Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

A Csütörtök, 1979. március i. Szépséges megpróbáltatás K. I.-né elfordítja a fejét, joggal — nem akarja ter- esztendeje új intézménynél ha az utcén babakocsit toló helni a megfáradt nagyma- látott munkához. A gyerekek anya Jön vele szemben, ki- mát. És rágódik, bosszanko- óvodába, illetve bölcsődébe nek arcáról valami földön- dik nap mint nap, hogyan kerültek. Azóta azonban: túli elégedettség sugárzik. K. lehetséges az, hogy „köte- „egyik betegség, fertőzés a I.-nét egyenesen bosszantja lezővé teszik" a nagyszülők másik után. En a mandu­« a „pökhendi", „büszke" számára az unokák gondo- lám is kivetettem, nehogy tártéi: „egyesek úgy viselik zását én fertőzzem meg őket. Most anyaságukat, mint valami * is táppénzen vagyok, mert rangos kitüntetést. Hát olyan Kétségtelen, hogy köny- a torkom begyulladt, a gye­nagy érdem anyának lenni?" nyebb, kényelmesebb, sőt rekek azt is elkapták. Sze­— dohog és közben majd megnyugtatóbb lenne, ha a retem a munkámat, a hosszú megszakad a szíve, hogy nyugdíjas nagymama a szünet után lelkesedéssel ve­neki nem sikerült. Depresz- megérdemelt szabadságot pl- tettem magam az új felada­stiós ál ideges, ideges, ide- henéssel töltené, ha a gye- tok megoldósába. S akkor •Ml rekek délután is szakembe- egyik kolleganőm a fejem­* rek felügyelete alatt lenné- hez vágta: „nem gazdaságos VaWbon: érdem-e az anya- nek, egészséges, biztonságos a munkád". Másik munka­Cug? Anyává lenni véletlenül körülmények között. Bizo- társam pedig megjegyezte: la lehet Jó anyának ma- nyára kevesebb gond nehe- „egyesek a fizetésüket sem radnl csak szívvel éa ésszel zedne erre a csonka család- termelik meg, még telén a sikerül. A babásó klsmnma- ra, és kiegyensúlyozottabb, prémium Is kellene". A fő­kornak egyszer — legkésőbb Jobb kedélyű lenne az édes- nökömtől meg egy hét szá­ll árom év elteltével — vége- anya ls. Nyugtatóul az édes- badságot kértem, amikor a szakad. Kinek rózsaszín fel- anyának: a nyártól nem kell férjem üdülőbeutalót kapott hőbe burkolt Időszak ez az félnie, csak júniusig tartson A válasz: „keressen magá­életében, ldnek csak az első ki a nagymama. Akkor biz- nak valami adminisztratív hónapok azok. Mert Jönnek tosan üresedés és befér munkahelyet, ahol nem gond a betegségek, az aggodalmak, az ő két gyereke ls abba a az ilyen instabil munkaerő az átvirrasztott éjszakák, nagyon zsúfolt óvodába. helyettesítése. Nálunk fe­kezd lassan terhessé válni a T. E.-né üzemmérnök, szín- szftett tervteljesftés van és „rabság". Az ész és szfv véd- tón két gvereket nevel. Tele határidők." Sokat gyötrődöm és dacszövetségében kísérel- van feszültséggel, sérelem- emiatt hisz nem tudok két­heti meg az ember manap- mel, vívódásait, gondjait felé szakadni. Feszült va­ság. hogy Jó. gyermekében nem tudja megosztani az gyok és Ideges... a nagyobb örömet leló anya maradjon, illetékesekkel, mondván: gyerekkel pszichológushoz szerető, gondoskodó feleség, ..félek, hogy főnökeim raj- járok." • egyszersmind a kenyérkere- tara ütnének, ha panaszkod- * KŐ megbízatását lelkiismerete- ni merészelnék". Szomorú Az anyaság elismerése, sen ellátó munkaerő ls. Sok tapasztalata, hogy Jó néhány „díjazása" nem a munka­ez együtt Hisz az anyaság munkahelyen azt a lovat hely feladata. Együttérzést Is éa a munka ls egész em- ütik. amelyik amúgy la húz. megértést várhat főnökeitől, bert