Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

Szombat, 1979. március 3. 5 otel DELEP '79 3. Arcok a tablóról T. osztályvezető a szálló- P. ötvenévesnek látszik, épülő házaknak, öt ritkán lakókról beszél: valójában negyvenkettő. Hű látom. Csak a zuhanyozóban — A hatvanas évek ele- barátját, a kalitkában lakó futunk néha össze. Elfogjén, amikor a munkaerő a kanárit eteti. Szidja, irigyli lalt. mezőgazdaságból még áram- a fiatalokat. _ Hajtok Még egy fellőtt az építőiparba állán- _ Mindenük megvan, mo- évet kell végiggüriznem. és , j , , a túljelentkezés, torrai szaladgálnak, pörge- megvan az érettségi. Mammdenk munkásszállón tik az ujjukon a siusszkul- gamtól vágtam neki a gépakart latolt. Kcsobb, hogy csoti bömböltetik a rádió- iparinak, nem biztattak, de a erősödtek, s a jukat, némelyiknek tévéje tény, hogy nem is akadábaztájmar nagyobb szene- is van> és itt ]aknak bagó. lyoztak. Igaz, mondják, néf • _ hazajárnak ért de megbecsülni nem ha itt-ott az embernek, a dolgozók Most a szálló- tudják. TÚ1 jó doiguk van „mennyivel lesz több a fir* 7" ftiljelentkezes nincs! m! _ Hm de hát együtt zetésed, ha megszerzed -a - flatalodas a jellemző. A k€ll élnünk, lakók 80 szazaléka negyven ... , .. évnél fiatalabb. Van, aki kaIltkat- ? ka" 15—20 kilométerre lakik P0* k,JePul a szobányi szaSaegedtől, mégsem jár ha- Daasa"Da' za. Az egyik lakó például — Nekem csak ez maösszeveszett a szüleivel, radt. Rokkantnyugdíj, pormert azok házat építenek, s tá&ság, szálló. Motoros kézőt is be akarták vonni a besítő voltam a postánál ötmunkába. Inkább a szabad venhatban. A szolgálati moidőt választotta, mint a mű- torral szöktem ki, a határszak utáni túlmunkát. Az nál eltaláltak. Sebesülten érdekessége a dolognak, jártam végig a gyűjtőtáboro. hogy a szülei neki akartait házat építeni. L. ópusztaszeri, 20 éves. A községbe naponta autóbusz viszi-hozza a munkásokat. ö nem kér az utazásból. — Minek járjak haza? Azért, hogy reggelenként fél ötkor keljek, vagy azért, hogy este elmehessek a kocsmába? Ügy sincs ott semmi más, olyan, mint a többi falu. Itt meg városban van floszor. ^ Hogy _miert vagyok papírt?"'. Kát,, a- "one se tudja, de nem csak azért veszünk könyvet a kezünkbe, mert nagyobb órabér néz ki. Ez persze még akkor is igaz. ha egy percig se tagadom. ón is a piacról élek, ós többet akarok keresni. Csak hát ez. nem úgy hasznos az embernek, mint a ,ió tanulónál az" apuka dicsérete „na fiam, ötöst kaptál. itt egy húszas", hanem ... Ma például egészen másképp néztem azt a marhanegv cölöpözőt is, mint régebben. Nem csak azt vasáiriap1' "randevúm tufm- iU « a gomb- ott az „ina a mozi előtt. Utá- a kaz' megnyomom szökött aztán vele amazt meghúzom, hanem azt is. mit miért csinálok, hókat. azután Ausztria. Nyugat-Németország, Dánia következett, végül Svédország. Négy évig éltem kint, azzal a kislánnyal, akivel ak kor lett volna a mozi előtt. Utájöttünk haza — hármasban, _ ..,., , mert született kint egy kis- gyM mukodlk' ,milyen £ lánvunk. Itthon meg nem- ^en. a szerkezete. De sokára elváltunk. Tizenhét ha tudo™" akkor kony" éve. most láttam a lányomat ?yebben m,e a a - * v ' bat, kiiavitom. nem sírok leszázalékolt? Elittam a májamat Az után. Két éve viszont egy kortyot sem láttam. Intézet, gyógyszer, elvonókúra nélkül! az ember, láthat, tanulhat, szórakozhat. Mondjam még? B. is fiatal. 24 éves, közlékenynek bizonyul, míg „csák beszélgetünk", azonban, amikor megtudja, miért érdeklődöm, bezárkózik. .