Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 9. szám

Péntek, 1979. január 12. 3 Személy- és áruszállítás A MAV idei tervei A személy- és áruszálli- lelően állították össze, min­fcási feladatok biztonságos és denképpen ragaszkodva el­gazdaságos teljesítését. a sősorban a pályakorszerűsí­szervezettebb, egyenletesebb tési Drogramhoz, és a bizto­fuvarozást, a szolgáltatások sítóberendezések hálózatá­minőségének javítását tűzi nak bővítéséhez. Ugyanak­célul a MAV idei terve, fi- kor csökkentették az induló gyelembe véve a közieke- új beruházások számát, szű­dési munkamegosztás továb- kitették néhány állomás fej­bi szélesítését lesztési programját. A tava­A személyszállításban — Mnál valamivel kevesebb, ahol a forgalom a múlt év- csaknem 8 milliárd forint ben a tervezettnél is jobban áll a vasút rendelkezésére csökkent — a tavalyinál is az eszközállomány fejleszté­10 millióval kevesebb, kere- séhez. Az összeg nagy részét ken 300 millió utassal szá- elsősorban a tervezett 338 mólnak. Ezen belül azonban kilométer hosszúságú vá­ll százalékkal bővül a nem- Sány korszerűsítésére, az 526 zetközi utasforgalom. A bel- kitérőcserére fordítják. A földön pedig növekszik a tavalyinál több biztositóbe­hosszabb távra utazók szá- rendezést szerelnek, s több ma. Nagy gondot fordítanak mint 100 önműködő sorom­az utasok kiszolgálására, tá­jékoztatására, kényelmére, növelik a személyvonatok utazási sebességét, fokozot­tabban vigyáznak a menet­rend betartására. A vasút áruszállítási ter­ve — miután a közlekedés­politikai döntések is na­gyobb szerepet szánnak a közúti forgalomnak — a ta­valyihoz képest alig félszá­zalékos növekedést irányoz elő. Hangsúlyozva azonban, hogv a tervezett 135 millió tonnánál nagyobb igények kielégítésére is fel kell ké­szülni. Kiemelt feladat az árufuvarozás megfelelő szer­vezése, az első negyedévi előszállítások fokozása, s egész évben — ezen belül havi, heti bontásban is — az egyenletesebb ütemű te­herszállítás. A MÁV idei beruházási tervét az ötödik ötéves terv­törvény előírásainak megfe­pót állítanak fel. A vasút­állomások fejlesztésére azonban csak a korábban tervezettnél lassabb ütem­ben van lehetőség. A program szerint folyta­tódik viszont a villamosítás újabb 103 kilométeres vona­lon. Eredményeként ez év végére már Budapest—Kele­bia között is villamos vonta­tású szerelvények közleked­hetnek. Ezenkívül — az ere­deti terven felül — energia­racionalizálási hitelből meg­kezdik a Cegléd—Kiskunfél­egyháza—Kiskunhalas kö­zötti vasútvonal villamosítá­sát is. Ugyancsak folytatja a MÁV járműparkjának kor­szerűsítését. (MTI) kultúránk, nikánk Magyar-szovjet írószövetségi egyiitlmiiiiiés „A forradalmi hagyomá­nyok a Szovjetunió és Ma­gyarország irodalmában" címmel rendezik meg a ma­gyar és szovjet írók kétol­dalú alkotói eszmecseréjét az idén Budapesten a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója alkalmából. Egyebek között ezt tartalmazza a csütörtö­kön Budapesten aláírt ma­gyar—szovjet írószövetségi jegyzőkönyv. A dokumen­tumban — amelyet magvar részről Garai Gábor főtit­kár, a Szovjet írószövetség megbízásából pedig Oleg Sesztyinszkij titkár írt alá — a bővülő, gazdagodó kap­csolatok jegyében sokrétű programot fogalmaztak meg A Szovjet Írószövetség küldöttsége is részt vesz a szocialista országok irodaim; folyóiratai főszerkesztőinek tavasszal rendezendő buda­pesti tanácskozásán, amely­nek témája a pártosság, a népiség cs a realizmus lesz. Szovjet műfordítók érkeznek augusztusban a Móricz Zsig­mond születésének 100. év­fordulója alkalmából tartan­dó alkotói találkozóra. Az idén is folytatódik az immár hagyományossá vált