltött adatlapokat és az éves munkatervet a területileg illetékes KISZ-bizottságra juttassák el A klubok pályázati naplót rendszerest, tenek, melyben rögzítik, dokumentálják mindazt, ami a pályázathoz kapcsolódó tevékenység, akció, elvégzett feladat. Az ifjúsági klubok öt terület közül legalább keltöt kell, hogy válasszanak. A rendező szervek ajánlata között szerepel az xr odalő i a képzőművészet, a munk: mozgalom es politika a sport-játék-tv riszíika és az önálló feladatvállalas. A pályázatban legjobi in dolgozó klubok irt-kas "ttalomban részesülnek. Ug. an csak jutalmazzák azokat a klubvezetőket, akik huzamosabb ideje folytatnak tartalmas munkát tükröző, közösségformáló tevékenységet