•rP.f^l?11 haFj ki aJá" pözővel alapokat készít tekbol! Nem akarom, hogy az ismerősök mutogassanak rám, ez is „ott" lakik. Annyiféle ember van itt, keress mást! Szép tablót lehetne itt összeállítani! K. Nehézgépkezelő. cölöaz a szerelőleért órákig, nem állok annyit — óikkor pedig többet keresek. Hoppá, találtam egy magyarázatot! Szia. Jövő héten beszámoló — fizika. Igriczi Zsigmond ( Folytatjuk.) Utazunk a liftben. szorongunk. nyeljük a füstöt, amelytől alig látszik a tábla: Dohányozni tilos! Teszek egy próbát — Aki útközben kiszáll, mondja, hová való. — Baks. "Csanytelek. — Püspökladány. — Cegléd, Kecskemét. — Vésztő, Bácsalmás. — Algéria, Mongólia, Tanzánia. — ök voltak a főiskolások. Az Élelmiszeripari Főiskola kollégium hfján egy szintet bérel a munkásszállón. Az idén jól megférnek a diákok a munkásokkal, tavaly kevésbé. A portásnapló szerint egy éve: „... az arab diákok (algériaiak) és a 10. emeleti lakók tömegverekedést provokáltak... A verekedés a női szinten lakó két takarítónő miatt kezdődött ..." Ezek a diákok azóta nincsenek. Szegeden. A pusztaszeri pályázatok anyagainak bemutatója A pusztaszeri Nemzeti Em- kilenc pályamunka kerül lékpark törtcaelmünk két je- most társadalmi és szakmai lentős eseményének színtere, nyilvánosság elé a Közművea honfoglaló magyarok első lödési Palota kupolacsarnoországgyűlésének emlékhelye, kában. A bizottság ezt a forés ű volt cselédek és sze- dulót sem zárta le végleges gényparasztok 1945-ben itt eredménnyel, a felelösségtelverték le a földosztást jelző jes döntéshez fölhasználják a első karókat. Közel száz esz- közönség és a szakemberek tendeje áll az Árpád-emlék- véleményét is. mű, de Pusztaszer az újabb A Nemzeti Emlékpark műtörténelmi sorsfordulónak, a sik fontos és bonyolult építémásodik honfoglalásnak is szeti-művészeti létesítménye emlékhelyévé válik. Ennek a Feszty-körkép befogadásálesz méltó és maradandó jel- ra alkalmas körcsarnok megképe az a felszabadulási- tervezése és felépítése. A földosztási emlékmű, mely- Magyar Építőművészeit Szőnek nyilvános országos pá- vétségé ezt a témát jelölte lyázatára harmincnégy pálya- meg azon fiatal építészek terv érkezett. A sokoldalú számára, akik pályázni kfigényt egyik munka sem tud- vántak a fiatal építészek stúta kielégíteni, igy a zsűri hat diójába. A pályázatra 76 tervpályamunkát kiemelt, azokat érkezett, huszonhármán nyertovábbfejleszthetőnek ítélte, tek felvételt a stúdióba. A s a második fordulóban új zsűri öt alkotó munkáját jualkotókat is meghívott A talmazta különdíjjal. A termásodik fordulóra beérkezett veket Egerben már bemutatták, most a kupolacsarnokMűsorajánlat Gyermekfoglalkozást ren- ja, a Képzőművészeti Főisdeznek a Móra Ferenc Mú- kola végzős hallgatója. A zeum múzeumi matinék-so- festményeket és grafikai larozatának keretében márci- pokat felsorakoztató tárlatot us 4-én. délelőtt 11 órakor. Zoltánfi István festőművész A hóvirág titkai cimű bioló- nyitja meg március 5-én, giai foglalkozást Csizmazia hétfőn este 7 órakor. György vezeti. Veres Mihály Skandináviáról tart diapedig a Lucs-gyűjteményben képekkel illusztrált ismerettart rajzfoglalkozást. terjesztő előadást Rimóczi Nőnapi ajándékkészítés. Károly március 5-én este 6 dal- és verstanulás szerepel órai kezdettel a Juhász a Juhász Gyula Művelődési Gyula Művelődési KözpontKözponti gyermekfoglalko- ban. zásának programjában, már- A