kfván. Akármelyikből Magát is az ilyen „igavonók" munkatársaitól a gyerekelért csípünk el a másik Javára, közé sorolja. Bár amint job- áldozatokat hozó nő, de ez lelki egyensúlyunk fölborul', ban megismerem őt az az pusztáji szavakban nyilvá­é* végül is csak a gyerek érzésem, anyai mivoltáért nulhat meg. A pénz, a. mun­aínyll meg. ö kapja talán vár több elismerést a mun- kahelyl elismerés kizárólag „érdemtelenül" a túl hangos kahelyén. Már pedig ott ki- a munkáért jár. így igazsá­szót, az igazságtalan fülest íárólag a munkát díjazzák, gos. Az Ideig-óráig tartó le­A percekkel folytatott futó- ® ha főnökei ezt teszik, he- mondásokért valami egészen versenyben éppen e közöe lyesen Járnak el. más a fizetség, játékra, az esti mesére nem T. E.-né tulajdonképpen Mert kedves K. L-né, G. jut idó. Mert fáradt a ma- elégedett ts lehetne. Néhány I.-né és T. E.-né: az anyaság ma, mert ideges a mama. éve, amikor Szegedre került nemcsak érdem, hanem meg­Mert aki az élet teljességét férjével, vállalatuk segítsé- próbáltatás le. Szépséges gí"J tellMkidekázn"ía teíjét" gével ,akáahoz Jutottak- megpróbáltatás. S hogy kl­energiált éa olykor, hol a "illetett az első, majd a álljuk a próbát, akarjunk szívnek, hol az észnek en- második gyerek, négy évig úrrá lenni idegeinken, még Kedve, rangsorolnia kell, kié a gyes révén maga gondoz- ha oly nehéz ls. az. ^r*?; hatte őket az édesanya. Két Chikán Ágnes rek—hivatás triumvirátusból. A viszonylagos egyensúly­hoz bizonyos alapvető adott­ságokat meg kell teremte­nünk. A jó házasság, az egészség, a megtalált hiva­tás, mind feltétele a lelki békének. Persze számos gond — belőlünk és kívülről ere­dő — szövi át mindennap­jainkat amelyek közül jó néhány képes arra, hogy föl­borítson mindent útat nyit­ya az indulatok áradatának. G. I.-né esetében halmo­kódnak ezek az okok. Két óvodás korú gyermekét egye­dül neveli, azaz hogy férj nélkül. Együtt él 58 éves édesanyjávaL A fiatalasszony panaszkodik: ősszel fél napra vették csak föl az óvodába a két kicsit. Januárban sze­mélyesen ment el a tanács­hoz. hátha sikerrel jár. Azt a választ kapta: elég fiatal a nagymama, fektesse le odahaza ő a gyerekeket ebéd után. A gyerekeivel magára maradt édesanya pedig — Kísérleti üzem Kísérleti üzem és labor*- tik. A laboratórium mellé tórium építését kezdték meg mini üzemet is berendeznek. a győri Graboplast pamut­szövő és műbőrgyárban, ahol általában négyévenként ki­cserélik termékeik 50 száza­lékát A piac Igényeit ér­vényesítő fejlesztés motor­ja — a gyér kutató- és fej­lesztő apparátusa — jut az 50 millió forintos beruhá­zással korszerű, tekintélyé­nek és fontosságának meg­felelő munkafeltételek közé. Drága, és érzékeny műsze­reiket klimatizált termek­be költöztetik, s néhány, a kutatómunkához szükséges berendezéssel ki ls egészí­Alkalmas lesz a kísérleti termékek előállítására. Gyengénk: a számolás Igen nagy füstjük tá- pedig elektromos úton jel- mi leghamarabb csinálni, madt az országban az úgy- zik, hogy mit „fognak", mert ahhoz csak paragra­nevezett termofor kémé- Minden kéményelemről és fus kell. Az újító nem nyeknek. Szabályszerűié- azok összeillesztéséről, min- csaphat föl műszergyártó­güknek ugyanis az a titka, den szűkületről tájékoztat, nak — ez természetes. Vál­hogy Igen pontos kereszt- alig egy kiló és összesen lalat, Ipari szövetkezet nem metszettel kell megépíteni két laposelem