Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

« Csuto^oV. J*7P. február 1. MUKUMHKSMOi Népünk hagyományvilágából fi fonográftól a magnetofonig Magyar megfelelőjét egyiknek se találtuk kl, így'eme hangrögzítőkkel együtt jövevényszavaink ls gyarapodtak. Kálmány Lajoj, neves folklórisiánk egyiket se használhatta. Elterjedéséről — lévén, hogy drága masinának számított, s érért csak igen kevesen tudták megvenni —, Magyarországon nem beszélhetünk. A századforduló Idején érkeznek tájunkra ls dalgyűjtők, akik mint egy nagy kuttert cipelték egyik kezükben „a csodamasinát", hónuk alatt meg a hezzá tartozó tölcsért. Ebbe a nagy tölcsérbe „danolásztak" eleink. Ugyanott mindjárt vissza is hallgathatták „tudományukat", amit a tengelyre dugott viaszhengerre letörölhetellenül rögzített a tű. . A szegedi múzeum négy fonográfot Ariz. Egy közülük már árammal is ir/áködik. A legkisebb a legrégebbi, Thomas A. Edison UáA-teli cég gyártmánya, 1890-ből. Korban következik Edison Businnes Phonographe jelzéssel szintén Thomas A. gyártmányú, majd az Edison Shaving Mactúna patented lüüá-ös címlettel ellátott fonog-df zárja a sort. Viaszhenger-állományunk 167 db, ehhez jön néhány próbahsnger. Mindegyiken dal van, melyeknek nagy részét Péczely Attila, kisebb hányadát pedig Szeyhi Eiufre gyűjtötte. Gyűjtőterületük Tápén, Algyőn, Hódmezővásárhelyen kívül — e helységekben gyűjtöttek legtöbbet —, Domaszékre, Dorozsmára, Orosházára, valamint néhány kisebb településre terjedt ki. Péczely 1951-ben történt tápai gyűjtésekor gyermekként magam is láthattam, miként bíbelődött vele. Olyan adatközlőket daloltatott meg, akiket én csak lakodalmakban, vagy éppen a templomban hal'hattam. Domonkos Utász Matyi bájaira, özv. Nagy Mlhálynéra, Bodó Mihálynéra, Engi Józsefnéra már csak az idősebb nemzedék emlékezhet. Molnár Mlkulz Ferenené, ördög Ambrurné, Kozma Mihályné. Ács Mária (Kószó Mojé Istvánná) ma ls szívesen dalol, pedig egynérnelyikükön eljárt már a derűsebb, nótáskedvű idő. Algyő népdalalt leginkább Beloval Piros, a vásárhelyieket Rákonczai Ferenc, a dorozsmaiakat pedig Dohai Árpád énekelte. Időközben Juhász Anial néprajzkutató magnetofonszalagra játszotta át a hengereken levő dalokat, amelyek mindegyike lekottázva áll a kutatók rendelkezésére. Az ötvenes évek végétől „végleges nyugállományba helyezték" az összes fonográfot. Ezzel egy időben kezdetét vette a magnetofonkorszak. Ettől kezdve, amíg fonográfot csakis kutatóemher cipelt, addig a magnót már akárki megvehette, úton-útfélen hallhattuk hangját. Egyének és közösségek kedvére akárhányszor ismételhették kedvelt fölvételeiket A tudomány száméra — bármilyen későn érkezett is — pótolhatatlan és nélkülözhetetlen munkaeszköz lett Ám, mivel a szalagra a lejegyzés után újabb adatokat lehetett fölvenni, a letöiölt anyag megsemmisült Évért az adattári hanganyagunk i» igen kevés. A hiányt még ma sem késő pótolni! Bármilyen furcsa, egy komoly dologgal szembe kell néznünk: legyen az a dal akármilyen szép (szövege, dallama, netán mind a kettő), szájról szájra már nem hagyományozódik. Csupán a répdalkörök éneklik műsoraikban ideig-óráig, aztán valamennyi visszasüllyed a feledés feneketlen kosarába. A fiataloknak se idejük, se energiájuk, és sajnos igényük sincs arra, hogy szép dalainkat, táncainkat megtanulják, egyáltalán kultúrtörténetünk eme ágét közelebbről megismerjék. Ez már baj! Nézzük csak meg. Számtalan fiatal lóbál a kezében rádiós magnót, miközben unottan, céltalanul ődöng az utcákon. Oda se figyel, csak bömbölteti. Kevés azoknak a száma, akik okosan kihasználják