Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

4 Szombat, 1979. március & család otthon Közös fe!efcsség Káposzta, káposzta.., Építőiparról kezdtük a hivatalos beszélgetést, s mikor elbúcsúztunk, egy elmélkedő pedagógussal fogtam kezet. Nem tanult mestersége ugyan ennek a háromgyerekes Ifjú apának a nevelés tudománya, de az ikrek és az utánuk következő „ráadás" kocsiszám szállítja a szülőknek a tapasztalatokat, amelyeket nem restek összevonni a könyvekben leírt ismeretekkel. Ök így szeretik gyerekeiket. Máris megsértődött pedagógus arcok villannak a szemem elé, persze, mert a neveléshez mindenki ért! Bár értene! Mennyivel konynyebb — és nem is ez a lényeg — mennyivel eredményesebb lenne az óvónők. a tanárok munkája, ha szándékuk megegyezne a nem hivatásosak: a szülők, a nagyszülők, a szomszéd, a boltos, a postás, az orvos, a buszvezető, a járókelő jövő nemzedékét formáló szándékával. Ha az ideális felnőtt képe egyformán festene mindannyiunk szeme előtt, s ha a hozzá vezető utat valamennyien ugyanaz irányban mutatnák. Persze, mindez naiv ábránd. Az azonban szinte szükségszerű. hogy az a két „intézmény", amely alapvetően felelős a gyerek neveléséért. a család és az iskola, ugyanazon az úton vezesse a kicsiket a felnőttkorig. Ellentétben a nevezetes krétakörrel: a gyerek sínyli meg azt is. ha az esetleges huzavonában a nevelésre hivatottak bármelyike elengedi a kezét. Mert, hiába igyekszik lombikba* zártan ápolni, tanítani, saját elképzelése szerint formálni szülő a gyermekét, óhatatlanul „beszűrődik" hozzá a külvilág. Méghozzá válogatás nélkül, hisz nincs műszere, amelyen fönnakadna a követendő példa és kihullana az elvetendő. Csak a családi modellt ismerő gyerek gyámoltalanul, bizonytalanul mozog majd az élet forgatagában. De az iskola sem képes a szülői ház biztonsága, érzelmi töltése, szereteten alapuló hatása nélkül olyan embereket nevelni, akik jó tulajdonságaik sokaságával állnak majd a társadalom szolgálatába. Közös feladata tehát a esaládnak és az Iskolának, hogy a helytállásra felkészítse a jövő felnőtteit. Mindehhez persze azonos szemüvegen át kell látnunk sz ideális felnőttet. A kép valahogy így festene: művelt. mindenre fogékony, érdeklődő. a világot egységében képes látni, de eligazodik az egyes események között is, alkotó ember, aki képességeit a közösség szolgálatába állítja. Hogy az iskolának mi mindent kell tennie ezért, azt oktatási. nevelési tervek határozzák meg. Az édesapák, édesanyák kezében azonban nincs ilyen útmutató, legtöbbször ösztöneikre, szeretet diktálta jószándékukra támaszkodnak. Persze, aki „csak" ezt teszi, annak már nem érheti szó a háza elejét. Mert mi is a családi nevelés feladata? Ugye, valamennyien tudják anélkül, hogy tanulták volna: a szülő vigyáz a gyermek egészségére, gondoskodik róla, tisztán tartja, öltözteti, egészségesen táplálja, s eközben ki is alakítja helyes szokásait. Mindemellett persze a szellem „edzéséről" sem feledkezhet meg: igyekszik ébren tartani a gyerek érdeklődését, tudásvágyát válaszainkkal —bármily fárasztó is — rendre elégítsük ki, odahaza megbízhatjuk életkorának megfelelő feladatokkal, hogy a rendszeres munkavégzésből idejében ízelítőt kapjon. S