Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
4 Vasárnap. 1979. január 14. Ráfogások H a valakire ráillik az örökmozgó Jelző, akkor Bernáth Gézára igen. Az üzemben, ahol főművezető volt, soha nem látta senki tétlenkedni. Mindig robbanás feszült benne, s ez átragadt munkatársaira is, akik a tűzbe mentek volna érte. Lehetetlent nem kért | senkitől, de elvárta. hogy amit ő megtud csinálni, abban kövessék. Ez volt vezetési módszerének titka. és még valami: karácsonykor a saját pénzén vett apró ajándékokkal lepte meg közvetlen munkatársalt, főleg a kisgyereket asszonyokat. öt is meglepték ilyenkor egy demizson jó borral. Tudták róla. hogy szereti a tütüt, de csak otthon is mértékletesen. Amikor rikőszöntöttek a nyugdíjjal, a tiszteletére rendezett fehér asztal mellett ivott csak egy kicsivel többet a kelleténél, mert megszomoritotta a tudat, hogv el kell válni kenyerestársaitól. Az igazgató azonban meglepte azzal, hogy ezután is számítanak rá. mint szaktanácsadóra, amely olyan elfoglaltság, hogy valamicskét rátesz a nyugdíjra. — Géza bácsinak nem lesz gondja ezután sem — mondták a fiatalabbak. — Ügy ám. Géza. jól megvetetted a fejed alját — vélekedtek a korban hozzá közelebb állók. — Van saját házacskád. hozzá egy kis kert. A lányod orvoshoz ment felesLgül. s az unokád már a váltadig ér. Minek akkor úgy nekikeseredni? Bernáth Géza kitörölte szeméből a könnyet, mert kis híján elsírta magát, és igazat adott mindenkinek. Hetente kó'szer járt be üzemébe, félfél napra. Semmi sem változott meg körülötte. Továbbra is úgy szerették. tisztelték, mint annak előtte. Utódja egy hórihorgas fiatalember lett, akit 6 nevelt is szemeli ki erre a posztra, ő sem lett hozza másabb, sót inkább ragaszkodóbb, mint tanítvány a mestere, második apja iránt. Csak odahaza nem tudott mii kezdeni önmagávat A fáskamrában berendezett műhelyben ezt-azt fabrikált, ami kellelt a háztartásban. Tenyérnyi kiskertjében agyonkapált-gyomlált is locsolt tnindent reggelente, mire a felesége felébredt. Olykor rákapott az olvasásra, s reggeltől másnap hajnalig falta a betűket. Hanem estefelé mind többször el-elsuttyant otthonról, hogy levegőzik egyet. de mindannyiszor kapatosan tért haza. Azelőtt sem hangoskodott ilyenkor, most azonban egyre sóhajtozott az ági/ szélén. Fájlalta minden porcikáját, pedig tudta, hogy kutyabaja sincsen. Ha sejtette volna, hogy lesik minden sóhajtását, inkább néma marad. Veje, aki egy szomszédos városba ingázott nap mint nap, meri ott volt kórházi orvos, elébe állt: — Apuka, holnap átviszem a kórházba, és csinálunk egy teljes kivizsgálást. Pár nap az egész. Megbeszéltem a kollégákkal is. Ráállt a parancsnak is beillő invitálásra Bernáth Géza, és ez lett a veszte. Sose tudta, hogy cukros, most azzá vált. A gyomra mindeddig jó volt Kiderítették, hogy fekélye van. A lépé, a mája nagyobb a kelleténél, a tüdeje pedig a dohányzástól olyan, mint a gyárkémény belseje. A szive kihagyásokkal ketyeg. Lúdtalpa van. Sose vette észre. Ingadozik a vérnyomása, és zavarosan lát szemüveggel is. — Úristen! Hogyhogy még élek? — kiáltott fel a vizsgálat összegezése után. — Fiam, ez mind igaz? — kérdezte vejétől a főorvosi szobában. — Sajnos, ez mind így igaz, apuka — kacsintott össze a veje a főorvossal, de biztatóan hozzátette: — Apuka, hallgasson rám. Megvan a beutaló, és elmegy egy kicsit a füredi kórházba. — Egy kicsit, ep> kicsit — ismételgette félhangosan Géza bácsi, s nem várta meg vejét, hogy kocsival hazahozza. Kiment az állomásra és hazáig számolgatta a sok kórságot, nyavalyát, amit ráfogtak. Sejtette, hogy mindez az esti levegözések, elsuttyanások miatt van. — Hát kellett nekem anynyit sóhajtozni? — kérdezte önmagától. — Ügy látszik, igen — nevette el magát —, mert írni legalább dédelgetnek, törődnek