Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

Csfltfirfok, 1979, március 22. 5 Krajké József köszöntése Hetvenedik születésnapját ünnepelte tegnap Krajkó József, a munkásmozgalom régi szegedi harcosa, a Szocialr'a Hazáért Érdemrend, a í nkás-Paraszt Hatalomért L...Iékérem és a Felszabadulásért Emlékérem tulajdonosa. Ebből a:r alkalomból köszöntötte őt szerdán délelőtt a Szeged városi pártbizottságon Deák Béla, az MSZMP váro6i bizottságának titkára. Krajkó József a belvárosi ni. pártalapszervezet tagja, s 1932 óta vesz részt a munkásmozgalomban. Eltemették Hont Ferencet Pályatársai, barátai, tisztelői . és hozzátartozói búcsúztatták szerdán a Farkasréti temetőben Hont Ferenc Kossuth-díjas színházi rendezőt, az irodalomtudományok kandidátusát, a Magyar Színházi Intézet nyugalmazott igazgatóját A ravatalnál a Kulturális Minisztérium és a Magyar Színházművészeti Szövetség nevében Kazimir Károly, a szövetség főtitkára mondott beszédet, méltatva Hont Ferenc munkásságát. A Magyar Színházi Intézet nevében Székely György kandidátus vett végső búcsút Hont Ferenctől, az intézet alapítójától, megemlékezve színháztörténeti tevékenységéről, f ..'elszabadulás után főiskolai rangra emelt színészképzés megszervezésében, a Színház- és Filmtudományi Intézet létrehozásában szerzett érdemeiről. (MTI) n vásárlék kívánsága szerint... (ilencedik emelet Kis üzletek sorakoznak egymás szomszédságában a szegedi Széchenyi téri házak földszintjén. 'Közöttük eldugottan, majdnem észrevétlenül húzódik meg az Ofotért 106-os számú boltja. Kintről semmi rendkívülit nem fgér a zsúfolt kirakat, de akik jártak már bent, azok bizonyára megjegyezték maguknak az üzletet Sokan dicsérik a boltot. Megér egy ajtónyitást, hogy kiderítsük: miért. Dr. Erényi Györgyné üzletvezető az irodába vezet, számlákkal, papírokkal teli íróasztalához. — Kevés a helyünk — mentegetőzik. — A bolt fekvése sem túl kedvező. Amikor két és fél évvel ezelőtt kinyitottunk, sokan attól tartottak, hogy nem találna* ide a vásárlók. Aztán mégis hamarosan kialakult a törzsvevőkör. Ez annak köszönhető, hogy a hiányzó cikkeket előjegyezzük az érdeklődőknek. Nem baj, ha végül nem nálunk, hanem másik boltban vásárolják meg a keresett árut. Közben ugyanis be-benéznek az üzletbe és vesznek egyet s mást. Ezzel is nő a forgalom. — Es akik szemüveget vásárolnak, azok hogyan vélekednek az üzletről? — Ezt hűen tükrözi a vásárlók könyve. Dr. Erényi. György né az eladótérből behozza a könyvét, amelyben valóban sok a bejegyzés. A boltiak munkáját dicsérő jelzők mellett, néhányan kifogásolják, hogy nem lehet kapni ezt vagy azt a fotós cikket. Több olyan vásárló is akad, aki a bejegyzés szerint nem találta megfelelőnek az üzletben vett szemüveget. A boltvezető fontosnak tartja a panaszokat. — A vállalat központjában elbírálják a vevők bejegyzéseit. Sokat segít a munkánkban, ha legalább egy-egy esetben sikerül megszüntetnünk a panasz okát. Gyakran az optikai műhely dolgozóinak kell soron kívül elkészíteni a szemüveget. Két, köpenyes férfi csiszolja a lencséket a műhelyben. — Nagyon precíz munka a szemüvegkészítés — mondja Francia László optikus. — Talán túlságosan is gyorsan kell dolgoznunk ahhoz, hogy minden darab kifogástalan legyen. Szerencsére az eladók elég időt fordítanak arra, hogy a vásárlók felpróbálják a szemüveget, így utólag jóval kevesebb a reklamáció. Nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy a keretek igazodjanak a vevők méretéhez, hiszen csak akkor tudja kényelmesen viselni. Belép Hann Gizella. Az egyik vevő kérését tolmácsolja. Pénztáros és eladó is egyben. — Nem bírnám ki, ha örökösen a pénztárnál kellene dolgoznom. A vevőkkel sokkal jobban szeretek foglalkozni. Sokan járnak az üzletbe, így szükség is van Eladók és vásárlók