eszme­csere a fiatal írók között. Gépek, műtrágya, növényvédő szerek Elfireielzés két évre - Tájékoztató az AGROXER-nél A mezőgazdasági nagy- zettebb lesz az ellátás a kö- hoz, vagy a tárcsákhoz) üzemeket és kisgazdaságokat vetkező években. azonban most sem tudnak A uteVa'yí er5,8éppel elegendő pótalkatrészt ad­ni. ellátó megyei kereskedelmi vállalat tegnap tartott saj- szemben 527-et hoznak for­totá jékoztatóján a vállalat ealomba idén Kalkuláció­vezetői az elmúlt ev ered- juUnál figyeiembe vették, ményeirol, s az idei eszten- hrgy 537 idejét múlt. úgy­dő terveiről tájékoztattak az nevezett nullára írt traktor újságírókat. Tekintve, hogy van a gazdaságokban. A megyenk egész mezőgazda- tájékoztató szerint a 180-as saga megérzi - és utjukon Rába-traktorból egyenlőre ml, valamennyien —, ha jól, nagyobb a kínálat, mint a rosSZU1 dolgozik az kereslet, most is eladásra AGROKER. és súlyos ko- vár 29 A kereskedelemben vetkezményei lehetnek, ha vetélytársa a T—150-es ke­valamilyen gépet alkat- rekes traktor, ebből viszont reszt vagy műtrágyát akkor előreláthatóan kevesebbet Közéletünknek természetes tartozékai a viták. Ezek a párt, a különböző társadal­mi szervezetek, az állami tes­tületek életének éppúgy alap­vető megnyilvánulásai, mint ahogyan jelen vannak a munkahelyek mindennapos gyakorlatában. Szocialista de­mokratizmus — pártdemok­rácia, tanácsi, üzemi szövet­kezeti demokrácia — elkép­zelhetetlen viták nélkül. Ezek során formálódnak ki a döntések, az elhatározások; a viták adnak módot arra, hogy az emberek gondolataikkal, tapasztalataikkal, javaslata­ikkal hozzájáruljanak a közös ügyek megoldásához. Nézetek és felfogások csap­nak össze a vitákban, ám ezek mögött emberek állnak. A vitákban „nem testetlen eszmék és gondolatok, ha­nem eleven emberek vesznek részt", ezért a viták, mint sa­játos „emberi jelenségek" is szemügyre veendők. Nem utolsósorban abból a szem­pontból, mennyire segíti vi­takultúránk és vitatechni­kánk a szocialista demokra­'izmus érdemi érvényesülé­séhez szükséges tartalom ki­bontakozását. Címkék nélkül Kezdjük egy pozitívum­mal: mai közéleti vitáinkban nem szoktuk tapasztalni a „cimkék" osztogatását. Érv feszül érv ellen, s immár ter­mészetesnek tűnik, hogy sem­miféle megbélyegző — illetve annak szánt — jelző nem húzhatja le a mérleg serpe­nyőjét egyik, vagy másik ál­láspont javára. Megszoktuk, hogy a bélyegző rásütése nem pótolhatja az érvelést, a bi­zonyítást, s ezért nem is igyekszünk igénybe venni ilyen eszközöket Közéletünk fiatalabb részt­vevői számára ez természe­tes dolog. De azok, akik ré­szesei vagy tanúi voltak ré­gebbi Idők írásos vagy szó­beli vitáinak, jól tudják, mi­féle beidegződéseket kellett levetni, amíg eljutottunk idáig. Ehhez meg kellett újulnia munkastílusunknak, a közélet légkörének, de meg kellett változniuk az objek­tív körülményeknek is, hogy ez lehetségessé váljék. Meg kell becsülnünk ezt a fejlődést, látnunk kell érté­két, és meg is kell őriznünk. Annál is inkább, mert ha maguknak a nvilvános viták­nak a folyamán, az érvek pótlására nem is kerülnek elő „címkék", de a folyosói mi­nősítésekben még jelen van­nak. (Ma ugyan — s ez is a körülmények változásával függ össze — már nem any­nyira a „revizionista" és a ..szektás", inkább a ..konfor­mista" és a ..demagóg" ellen­tétpárhaia hangzik el a leg­gyakrabban.) A i el ere ág per­sze magvarázható. Hiszen az emberi gondolkodás salátos­ságaiból fakad egv-egy úi je­lenségnek, megnyilvánulás­nak az ismert fogalmakhoz való társítása. (Az,tán. mi ta­gadás, némelvkor a minősí­tés nem is teiiesen ioiosutat­lan.) ,.Marim vélem-m vünk­ben" tehát lesz és olvkor le­het