a vele való lehetőségeket: otthon, társaságban, tanulásnál, netán gyújtérné!, egyéb terűleteken szerényen a saját művelődésükre, de nem az Utcán! Az utcán csatangolónak csak az idejét Irigylem én, de azt kutyául! Mert hiába van nekem magnóm, mer a hozzám hasonló kutatvafülelőnek. Hiába tudom, hogy sok a gyújtenivaló, a magnó! Is arra találták kl, ha rohanSZ. SIMON ISTVÁN: 7. Nagy vizek krónikája va se érek el mindenhová. S ami ennél is riasztóbb: könyörtelenül ritkulnak a kiváló adatközlők is, akiknek dal- és egyéb adataik nélkül ma sem születik folklórtémájú feldolgozás. így, noha lépten-nyomon a nyakunkban lóg a felelősság terhe mellett a fonográfhoz viszonyítva igen kis súlyú kazettás masina, majdnem ott tartunk még, mint ezelőtt száz évvel volt Kálmány Lajos. Gyűjtött dalaink zöme csak szöveges lejegyzésre várhat. Szigeti György apátfalvi és algyői dalai kottázottak, ám ezek egy része mellől meg | éppen az eredeti hanganyag' hiányzik! A szöveg dallama nélkül félértékű. Fordítva nemigen fordul elő. Sokszor a szép szöveg megmentése miatt sajátos formához folyamodik az ember. Fönn áll annak veszélye, hogy pl. Kálmány, vagy Kovács János sok megjelent dalszövegét egy általánosan Ismert, szótagszám szerint Is megfelelő dallamra „írják át", s ezzel mindinkább szegényedik a ma még dúsgazdag daliamkincsünk. IfJ. Lelc József A jövő Aeroflotja Hatalmas légi országutak Irta: Ivan Razumovszk'tj, a Szovjetunió polgári repülésiigyi miníszterhetyeitese Az Aeroflot repülőgépei mintegy 100 millió utast szállítanak évente. A polgári repülés azonban fejlődésének jelenlegi üteme ellenére sem képes teljesen kielégíteni az utas- és teherszállítás Igényeit. Ezért terveinkben jelentős helyet foglal el a tudományos-műszaki fejlesztés ütemének gyorsítása. A következő évtizedekre szóló előrejelzések azt mutatják, hogy számos légi útvonalon, így például Moszkvát a szövetséges köztársaságok fővárosaival, a nagy Iparvárosokkal és az ország üdülőközpontjaival összekötő útvonalakon a szállítás volumene eléri az Aeroflot személy- és teherszállítási összforgalmának egyötödét. Ez a nagy légikikötők térségében a légtér zsúfoltságának növekedéséhez vezet, megnehezíti az utasok kiszolgálását. Nagy reményeket fűzünk az ezeken a légi útvonalakon hamarosan megjelenő IL—06-os repülőgéohez, az első hazai gyártmányú, széles töraú légibuszhoz Ennek a gépnek kell tehermentesítenie a nagy légikikötőket, korlátozott méretű repülőtereken is képes fel-, illetve leszállni. Az Aeroflot helyi vonalain a jól ismert JAK—10-es gép mellett megkezdte az utasszállítást a Csehszlovákiában készült 17 férőhelyes L—410es Is. Ugyancsak a helyi légijáratok számára konstruálták az AN—28-as, többcélú, könnyű repülőgépet. Olyan légi útvonalakon közlekedik, ahol a repülőgépnek kis, döngölt talajú repülőtéren kell fel- és leszállnia. A szovjet polgári repülés munkájának jelentős részét a teherszállítás teszi ki, s a teherszállítás volumene állandóan növekszik, különösen Szibéria, Távol-Észak, Távol-Kelet területein. Az Aeroflot légi útvonalain új teherszállító repülőgép jelent meg, az IL—76T, amely nagyméretű terheket, konténereket, önjáró gépeket képes szállítani — 40 tonna súlyhatárig. A repülőgépei nagv teljesítményű gépekkel, csörlőkkel szerelték fel, amelyek lényegesen megrövidítik a kirakodás idejét. Az IL—76T a nemzetközi útValódi-e a festmény? Ha valaki festményt „tökéletesen" akar hamisítani, akkor nagyon elmélyült tanulmányokat kell folytatnia, hogy a régmúlt időkben használatos festékanyagokkal és kötőanyagokkal régi vászonra, vagy