Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

CSsÖtörfoK, 1979. március 1. 3 A konferencia résztvevőinek egy csoportja Gazdagodó úttörőélet Öttömzetök megyei konferenciája Szegeden Szegeden, a Tisza-parti Ifjúsági Házban rendezték meg tegnap, szerdán a Csongrád megyei úttörőve­zetők konferenciáját. Száz­ötven küldött és harminc meghívott vett részt az egész napos tanácskozáson. Ezen részletesen elemezték az elmúlt három év úttörő­munkáját, meghatározták a további feladatokat Az elnökségben foglalt helyet Szögi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Tóth Zsuzsámul, a me­gyei KISZ-bizottság titkára, Balner Károly, az országos úttörőelnökség tagja, a csil­lebérci úttörőtábor igazga­tója, Ökrös János, a me­gyei pedagógus-szakszerve­zet titkára, dr. Mutter Jó­zsefné, a megyei tanács osz­tályvezetője és dr. Cácser József, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola tanszék­vezető tanára. A résztvevőket Bárdos Klára köszöntötte, majd Pá- Az úttörőcsapatok elisme- fejlődött, szervezettebbé, dár Lőszlóné, megyei úttö- résre méltó lépéseket tettek sokrétűbbé vált Csongrád rőelnök szóbeli kiegészítést a tanulmányi munka iaví- megyében az úttörömunka, s fűzött a Magyar Úttörők tásáért, és a gyerekek köz- ez a csapatvezetők aktivitá­Szövetsége Csongrád megyei életiségre neveléséért. Ered- sának is köszönhető, tanácsának beszámolójához, ményesen fejlődött a csapa- A beszámoló feletti vitá­Az úttörővezetők hatodik tok, közművelődési és kul- ban 19 küldött szólalt fel országos konferenciája óta turális munkája, a tömeg- A megyei úttörőelnök ío"­eltelt időszakban a megye sportmozgalom. A megyé- íalta össze a tanácskozás úttörőelnökségei, csapatve- ben három uttoroház áll a főbb gondolatait s válaszolt zetőségéi, úttörőházai kedve- Pajtasok rendelkezésére, s a kérdésekre. Ezután a kül­ző körülmények között dol- örvendetes, hogy ugrássze- döttek elfogadták a beszá­mozhattak. A több mint 43 ruen megnőtt az úttörőtábo- mólót és a határozati iavas­ezer úttörő és kisdobos moz- rok férőhelyeinek száma. latot, majd megválasztották galmi életét 1700 felnőtt út- A beszámoló kitért az út- a megyei úttörőelnökség 15 törővezető irányítja, és 1300 törőcsapatok társadalmi tagját, valamint a hetedik pártoló tag segíti. A pedagó- kapcsolatainak alakulására, országos úttörővezetői kon­gusok egyik legelismertebb értékelte az úttörőtanács és ferenciára utazó 14 küldöt­tái-sadalmi munkája az út- a különböző szakbizottságok tet Megyei úttörőelnöknek törővezetői tevékenység, jő működését. összegezésként ismét Pádár Lászlónét. tit­néhányuk pártmegbízatás- megállapította, az elmúlt kárnak ismét Bárdos Kló­ként vállalta ezt a feladatol három évben jelentősen rát választották. A gépesítés könnyíti a postások munkáját További korszerűsítések A dél-alföldi postások ked- vélszekrényes kézbesítés fő- négyszázzal több, mint az el­den szakszervezeti nagyaktí- leg a külterületek gondjait múlt esztendőben volt rior^o^lS sikeresen megoldotta. Elő- Elkészült a Szeged 2. hi­és forgalmi konferencián ér- vatal hál6zati léte.ítalényé­tek élték az elmúlt ev tapasz- xordult néhol, hogy a hír- nek tanu]mányterv s ^ talatait és meghatározták lapkezbesites munkaerő hiá- ... az 1979. év feladatait. nyában akadozott A háló- tolytat}á*, « puszta­. , . ... .. .. . - mérgesi, morahalmi, tomor­A beszamolot, amely fi- zatfejlesztes tervszerűen ha- kériyi kisposták építését gyclembe vette a korábbi ta- ladt, 15 közép- és kisposta- Te,J<B ^ y^zerú­nácskozásokon elhangzotta- hivatalt korszerűsítettek. A ^ kezd5dik aZ újszentivá. kat is, Rózsa István, a Sze- három megyében 60 gépko- ^ postahivatalban) s tovAbb gedi Postaigazgatóság veze- csival szaporodott a jármű- folytatódik a szegedi forgal. tője tartotta. Többek között park, s megkezdődött több . . , . , , , . . .