az Ofotértboltban arra, hogy olykor a pultnál gezte el a kereskedelmi szakis segítsek — magyarázza. középiskolát, utána kezdett Közben elkészül az egyik az Ofotértnél dolgozni. Opszemüveg lencséje. Vencel tikus szeretne lenni, s ezért Mária eladó felmelegíti a segít a műhelyben, műanyag keretet Nemrég vé- J. E. Tilos a tűzgyújtás az ordűkbea A tavaszi csapadékszegény időjárás, valamint a gondatlanul végzett gaz- és parlagégetések következeiében az erdők tűzveszélye megnövekedett. Ezért a MÉM a Belügyminisztérium tű-"1** -rag országos parancsnoksággal egyetértésben az erdőkben — a kijelölt tűzrakó helyeken is—, valamint az erdőtől 200 méteren belül minden tűzgyújtást, ideértve a gaz- és parlagégetést is, 1979. március 22. napjától átmeneti időre megtiltja. Egyben felhívják a vasúton, vagy közúti gépjárműveken utazók figyelmét arra, hogy égő anyagot, gyufát az ablakon ne dobjanak ki, mert azzal az út menti növényzetben és az erdők faállományában jelentős károkat okozhatnak. Házasodjanak az egyetemisták, vagy várjanak türelemmel? Az idősebb korosztály, ha véleményét kérnék, mérsékletre intené őket, és azt mondaná, nem szabad sietni vele. Várják meg nyugodtan, amíg állást kapnak, amíg beilleszkednek az új munkahelyükön, amíg lakáshoz jutnak. A fiatalok másképpen szavaznak: házasodnak. Szerelemből, meggondoltan, vagy föllángolásból, felelőtlenül? Ki így, ki úgy, akár a többi. Az újszegedi Hermán Ottó Kollégium kilencedik emeletét házasok lakiák. Szenzáció volt, amikor először költözködtek ide. volt, aki gyerekkel. Mutatta a televízió, írták az újságok. Volt ember, aki úgy vélte, felelőtlen egybekelésekre biztat majd ez a lehetőség, ennélfogva nem vezet jóra. Elült régen a szenzáció szele, azoknak viszont váltoatlanul újdonság, akik a 12 azoba valamelyikében helyet kapnak maguknak. Bekopogtattunk néhányhoz. termelő munkából. mindjárt szállással segített rajtuk. ötven forintot fizet a feleség, kettőötvenet a férj, de ebben a koszt is benne van. Kívülálló elmeditál ezen, és találgatja, miért ötven, és miért kettőötven, amíg ki nem derül, hogy a házasság ugyan új helyzetet teremt még a törvény előtt js, az egyetemista párok azonban továbbra is „eltartottak". Szüleik keresetétől függ. mennyit fizetnek, és mennyi ösztöndíjat kapnak. Tágra nyílik a szemem, amikor a matematikus házaspár könyvespolcán Nagy László verseit, Csehov drámáit látom, Thomas Mann mellett ott van Magyarország felfedezése, a Magyar Irodalomtörténet és az Értelmező szóíár is. Mennyit vitatkoztunk mi hajdanában ilyen korszakos témákon: ki a szakbarbár? Ök biztosan nem azok. Azt mondják, nem vagyunk még olyan távol a középiskolától, Jiogy csak a szakirodalmat bújjuk. Dicséret a tanárnak is! „Eltartottak" Egy év múlva Annyira fiatal az első család, szinte gyerek. Át kell. esnem ezen a megrázkódtatáson, tudomásul kell vennem, hogy csak hozzám mérten fiatalok. Most másodévesek. Korosztályi prob- • lém lehet nálam, hogy a legelőién megkérdezem: és a szülők mit szóltak hozzá? Kicsit háborogtak. aztán megnyugodtak. Akkor békéltek meg. amikor a kis Dóra megszületett. Hamar kiderül, hogy könnyen elszámítja magát az ember, ha első látásra ítél, mert sor szerint már harmadéveseknek kellene lenniük, a harmadéves pedig már nem annyira fiatal, mint a másodéves. Augusztusban született a gyermekük, két hét múlva kezdődött a tanév. Kéthetes gyerekkel nem lehet professzor elé ülni, és előadást hallgatni, évet halasztottak tehát mindketten. Szolidaritás volt benne, hogy a fiú is visszalépett? Nem kérdeztem, de biztosan úgy számítottak, ha együtt kezdték, fejezzék is be együtt az egyetmet. A friss férj és újsütetű apa egy fél évet az olajosoknál dolgozott, egyet pedig a gumigyárban. A munka nehezét kereste, mert az úi családnak