falapra a megtelelő technikával festhessen, és éle'hűen imitálhassa mindezen anyagok természetes öregedését is. De a természettudós — a művészettörténésszel együttműködve — még így ls eléggé megbízható módon meg tudja ítélni, hogy eredeti, vagy podig harrl3ított műalkotásról van szó. A természettudományos festmény vizsgálatoknak a pigment, a festékanyag sokoldalú „kivallatása" a célja. A szakemberek jól tudják, hogy egy-egy festékanyagot mettől meddig használták a közel, vagy régmúlt időkben. A pigment kémiai elemzése jóformán mindent elárul a kutatóknak. Az egykori olasz és a holland ólomfehér például é3Z-evehctőcn különböző mennyiségű réz és ezüst nyomelemet tartalmaz, ami emissziós színkénelemzéssel könnyen megállapítható. Tömegspektrométorrol végzett elemzéssel gyorsan eldönthető, hogy milyen eredetű egyik-másik ultramarin. A röntgenes mikrostruktúravlzsgálat. seg'tségével az antimonólom és a nápolyi sárga összetételére derülhet fény. Az Infravörös színképelemzés segítségével nemcsak azt lehet megállap'tani, hogy a művész olajfertéket, vagy temperafestéket használt-e, hanem azonosíthatók a különböző olajok, gyanták, enyvek, növényi gumik és fehérjcvogytíle'ek is. A festmény röntgenfelvétele megmutatja a mflvé-.z „kezeírását" — azh hogy egyhuzamban festette-e, vagy pedig gyakran korrigálta ecsetvonásait. Az infravörös felvétetek a festés folyamatáról adnak értékes felvilágosítást, mivel az infrafény átvilágít a felső rétegeken és láthatóvá teszi az alattuk levő képet. vonalakon is kitűnően bevált. Most próbálják kl az új, AN—72-e3 repülőgépet, amelyet öt tonna súlyhatárig terjedő terhek szállítására szántak. A gép döngölt talajú repülőtereken is le tud szállni. Befejezéséhez közledik a mezőgazdasági munkák elvégzésére konstruált új repülőgépnek, az M—15-ösnek a berepülése ls. A gépet lengyel é3 szovjet konstruktőrök készítették. Ez az első sugárhajtású mezőgazdasági repülőgép. Rendkívül gazdaságos, és ki tudja elégíteni a kolhozok és szovhozok növekvő igényeit a repülőgépes vegyszeres gyomirtáshoz. A nehéz építési és szerelési munkák elvégzéséhez, a súlyos teherrakományok szállításához nemrégiben helyezték üzembe a MI—IOK típusjelű hélikopterdarut. Segítségével egy sor bonyolult munkát végeztek a hidak, a rádió- és televíziós antennaárbócok építésénél, az ipari üzemek rekonstrukciójánál. Folytatódik a légi forgalmat irányító földi rádiótechnikai berendezések tökéletesítése. A jegyárusítást és s tranzitutasok részére történő helyfoglalást automatikus berendezések végzik. A repülőtereket a csomagok szortírozásához nagy teljesítményű gépsorokkal szerelik fel. A repülés tudományosműszaki bázisának kiszélesítésében a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztériuma szorosan együttműködik a szocialista országokkal. A szocialista országok közötti szállítási kapcsolatok fejlesztési programja például előirányozza az együttműködés kiszélesítését' s KGST-partnerek repülőte-einek olyan rádlő- és fénytechnikai berendezésekkel való felszerelésében, amelyek bonyoliút meteorológiai viszonyok között is biztosítják a leszállást. A kölcsönös előnyök alapján folyik a tudományos-műszaki együttműködés a kapitalista országokkal is. „...Leghatalmasabb tagjai a szolgáltatásokat megtagadták" Igen, az eszmét hitelesítette a történelem — a kivitelt gyakran és joggal marasztalta el. A nerc-sorai társulatról ugyanis, amelybe Szegedet bekóny szeri tették, a kortárs így nyilatkozott könyvében: „A társulat ügyei teljesen zilált állapotban voltak, ami a nagy veszéllyel szemben hatványozottan éreztető