Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

7 Vasárnap, 1979. február 18". Idegenek az idegeink?. 'U^jZiFrpzGr.) fy^rXsi ... A fiú tanulmányi eredménye fokozatosan romlik. Édesanyja. aki pedagógus, megkéri a klinika pszichológiáét, hogy egy alkalmas időben vizsgálja meg fiát. Férje, amikor megtudta, ml a szándéka, dühös lett és nem engedte meg, hogy a gyerekkel pszichológus foglalkozzon... ... Az igazgató még a legszűkebb családi körben is titkolja, hogy pszichoterápiás kezelésre jár... Hát ennyire idegenek az idegeink? Vagy mindez önismeretünk hiányának az eredménye? A pszichológia gyógyító hatásáról, a pszichoterápia módszereiről kérdeztük dr. Szilárd János egyetemi tanárt; az Ideg- és Elmekliruka igazgatóját, és dr. Wagner Adám klinikai pszichológust. — A pszichés betegségekre hogyan reagál a közvélemény, a társadalom? Dr. Szilárd Jánoe: — Sajátos ellentmondás tapasztalható. A rendelőben megjelenő betegek jelentős része pszichés problémái miatt fordul orvoshoz. A pszichés betegségeknek gyakran testi tünetei vannak, szúr a szív, fáj a gyomor, a fej... A betegek nem szívesen veszik tudomásul, hogy a lelki működésükben észlelhetők a zavarok. Ennek az Idegenkedésnek oka a sajátos felfogás és az orvosképzés is. Ilyen téren az egészségi kulturáltság nagyon alacsony fokú, természetesen káros. — Miért alakult kl ez a furcsa heiyzet? — Szinte napjainkig a műszerekkel vizsgálható módszereknek minden más metódussal szemben óriási az előnye. A pszichés betegségeket pedig semmilyen mértékegységgel, centiméterrel vagy grammal, kézzel fogható dologgal nem lehet így mérni. Sokkai bonyolultabb a lelki betegségek vizsgálata, mint például a vakbélgyulladásé vagy a légcsőhuruté. A furcsa értékrendnek ez a gyakorlati oka, másrészi az, hogy uz orvosképzésben a pszichológia sokáig nem kapott megfelelő fontosságot. De van egy történeti ok is. — Éspedig? — A pszichológiának sok ága van. Az egyik, és amiről beszélgetünk, az a kórlélektan. Általában ezt a tudományágat, és főleg az akkor előtérben álló pszichoanalízist — az első világháború után sokáig fenntartással kezelték. A Horthy-rendszerben az antiszemitizmus, a Rákosiérában a vulgár materializmus miatt túlzott és indokolatlan fenntartással voltak a pszichológia minden ága iránt. A négy évtizedes szélcsendet megsínylette ez a szakma. — A szélcsend után vihar következett? — A hatvanas évektől újra teret kapott a pszichológia. Az idegenkedést ekkor már azzal lehet magyarázni, hogy mindent csak a pszichológiával akartak megoldani. Termelékenységet, munkamorált, szervezést. futballt stb. Egyedül ebben a tudományban látták az üdvözítőt nagyon sok kérdés orvoslására. Ez hiba volt. Csak napjainkban lett kedvezőbb az orvosi pszichológia fejlődésének lehetősége hazánkban. — Ügy tudom, mégis kévét pszichológus működik közre a gyógyításban? — Sajnos, valóban így van. Elenyésző a számuk. A nagyfai alkoholelvonó Intézetet leszámítva három és „fél" pszichológus dolgozik a megye egészségügyi intézményeiben. Ezek közül kettő gyesen van, a „fél" csak másodállásban segít nekünk. Végülis egy pszichológus végzi a gyógyító munkát, éppen itt nálunk, a klinikán Nem túlzok, ha azt állítom, legalább harminc Pszichológus számára lenne állandó feladat Csongrád megyében. — Hogyan kapcsolódik a pszichológus a gyógyításba? — A közelmúltban Jelent meg az a renaelet, amely szabályozza a pszichológusok helyzetét Így törvényesen és megnyugtatóan rendezték ezt a kérdést A pszichológusoknak