kell az üze- kezd kis üzletbe, mert jó­őket, különben veszedelem meltetéséhez. Nem ls drága szerével pár darab ilyen forrásai lehetnek. Kereke- szerkezet, az újító 6500 fo- szerkezettel kielégítené a dett is már példa arra, rintból sikerítette. teljes keresletet — ez is hogy a kémény miatt szín- A műszert megkapták a érthető. Kisiparosnak eset­te le kellett bontani a há- városgazdálkodási vállalat leg érdemes lenne fölvál­zat. Pedig az sem kis gond, kéményseprői és már több lalni — az viszont nem kal­hogy minisztériumi rende- mint egy esztendeje bele- kulálhatna és nem fizethet­letre minden Ilyen kéményt látnak vele a kéményekbe! ne semmiféle díjat az újí­fölül kell vizsgálni I Mert a A minisztérium által el- tónak. S máris bekerítettük kéményseprő nem bújhat rendelt kötelező vlzsgálato- mngunkat! Hiszen az sen­bele, nem tudja véglgara- kat Szegeden már ezzel vé- kinek sem jut eszébe, hogy •zolnl a feketeséget. gezték és objektivitását mondjuk az ÉVM elren­Vette a hírt egy mozgé- aenki sem vitatja. dezheíne ebben minden kony szellemű, műszaki De az Igazi történet csak tisztességes érdeket, fantáziával la megáldott most kezdődik. Azzal a fel- Kis dolog? Nem forradal­szegedl gépész szakvezető, s tételezéssel, hogy no akkor masítja a technikát, az bl­elindította fejében a boga- bizonyosan az egész ország- zonyos. De van benne vala­rat Addig-addig barká- ban ilyen egyszerűen vlzs- ml ránk még most is jel­csolt, amíg megépített házi gáztatják már a régi és új lemző. A számolás megy műhelyében egy szerken- kéményeket. Már megvan a nekünk nehezen. Annak tyűt, amely akár építés poén: szó sincs róla! Isme- felismerése hiányzik, hogy közben, akár építés után rlk ugyan a műszert sok nem mindegy, három em­meg tudja mérni hosszá- helyen, s pártolná elter- ber vergődik egy napig, ban a kémény keresztmet- jesztését az ÉVM ls, az In- mire valahogyan elvégez szetét 2—3 milliméter pon- gatlankezelő vállalatok tár- egy vizsgálatot, megbízha­tossággal, de leengedhető sulása ls, többen — körül- tatlanul — vagy egy ké­falazott kéményekbe és belül harmincan — már ko- ményseprő végez vele húsz szellőzőbe ls, ha netalántán pogtattak ls érte a szegedi perc alatti ott kellene mérni vagy hl- újítónál. Fizetnék a mű- De sok pénz kifüstöl még bát keresgélni. A mérést szert és az újítót megillető addig kéményeinken, mire egyetlen ember el tudja díjat is, mégsem Jutnak ezt az egyszerű számtani vele végezni, mert amint hozzá. Mert előbb meg kel- műveletet alkalmazni is fölfelé húzza, a műszerből lene csinálni! megtanuljuk! kiold két tapogatót, ezek Nos hát kerítést tudunk SZ. S. I „Maszkésok" télbúcsúztatója Február utolsó vasárnap­ján, Forrúskúton évről évre csörgőkkel és vidám kurjon­gatással verik fel az utcák csendjét. Tarka ruhás „masz­kások" búcsúztatják a telet. Olykor a házakba is bezör­getnek. Tuskóhúzásnak hív­ják ezt a farsangi mulatsá­got közlekedni a havas-sáros földutakon. Ha olyan házhoz értek, ahol a lánynak „illett" volna már férjhez menni, vagy ideje volt már, hogy megnősüljön az ott lakó le­gény, bemeszelték az abla­kot, Aztán tréfás-csúfolódó mondókát kiabáltak, és egy kötéllel tuskót akasztottak a De vajon mikor és lány vagy a legény nyakába. miért nevezték él így? — ér­deklődöm Zádori Sándortól, a művelődési ház igazgató­jától. — Az írásos emlékek sze­rint Mária Terézia korában ls volt már tuskóhúzás — válaszolta. — A hagyomány azt tartja. hogy a menet élén tuskót húztak. Ezen a csapáson jártak háztól házig. Akkoriban nehéz lehetett Persze jóval nagyobbat en­nél — mutat mosolyogva egy kisebb tuskódarabot... * Javában tart a tuskóhúzás. A „maszkások" délután a művelődési háztól indultak. Néhányan valóban húzzák a zsinegre kötött tuskót. Ja­vasasszony, subás juhász, fe­hér lepedős szellem, sőt még vasorrú bába is akad köztük. m » UJ 'A hírhedt „hosszú kések éjszakáját", amelyen Hitler leszámolt volt elvbarátaival, köztük Röhmmel is, 1934­ben, 1938. november 9-én követte a „kristályéjszaka", a nyílt antiszemita terror ki­robbantása. Ekkor 191 zsi­nagógát gyújtottak fel és to­vábbi 76-ot — köztük érté­ke* műemlékeket — porig romboltak. Az első német munkás­paraszt állam, amely a sza­zaidé hitközsége eredmé­nyes működéséhez. Drezdá­ban és Erfurtban új zsina­góga épült, Berlinben, Lip­csében, Halléban restaurál­ták a régieket, Karl-Marx­Stadtban új hitközségi és Imaházat emeltek. Lipcsé­ben zsinagóga-kórus, Ber­linben zsidó öregek ott­hona működik. A közelmúltban restau­rált templomok között van a „Béketemplom" néven ia­badságot, egyenjogúságot mert berlini, Ryke-utcai zsi­minden polgárának bizto­sítja, Jóváteszi a múlt bű­neit. Ebben az országban, ahol az antiszemitizmus, a faji mjgkülönböztetés nem létezik, a zsidó vallású la­kosság te otthon, valódi ha­zájában érz« magát. Az állam sokoldalú ee­gttséget nyúlt az NDK nyolc nagóga. A berlini ügemeklR hónapi munkával varázsol­ták újjá. Ez a hárnmHnf*. bazilika módra épült zsi­nagóga egyébként elsőnek nyitotta meg kapuit a hi­vők előtt a Hitler-uralom megdöntése után. Az újjá­épített zsinagóga 700 hivő befogadására alkalma* Jyisiieumokrsa Három nagyszabású jubi­leumi kiállítás előkészületei folynak a szegedi Móra Fe­renc Múzeumban. A társszer­vekkel és testvérintézmé­nyekkel együttműködve ké­szülnek a szegedi nagy árvíz 100. évfordulójának megün­neplésére, a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára és Szeged sok­arcú frójának, Móra Ferenc­nek születési centenáriumára. A szegedi nagy árvíz száz­éves évfordulójára a Horváth Mihály utcai képtárban há­rom kiállítás készül. A ma, Szegeden élő festőművészek A mi Tiszánk címmel ren­deznek tárlatot, bemutatva a folyónak és környékének sa­játos arculatát, ihlető színeit, helyén, hangulatait. A második szín- Lódzban, ten a Magyar Nemzeti Galé­ria, a szolnoki Damjanich zeum anyagából. A bemuta­tó korabeli tervek, vázlatok és egyéb dokumentumok se­gítségével Idézi föl a nagy­víz utáni városépítés világ­A harmadik kiállítást Nagy Adám késziti elő. A Tanács­köztársaság pénzeit gyűjtik egybe — az akkor forgalom­ban levő pénzeket, a dlrek­viszonylatban is korszerű tóriumok (városok, üzemek munkálatalt. A kiállítást Ba­konyi Tibor építész közremű­ködésével Zombori István múzeumi osztályvezető ren­dezi. (A szegedi várban a nagyszabású árvízi doku­mentumkiállítás a sok ese­mény és a vár átalakítása miatt májusban nyílik.) A hatvan esztendeje ki­kiáltott Magyar Tanácsköz­társaságra három kiállítással is emlékeznek. Az egyik anyagát Csongrád megye há­rom testvérmegyéjének szék­a lengyelországi a szovjetunióbeli Odesszában és a jugoszláviai Űjvidéken mutatják be. A Múzeum és a szegedi Móra harminc tablónyi, mintegy Ferenc flúzeum képzőművé­szeti gyűjteményeiből válo­gatott Árvízi képek című tár­lat látható majd. Ez a be­mutató a korabeli árvízi áb­rázolásokat sorakoztatja fel. Mindkét kiállítást dr. Szelest Zoltán mű ,-észettörténész rendezi. A képtár harmadik szintjén a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége helyi cso­portjának közreműködésével Szegedi városrekonstrukció, várostervek címmel rendez­nek dokumentumkiállítást a megyei levéltár és a mú­120 fotót tartalmazó doku­mentumtárlat bemutatja a Tanácsköztársaság országos és helyi eseményeit A má­sik kiállítás, mely a Tanács­köztársaság kikiáltásának év­fordulóján nyílik a megyei tanács aulájában, két részből áll. Egyik része az országos eseményeket sorakoztatja föl, a másik része megyei anyag — a proletárdiktatúra szege­di, hódmezővásárhelyi, szen­tesi és makói dokumentu­malt tárja elénk. A kiállítá­sok gondozója Sípos József. stb.) pénzeit, a szükségpénze­ket és a Tanácsköztársaság tervezett pénzeit. A bemuta­tót kiegészítik a kibocsátás és forgalmazás levéltári do­kumentációi. A kiállításhoz előadásokkal összekapcsolt numizmatikus találkozót szerveznek. (Ez az alkalom arra is jó. hogy a magán­személyeknél levő, jelenték­telen külsejű, egykori szük­ségpénzeket összegyűjtsék. Akinek birtokában ilyen van, kérik, bocsássa azt a mú­zeum rendelkezésére!) Móra Ferenc születésének 100. évfordulójára emlékszo­bát nyitnak egykori munka­helyén, a róla elnevezett múzeumban. A múzeum egyik helyiségében berende­zik Móra hajdani dolgozószo­báját, az interiuer mellett dokumentumokban rajzolják meg Móra múzeumi tevé­kenységét — régészeti mun­kásságát, néprajzi gyűjtéseit, természetrajzi kutatásait. A kötetett, személyes tárgyait, leveleit bemutató tárlókat eddig Ismeretlen fényképei teszik teljessé. Az állandó kiállítást dr. Juhász Antal, a múzeum igazgatóhelyettese rendezi. Talán az utóbbi jelmez vi­selőjének legfáradságoeabb a farsang. A gyerekek szünte­len incselkednek vele, hogy jókora vesszőseprűjével ker­gesse meg őket. Az egyik ház előtt elcsen­desednek a farsangolók. Ugy tűnik, nem kisebb dologra készülnek annál, hogy be­nyomják a nagykaput. Igaz, a láncot előbb leakasztják róla. Tévékamera lencséje csillog az udvarban. Film készül a faluról. S abból a tuskóhúzás sem maradhat ki. A „maszkások" száraz me­sze lő vei dörzsölik meg az ablakot. Fennhangon el­mondják a mondókát, s vi­szonzásul, ahogy Illik, far­sangi fánkkal és borral lát­ják vendégül őket. * Hatalma* rőzsemáglym a művelődési háznáL Azon égetik el a „telet". A zord évszakot szalmabábu jelké­pezi, egy kétkerekű kocsin húzták magukkal a „masz­kások". Replca János községi tűzoltó ls segédkezik a tűz­gyújtásnál. — Mióta leszereltem, min­den tuskóhúzásra eljövök •— mondja. — Nem hagynám ki én sem, pedig Szegeden lakom — szól közbe Lajtai József. A hosszú sorban parkírozó gépkocsik elárulják, hogy másokat is érdekel, hogyan elevenítik fel évről évre ezt a néphagyományt. * A legidősebb „maszkáá" özvegy Tapadi Mátyásné, 71 éves. Mégis éppoly Jókedv­vel mulat, mint a fiatalab­bak. — Én ugyan nem fáradtam el — bizonygatja — Élek­halok a vidámságért. Már huszonnégy évesen is beöl­töztem. Célkus Józsefné az egyik csoportot vezeti. Férjét és négy gyermekét ls elhozta — Megbeszéltük előre, hogy ki, minek öltözik. Ke­vés kell a jelmezekhez. Azo­kat a ruhákat otthon ls meg lehet találni. — Mit gondol, hányszor rendeznek még tuskóhúzástf — Sokszor, bizonyo -an. Jámbor Eraé

Next

/
Oldalképek
Tartalom