„ . , . . ... mi telephely építése. Amim­elmondotta, hogy a levelfor- gochi vatal korszerűsítése is. ka könnyítésére igen sok galom már tavaly is a ter- A távbeszélő-szolgáltatás klEgépet szereznek ^ Vár­vezettnél kevesebb volt, a lényegesen javult Szegeden, hatóan 72 ^rab különböző csomagforgalom lényegesen Mórahalmon, Kisteleken, Hpujsli gépkocsi ^ gyorsítja csökkent A kézbesítésnél Deszken és Röszkén. A tele- _ .. . ,. majd a munkát még mindig mutatkoznak fanra várakozók száma a A Wrlapok kézbesítésénél problémák annak ellenére, három megyében még min- üj módszerrel próbálkoznak; hogy a támpontrendszerű le- dig méghaladja a 16 ezret; táreadalmi elárusító háye. """ket létesítenek. Ez év köze­pén kiadtják a Bács-, Békés­és Csongrád megye össze­vont telefonkönyvét, amely­ben már a közelmúltban megváltozott szegedi és kör­nyéki telefonszámok ls he­lyesen szerepelnek. Kusza készletek népgazdaság működésének egyik fontos jellemzője a készletek alaku­lása. Következtetni lehet belőle a struktúrára vagy a tervszerűségre éppúgy, mint az érdekeltség esetenkénti ellentmon­dásaira. A fokozott figyelmet hazánkban az is indokolja, hogy a készletek évek óta egészségtelenül nőnek. A múlt év végén 450 milliárd forintnyi készletet őriztek a vállalatok és ipari szö­vetkezetek raktáraiban. Ez az adat akkor mond sokat, ha figyelembe vesszük, hogy értéke csaknem eléri az egyévi nemzeti jövedelem nagyságát A Magyar Nemzeti Bank becsült adatai szerint tavaly a kész­letek hozzávetőlegesen 35 milliárd forint­tal nőttek. Bizonyos tartalékok persze minden gazdaságban nélkülözhetetlenek. A termelés biztonsága, folyamatossága, az ésszerűség kívánja így. De a szükségesnél nagyobb készletek csak a népgazdaság te­hertételeit növelik. „Eladók piaca" — így jellemzik a ná­lunk kialakult helyzetet, ami azt jelenti, hogy a vevők, felhasználók — némi túl­zásai élve — mindent felvásárolnak, amit kapni lehet. E „készletezési mánia" érde­keltségi problémákra és a vállalatok kö­zötti kapcsolatok zavaraira vezethető vissza. A vevő nem bízik az eladóban, nem hiszi, hogy igényeit időben és a kellő mennyiségben valóban kielégítik. Ezért korábban és az indokoltnál többet rendel, számítva a szállítási határidők csúszására Míg ez idő alatt a készletek állománya két és félszeresére növekedett, az alap- és se­gédanyag 70, a befejezetlen termék 18, az eladatlan késztermék változatlanul 12 szá­zaléka az összes készletnek. Ismét csak összehasonlításként: az Egyesült Államok­ban ugyanez az arány 40:20:40. Igaz, ott más a társadalmi-gazdasági berendezke­dés, de a jelentős hazai arányeltolódást ez nem indokolja. Az alap- és segédanyagok vásárlásának alakulásáról már volt szó, a befejezetlen termelésé nagyjából megfelel a ..normális üzletmenetnek". De a raktárakban álló késztermékek — csak látszólag alacsony — aránya a többi között arra is enged következtetni, hogy sok helyütt nem jól mérték fel az értékesítési lehetőségeket E termékek egy része kifejezetten eladhatat­lan, vagy nehezen eladható. 5-15 százalék­ra becsülik a „bedöglött készletek" ará­nyát; ami — az abszolút számot figyelem­be véve — 20-60 milliárd forint körüli ér­ték. A szakemberek úgy fogalmaznak, hogy a készletek elhelyezkedésén kell javítani; jelenleg ugyanis túlnyomó részük nem az eladók, hanem a felhasználók raktáraiban áll. Vannak ugyan Magyarországon terme­lőeszköz-kereskedelmi vállalatok, amelye­ket éppen a már említett gondok, feszült­ségek megszüntetésére hoztak létre. A TEK-vállalatok raktáraiban azonban az összes készleteknek csak mintegy 9-10 szá­és a kértnél kisebb tételekre. S előfordul . zaléka található. Ennek