pénzre volt szüksége. Programozó matematikus a férj és feleség is. Vörös program szerint „algoztak tehát. Áldják a kollégiumo„ hogy visszatérvén a 211. Urodiisszeia Színes, tudományos-fantasztikus angol film. Irta: Stanley Kubrick és Arthur C. Clarké. Operatőr: G. Unsworth. Rendezte: S. Kubrick. Főbb szereplők: Keir Dullea, Gary Lockwood, William Sylvester. Fenséges zenével indul és zárul az Ürodüsszeia: Richárd Strauss szimfonikus költeményének, az Imigyen szóla Zarathust.rának kezdő témájával. Ez a muzsika és a máfeik Straussnak, Johannak, Kék Duna keringője kíséri végig Kubrick scifijét, melynek a szerkesztése is mintha tudatosan vállalná föl a négytételes szonátaformát. Az emberi megismerés genezisét és' lehetőségét fürkészi, időben és térben korlátlanul, fesztelenül száguldozva, azaz évmilliókban és kozmikus távolságokban „sétálva körül", hogyan lett az ember óriás. Az első eszközök felismerésének mámorától az új és legújabb világok üzenetének szenvedésekkel teli kihallgatásáig ível a skála, tulajdonképpen .hajszálvékony, cselekmény mentén. Évmilliókkal ezelőtt kiástak a Holdon egy monolitkövet, mely a Földön kívüli civilizációk első és ismeretlen származékú nyomaként félfedező útra invitálja hőseinket: a monolitkő a Jupiter irányába adott le jelzéseket, arra indulnak és érkeznek, megtalálva az ember 1 ísonmását. Ez a sztori pei'aze csak soványka foglalata a látványnak. Kubrickot jó két és fél órán át az emberi megismerés fejlődéstörténetének freskóján az emberi kapcsolatok átértékelődése, az ember és a számítógép viszonya, s ebben a burában az ember magányossága is foglalkoztatja — szerencsére. Ha nem túlságosan eredeti, ám megszívlelendő tanulságul, hogy a technika elhatalmasodásának korában ember és ember kapcsolata ember és gép ka^vC. latának hullámhosszára tevődik át, makrovilággá robban szét az ember mikrovilága, ami a jelekből ítélhetően nem ígér valami szívderítő holnapot utódainak. A nagy fantáziával és lebilincselő filmtechnikával forgatott űrjelenetek lassan elfárasztó halmazában ezek a fogható, felüdítő, emberszabású momentumok. S nem véletlenül, hiszen a robotika és kibernetika számokkal, jelzésekkel kusza szövevényében realitásaikban is érzékelhető epizódok nélkül unalmassá, követhetetlenné válna a film: az érdektelenség veszélye persze így is fenyeget. Kiváltképp, hogy a dialógusokban elég sok az erőltetett fecsegés közhely. Még legtartalma.s- bbnak az úgynevezett tévedhetetlen komputer és az asztronauta presztizsvitója tetszik, melynek eredményeképpen a számítógép megsértődik, a Jupiter-expedíció hibernált tudósait és egyik asztronautáját megsemmisíti, mire az életben maradt vitapartnere „túljár az eszén", s holmi mézgagézásan egyszerűen kikapcs(olja). Érdekes, színes, látványos, fantáziarftozgató, ám kissé fárasztó film kerekedett az Ürodüsszeiából, amit azért érdemes megnézni. N. L összeszámolunk mindent, egyetemi és gumigyári ösztöndíjat, otthoni támogatást, allandó segélyt, családi pótlekot és „húspénzt", az jön ki a végén, hogy szeptembertől mostanáig ötezer forintra emelkedett a családi töke. Ahol gyerek van. ott beosztással kell élni. azt mondják. A jogászházaspár is programot készít, de még nem döntött Azt találgatják, mikor lenne legjobb gyereket szülni. Most negyedévesek, kicsit elkéstek. — Miért? — Az államvizsga elé lett volna jó beiktatni. — Ott még üres a" kalendárium? — A feleségek — úgy általában — hamarabb szeretnék. Félnek, hogy múlik az iaő. — Azt hiszem, alaptalan a felelem. — Nem egészen. Végzünk, az új hely teljes embert kíván. Szakvizsgához két év kell. nem jó szüléssel megszakítani. Vagy gyerek, vagy szakvizsga. — Most tehát? — Államvizsga után, gyrkorlat lelőtt. "Taptár szeri it egy év múlva, márciusban, vagy áprilisban. Itt