a szerepe megnövekedett a betegellátásban. Hogy példát mondjak, megemlíteném: a diagnosztikában a személyiség és a lelki működések változásait, kórosságait méri, orvossal együttműködve részt vesz a pszichoterápiás kezelésben. Felkészültsége határozza meg, hogy milyen módszer szerint dolgozik. Sokféle kezelés van, de erről beszéljen maga a pszichológus. Dr. Wagner Ádám pszichológus: — A harmonikus élet alapfeltétele, hogy az ember beilleszkedjen környezetébe, a társadalomba. Az együttműködés alapja az önregulázás, a fegyelmezett, kiegyensúlyozott viselkedés. A lelki zavaroknál a kiegyensúlyozottságot, nyugodtságot kell visszaállítani. Az egyensúly viszszaszerzésére több módszer van. Igen Jó az autogén tréning. Elsajátítása nemcsak a lelki egyensúly visszaszerzését, hanem a nagyobb megterhelés elviselését, a mindennapi életben a nagyobb helytállást ls biztosítja. — Hogyan • történik mindez? — Az autogén tréning elsajátításánál az orvosnak, illetve a pszichológusnak mindig közre kell működnie. Éppen ezért ne kívánja, hogy a gyakorlatokat részletezzem. A módszer lényege: az ember félrevonulva figyelmét önmaga felé fordítja. A feszültségek okozta Izommerevedést megpróbálja fellazítani. Felébreszti a kiegyensúlyozottság éTzését, majd önszuggesztióval ezt az állapotot megpróbálja állandósítani. Különböző gyakorlatokkal éri el ezt, Izomlazítás, nyugodt légzés, melegségkeltés.,. — Milyen betegséget kezelnek a pszichoterápia említett vagy más eszközeivel? — Mint ahogy a professzor is mondta, a pszichés problémák hatására legtöbbször testi panaszok keletkeznek. A pszichés bajok felszámolása után ezek is megszűnnek. Például a közelmúltban volt szó a túlzott izzadásró! és annak kezeléséről. Ekkor felvetettük, vizsgáljuk meg a pácienseket pszichológiailag is. Az autogén tréning következtében. a lelki problémák feltárása, megszüntetése után az Izzadás is elmaract Tartósan fennálló feszült, ideges állapot hatására könnyen kialakulhat gyomorfekély. Kellő időpontban ennek gyógyítását ma már az autogén tréning is elősegítheti. — Milyen módszerekkel gyógyíthat a pszichológus? — Feltétlenül említésre méltó a pszichodráma. Ennek alapja, hogy a cselekedeteink Indítékaival sokszor nem vagyunk magunk sem tisztában, azokat meg kell érvenl. Sokszor előfordul, hogy az ember a környezet, a munkahely elvárásainak nem tud eleget tenni. Ilyenkor azthi• heti, hogy azért tesznek neki szemrehányást, mert üldözik. Nos, a pszichodráma segítségével a beteg különböző szerepeket él át, egyszer azét, aki a hibát elköveti, máskor pedig a főnökéét, aki felelősségre vonja. Így szembekerül önmagával, és az üldöztetés érzése fokozatosan megszűnik, — A legfantasztikusabb történetek élnek, keletkeznek a hipnoterápiákról a közvélemény körében. Méghozzá mulattató, elkápráztató produkcióként ismerik sokan ezt a gyógyítást Nyilvánvaló, hogy ez tévedés. A hipnoterápia kellően megalapozott javallat esetén nagyon hatékony gyógyítómódszer lehet. A beteg saját akarata következtében — természetesen a kezelést végző egyén közreműködésével — sajátos ái lapot alakul ki. A szuggesztió hatására a beteg számára kedvező élményt él át. ettől megnyugszik, magabiztossá válik. A kezelés ismétlésével az állapot tarlós lesz, s a panaszok megszünnetnek. — Miiyen hasznos következményei lehetnek, ha magunkkal többet foglalkozunk, ha idegeinktől nem idegenkedünk? — A jobb önismeret, az önregulázás es természetesen — hiszen az egésznek ez az értelme — egészségünk megóvása. HALASZ MIKLÓS Csütörtökön se legyen szünet László Gyula sorrendben ötödik kiállítását rendezi Szegeden, a .Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. 1973ban müvészportréiból rendezett kiállítást, a következő évben a tudomány reprezentánsainak arcképeit sorakoztatta fel. 1975-ben száz rajzát láthattuk magyar festőkről, szobrászokról, muzsikusokról, egy év múltával pedig rajzai, festményei és kisplasztikái csa.ádj.ának szűkebb körébe engedtek bepillantást. A múlt vasárnap megnyílt gyűjteményes tárlata a visszatekintő alkotó rendszerező készségének, felmérő akaratának, számvető szándékának indulatából született. A mostani bemutató első darabja a gyerekkort idézi. A tízéves Lász.ó Gyula a honfoglalást szeretné megfesteni. Szinte jelképes Indulás, előlegezi a majdani kiváló régészt, a magyar őstörténet és a honfoglalás korának tudós kutatóját és előlegezi a sok arcú képzőművészt, aki egyarant művészi módon bánik a rajztollal, az ecsettel, akinek engedelmeskedik a véső. a karcolótű. Előlegezi László Gyulát, a „pictor archeológicus"-1, akinek fegyvere a toll és az ásó. Aki ássa az egykor volt Magyarországot, amely ott lapul a mostani magyar fold alatt. Es rajzolja arculatát a mainak is — az arcokban, kompozíciókban tükröződő valóságát napjainknak. A tudomány és a művészet oldhatatlan szerelme teljesedik ki László Gyula életének közel hét évtizedében. A reneszánsz embertípus hanyatlóban levő példáinak egyike ő. Michelangelói idézi mostani kiállítása katalógusának előszavában a kortárs és barát. Borsos Miklós: „aki rajzolni tud, mindent meg tud csinálni, mért birtokában van a tér és az abban elhelyezkedő álló vagy mozgó jelenségek megragadásával". Szinte kéri a közönséget „bocsássuk meg László Gyulának, hogy mestere a rajznak, és amellett, vagy azon felül tekintélye a magyar tudományos életnek". — Festőként indultam, a főiskolán társaim — • Szalay Lajos, Szabó Viaaimir, Jaskievicz István. Borsos Miklós, Tóth Menyhért — ót-átjöttek a szomszéd osztályokból is, hogy megnézzék egy-egy rajzomat. Dehát én is átjártam, hogy nagy erejű képeiket megnézzem. A főiskolai évek óta 50 esztendő telt el. Mindent, amit eddig tettem, belső kényszerből és nem mások hatásai a tettem. A főiskola elvégzése után „szakítottam a művészettel", elégettem mázsányira gyarapodott főiskolai rajzaim halmazát. Tizenkét évig kemény munkát szántam arra, hogy régész legyek. A régészet tudománya is kétféle lehet. Fiatalon anal'tiküs szorgalommal gyűjtöttem a föld mélyében rejlő emlékeket, s ez a szorgalmas anyaggyűjtésen alapuló számadás a régészeti kutatómunka egyik ága. Később rájöttem, hogy a történelemben nagyobb lélegzetű humánumról van szó, s ez a töréténeiem mozgásban való megragadása, a szintéziskeresés ejtett rabul. Mindkétféle tájékozódásra szükség van, egymás nélkül nem élhetnek meg. Életének tudományban és művészetben kiteljesedő lüktetéséről ír az Üj Írás Pályám emlékezete című sorozatában, ahol búvópatakokként jelöli meg életének egymást váltó érzelmi és értelmi korszakalt, amikor az egyik évekig tartott, s ezalatt a másik búvópatakként tajtékzott a mélyben, hogy aztán újra felszínre kerülhessen, hogy a másik keressen menedéket az ismeretlenben. így váltogatta a két életérzés egymás színét-fonákját, így kísérte László Gyula életét a tudomány és a művészet torzsalkodása mindmáig, amikor a lélek csendjének áhítatában létrejött közöttük a békeszerződés. A gyűjteményes kiállításon van egy íestmény, a Pályám emlékezete