Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

25 Szerda, 1979. március 28. Meghalt dr. Pósa Péter Március 26-án, hétfőn vá­ratlanul elhunyt dr. Pósa Péter, a JATE összehasonlító irodalomtudományi tanszé­kének docense. Tanulmányait iv met, angol és magyar sza­kon a debreceni tudomány­egyetemen végezte 1942-ben. Egyetemi éveiben szoros kapcsolatban állt a haladó mozgalommal. A felszabadu­lás után a debreceni Néplap­nál lett újságíró, majd se­gédszerkesztő, s e minőség­ben Szegeden, a Délmagyar­országnál is dolgozott. A szegedi egyetem böl­csészkarán 1952 óta tanított. 1964-ben, az angol oktatás bevezetésekor vállalta az új­rakezdés fáradságát, s az angol tanszék munkájába kapcsolódott Újabb változás volt számára a világirodalmi oktatás korszerűsítése, az összehasonlító irodalomtudo­mányi tanszék megalakulása: a tanszék oktató munkája jórészt az ő nagy tapasztala­tán, tanári lelkiismeretessé­gén, munkaszeretetén nyu­godott. Halálával egy kitel­jesedni látszó tudományos pálya fejeződött be. Emlékét újságíró kartársai és tanít­ványai megőrzik. Ülést tartott a KISZ városi bizottsága Tegnap, kedden délután Szegeden, a Városgazdálko­dási Vállalat klubjában tar­totta ülését a KISZ Szeged városi bizottsága Novákné Halász Anna első titkár el­nökletével. Napirenden sze­repelt a Tanácsi Szolgáltató és Kommunális Vállalatok KISZ-bizottságának meg­alakulása óta végzett mun­kája, valamint a szegedi KISZ-szervezetek párttaggá nevelő-ajánló tevékenységé­nek tapasztalatai. A testület tagjai elfogad­ták az 1979. évi szegedi if­júsági napok programját, majd meghallgatták a peda­gógus KISZ-bizottság meg­alakításának előkészületei­ről szóló tájékoztatót Az ülésen részt vett Rigó Szilveszter, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Koczor Lajos, a megyei KISZ-bizottság munkatársa és Sisák Géza, a Tanácsi Szolg'ltató és Kommunális Vállajatok párt-végrehajtó­bizotságának tagja. Szakszervezeti megbeszélés Tegnap, kedden az SZMT székházában ülést tartott az építők szakszervezete me­gyebizottsága Kovács József testületi elnök vezetésével. Ott volt Krázli Antal, az építők szakszervezetének Csongrád megyei instrukto­ra és Kovács Sándor, az SZMT titkára is. A megyebi­zotság tárgyalta a közgazda­sági bizottság írásos beszá­molóját a DÉLÉP-nél és a CSOMIÉP-nél végzett szak­szervezeti munkáról, figye­lemmel a minőség javításá­ra, a takarékosságra és a munkafegyelem erősítésére. Kiss Mihály, a közgazdasági bizottság vezetője a témához szóbeli kiegészítést adott A szuszék metamorfózisai 'állítási im napló _ULI— 1 Eletpéldák UTOI5Ö ÜZENET. Mind­annyian aláírhatjuk azt az igazságot, amelyet Mester­házi Lajostól idéz az Utolsó üzenet című tévéjáték rá­dióújságbeli ismertetőjében Párkány László, a szerkesz­tő. Azt ugyanis, hogy „az ifjúság jellemének edzésében nem a feddés a legfontosabb dolgunk, hanem a példa­adás." A Korvin Ottó börtön­naplója alapján készült té­véjátékban valóban ott a le­hetőség: példát adjon, mind­annyiunknak, méghozzá na­gyon is mai, „nekünk való" magatartáspéldát A napló ugyanis a mély önismeret do­kumentuma. Manapság, ami­kor egyre többen figyelmez­tetnek. milyen társadalmi méretű károkat okozhat ha elhanyagoljuk mentálhigié­nés