Szegedi Szimfonikus cius 4-en délelőtt 10 oratól. zenekar hangversenyét közBetegseg miatt elmarad a vetítj a Zeneakadémia nagySzegedi Kamarazenekar terméböl a rádió 3. műsora március 4-en delelott 11 március 8_an 13 óra 7 perc. órara a Mora Ferenc Muze- kor kezdődői Magyarország um dísztermeben meghirde- hangversenytermeiből című tett hangversenye. adásának keretében. VezéA Sajtóház művászklubja- nveI Pai xámás, közreműban rendezi meg első önálló köd;k Krzysztof Jakowicz kiállítását Váczánfalvi Fe- (h dű) A szegediek műrenc, a szegedi Tömörkény gimnázium és művészeti soraban Szervánszkv es szakközépiskola volt tanuló- Bruch müvei szerepelnek. ban a többi pályamunkát is közszemlére teszik, s bemutatják az öt legjobbnak ítélt pályaterv azóta elkészült makettjét. A jelentős épület megvalósításában is számítanak a közönség véleményére. A felszabadulási-földosztási emlékmű és a Feszty-körcsarnok pályázati anyagaiból rendezett kiállítást március 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese. A vélemények kicserélése és egyeztetése érdekében március 14-én, délután 2 órától a Móra Ferenc Múzeum dísztermében vitát rendeznek a pályázatok bemutatott anyagáról. A pályázati anyagok kiállítása március 18-ig tekinthető meg. Paál László emléke Száz évvel ezelőtt, 1879. gulatának megfelelően a bomárcius 4-én francia földön, rulás, a szürke ég. a terméCharentonban hunyta le szet csendje és elhagyatottörök álomra „természetlátó" sága, az erdő belsejének szemeit tájképfestészetünk mély tónusai, a zöldből előkimagasló alakja, Munkácsy sötétlő fekete, majd szürke sírig tartó hü barátja, a csen- törzsek, a nyírfák aljában eldes erdők magányos festője, fekvő csatakos utak voltak Paál László (1846—1879). Ti- képeinek legkedvesebb témái, zenhat éves volt, mikor Ara- melyekben, mintegy naplódon megismerkedett Munká- ban hagyta ránk emberi sorcsy Mihállyal, s az atyai aka- sának terhes emlékeit. Paál rat ellenére ettől kezdve for- súlyos anyagi gondokkal gatta fejében, hogy ő is fes- küzdve alkotta nagyszerű tőnek megy. A két fiatal ba- tájképeit, melyeket hiába rát útja néhány évre szét- küldött a párizsi kiállításokvált. Paál egy ideig Bőhm ra, nem ért el velük sikert, mesternél tanult Aradon, A műkereskedelemnek kapómajd 1864-ben szülői pa- sabb portéka kellett. A harrancsra Bécsbe ment „jogász- minchárom éves korában elnak". Titokban azonban a hunyt, idegenben is magyarKépzőművészeti Akadémián nak maradó Paál László a neves császári festő, Zim- életművében példát adott az mermann tanítványa lett. Alföld festőinek is arra, hoOsztrák tanára mellett, bár gyan lehet a tájkép semleelsajátította mesterségének gességet mutató műfajának technikai részét, de a kor költői erőt, emberi melegsédivatos komponálási módsze- get és mélyreható társadalmi re, kicsinyes, száraz előadási tartalmat adni. metódusa iránt mély ellen- Szeged művészetszerető köszenvet érzett. zönsége három évvel ezelőtt, Nem sokat tétovázva ott- 1976 márciusában gyönyörhagyta Bécset és a régi nagy ködhetett Paál László felejttájképfeslök hazájában. Hol- hetetlen tájképeiben, amikor lanciiában próbált szerencsét. Munkácsy Mihály válogatott A németalföldiek romantikus alkotásaival együtt a Móra ereje közelebb állott hozza Ferenc Múzeum képtárában és értékes útmutatásokat rövid pár. hét alatt több mint harmincezren tekintetadott. Innen rövid idő múlva Munkácsy Düsseldorfba hívta