is több oka van. az is, hogy a készletet vásárolni akaró vállalat — biztonsági okokból — több szál­lítóhoz is fordul: valamelyik majd csak kielégíti igényeit. S ha esetleg többen ls szállítanak neki? Inkább több legyen, mint kevesebb! Lehetséges persze, hogy másutt éppen ez a túlbiztosítás okoz hiányt. A túlbiztosító, óvatoskodó vállalatok így sok­szor maguk állítják, elő a hiányhelyzetet, hozzájárulva ezzel ls a kereslet-kínálat . egyensúlyának megbomlásához. A készletek nagyságát a lekötött kész­letnapok számával is nyilvántartják. A magyar iparban — az élelmiszeripar ada­tai nélkül .— ez 12 év átlagában 80 nap, ami azt jelenti, hogy átlagosan ennyi idő­re elegendő készletet tárolnak a vállala­tok. Ez persze hatalmas — készletezési, raktározási — többletköltséget jelent Csak összehasonlításul érdemes megje­gyezni, hogy a fejlett tőkés országokban óriási ipari üzemek dolgoznak egyhetes (!) készletekkel. Megtehetik, hiszen tudják, hogy ha feladnak egy megrendelést, azon­nal, s a kívánt mennyiségben, minőségben megkapták a kért árut. A vállalatok és szövetkezetek készleteit három fő csoDortra szokás osztani. Az el­sőbe a termeléshez szükséges alao- és se­gédanyagok tartoznak, a második a be­fejezetlen, félkész termékeket foglalja magában, míg az utolsó csoport az el­adásra szánt késztermékeké. E három cso­port aránva a magyar iparban — megint­csak az élelmiszeripar nélkül — az utóbbi 15 évben szinte semmit nem változott. A magas eszközterhek miatt nem érdekük a készletezés — igaz, raktárkapacitásuk sem lenne elegendő —, márpedig a valódi kereskedelmi tevékenységnek ez elenged­hetetlen feltétele. De talán ennél is sú­lyosabb ok, hogy a TEK-vállalatok készle­teik beszerzésénél ugyanolyan helyzetben vannak, mint a többiek... A kialakult gyakorlat tehát az. hogy a TEK-vállalat begyűjti a megrendeléseket, s ezek bir­tokában rendel ő ls — gyakran meghosz­szabbítva ezzel az amúgy sem rövid be­szerzési folyamatot. S az idén — előzetes becslések szerint — várhatóan 35-40 milliárd forint­tal nőnek a készletek. A kedvezőt­len tendencia megállításának egyik — jól­lehet, „külső" — eszköze a hitelezési fel­tételek szigorítása. Az új rendelkezések szerint a bank a hitelkérelem elbírálásánál „készletleépítési terv" készítését írhatja elő. Ugyancsak jó irányú változásokat hoz­hat a vállalati készletgazdálkodás javítá­sa, ha ezen a területen is valóban erre a „szakmára" képzett emberek dolgoznak. Nyilvánvaló az is, hogy a vállalati anyagbeszerzők túlbuzgósága és vásárlási kedve is jelentősen lecsökken, ha kedvező változásokat sikerül elérni a szállítási fe­gyelemben. Mindehhez azonban a gazda­ság egész területén szükség lenne a vevők pozíciójának, biztonságának erősítésére, a arra, hogy a tényleges, valódi szükségle­tekre termeljenek. F.P. B TOT elnökségének ülése Á mezőgazdasági szövet­kezetek legutóbbi kongresz­szusa határozatának megfe­lelően a TOT fokozta a szö­vetkezetek tisztségviselőinek továbbképzését — állapítot­ta meg a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöksége szerdal Ezen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az VSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Tavaly például 6000 ter­melőszövetkezeti tisztségvi­selő vett részt a különböző tanfolyamokon, az idén 7000-en ülnek be újra az iskolapadokba. ölést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán Maróthy László- kérdéseiről. A többi között nak, az MSZMP Politikai szólt arról a nemzetközi fel­'úzottsága tagjának, a KISZ háborodásról, amelyet a pe­iözponti Bizottsága első tit- kingi militarista körök Vi­,árának elnökletével össze- etnam elleni agressziója alt a Kommunista Ifjúsági váltott ki. Világszerte fia­Szövetség Központi Bízott- talok