címet viseli. Erról a képről, témájáról, alakulásáról így vall László Gyula: — Nos, úgy alakul a kép, hogy a bal sarkában gepelek, oldalról látszom, tehát uem zavar a nézők belém kapaszkodó tekintete. Az Írógép jelképezne kutató munkásságomat. Szorosan mellette kinyitva ott ler.ne festékdobozom csodálatosan szép, nyomorgatott festéktubusokkal, odakent festékfoltokkal. Aztán a háttérben felrajzszegezve egy vonalrajzom, előtérben meg vésők. tollak, ecsetek, jelezvén, hogy fát-linóleumot metszettem, szobrot faragtam, mintáztam, karcoltam, festetem. Nos, mindez a szem számára sűrítené, amit írásban terjengősen, s mégis kurtán megfogalmaztam: kutatás. írás. festés. faragás, rajzolás, karcolás — talán egy régi kézirat ls rákerül a képre, kézlratgyűjtésem megörökítésére. íme, amit Idő előtti búcsúztatóként „pályám emlékezetére' elmondhattam. László Gyula bravúros rajzoló. Képein a XX. század művészetének és tudományának vonalba kényszerített pantheonja Szabó Dezsőtől, Lyka Károlytól, Sinka Istvántól. Szabó Lőrinctől, Veres Pétertói, Aprily Lajoson, Kassák Lajoson, Tersánszkyn. Medgytssyn. Kondor Bélán, Nagy Lászlón ai a maiakig — költőkig, tudósokig, képzőművészekig. muzsikusokig, családjának tagjaikig. %rA művész beszélteti őket, a híres László professzor, aki A kettői honfolgalást bizonyltja. Akt mint régész, az agancsszigonyok, nyílhegyek, fésűs kerámiák, aranysasok, csodaszarvasok, zabolák, fibulák, szkíta ezüstvitézek és nők világában teremt rendet... (Nagy László). „Az élők pantheonját építed, szellemüket rajzzal idézni: ez a te elkötelezettséged... A vonal dallam, ha a te kezedből ível és jellem is: a nemzet lelkének egyedi mozzanata, ha te írod." (Vinkler László). „De ő, László Gyula látó szívével, a teljes létet (múltat, jelent, jövőt. időteret és téridőt. Istent, keletkezést, pusztulást) pirosan átvilágító időcsillaggal arcunkba néz. agyunkba lát, szivünkbe néz, sorsunkba lát... Mert látó szivével és rajzoló kezével tud minket László Gyula .. . Es most...: elmondja önmagát, önmaga történelmét, a személyes hősöket, a tegnap, a jelenkor családját, hogy vele és általa tudjuk mi, ahonnan és akiktől jött, ö jött, s akikből 6 kivirágzott, s akik belőle virágoztak a Halandóság Borzongo Szelíd Paradicsomkertjébe, a magyar emberiség csillagpályának szikrázó harmatcseppjein." (Juhász Ferenc). — Ügy érzem, munkásságom kétszólamú. Részint világos és harmonikus vonalmuzsika. részint sötéten kavargó indulatok világa, sátáni bizonytalanság. Az első raji októl mai képeimig szeretném elvezetni a művészet iránt éraeklődő nézőket, abba a világba mely nem csupán az enyém. Életem nagy ajándéka, hogy a .egnehezebb időkben éppúgy, mint ma. barátaimnak mondhatom a XX. századi magyarság nagy pantheon iának alakjait. A nevek puszta felsorolása ls lapokat tölthetne be. s ki győzné meghatottság nélkül sorolni a neveket. Az Idősebbekhez atyai batalság, a fiatalabbakhoz, a kortársakhoz elmélyüt kapcsolat fűz. Semmiféle kitüntetés nem érhet fel ezzel a kinccsel, életem nagy ajándékával. Örülök, hogy kortárs lehettem. Emlékszem. főiskolásként gyakran játszottunk olyat, hogv mestereink stílusában rajzparódiát készítettünk. Én egyik mesterem" napról napra fejlesztett, satírozó stílusáoan készítettem egy portrét. De nem rajzoltam meg az orr és a száj sávját. Mikor megkérdezték. hogy miért nem. azt válaszoltam, hogy csütörtökön szünet volt. Egész életemmel, munkásságommal azon voltam, hogy sose legyen csütörtökön szünet TANDI LAJOS