hátrányos befolyását a védekezésnél A társulat pénztára teljéién üres volt, leghatalmasabb tagjai a szolgáltatásokat megtagadták" (Lázár György). Nevezzük n»vén: a Ttellnviclnlekröl van szó. E társulatban volt még Algyő és Tápé. „Az, hogy a társulatot a szabályok mellőzésével, erőBzakos mórion alakították meg, azokban cz Időkben nem volt feltűnő dolog. De szembeszökő az a módszer, amellyel Szeged városát e társulat iév«n az á. .izvsietem ügyében kijátszották .. Mindig úgy hatá-oztak, chczy az uradalom kívánta... Ettől nz időtől fogva Szeged népk clCtt r.z árvízVédelem olyan ellenszenves volt, mint az adófize.e," (Dr^ Szabó László). És az történt, hegy a munkák terhét mindenki Szegedre nyom . N. _y vá v. val , ulán elég módos Is, így aztán neki kellett a kaszába nyúlni, ha a védett öblözet töltéseinek fenntartásáról volt szó, ha n folyószabályozás költsíaslnslt számláját nyújtották bc. Az uradalom szerződött ugyan — csak é.spa.s fütyült kötelességeire. Azzal a szesszel éltek u l-aUav.einíck, hogy S-egcJ úgyij ráké ny sze-et'Jk mlndm költ tág flaaimftoífis'-a. ha r.e.m r.kar elveszni. Már korák' an, Ved.-jj István idején is tette-érbe tő volt ez n nagybirtokon mi-gatartás, hiszen éppen ő panaszolta föl: „Némeliy földbirtokosok úgy gondolkodnak — talám: hadd öntsön kl (ti. a víz) a töltéseken keresztül egyszer kétszer! — megtslndltatván azok tíz, tizenkét esztendeig ismét használhatni a vízjárta földeket jövedelmeden! — Igen ám!... A zavaros árvíz ugyan föllszapollva a főkép hozzá közelebb levő helységek földjeit és megkövériti, de jnelly drágába kerül az illy trágya!" Szeged nem talált szövetségest és megértést a felsőbbségcknél sem, rajta könyörtelenül behajtották a költségeket, de oly feszesen, hogy még a gyálai átmetszés költségeiből i» jócskán rátestáltak. Amikor pedig a társulat újjászervezését kezdeményezte, még hátrányosabb helyzetbe került. Pallavlcini még azt is elintézte Birsben, hogy szegedi pénzen elvégeztetett munkálatokkal újabb 11 ezer holdját ármentesítetsék. Olyan társulati összeállítást tudott magának kicsikarni, amelyben szavazati többsége volt, s így ő diktált Szeged városának. Igen érdekes epizódja ennek a harcnak, hogy Dorozsma kívül tudott maradni a kényszertársuláson — mert Pallaviclni átlátta: belépése esetén az. uradalom szavazati többsége «1 veszne! Csoda-e, hegy Szeged ebben a keretben nem tudott és nem akart védekezni? Ez a társulás elvitte a pénzt és az erőt Szeged közvetlen védelmének megszervezésétől is, miközben az északi töltések védelmi állapota is kétséges volt. Szegednek teliát nagyon messze is kellett védekeznie! „A társulati töltések megbízhatatlansága miatt egy belső második védelmi vonal, körtöltés kialakítását is biztosítani kellett, mely több helyen —- pl. a hattyas-ballagitüi szakaszon —, az öblilzet elöntése után, valóban a város fő védelmi vonalává vált. Ennek kiépítését azonban erősen akadályozta a vasút, amely üzleti okokból mindvégig ragaszkodott a forgalom fenntartásához. így a vasúti töltés mentén csak deszkafalak közé fogott nyúlgátak, ún. „kallcka-töltések" építéséről lehetett szó, de még ezt is csak nagy nehézségek — sőt gázolások — árán sikerült megvalósítani... Jellemző volt a Percsorp-szegedi Armentesítő Társulat létrehozásával kialakult helyzetre, hogy a város védelmének legkritikusabb pontja éppen az erősen -sl.tórgeseiett- parcsorai keresztgát lett, s a legnagyobb erőt ennek, a várostól legtávolabb fekvő pontnak a védelmére kelleti összpontosítani" (Károlyi Zsigmond). Az állam is begombolkozott, kölcsönre alig alig gendolhutpl' a vá'.OL c!c nz sem adatott meg neki. hogy saját védelmét kezébe vegye. Rclznor Jáno: könyvében meg ls maradi a korabeli keserű panasz és kifakadd-: „S?omorú tanulságul szolgálhat ez... arra nézve, ho?y mily he'yrepótolhat a liánok az olyan távadósok és következményeik, melyek a közönség óhajainak és törekvéseinek mollC zéró vei és elnyomásával keletkeznek; mily r-e-en-sétlanr.