ha iskolás lesz? A tanuláshoz megfelelő körülményeket kell teremteni. A kényelmes szék, a megfelelő magasságú asztallap, a jó világítás, a zavartalan tanulás biztosítása mind ránk vár. De ez korántsem elég. Érdeklődni kell az iskolai események iránt, odaadóan, komolyan, nemcsak úgy félfüllel odafigyelve. Segítséget is várhat otthon a kisdiák, * természetesen nem úgy, hogy a papa írja meg helyette a leckét. Az önálló gondolkodás örömére a másnapi felkészüléskor is rájöhet a gyerek, ha nem szegi kedvét a türelmetlen atyai fenyítés. A jó családi légkör, a megértés, a bizalom számos kedvező tulajdonság kibontakozásához nyújt segítséget, amelynek az iskolában, majd az életben is hasznát veszi a gyerek. Amiről eddig 6zó esett, csupa általánosság, mondhatja a szülő. Minden egyes ember, hát még, ha „kezdő", kiforratlan, más-más ervéniség, s a nevelés mikéntje ls csak testre szabott lehet. A gyereket jól ismerő pedagógus segítsége nélkülözhetetlen. Családi otthon és iskola — hidat kellene építeni közéjük. Van fogadóóra az iskolákban. A kelleténél kevesebb szülő kooogtat be ilyenkor a tanáriba. S ha mégis elvetődik oda egy-egy édesanya, elkeseredésében teszi, amikor már nagy a baj. Előtte a tanácstalanság nem vitte el fia, lánya tanárához. A szülői munkaközösségek is igyekeznek közvetítők lenni a család és az iskola között. Amióta a népfront megyei és a városi pedagógiai bizottságnak tagjai az SZMK-elnökök, a szülők jónéhány gondja el is jutott az Iskolai fülekhez. Néhol meg is oldották. hogy a szülői értekezleten nevelési módszert, tanácsot is kaptak a szülők Egy-egy új tanterv bevezetése nemcsak a tanároktól, a gyerekektől kíván" erőfeszítést. hanem a szülőktől is. C hogy ne mondjanak csődöt segítség közben, bizony az alkalmankénti „korrepetálás" is jól jönne. Ugyancsak hasznos lenne, ha a nyitott iskolaprogramokon több szülő látná munka közben a pedagógust és diákjait. Gyermekszerető nemzet hírében állunk. Szeretelünk ékes bizonyítékai az ezerforintos babakocsit toló. bundácskában tipegő, ápolt, jól táplált mintababák. Hogy valóban gyermekszeretők voltunk-e, az dönti el: lesznek-e belőlük mintaemberek. Ha igen. a mai <KCládot és iskolát együtt Illeti az elismerés. Cliikán Ágnes Alakítunk Három-négy évvel ezelőtt volt divatújdonság a huzatruha, akkor sokan vettek is, csináltattak is. (1. ábra.) Ám azóta más divatújdonságok tűntek fel, mint például a slicceit szoknyák, amelyek szűkek, azazhogy egyenes vonalúak, mint a ceruza. Amennyiben ilyenre vágynánk, fogjunk ollót, és alakítsuk át például a huzatruhát a 2. ábrán látható módon. A felsőrész alakításához kétféle megoldás is kínálkozik: A kézelőt és a derékrészt csíkos kötésű passzérésszel készíthetjük (3. ábra), vagy pedig elöl végig nvitva, háromnegyedes ujjakkal, bújtatott övvel (4. ábra). A szoknya magasan nyitotü ám alatta azonos színű selyem vagv horgolt, legvező formájú bélés biztosítja a diszkrét és kényelmes járást. Tapéta a repedések ellen A falakon gyakran repedések keletkeznek, ezek elszakíthatják a tapétát is. A repedések kitöltése töltőanyaggal többnyire nem megfelelő megoldás, mert a repedés tágulásakor a tapéta is megreped. Nyugatnémet kutatók legújabban olyan