teendőinket, ha nem vé­gezzük el egyéni számveté­seinket, ha nem vagyunk eléggé fogékonyak saját ma­gunkra. következésképpen: nem érthetünk jól másokat sem. nos, akkor igazán szük­ségünk van e múltból vett műalkotásban felmutatott önismereti leckére is. A példaadás lehetősége azonban csak félig-meddig használható kl az Utolsó üzenetben, önismereti kér­dés az is, ki, miként mi­lyen hatásokra képes azono­sulni valamely magatartás­modellel; de a műalkotás alakjai, jellemei csakis ak­kor juthatnak közel hozzánk, ha részünk lehet a katarzis­élmény, ha drámájuk meg­érinti gondolatainkat és ér­zelmeinket. Az Utolsó üze­netből kimaradt ama hatal­mas belső vívódás hatásos megjelenítése, melynek vég­eredményeként Korvin, az életszerető, fiatal ember föl tudja vállalni a halált A személyesség vonzását kel­lett nélkülöznünk, ilyenfor­mán személyiségünket ala­kító eleven példa helyett emlékmű állítódott elénk. Bár nemes, veretes, de gon­dolat- és érzelemvilágunkat csak a felületen érintő. IMRE. Bereményi Géza té­véfilmjének szereplői ugyan­csak az élet és a halál vég­ső kérdéseivel viaskodnak. E roppant kevés történésből épülő játék bizarr kezdete (hogy ugyanis a Nagyapa fölül a koporsójában, mert elégedetlen • a szertartással, és odahagyva a gyászoló gyülekezetet, elindul Pécsre, még egyszer „végigéli" éle­te utolsó szakaszát) csak ürügy. Bevezetés — a néző­nek. Hogy a továbbiakban se kapkodja értetlenül a fejét, ha illogikus, vagy legalábbis szokatlan helyze­tek, szövegek, cselekvések peregnek előtte. A film: vé­letlen-váralan történések, szinte öntudatlan elszólások sorozata, amelyekből azon­ban rengeteg lényeges in­formációt nyerünk fontos té­máinkról; életünkről, halá­lunkról, szűkebb és tágabb, családi és társadalmi kötő­déseinkről, önösségünkről és önzetlenségünkről, hazugsá­gainkról és nyílt kitárulko­zásainkról Értjük a szándé­kot: Bereményi és a rendező Gothár Péter életnormáink és értékrendünk átalakítá­sának pillanataiban kendő­zetlenül, őszintén kívánta felmutatni e folyamat néhány ellentmondását. E szándék tisztelendő, de a film hatá­sát rontotta, hogy az emle­getett elszólások és vélet­lenszerűségek túl sokféle és ötletszerűen előbukkanó té­máról szóltak, ha mégoly igazságosak is. S. E. Kezdetben volt az ókori faszarkoiág. E koporsóul szolgáló alkotásokat kultikus vésetekkel díszítették, a sti­lizált figuráknak mitikus je­lentőséget tulajdonítottak. Később az ezekből alakult ácsolt ládák lettek a magyar paraszti bútorok legfonto­sabbjai, díszítésük tájegysé­genként változott, a régi £i­gurális motívumaikat legto­vább az alföldi szuszékek őrizték. Azután kialakult be­lőlük a festett láda,' majd napjainkban mind kereset­tebb divatcikk lett. A bizományi áruházak­ban szinte csillagászati össze­geket kérnek egy-egy száza­dokat megért ácsolt-vésett szuszékért Aztán egyszer csak ennek a valaha hétköz­napi bútordarabnak képe Cs. Pataj Mihály festőmű­vész alkotásain vissza-vissza­térő motívummá, majd von­zó művészetének szinte jel­képévé vált. Az 1960-as évek végén fes­tette első szuszékait Cs. Pa­taj Mihály. Az öreg szuszék című 69-es datálású alkotá­sán ez a népi tárgy még egy térben ábrázolt ácsolt ládát mutat rádobott drapériával, két szól