őgrttet szül az, midőn az arra ligfűként Jogosullak el vannak zárva attól, hegy... legjobb tudomásukat köveive, érdekel kit önmaguk munkálják, véljék és oltalmazzák..." Még a vállalkozó korrupciója is „besegített" — s volt ereje és hatalma a romlott tőkés társaságnak arra, hogy Szeged nyakára ilyen drámai helyzetben végrehajtót küldjön! S hiába buktak le a percsorai töltést szakszerűtlenül és a legdrágábban építő vállalkozók — helyettük egy mulatozásban és széptevésben jártas úri figurát küldtek a város nyakára kormánybiztosként, aki maga csodálkozott legjobban a szituáción, de hamar belenyugodott. Nem tett semmit, de jó fizetést kapott Még Mikszáthot is „megihlette", mert annyira neki való figura volt — s az ő nevének, Kende Kanutnak ürügyén Idézi M'kszáth a szegedi szólást, miszerint „a tanulatlan doktor ké3Z hóhér". A vároj lassanként oda jutott adósságainak halmozódáséban, hogy birtokait több mint 1 millió forint jelzálog terhelte. 1070-ra végül sikerült Szagodnak kierőszakolnia a társulat átszervezését — de c.*. egyrészt már késő volt, másrészt a kormány vízügji politikájún cz sem változtatott „Szeged városa még március 3-én segélyt kérő felirattal fordult a kormányhoz és az országgyűléshez... talán még elejét lehetett volna Vonni a katasztrófának vagy legalábbis csökkenteni lehetett volna méreteit. A képviselőház azonban... március 8-án a kérvényi bizottsághoz utalta... A katasztrófa napján napirenden kívül feltett interpellációkra adott tájékoztató v !aszok — a kormány teljes tájékozatlanságáról és nemtörődömségéről tettek tanúságot Elsőként az Igazságügy miniszter nyugtatta meg a t. házat, hogy a maga részéről a rabok elszállításáról idejében gondoskodott... Tisza Kálmán pedig... bejelentette, hogy a mentés céljaira — mintegy 100 000 főnyi vízkúrosult elszállítására és ellátására! — 40 000 forint segélyt engedélyezett ..." (Károlyi Zsigmond). A város hangos jajdulásai visszhangtalanul maradtak. Pedig nem kisebb toll szimpátiáját élvezte ekkor Szeged, mint Mikszáthét, aki a Szegedi Naplóban így kiáltott fel: „A Balszerencse végre Is megunja annyiszor ránk kiáltani a jóakaratú -Vigyázzatok- szót: ...a szeszélyes folyam kitör... s csak a könyvek fogiák beszélni a jövő századoknak: hol feküdt Szeged valamikor... A: oka ennek a kormány, mely bűnös telhetetlensége ;en tartományokat meg: hódítani a nem-ct pénzén (Boszniát), .s Itthon lomhán nézi Fél-Magyarországnak évről-évre megújuló halálvergődé3él. Csupán egy mód van Szegedet megmenteni: ...ha a Tiszaszabályozás és Szrgsd véte'mt ügyét a kormány teszi magáévá — az állam pénzén." És a Szegedi Híradó rá egy napra már riadót fuj. Elhnrsogju az utolsó, elkeseredett, fájdalmas szegedi panasz4. ("kot. kéttégbes+nt: „Kl csodálkozhatnék azon, ha r- nl'ó Tisza ri'zy magyar népars-íge — nz Crök'reo fenyegj'.j kr.'cs't •c"ávcl szemben — elkeeercd'k é- átokra falsad mteiazok ellen, akiknek ha tetem van a kezeikben, s e-t nem hímnálják föl arra. hogy a felismert bajon segítsenek. Ez az elkeseredés m03t már döngetni fogja a kormánypaloták s n törvényhozás kapuját, Döngesse is és hallassa a riadó szavát,..." És ekkor már 1879. március 6-dt írtak! (Folytatjuk^