alsó tapétát kísérleteztek ki, amelyet sűrűn egymás mellé helyeIyezett ragadó pettyekkel ragasztanak a repedéses falra. Mivel a pettyek minden irányban 2—3 milliméterrel elmozdulhatnak, két-két egymás mellet fekvő petty 4—6 milliméteres repedést is áthidalhat anélkül, hogy az erős tágulást az alsó tapéta felszínére és az erre ragasztott felső tapétára továbbadná. Az alsó tapéta hő- és hangszigetelő tulajdonságú ls. Tapétacsere esetén nem kell eltávolítani, alapul szolgálhat az új tapétának. A káposztát már az ókorban is ismerték. Hogy honnan származik, nem tudjuk, valószínűleg keletről került Európába, ahol a görögök igen kedveltek. Cato a káposztát a legértékesebb zöldségfélének tartotta, amit főve is, nyersen is egyaránt szívesen fogyasztott. Ha ecetbe mártják, irja, segíti az emésztést, és ha sokat ettünk, a káposztalevél könynyit az ember gyomrán. Plinius szerint a káposzta akadályozza a leittasodást és javítja az étvágyat. A 18—19. században divatos szer volt a rekedtség ellen. Prédikátorok, kártorok a káposztaleveleket szőlővel főzték össze, és ennek levét a torok gyógyítására használták. K. Mátyus István híres pozsonyi orvos egyik könyvében leírja, hogy a káposztát meggyalulták, kádakban, hordókban, sóval, kaporral, köménymaggal, reszelt tormával, tört mustármaggal keverték össze, és ecettel vagy borral savanyították. Megemlítette, hogy a hajósok ilyen káposztát vittek magukkal megbetegedések ellen. Házlszerként szeplők eltüntetésére is használták. Magyarországon is hamar megszerették és sokféle módon fogyasztották: nyersen, savanyítva, főzve, párolva, töltött káposztaként, mely később szinte nemzeti ételünkké vált. Készítették sok fűszerrel vagy tejföllel, kaporral, lenmagolSjjal, esetleg vajjal is. A száraz arcbőrről Közeledik a tavasz, és ezzel együtt a száraz bőrűek legnagyobb ellensége, a szél és változékony időjárás. Ilyenkor alkalmas beszélni arról, hogyan védekezhetnek a száraz arcbőrűek az időjárás viszontagságai ellen, miről ismerik fel bőrük szárazságát, mivel ápolhatják, szépíthetik magukat. A száraz arcbőr igen érzékeny, könnyen hámló, száraz tapintású és feszülő érzést okoz, főleg mosakodás után viszket, sőt néha kimondottan fáj is. A bőr faggyúmirigyei ez esetben kevés zsiradékot termelnek, s ezáltal a külső hatásokkal szemben fokozottan érzékeny. Ezeket a hibákat okozhatják a belső elválasztasú mirigyek zavarai, szárító hatású kozmetikai szerek helytelen használata, de alkati hajlam is előidézheti (örökölhető). Ez a típusú bőr finomsága miatt szebb a zsíros bőrnél, viszont jóval érzékenyebb. kényesebb. Gyakran előforduló jelenség, hogy a zsírhiányos bőr egyben vízhiónyos is. Ez olyankor fordul elő. amikor a szaruzsír mennyisége, a faggyúmirigyek működése és a bőr víztartalma lényegesen kevesebb a normálisnál. A vízben és zsírban egyaránt szegény bőr jellemzője a mechanikai, meteorológiai és vegyi hatásokkal szemben tanúsított nagyfokú túlérzékenység. Tavasszal és általában változó időjáráskor, frontátvonuláskor gyakran pörsenéses lesz, azaz parányi piros foltocskák jelennek meg rajta. Ezt nevezzük tavaszi bőrgyulladásnak. Az ilyen bőr a meleg vizet és a szappant egyáltalán nem tűri. Mosakodáshoz