is megkérdeztem: hát a szülők? — Teljes volt köztünk az egyetértés. Az NDK-ban dolgoztunk, ott olcsóbb a gyűrű, megvettük. Itthon azt mondták, ha már megvan, húzzuk föL Több kellene Meregerős .paprikából szép füzér a falon, varrógép a szoba közepén. Nehéz lenne kitalálni belőle, hogy a férj matematikus, a feleség peJig orvostanhallgató. A füzér azért van, mert sok paprika! szedtek az ősszel, a varrógép pedig azért, mert a népköztársasági ösztöndíjas feleség, mielőtt orvos lenne, Varrni is szeretne megtanulni. Elejtem a kérdést, amit néhány szobával arrébb hallottam: — Állítólag a lányok szorgalmazzák a házasságot Biztosabb az állás? — Olyan friss ismeretségről nem tudunk, ahol kimondottan férjre ment a játék. Legtöbbször 2—3 évi tartós kapcsolatból lesz a házasság. — Válás? — Csak a mesében. A kollégium igazgatója hírből tud egyről, de az is régen történt. — Feleség és népköztársasági ösztöndíj? Tehát nem megy a tanulás rovására a páros élet? — Nem jó mindig kategóriákat keresni. Volt három család, aki elhagyta emiatt az emeletet — Nem értem. — Aki évet ismétel, nem maradhat kollégiumban. — És ha gyereke van? — Akkor se. — Tehát mégis árt. — Nem bizonyítható, hogy egyébként nem buktak voí« na. Van, aki azt mondja, gyerekkel jobb tanulni. — Furcsa fordulat Nem hiszem. — Pedig igaz. A gyerek rendszerességet követel egyrészt, másrészt muszáj itthon maradni. Több idő marad tanulásra, mintha csavarog valaki. Betoppan egy fiatalember, nőtlen, és diákbizottsági tag. Elfogulatlan véleményt kérek. — Több ilyen kellene Minden diákparlamenten fölverik, sürgetjük. Sok házaspár van egyetemeinken. Képzelje csak el azt az állapotot. hogy a férj a fiúkollégiumban lakik, a lány pedig a másikban. Könnyű elképzelnem, mert húsz évvel ezelőtt Eta és Gyurka így élt. A gyereket úgv lopták föl a mosókonyhába. Nem volt alkalmunk nég fölvetni se, hogy nem jól van így. Menjünk haza! Kicsi Ágnes bölcsődébe jár, másfél éves. Apia-anyja biológus, Szekszárdra rrennek. ha végeznek. Haza. De második gyermekük még itt születik meg. Ágnes ugrál, viháncol, úgy fut a koi.cgiumban, mintha m'nd az övé lenne. Ha idegent lát azzal is játszik. Azért mert bölcsődés? Vagy azért, mert ennek az emeletnek külön hangulata van? Azt mondta az előbb vala'-i, amíg albérletben laktak, nagyon rossz volt. Ki sem mozdulhattak a gyerek mellől. Itt? Ha úgy jön ki a lépés, szólnak a szomszédnak, vigyázzon rá. Jól alszik, nincs vele baj, csák rá kell nézni egyszer-kétszer. Az igazgatónő dicsekszik. Most jár második osztályba a Vígh Helga, ő az első. aki itt született. — De sokszor mondja: anyu, meii'ünk haza! A kilencedik emeletet érti még mindig, ptdia régóta nem itt laknak. Horváth Dezső Elhunyt Pethes Ferenc Pelhes Ferenc érdemes művész, a magyar színházművészet jelentős egyénisége, aki több évtizeden át számos színpadi és filmszerepben lépett a közönség elé, március 21én, életének 74. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. * Pethes Ferenc 1905-ben Nagykörűn született. A színészegyesület színészképző iskolájában 1928-ban kapott diplomát. Pályáját Miskolcon kezdte 1929-ben, ahol táncos, komikus és karakterszerepeket játszott. Az Andrássyúti színházban, a Magyar, illetve az Üj Magyar Színházban 1931-től 1944-ig lé-. pett fel. Ezekben az években több más fővárosi színházban is vendégszerepelt. A felszabadulás után egy ideig vidéken, majd a Fővárosi Operettszínházban játszott 1960 óta volt a Vidám Színpad művésze. Utoljára a Thália színházban, Jókai Anna Tartozik és követel című színművében láthatta a közönség, 1971-ben. A színházkedvelők vérbő humorral és jó stílusérzékkel rendelkező, ízes, eredeti hangú jellemszínészként ismerték. Sok évtizedes pályafutása során több műfajban alakított figyelemkel tőén szerepeket.