napraforgóval. Mos­tani sorozatán — mely a Képcsarnok szegedi Gulácsy Lajos Termében rendezett nagysikerű kiállításán a leg­hangsúlyosabb vonulatot képviseli — már híre sincs a térproblémáknak, az egykori leképezendő térbeli forma mostanra síkban megvalósí­tott jelképpé vált Ezt lát­szik igazolni a festőnek né­hány gondolata egy korábbi katalógusból: „Amit látok, őseim szemével már évszá­zadok óta látom — alföldi ta­nyákat a végtelen síkságon, a családi otthont jelképező szuszékot, a ház előtti nap­raforgói kerítéssel —, de egy teremtő korszak kultúrájával átitatva, sűrítve, konstruktí­van és elvontan." Ebből, a fölvállalt feladatból és szán­dékból teremtette meg öntör­vényű jelét Cs. Pataj Mi­hály. Olyan szimbólumot, mely alkalmas a hagyomá­nyokhoz kötődés dokumentá­lására. Ebből világosan kö­vetkeztethető a festő stilizá­cióra és dekorativitásra haj­lamos alkatára és megtalál­hatja benne az új, gazdag felület hatásainak lehetősé­geit, ritmusképleteit, színdi­namikai megoldásait. Persze a sorozatnak nem minden da­Kórushangverseny A nemrég átadott Ifjúsági Ház nagytermében vasárnap délután nyüzsgő-pezsgő gyermeteereg gyűlt össze, hogy meghallgassák énekes pajtásaikat és a szlovákiai vendégeket. A nemzetközi gyermekév alkalmából Prie­vidza város Priboj kórusa és a szegedi Kodály Zoltán gyermekkórus adott hang­versenyt. Két kánon előzte meg dr. Ágoston György egyetemi tanár megnyitó szavait, majd a legifjabb dalosok léptek dobogóra: a Kodály kórus kisdobosai Bárdos-, Kodály-, Szönyi- és Loránd­műveket énekeltek. Csaplár Angéla vezényletével. A Radnóti Miklós irodalmi­zenei kör rövid összeállítá­sa után Erdősné Fagler Eri­ka és Meszlényi Lászlóné vezetésével az úttörők kó­rusa adott elő változatos, színes műsort. A hangverseny második része a vendégeké volt: a Priboj kórus Magda Orliho­va irányításával {Jana Ma­dáryova zongorakíséretével) dalról dalra egyre jobban meghódította a hallgatósá­got. A 68 gyerekénekes fé­nyes színű, tiszta hangja, a zengő, ápolt, fegyelmezett kórushangzás bejárta a ha­talmas termet. A csodálatos Palestrina-mű (Pueri Heb­raeorum), a játékos Hurnik: Variációk egér témára és a közismert Raichl: Táncolj, táncolj mellett Kodálv (ma­gyarul megszólaltatott) Esti dala váltotta ki a legna­gyobb tetszést. A kórusok a barátság jeléül kölcsönösen megajándékozták egymást majd a százharminc gyerek ajkán együttesen csendült fel Balázs Árpád Szabad­ságkánonja. A prievidzai gyerekek vi­szonzásképpen júniusban látják vendégül a Kodály kórus tagjait. P. Zs. Az olvasópályázat eredményei A Somogyi-könyvtár az első A Kell a jó könyv olvasó­pályázat záróünnepségét és díjkiosztását az elmúlt na­pokban rendezték meg Bu­dapesten, a Szoviet Tudo­mány és Kultúra Házában. Negyven szovjet. illetve orosz irodalmi alkotás kö­zül legalább hatnak az is­meretéről kellett számot adni a pályázóknak. akik között több mint 200 díjat sorsoltak ki. A szegedi, il­letve a járás községeiben lakó olvasók közül a követ­kezők nyertek díjakat: Csontos Mária (Ásotthalom), Szécsi Ferenc (Űjszentiván), Kéri László, Szakács István és Török Zsuzsanna (Sze­ged). Három díjat ítéltek oda a műelemzés kategó­riában, az egyiket Schiller Aliz, a JATE hallgatója kapta Blok költészetéről