használjunk lágy vizet, ha azonban a mosakodás után nagyon húzódik és viszket a bőrünk, akkor átmenetileg mellőzük a vízzel való mosakodást. Ilyenkor egy ideig arclemosó olajat, tiszta növényi - olajat (napraforg i, olíva) vagy lemosókrémet használjunk a tisztításához. A naponta ily módon gondosan megtisztított arcbőr nappali ópolására a bőrtípusnak megfelelő félzsíros bőrtápláló krémet kell használni (allantoinos bio-készítmény, gerovit H3, Fabulon hidratáló érzékeny bőrre). Ezek a kozmetikai ipar legmodernebb irányzatát, a hidratáló hatást is képviselik, mert a vízszegény bőr nedvességtartalmát növelik és folyamatosan biztosítják. Az esti vagy éjszakai arcápolás is a tisztítással kezdődik, melyhez — hasonlóképpen a reggelihez — lemosókrémet vagy arctejet használunk. Ez adott esetben a vizet vagy a szappanos lemosást is helyettesíti. Ezek tökéletesen megtisztítják a bőrt a púdertól, sminktől valamint az arcbőrre tapadt egyéb tisztátalanságoktól. Az így megtisztított acot, különösen annak ráncosodásra hajlamos részeit (szemkörnyékek) kenjük be vékonyan a zsíros, vitaminos bői-tápláló krémek valamelyikével (Bio-fett, koleszterines krém. E-vitaminos krém, A •+• Dvitaminos krém, exotic bőrnyugtató, Lakmé. Tiara stb.). Nagyon jók a virágporkivonatot tartalmazó krémek is, melyek a sejtek életműködését fokozzák és a bőr idő előtti öregedését megakadályozzák. Á gyulladásos foltokat. hűvös kamillateás borogatással kezelhetjük, és utána krémezzük. Az olajpoklásnál (mely lehet napraforgóolaj, földimogyoró-olaj, olíva- vagy csukamájolaj is) a legszárazabb részekre (homlok, halánték, száj körüli redők) meleg olajjal bőségesen átitatott gézt helyezzük Hogy a meleghatás minél tovább tartson, a géz fölé vattaborogatóst tegyünk. Ha a borogatás kihűlt, langyos vízzel mosakodjunk és az arcot könnyedén itassuk le. A tojássárga-pakolásnál a tojássárga nagy vitamintartalmát igyekszünk kihasználni, azonkívül a benne levő lecitin is kiváló hatással van a bőrre. Jobban elterjedt a nem száradó majonézpakolás, melynél egy fél tojássárgához cseppepként olívaolajat adagolunk. Olaj helyet kikeverhetjük a tojássárgát disznózsírral is. hatása még az előzőét is felülmúlja. A korpapakolás nyugtatóan hat a bőrre. (15 gr búzakorpa, 10 gr Robébi (gyermektápszer), 5 gr méz és annyi viz, hogy kenhető legyen.) Az A-vitamin a bőrön a szaruréteg épségét biztosítja, így kézenfekvő, hogy a szárazbőrűek sok A-vitamint tartalmazó ételt fogyasszanak. (Sárgarépa, halmáj, tejszín, vaj, tojássárga, csukamájolaj.) Ha idővel csökken a bőr zsírhiánya, használhatunk kevéssé savas gyümölcslevet pakolásnak (pl. banán, őszibarack.) A száraz arcbőrűeknek kerülni kell az alkoholos arcvizek, arcszeszek, kölnik alkalmazását, mert zsíroldó hatásúak. Ugyancsak mellőzendő a száraz, illetve fedőkrémek használata. A napozás is fokozza az arcbőr szárazságát, a túl erős napfény pedig bőrgvuliadást okozhat. Fokozatosan kell tehát a száraz arcbőrt hozzászoktatni a napozáshoz. Kezdetben csak reggel napozzunk és csak lassan, fokozatosan hosszabbítsuk meg a napozás időtartalmát, a déli napot pedig teljesen kerüljük el. A száraz arcbőr is igényli a kozmetikai kezelést, bár a többi