velem. LÖDI V . RENC Börcsök Mária Groteszkek RELATIVITÁS — Siketfajdnak szép fia van — tátogat két tőkehal. — Szépnek szép. de fogyatékos: mind a két fülére hall! ÉRDEKLŐDÉS Amikor két mamasakál találkozik, s egy percre megáll, ezt a kérdést teszi fel; mondd, a tied hány decibel? VONATON — Néni, ez itt Apostag? — Bizony, jól rám tanostak. — Jaj, most látom. Baláta! — No. legalább belátta I L0-BÁNAT Bgvest hozott a kis öszvér. Jat. is'enem. Tádé — sfr a ló — hát nemcsak füled, eszed is apádé? DIVATHÍR — Idén pöttyös ruhára csíkos ujjat csinálnak udvarolgat szelíden a zebra a zsiráfnak. PROBLÉMA Anyluk — dühöng rigőpapa. botfülű a kis Habakukk. akármit fütvülök neki. csak azt hajtja: kakukk, (kakukk! SZÚ-TAN Az Ön szűja mennyit perceg? Ha nincs búja, néhány percet, de ha nagyon szomorú egész nap szól szegény szú! GYERMEKDAL Legveskedik a kis légy, férjhez akar menni. Csiga-biga gyere ki engemet elvenni! Mi ég, mi ég idekinn? Te vagv talán lázas, hogv nem látod messziről, ha valaki házas? ry | Gu iaw Zemla lengyel szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás UUStaW Zemla Budapesten, a Műcsarnokban. kiállítása Képeink a kiállításon készültek: 1. Jelzések - t. Ady Endre A munkások és parasztok gyermekeiért A felvételi előkészítő munka tapasztalatai a József Attila Tudományegyetemen Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 14-i oktatáspolitikai határozatának, valamint az MSZMP XI. kongresszusa határozatának végrehajtása során a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítésére szervezett állami és társadalmi akciók eredményessége fokozódott, a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira előkészítő munka hatékonysága növekedett. A XI. kongresszus beszámolója szerint: „A nevelők és a társadalom széles körű összefogásának eredménye, hogy a beszámolás időszakában is számottevően — kereken 49 százalékról 56 százalékra nőtt a középiskolákban tanuló munkás- és parasztgyermekek aránya. A felsőoktatásban az első évfolyamra felvettek között is emelkedett arányuk, az 1970. évi 38,5 százalékkal szemben 1974-ben 41,5 százalékra. Politikai, pedagógiai, szociális támogatásuk a jövőben is változatlanul fontos feladatunk." A párt kezdeményezése eredményesnek bizonyult, és a kitűzött feladat megoldásában igyekezett részt vállalni néhány egyetem KISZ-szervezete azzal, hogy megszervezte ..Stúdium Generalé'-nak nevezett előkészítő tanfolyamait. A mozgalom hamarosan olyan méreteket öltött, mely már meghaladta a KISZ-szervezetek erejét és lehetőségeit. Ugyanakkor a KISZ mellett más szervek (szakszervezet, tanácsok) is intenzívebben kezdtek foglalkozni a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítésével. A különböző szervek által fenntartott előkészítők között nem volt tervszerű munkamegosztás, így a rendelkozésre álló szellemi és anyagi erők felhasználása kevéssé volt hatékony. A mozgalom összefogása és tervszerűbbé tétele érdekében 1975-ben az Országos Oktatási Tanács létrehozta az ún. Felvételi Előkészítő Bizottságokat (FEB). s útmutatást adott a különböző szervek közötti munkamegosztáshoz is. E szerint a középiskolák feladata — a 125/1970. sz. MM-utasításnak megfelelően — a tanév ideje alatti tanfolyamok szervezése; a szakszervezetek feladata az általános iskolából a középiskolába való felkészítés, valamint a középiskola első két évében a műveltségbeni hátrányok leküzdésére Irányuló akciók szervezése. Az egyetemek, főiskolák feladata az évközi levelező előkészítés, és a szünidei oktatótáborok szervezése. Az 1975-ben bevezetett változtatások eredményeképpen ma minden fizikai dolgozó szülő középiskolás gyermekének lehetősége van III. és IV. osztályosként részt venni annak az egyetemnek vagy főiskolának az előkészítőjén. amelyben továbbtanulni