milliói emelték fel til­sága. Részt vett a tanács- takozó szavukat a barbár kozáson Óvári Miklós, az kínai támadás ellen, s köve­MSZMP Politikai Bizottsá- telték: vonják ki Vietnam gának tagja, a Központi Bi- földjéről az intervenciós zottság titkára, Polinszky erőket. Károly oktatási miniszter és A KISZ KB a továbbiak­Pozsgay Imre kulturális han Barabás Jánosnak, a miniszter. KISZ KB titkárának előter­A testület meghallgatta és jesztésében megtárgyalta a tudomásul vette Barabás fiatal művészek társadalmi Miklósnak a KISZ KB tit- helyzetérőI ^ a KISZ kö_ kársága tagjanak taiékozta- J ,, , , . tóját a nemzetközi ifjúsági rükben vegzett tevékenysé-. düiés a juhtenyésztésben és ták a szakemberek figyel' jg diálunozgalom jtjőszerű géről szóló jelentést, I-tejtermelésben. A kedvező mét a tanácskozáson. Újítások sorsa Vizsgálta a népi ellenőrzés A múlt év első felében ügyeleti szervek tevékeny­vizsgálták a megyei népi el- ságében is jelentős változó­lenőrök az újítómozgalom sok figyelhetők meg. A me­helyzetét a közlekedési és gyei tanács vb építési, köz­építőipari ágazatban. Akkori lekedési és vízügyi osztálya megállapításaik, javaslataik például az újítómozgalom­hatását mérték fel nemrégi- mai kapcsolatosan irányel­ben, s ennek az utóvizsgá- veket adott ki, s a felügye­latnak a tapasztalatait ösz- lete alá tartozó vállalatok­szegezték a bizottság tegnap tói minden évben szöveges, ulesén. délelőtti, dr. Kakuszi Lász- értékelő beszámolót kér. A ' lónak, a megyei NEB elnö- vállalatok közötti versenyele kének vezetésével megtar­tott ülésén. A vizsgálatban érdekelt újítómozgalmat, vállalatoknál — éppen az alapvizsgálat hatására — fellendült az újítómozgalom. Ju fafejtermelés Hódmezővásárhelyen or- irányú változás erősítésére, szágos tanácskozást rendez- a jövedelmező és gazdaságos tek tegnap, szerdán a juh- tevékenység megismerteié­tejtermelésről. A szakembe- sére a tanácskozáson több reket — akik az ország szá- előadás hangzott el. mos közös gazdaságából ér- A szakemberek hangsú­keztek —dr. Fekete Gyula, lyozták: a jelenleg termelt a szegedi élelmiszeripari tej közel száz százaléka ex­főiskola főigazgató-helyette- portsajt alapanyaga, a juh­se köszöntötte, s vázolta a tej termelésének növelése juhtenyésztés tradícióit, tehát előnyös a népgazda­amelyekhez kapcsolódva ság számára. A lehetőségek­csak a legutóbbi években re, a gépi berendezések al­tapasztalható újabb fellen- kalmazására ezért irányitat­elbírálásánál is figyelembe veszi: miként támogatják az A Csongrád megyei Nép! Ellenőrzési Bizottság tagjai a tegnapi ülésen megtár­Javult az újítási ügyek in- falták annak az utóvizsgá­tézésének színvonala az ují- latnak az anyagát is, me_ tok anyagi es erkölcsi el- lyet a. vállalati és szövetke­ismerese fokozottabban ér- 2e(i tuXajdonban Xevö te. venyesul a beadott, e^fo- hergévjármúvek és autóbu­gadott és bevezetett u.nta- szok kapacitáskihasználását sok aranya kedvezően ala­kult. Ahol arra lehetőség felmérő nyomán 1977-es vizsgálat kezdeményeztek. volt, a vállalatok töreked- TekinteUel a vizsgálat té­tek a tenyleges gazdasagi „^n^ fontosságára. a számításokon alapuló zásra. Az utóvizsgálatban vevő népi ellenőrök tapasz­díja- népi ellenőrök tapasztalatai­rés^ val később önálló cikkben ismertetjük meg olvasóin­talatai szerint a tanácsi fel- kat Jubileumi csapolás Huszonöt évvel ezelőtt, 1954. február 28-án csapoltak először nyersvasat a Dunai Vasmű I. számú kohójából. Az eseményre szerdán jubileumi csapolással emlékeztek a nagyolvasztó gyárrészleg dolgozói. Az ország legnagyobb kohójából Elekes József főolvasztár nyitott utat a folyé­kony vasnak, majd a jubileumi adagból emiékplakettet öntöttek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom