Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

€ Vasárnap, 1979. január 7. II Tandon Dezső Két veréb közt Weöres Sándornak Az egvik a Jobb váltamon, n másik a bal vállamon: mire a földre terülünk, mindkettő már c*ak árnyamon, Inkább a széken muraiunk, tnagnnk a kát létakmadarunk, valameddig fflv elülünk: moccanatlan távolodunk. Ki hova néz, mit mire látj egvik madár a másikát; láttuk ami nincs* nélkülünk; egv balra-át, e«v lobbra-át Megtörténik a vállesere, nézem: az aí-e, ez ez-e? Az az, ez ez. Most tav leszünk hármasban: „Én" a kát verebe. Egvre gyorsabban száll a nap, estéje egvre hamarébb, egvre ké-Abb jön reggelünk — ezt mondhatnák a madarak. Egvre többet vagyok magam, dolgozhatom, zavartatan, csak egy kevés kedv hova tűnt — mondom V«gy sem: egy-Vége van. Károlyi Amy Hullott szilva Kék virágkánt fűbe búvik, mig egy cstao-hordó mélyén a szilva-léttől elbúcsúzik. Megkísérli mélybe szállva, mi nem sikerült szilva-módon, megvalósul szesszé válva. Apáti Miktós Egy mondat a szeretetről ami csak akkor van. ha hiányzik, ami csak akkor valóságos, ha be'őlünk indul, a hol. a hová. A merre, a kihez, kéfdezé'e né'kÜl. mint völgyből a köd, felhőből a hó. álamban a tekintet. Igen. a szeretet iránvtatan. A azért akarunk magunknak kedvest. szülőt, gyerekeket, baráti kézfogást, hog" mégis iránva lehessen, hogy kitörhessen az általános tömegvonzás, ama fizikai törvény. ami szíveken érvényesülne, ha nem mást szeretnénk, ha nem jóbban szeretnénk, a ha nem azóta, — mióta prédikátorok léptek a homokra, a vízre. a járdákra, az úttestekre, a sínekre, azóta tudhatjuk mindannyian, felhőből óSak hó hull. csak völgvből ZZAÜ föl * köd, csak az álom. csak a tekintet Mnes sehol. sajnálatot!: szeretetünknek iránya Van, adunk és kapunk, és aki megszülethetett ama naSOfl, most megidéztetik, 8 mindhiába, felebarátaim. Egy konferencia tanulságai Az alapkutatás nem szórakozás „A forradalmi á« szabadságharcos hagyomány a szocialista hazafiság eleven tényezője" — •z a jelmondat köszöntötte á Magyar Történelmi Társulat és A Magyar Partizán Szövetség tudományos konferenciájára érkezőket a MSZMP Nógrád megyei székházának előadótermében. Nem véletlenül esett a választás Salgótarjánra, hiszen ez á város már a második világháború álőtt és alatt is részese volt a magyar antifasiszta ellenállásnak is partizánharcoknak. A kétnapos konferencián 17 előadás és 7 hozzászólás hangzott el a magyar ellenállás sajátosságairól, a történeti kutatás eddig feltárt eredményeiről, és azok beépüléséről a közép- és felsőoktatási képzésbe. Több előadás számolt be magyarok részvételéről a Szovjetunióbeli, lengyelországi, Szlovákiai és jugoszláviai, valamint a nyugat-európai ellenállási mozgalmakban és partizánharcokban Külön teret kapott természetesen jelentőségénél fogva — több részlet megvilágításában is — a Nógrád megyei partizánharcok története. A konferencia vezérelvként fogadta, el azt a tételt, amely Szerint semmilyen antifasiszta tevékenységet nem akarunk eltúlozni, de kicsinyes megítélések alapján elhallgatni sem. A kutatás különösen 1957 után lendült föl ebben a témakörben. 11 év álatt 100 kiadvány jelent meg a fasizmusról és az antifasiszta mozgalmakról. A kutatómunkát á tárgyszerűség, as adatokhoz való ragaszkodás, a fantáziával szemben a tudományosság, a történeti valóság iránti érzék jellemzi. A feltárt adatok birtokában bebizonyosodott, högy il magyar ellenállási mozgatom és partizánharc sokkal szélesebb körű volt, mint amilyennek az eddigiek alapján ismertükl Godó Ágnes kitűnő könyve (Magyar —lengyel kapcsolatok a második világháborúban) alapján már eddig is tudtuk, hogy a hazánkba menekült lengyelek tízezreit a hivatalos magyar kormányzat támogatta a németekkel szemben. De nem lépett fel a szlovák partizánokkal szemben sem, sőt, 1914 október elején a Szovjetunióval való kapcsolatfelvétel a feRvverszünet kérdésében éppen Szlovákián keresztül történt Ugyanebben az időben magyar katonák tömeges átállása figyelhető meg a Jugoszláv néphadseregbe. A Vajdaságban alakult Petőfi dandár résztvett a délmagyarországi felszabadító harcokban. Érdekes megállapítása volt a konferenciának, hogy hazánk területin kívül több magyar hareott az ellenállási mosgalmakban, mint itthon! Az újabban feltárt adatok birtokában különösen két kérdés váltott kl a hallgatóságból nagy érdsklődéit: l. a Magyar Légió sorsa; és 2. vajon Magyarország Utolsó Csatlósa volt-e Hitlernek? A kérdés kiélezésében különösen Vas Zoltán — aki néhány éve jelentős Horthy-é'etrajzot adott ki — ütötte meg az alaphangot. Oróf Stomm Marcell tábornok még 1041-ben szovjet fogságba esett. Vele együtt a fogságba került katonákból alakult meg a Magyar Légió. Stomm tábornok hajlandó volt ennek az alakulatnak az élére állni. A szovjet vezetés azonban azt kívánta, hogy a légió ne csak a németekkel forduljon szembe, hanem Magyarország területén a Horthy-uralom ellen is harcoljon. Stomm, akit katonai eiKUJe e kormányzó iránti hűségre kötelezett, ez utóbbit már nem vállalta. Hasonló sors érte a Kossuth-hadtestet is, amelybe önkéntes toborzás útján több ezer magyar hadifogoly jelentkezett. Amikor azonban kiderült. hogy a volt magyar hadifoglyoknak magyar katonák ellen kell majd harűOlniok, a hadtest fölosztott Vas Zoltán tagadta, hogv Magyarország „utolsó csatlósa" volt Hitlernek, legalábbis nem az a szó eddigi értelmében. Hiszen a konferencián elhangzott adatok tömege éppen az ellenkezőjét bizonyította! A magyar nép — a sajátot hátai körülmények kötött — Igenis jelentős mértékben vett részt az ellenállás valamilyen formájában. Ez nemcsak a fegyveres harcokra vonatkozik. és nemcsak a munkásosztályra. hanem a legfelső állami vezetéstől lefelé végig kimutatható. Nálunk megnehezítette a Hitlerrel való szembenállást az a körülmény, hogy Magyarország hivatalosan Németország szövetségese volt. Éppen ezért itthon nem bontakozhalott ki olyan nagyarányú népi felkelés, mini pl. Franelaerezégban, Jugoszláviában stb Más országokban, ahol Németország hódítóként lépett színre, az egész nép egyét eimúen ellenséget látott Hitlerben. A konferencia az alábbiakban Összegezte a tapasztalatokat. Illetve jelölte meg a kutatás további feladatait: Nálunk — a sajátos hazai viszonyok között — az ellenállás mis formát voltak a jellemzők; a hazai ellenállás sokkal jelentősebb volt, mint amilyennek ez jelenleg a magyar közvélemény tudatéban él. Továbbra ls ragaszkodni keli a történeti valósághoz, fontos teendőink közé tartozik egv népszerű összefoglalás a magyar ellenállási mozgalmakról, amely mindenki számára könnyen hozzáférheti; további források felkutatása, anyagmentés, visszaemlékezések gyűjtése az ellenállás! mozgalom különböző formálnak műfajonkéntl feldolgozása. a magyar ellenállás nemzetközi összefüggéseinek feltárása és a heiytörténetlrátmk (megyénként) e témakor felé irányítása. DR. MAMAFOLDY MARTON (Folytatót az s. oldalról.) ben gerbera és szekfü vírusmentes előállítását, valamint a Sasasd Tsz-ben az alma, szilva és egyéb gyümölcsfák vírusmentes előállításét pzezéden kidolgozott módszerekkel végzik. Különösen jelentősnek (téli az ileimiszertpan Minisztérium dr. Fögleín Ferenc azon munkáját, amelyben a szőlő vírusmentes szaporítására dolgozott ki eljárást. Ennek a bevezetésé ugyancsak a budapesti Rozmaring Tszben folyamatban van. — A biokémia területén a kösgéieményt a génsebéseetben étért eredmények döbbentették