szándékozik. Azaz a FEB rendszere kiterjed az ország valamennyi középfokú állami oktatási intézményére. A József Attila Tudományegyetem Tanácsa a közeli napokban tekintette át a felvételi előkészítő munka helyzetét, illetve feladatait Megállapította, hogy az egyetem állami és társadalmi szervezetei által sokoldalúan és igen hathatósan támogatott előkészítő tevékenység az elmúlt években kiemelkedő sikereket eredményezett, tetemesen megemelkedett a felvételt nyert munkás-paraszt fiatalok aránya. Ennek elismerése fejeződött ki abban a megtisztelő megbízás-x ban, amely szerint a bölcsészettudományi karok országos központja a szegedi egyetem lett. A FEB-ek az előkészítő munkát alapvetően kétféle, egymással összehangolt oktatási formában folytatják: a tanév ideje alatt leveleznek, a szünetekben táborokban tanfolyamszerű oktatást végeznek. A levelező oktatási formában folyó munkát néhány oktató irányításával zömében egyetemi hallgatók, ún. diáktanárok végzik. Egy-egy diáktanár általában 5—6 közéoiskolással tart kapcsolatot, tanévenként 10r-15 levelet váltanak egymással. Azok a diáktanárok. akik mind a levelezésben. mind a táborok munkájában részt vesznek, évi 400— 500 órát dolgoznak a FEB-ben. A táborokban előadások és. szemináriumok formájában folyik az oktatás. Az •rinte kizárólag egyetemi oktatók tartják, a gjakoiaa-oxat, konzultációkat pedig a diáktanárok vezetik. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy a tábor lényegesen hatékonyabb munkára ad lehetőséget, mint a levelezés. A táborokat a JATE-n a tavaszi és nyári szünetekben szervezik 1—3 hét Időtartammal, általában a levelezésben jól helytálló középiskolások részvételével. A felvételi tárgyak oktatásán kívül szakmaismertető, kulturális és sportprogramok megszervezésére is sor kerül. Az elért tudásszintet felmérő dolgozatokkal rendszeresen értékelik. Az előkészítő munka sikerének alapvető feltétele: olyan oktatási segédanyagok (feladatlaprendszerek. tantárgyi programok stb.) kimunkálása, amelyek alkalmasak a középiskolai tanulók ismereteinek elmélyítésére. kiegészítésére, a felvételi vizsgára való alapos előkészítés céljának a megvalósítására. Ilyen segédanyagokkal a megelőző időszakban egyáltalán nem rendelkeztünk. tehát valamennyi érintett szaktárgyból meg kellett kezdeni ezek kimunkálását. Az elmúlt években, döntő részben a szegedi József Attila Tudományegyetem oktatóinak közreműködésével elkészültek a feladatlaprendszerek és tantárgyi programok. A Bölcsészettudományi Kar Gyakorló levelek, illetve Mit olvassak? c. kiadványsorozata, valamint a táborok oktatási anyagát tartalmazó A FEB-táborok munkája c. kötete országos figyelmet is kiváltott. Az egyetem által közzétett programok eljutnak a középiskolákhoz is. ahol az előkészítéssel foglalkozó pedagógusok ugyancsak nagy haszonnal forgatják azokat. összességében megállapítható, hogy a felvételeket előkészítő bizottságok létrehozása helyes döntés volt, az 1975-ben kialakított munkamegosztás megfelelő. A FEB-ek rendszere a szükséges mértékben kiépült, működésük eredményeképpen széles körben és eredményesen folyik a fizikai dolgozó szülők közéoiskolás gyermekeinek egyetemi, főiskolai felvételi vizsgáira való előkészítése. Számos oktató véleménye szerint az utóbbi évtizedben a FEB-ek létrehozása volt a legfontosabb hozzájárulás felvételi rendszerünk továbbfejlesztéséhez, fogyatékosságainak legalább részbeni kiküszöböléséhez. A FEB jelentősen hozzá'árul az esélyegyenlőség megteremtéséhez. segíti az egészséges társadalmi mobilitást. A bizottságokban szabad idejük terhére, önzetlenül dolgozó oktatók és hallgatók tehát igen jelentős társadalompolitikai feladat megoldásán munkálkodnak. DR. HEGYI ANDRÁS, a Bölcsészettudományi Karc* Felvételeket Előkészítő Maetteácánafc oraágns titkán