és Paál örömmel sietett híressé váló aradi jó pajtásához, ahol közös műteremben, közös „háztartásban" élték a komoly munka és a bohém szórakozás változatosan tarka életét. Munkácsy sokat hatott Paálra és ő nem kevésbé barátjára. Munkácsyt 1872-ben Párizsba hívták és így hamarosan vége szakadt a düsseldorfi vidám napoknak. Míg Munkácsy a francia fővárosban megkezdte nem mindennapi sikereinek tüneményes sorozatát, addig barátja, Paál László egy angol műgyűjtő vendégeként Constable és TUrrter Termésa??teli tájképeiben gyönyörködött Londonban. A sikerei ellenére is magát egyedül érző Munkácsy nógató kérésére azonban még ebben az évben Paál is átköltözött Párizsba. Paál László, a Hunyad megyei erdők fia, a Párizstól nem messze levő hatalmas fontainebleaui erdő egyik falujában, Barbizonban telepedett le. Itt végre megtalálta azt az ihletadó környezetet, melyre vágyott. Teljes odaadással, költői elmélyedéssel fogott hozzá a táj festéséhez, s egy sorozat olyan remekművet hozott létre, mint az Erdei út vagy a Békák mocsara című képei, melyekkel először keltett figyelmet. Elsősorban az erdőkhöz vonzódott, mint annak idején a barbizoni mesterek, az óriási fűk hallgatag nyugalmától körülvett tisztásokhoz, a sűrű lombok között megbúvó mocsarak felcsillanó tükréhez, vagy a rengeteg buja vegetációjában kanyargó ösvényekhez. Paál volt az első magyar festő, akinek munkássága teljes egészében tájképfestészet és aki a természettel való szoros kapcsolatot megteremtette nemzeti művészetünkben. Paál László festészete abban az erős, idővel szenvedélyessé vált érdeklődésben gyökerezik, amely gyermekkora óta oly nagyon vonzotta a természethez. Lelki hanték meg. Szelesi Zoltán Készülődés forradalmi évfordulókra Készülnek a programok, formálódik az ország életében kiemelkedő eseménysorozat terve: pz új nemzedék országszerte méltón köszönti a három tavaszi évfordulót, március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét. Az idén lesz 14. esztendeje, hogy a forradalmi ifjúsági napokon társaaalmi, politikai események sokaságával tiszteleg az ifjúság népünk nagy történelmi sorsfordulóinak emléke előtt — tájékoztatta az újságírókat a FIN idei rendezvényeiről pénteken Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Március 15-én a KISZ KB és a népfront nagygyűlést és koszorúzási ünnepséget, valamint műsoros megemlékezést rendez. Az idén ünnepeljük a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját: 15 ezer budapesti fiatalt és felnőttet várnak a Tanácsköztársasági Emlékműnél rendezendő nagygyűlésre. Immár hagyomány, hogy újkori történelmünk legkiemelkedőbb dátumát, hazánk felszabadulásának évfordulóját április 4-én a gellérthegyi jubileumi parkban ifjúsági nagygyűlésen köszöntik. SS marc5f%f"Si líttörevezeüf' konferenciája Április 9—11. között Kecskeméten rendezik meg az úttörővezetök VII. országos konferenciáját. Egyebek között ezt jelentették be pénteken a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának ülésén. Kisiparosok munkája Pénteken összeült a KIOSZ rumán. amelynek tanácskoországos választmánya. A zásán Bakos Zsigmond könytöbb. mint 90 ezer kisiparos nyűipari államtitkár is részt társadalmi és érdekképvise- vett, áttekintették a társaleti szervének ezen a fő- dalmimunka-feljánlások teljesítését is. A bölcsődék, óvodák, egészségügyi intézmények korszerűsítésére, felújítására stb. végzett társadalmi munkák értéke meghaladja a 