írott dolgozatáért. A pályázat szervezését vállaló könyvtárosok mun­káját szintén díjakkal is­merték el ezeket Boros Sándor kulturális miniszter­helyettes adta át. A Somo­gyi-könyvtár érte el az or­szágos első helyezést. Az in­tézmény módszertani osztá­lyának vezetője, dr. Hajdú Géza vette át az ünnepsé­gen az M$ZBT aranykoszo­rús plakettjét, amelyet a magyar—szovjet barátság ápolásáért adományoztak. A díjakkal az olvasómozgalom megyei eredményeit ismer­te el az országos bíráló bi­zottság (több mint 2500-an vettek részt a pályázaton a megye tanácsi könyvtárai­nak olvasói), valamint a könyvtárosok eredményes, sokrétű módszertani és pro­pagandamunkáját. A könyv­tárosok közül kiemelt pá­lyadíjat kapott Csépé Mi­hályné, az ásotthalmi Pető­fi emlékkönyvtár vezetője, valamint Gaál Ferencné. a szegedi Gyógyszertári Köz­pont, L üdvig Jánosné. a Dél-alföldi Pincegazdaság, Bokányi Dezső, a textilmű­vek könyvtárosa. Csanádi József nénefe, az SZMT Köz­ponti Könyvtár nyugalma­zott igazgatójának MSZBT aranykoszorús jelvényt ado­mányoztak szervezői mun­kásságáért, melynek ered­ménye. hogy 1960 ijzemi dolgozó vett részt a pályá­zaton. rabja egyforma mélységű, indíttatású — némelyiken a fáradtság vagy túlírtság jelei mutatkoznak. Cs. Pataj kí­sérletet tesz arra, hogy szu­székjei képét új motívumok­kal gazdagítsa, így jelenik meg néhány alkotásán a ké­piét líraivá oldó, néha nosz­talgikus felhangokat eredmé­nyező lányarc. De ebből az indíttatásból tekint ránk a Cantata Profana szarvasfiú­ja, még talán nem elég vé­giggondoltan, nem letisztul­tán, nem vállalva föl ennek a hatalmas bartóki jelkép­nek totalitását. A kiállítás többi műve mo­tívumaiban ismert Alföld­ábrázolás, expresszív hevü­lettel indulatos ecsetkezelés­sel, némelykor közhelyszám­ba menő képi elemekkeL Ezekben az alföldi tájakban érhető tetten leginkább Rud­nay és Tornyai nagy indu­lattal teli piktúrájának ha­tása, de ittJott ezek mögött az ecsetvonások mögött nem az alkotói hevületet érezzük, hanem a festékréteg alatti lemez zsilipje szab határt ér­zéseinknek. Szándékában rá­lelhetünk az Alföld évszak­váltásai mellett — Hóolva­dás, Tavasz, Komor felhők, Jön az eső, Eső után, Virra­dat, Alkonyat, Esteledik — az új arcú Alföld-képiek­re (Üvegházak, Téesz) is. Névjegy Barczánfalvi Ferenc, a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, a szegedi Tömör­kény István Gimnázium mű­vészeti tagozatának volt ta­nulója mintegy harminc al­kotásával letette névjegyét a Sajtóház Művészklubjában. Izgalmas dolog bepillanta­ni a művésszé válás mű­helytitkaiba. A Tömörkény gimnázium művészeti tago­zatának immár húsz eszten­deje fölvállalt és kiteljesí­tett programja a művészet alapjainak elsajátíttatása. S Barczánfalvi mostani bemu­tatkozásán kiderült, hogy er­re az alapra nagyszerűen épít a Képzőművészeti Főiskola. Stúdiumai, tanulmányrajzai egyszerre bizonyítják a főis­kolai oktatás emberközpontú és valóságközeli szemléletét és a fiatal Barczánfalvi Ígé­retes tehetségéi felkészültsé­géi Azok a munkái, ame­lyek a főiskolai feladatokból születtek, ezt a valóságköze­li, realista alapállást tükrö­zik, zománcképein és grafi­kai lapjain viszont az alkotó másik arca kerül elénk, egy oldottabb, a groteszk