meg. Dolgoznak-a eteti a területen a esegeai intéseiben? A Biokémiai Intézetben egy nagy munkacsoport dolgozik ezen a területem A génsebészeti technika segítségével a különböző élőlényekből származó génínformáciők kémcsőben „össaeVarrhatók" — Mi jöhet kl ebből? Itt ismét égy eddig még csak el sem képzeit tahetóséget kapott az emberiség. Az ilyen munkákból számtalan alapvető ismeret származhat, amelynek revén megértjük a sejtek működését. Gyakorlati kihatását elemezve, valószínűnek láta-ik, hogy baktériumokba be lehet vinni azt a képességet, hogy számunkra elvan hasznos termeket produkáljanak, amit eddig nem tudtak megtenni, Bt. a cukorbetegség gyógyszereként szolgáié inzulint naay nehézségek árán állati szervekből vonja kl a gvőgyszeripar Ha ezt baktériumok termelni tudnák, akkor (pari fermentorokban — mmt a penicillin — lenne előállíthat az Inzulin, — Ez nemcsak tudományos utópia? Nem. s úgy annyira nem, hogv az Egvesült Államokban mér szabadalmaztattak is ilyen eljárásét. Ha tehát a gvógyszerlpárunk nem akar a világversenyben lemaradni, akkor ennek a technikának itthon kézben kell lennie, s a Biokémia) intézetben pontosan ezen ügy érdekében történt ennek a kutatási területnek a bevezetése. — £ végül a negyedik intézetük. a Biofizikai Intését? Minden élő sejtet sejthártya vesz körül, • az abban lejátszódó felvamatok olyan általános törvényszerűségeket mutatnak. amelyek minden élőlényben azonosak. A Biofizikai Intézetben mesterséges hártyákkal (membránokkal) kezdték e területen a kutatómunkát. Amikor már ezt a rendszert jól Ismerték. élőlényből vett anyagokat kezdtek beépíteni a mesterséges hártyákba. Jelenleg olyan fehérjéket építenek be, amelyek fényenergia átalakítására képesek. A fényenergia hasznosítása a biológiai kutatások egyik legalapvetőbb problémáját Jelenti. Hiszen végső soron minden földi élet a napenergia felhasználásától függ. Nem szükséges bővebben magyarázni, hogy ez müven fontos alapkutatási terület. A membránok vizsgálata azonban elvezet a búza fasyéiióságának a vizsgálatához, amit a Biokémiai Inté/etben végeznek elsősorban, de ehhez kapcsolódik a Biofizikai Intézet membránmunkéjának egy része, s elvezet az Idé'fendszeri kutatások problémádhoz Is. mert az idegsejt számos speciális tulaldonszga annak selthártyá jávai függ ösz* sze. S ekkor már ismét a gyakorlati ayógyszerkutatáshoz, ez idegsejtekre ható gyógyszerek kérdéséhez jutottunk el. ezeknek az ipari kutatásoknak a hátterét biztosítjuk. — Köstönöm ett at ismertetést, ami olvasóinknak megmutatja. hogy at alapkutatásra lordimi nagy össiegek nem felesleges kiadások, hanem mindannytónk jót felt-igott érdekében végsőt munka lehetőségit bittó* sttjik. Bessélgetéstink tartalmim ti alkalmazható az a megállapítás, hogy ha es eiyes kutató munkája nehezen is minds'thetó. egy egész intését mu*k\lát már Jobban meg lehet ítélni. Íz (?v i?a». a kutatói keoessések és teljesítmények különbözőek, s ew alapkutatással fo'dslknta Intézetben sok olyan témát vs1tatimk emelvből ma meg nem várható konkrét gyakorlati ha«-oon. Ezeket Is folytatnunk kell, A bevezetőben említett kutatói visszásságok természetesen ktsebb-násvobb mértekben intézetünkben ls előfordulnak. Igyekszünk azonban azokat minél Inkább lefaragni és erőnket a produktív munkára fordítani. Kutatóintézetünk még egy évtizede sem működik, d« áZ itt dolgozó tehetséges kutatók munkájukkal. eredményeikkai megalapozták hírünket a nagyvilágban. s ezért sokat tett elődöm, Straub F. Brúnó akadémikus. akinek vezetésével létrehozták az intézetet és megtették az első lépéseket. — A további lépésekhez tok sikert kívánunk. GAZDAOlf IHTVAN MAKRISZ AGAMEMNON SZOBRAI: TAVASZI TANC - HÁTTÉRBEN: EMBERPÁR