28 millió forintot. A „kulturált, korszerű műhely — minőségi munka" akció ugyancsak országos mozgalommá vált. Huszadik századi irodai- látogatás sorozatában Tand, munk két kiemelkedő alak- Lajos beszélgetése Segesöi jának egy-egy kiadatlan irá- György szobrászművésszel, a sával ismerteti meg az ol- szegedi árvízi emlékmű alvasót a folyóirat új száma, kotójával. (Segesdinek Féja Géza Hazatérés című eg>ebként a Juhász Gyulaelbeszélése mellett találjuk szobron és a TanácsköztárSarkadi Imre novelláját, a sasag-emlékműn kívül ez a Parbajt. „Ez az írás szerző- harmadik Szegeden látható je egyik legértékesebb, s alkotása.) a függőlegesegyben legkevésbé ismert vízszintes elemekből kifeiezoaraszttárgyú kisprózája, lietö a viz és az ember örök kötetben eddig még nem harca. Persze, elmondani ezt jelent meg" — írja a kitű- igy egyszerű, de hogy ho nő Sarkad i-írás jegyzetében gyan is áll a térben, a moCsontos Sándor. A márciusi tívumok hogyan kapcsolódTiszatáj Csorba Győző. Sze- nak egymáshoz, az korántpesi Attila, Simái Mihály és sem volt ilyen egyszerű Varkonyi Anikó verseit köz- Sok-sok vázlat, kínlódás li. után született meg a terv" A szegedi nagyárvíz év- — mondja Segesdi a tizenfordutójára három írással is kei méter magas, több min' emiékezik a folyóirat. Tóth negyven tonna súlyú emlék Béla szépírói eszközökkel műről. eleveníti meg a száz évvel 1919 márciusára, a Maezelőtti drámai eseményeket gyár Tanácsköztársaság ki(Varos a vízben), idézi föl a kiáltásának hatvanadik évkalasztrófa bekövetkezte fordulójára két írással emutáni erőfeszítéseket (Az új- '.ékezik a Tiszatái. Csatári jáépítés). „A szegedi évszá- Dániel — A szükségszerűzaciok óta ismerte, szerette, ség lehetőségei című tanulfélte a Tiszát. Vizei között manyában — a Tanácsközélt és csónakon járt, ha társaság nemzeti-nemzetisészomszédolni, dolgozni ment. gi politikáját vizsgálja. „A akár valami velencei lakos." hibák és pozitívumok minNem is csodálkozhatunk denkori méricskélése. elfoazon, hogy a „víztől elfutott gadható arányainak kikeveszegedi tízezrek az újjáépí- rese helyett tehát a Tanácstés időszakának végére tel- köztársaság megítélésében is jes számban itthon seregei- érvényesíthetjük azt az eltek a tápláló Tisza-anya járást, amely a történelmi ölén". Sz. Simon István A szükségszerűség lehetőségeiváros új arca címmel írt nek valóra váltására iráesszét: Szegednek azt a ka- nyaló erőfeszítések és a kor rak terét mutatja be, „amely adottságaiba. valóságába a nagy víz után kezdett ágyazódó feltételek összebontakozni. de átbeszél egv függése'nek elemzésére töegész századon, és valamit rekszik" — írja Csatári Dásug a jövendőnek is". Ehhez niel. Gál István Babits Miaz összeállításhoz kapcsoló- hálv „legtevékenyebb kordik — Horváth Dezső iro- szakát". Tanácsköztársaság dal ml riportja mellett — a alatti tevékenységét foglalja Művészet rovat Műterem- össze. Maróti Lajos új drámája nak (Közéletrajz) szeged' kisszínházbeli bemulatóiáró' Nikolényi István írt kritikát Közli a márciusi Tiszatái a Magyar fazekasok című film forgatókönyvét, valamint a film készítőjének, Moldován Domokosnak beszélgetését Palotás János szeged-alsóvárosi fazekasmesterrel. (A forgatókönyvhöz Sárosi Bálint kottarajzai kapcsolódnak.) — A folyóirat új számát Segesdi György munkái illusztrálják. A szegedi nagyárvizet korabeli metszetek fényképfelvételek, a váro.« új arcát Somogyi Károlyit' fotói mutatják be. 4