iránt vonzódó fiatalember vonásai A forradalom pénzei Nem sokat törődünk a pénz küllemével. örülünk, ha sok van, de legtöbben ritkán vizsgáljuk a papírpén­zek precíz nyomatait, a fém­pénzek vereteinek művészi értékeil A numizmaták is elsősorban történelmi doku­mentumot, a korra jellemző adalékot látnak benne. A Közművelődési Palota kupo­lájában megrendezett, a Ta­nácsköztársaság időszakának pénzei című kiállítás egyszer­re nyújt izgalmas és tanul­ságos búvárkodási lehetősé­get azoknak, akiket a kor­szak társadalmi, politikai, közgazdasági kérdései érde­kelnek, azoknak, akik a kor hangulatára, mindennapjaira kíváncsiak, s azoknak is, akik a pénzekben művészi üzeneteket szeretnének föl­fedezni. A Nagy Ádám által rende­zett reprezentatív bemutató mintegy 400 tárgyat — pa­pír- és fémpénzeket, szük­ségpénzeket, hirdetményeket, plakátokal pénzterveket, le­veleket, fotódokumentumo­kat — sorakoztat fel az első világháború végétől 1920 márciusáig. Az osztrák—ma­gyar bank „kék pénzei", a Tanácsköztársaság „fehér pénzei" mellett bemutatják az egy, sándorfalvi ház bon­tásakor előkerült fémdobozt és a benne levő papír- és fémpénzeket. Lengyel Gyula, a Tanács­köztársaság pénzügyi népbiz­tosa mondta: „A forradalom léte függ attól, hogy a forra­dalomnak pénzforgalmi esz­közei legyenek." így szüle­tett meg a Magyar Posta­takarékpénztár pénzkiadása. A vállalkozás jelentőségét és fontosságát bizonyítják Beck ö. Fülöp és Ferenczy Béni pénztervei, melyeken mun­kásfigurákat, a marxizmus klasszikusainak portréit áb­rázolták. Külön érdekessége a bemutatónak a rengeteg szükségpénz, közülük is el­sősorban a szegediek. Ezek a két fillértől néhány koronáig terjedő értékű nyomtatott vagy egyszerűen csak rajzolt papirocskák az aprópénz­hiányt hivatottak pótolnL „Korzó kávéház. Kovács Jó­zsef" feliratú szükségpénzzel az egykori szegedi főpincér adott vissza. Tandi Lajos Közösen a közösségért Pályázat ifjúsági kluboknak Egy esztendő elteltével a megyei tanács mellett mű­ködő közművelődési bizott­ság, a KISZ megyei bizott­sága és a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszer­tani Intézet ismét meghirdeti a megyei ifjúsági klubjai részére Közösen a közössé­gért című pályázatát. A pá­lyázatra március 31-ig lehet nevezni, az értékelésnél az április 4-től 1980. január 10­ig tartó időszakot veszik ala­pul. A kiíró szervek számíta­nak arra, hogy az eddigi ta­pasztalatokat fölhasználva eredményes lesz az újszerű pályázati rendszer. A klubok a kitöltött adatlapokat és az éves munkatervet a területi­leg illetékes KISZ-bizottság­ra juttassák el A klubok pályázati naplót rendszerest, tenek, melyben rögzítik, do­kumentálják mindazt, ami a pályázathoz kapcsolódó te­vékenység, akció, elvégzett feladat. Az ifjúsági klubok öt te­rület közül legalább keltöt kell, hogy válasszanak. A rendező szervek ajánlata kö­zött szerepel az xr odalő i a képzőművészet, a munk: ­mozgalom es politika a sport-játék-tv riszíika és az önálló feladatvállalas. A pályázatban legjobi in dolgozó klubok irt-kas "t­talomban részesülnek. Ug. an csak jutalmazzák azokat a klubvezetőket, akik huza­mosabb ideje folytatnak tar­talmas munkát tükröző, közösségformáló tevékenysé­get

Next

/
Oldalképek
Tartalom