bőrtípusnál előfordulo mittesszerek itt hiányoznak, ezért nem kell gőzölni az arcbőrt. Helyette Venusmas/.kot vagv villany termőálarcot kérjünk. Ha az arcbőr szarazsáea a megfelelő kezelések ellenére sem gyógyul, foltosán hámlik, esetleg finom repedések keletkeznek rajta, forduljunk bőrgyógyászhoz. Csaba Éva Igen egészséges étel, mely sok C-vitamint és fehérjét is tartalmaz. A vöröskáposztában karotln, a bimbós kelben Brvitamin is van. Mindegyik káposzta ásványi anyagodban és szénhidrátban is gazdag. A téli, ún. vitaminhiányos időben a savanyított káposzta C-vitamintartalma jó segítséget jelent a táplálkozásban. Néhány savanyú káposztás recept: KÁPOSZTALEVES Hozzávalók 4 személynek: fél kg savanyú káposzta, 1 fej vöröshagyma, 8 dkg szalonna, 30 dkg kolbász (főzőkolbász), 1 evőkanál olaj, 1 liter viz, 3 kávéskanál húslevespor, 20 dkg burgonya, 1 db sós-ecetes uborka (körülbelül 10 dkg), 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál tejszín, petrezselyem. A szalonnát és a megtisztított hagymát kockákra vágjuk, a kolbászt felkarikázzuk és mindezeket olajban megpirítjuk. Húslével felöntjük. A meghámozott burgonyát és uborkát kockákra vágjuk. A savanyú káposztát feladaraboljuk és a burgonyával, uborkával együtt a levesbe tesszük, és körülbelül 15 percig főzzük. A lisztet a tejszínnel elkeverjük és behabarjuk a levest. Ezután 5 percig főzzük. Apróra vágott petrezselymet szórunk bele. SZEGEDI KÁPOSZTA Hozzávalók 4 személynek: 1 fej hagyma, 5 dkg szalonna, 6 db virsli, 1 evőkanál olaj, fél liter víz, fél kg savanyú káposzta, 15 dkg paparadicsompüré. 1 kávéskanál húslevespor, fokhagymapor, fél kávéskanál piros paprika, 1 pohár tejföl. A hagymát megtisztítjuk és kockákra vágjuk. A szalonnát és a virslit szintén feldaraboljuk. Egy lábasban olajat forrósítunk és a hagymát, a szalonnadarabokat és a felszeletelt virslit ebben megpároljuk. Vízzel felöntjük. A savanyú káposztát, paradicsompürét és húslevesport hozzáadjuk. Ízesítjük és 15 percig pároljuk. Tálalás előtt teljfölt keverünk hozzá. Mellé sós vízben főtt burgonyát adhatunk körítésnek. KÁPOSZTÁVAL TÖLTÖTT BURGONYA Hozzávalók 4 személynek: 4 darab nagy burgonya, 4 evőkanál vaj, só, 1 kis fej hagyma. 10 dkg szalonna, negyed kiló savanyú káposzta, 4 vékony szelet császárszalonna. A burgonyát megmossuk. Haját rajtahagyjuk. Majd hosszában kettévágjuk. A fél darab burgonyák belsejét kikaparjuk. Majd fél-fél kávéskanálnyi vajat és kevés sót teszünk bele. A hagymát megtisztítjuk és apró kockákra vágjuk. A szalonnát szintén feladaraboljuk. A hagymát és a szalonnát a savanyú káposzta közé keverjük. Ezt a keveréket a fél burgonyadarabokba töltjük. A töltött burgonyákat egyenként alufóliába pakoljuk és sütőbe téve 1 óra hosszat sütjük. Tálaláskor minden darabra egy kis szelet sült császárszalonnát teszünk díszítésnek. SAV ANYUK APOSZTASALÁTA Hozzávalók 4 személynek: 40 dkg savanyú káposzta, 5 dkg dióbél, 20 dkg sajt, 10 dkg mazsola, fél pohár tejföl, só, gyömbérpor. A< savanyú káposztát öszszevágjuk a dióbelet és sajtot nagyobb darabokra vágjuk. A mozsolát megmossuk és mindezeket jól összekeverjük. Tejfölt is keverünk hozzá. Körülbelül 1 óra hosszat állni hagyjuk fogyasztás előtt. »