is helye a jelzőknek — a lényeges azonban itt az, hogy nyilvános fórumokon soha ne szerepeljenek bun­kóként, s soha ne helyettesít­hessék az érdemi érvelést vedélyesség valóban inkább elismerést érdemel, mintsem megrovást. A baj ott kezdő­dik, amikor az ellenvéle­mény a személyes presztízs sérelmének" tűnik, az illető a nézeteinek szóló bírálatot sa­ját személye elleni támadás­ként fogja fel, s úgy is rea­gál. A túlzott érzékenység eí­brujánzása kifejleszti a nvüt polémiától való tartózkodás reflexét, ami azután már olyankor is működésbe lép, amikor erre semmiféle ok nincs. Nehéz lenne kimutat­ni, hogy milyen mértékben, de bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy jó néhány vi­tánk csak elnevezésében az, valójában párhuzamos mono­lógok sora. Természetesen nem lenne helves vitatkozni pusztán a vita kedvéért, vagy amikor nyilvánvalóan egyet­értünk egymással. De néha olyan esetben is monológok hangzanak el, amikor lehet­ne vagy kellene vitatkozni. Az igazi presztízs nem lehet kapni, amikor ép pen szükség van rá. a ta­pasztalatok összegezésének tF f wLíZidnrirok igazodva tovább hódítanak nak a termelogazdasagok „* „„ tudnak forgalomba hozni. Az aratás gépei között napja'nk követelményéhez szempontjából is nagy a je­lentősége. a nagy teljesítményű kom­bájnok. A Szovjetunióból, az Erősödik az a tendencia a NDK"bó1 05 Lengyelország­,rí„I?!r ból ebben az évben 112 ér­vállalat tevékenysegeben, . ... „ , t„™„1A„; kezik. Jo az ellátás a cu­SJfSSSWS isi hagyma termesztőknek. a «okken a ^aszték" A szentesi zöldségkertészeknek, UlM^rgl S vagy a szegedi járás szőlő- ^^ nbvtayi*» és gyümölcstermelő gazda­ságainak szükségük van. HaTymabe takarító gépsor­ból 25-re dughagymát ve- „,„„„,. tő gépből 19-re számíthat- magasabb ., B ^ - - termést. Van elegendő fő­szerek esetében arra is számítani kell. hogy azok a gazdasá­pok kapnak elsősorban, ame­lyek garantálni tudiák a tehát kif'"etődő Francz Cusztávné köszöntése rak. borsócsóplőből há­rom. palántázóból 26. fű­szernaprikaszedő gépből 15 az ígéret. Oidonrierak szá- g mit a szőlőművelő génsor és " a szovjet gyártmányú pa­radicsomkombá in. Az is újdonság, hogy két évre előre. 1980—81-re szó­lóan szeretnének részlete­sen tájékozódni, nelvik gaz­daság. milyen gépet akar maid vásárolni. A külkeres­kedelem és a hazai gyár­tás összehangolása követeli a gondos sí őrei áfást. Cseré­be azt ígérik, még szerve; lia, mindenfele méretbe-", tavasz keletén sem leszel­Változatlanul nagy figye­lemmel fordulnak a kisgaz­daságok felé. Megszűnt hi­ánycikk lenni a háztájiban használható fejegép és az önetető-önitató is. Az alkatrészgondok vár­hatóan tovább enyhülnek, a tájékoztató szerint a téli, ta­vaszi gépjavításokat nem akadályozzák. Néhány ha­zai gyártmányú géphez (pél­dául a szervestrágyaszóró; Szenvedély és sértődés De ha megbélyegző címkék nem is fenyegetik már a köz­életi viták résztvevőit, mégis vannak a vitakedv kibonta­kozásának szubjektív akadá­lyai. Ezek közül az egyik leg­jelentősebb ma — úgv tűnik — a személyes érzékenység, vagy fogalmazzunk éleseb­ben: a sértődékenység. Nem ritkaság az a típus, amely mindenféle ellenvéleményt szinte személves sértésnek tekint, amelyben azonnal ..felmegy a pumpa", ha az övével ellenkező nézetekkel, véleménye helyességének két­ségbevonásával találkozik. Az ilyesfajta reagálás pedig nyilvánvalóan nem ösztönöz vitatkozásra, másféle véle­mény kifejtésére. A szenvedély, az elfoglalt álláspont melletti személyes elkötelezettség természetesen senkinek sem róható fel. Sen­kitől sem várható el. hogy a vitában hideg közönnyel és szenvtelenséggel kísérje néze­tei, javaslatai sorsát. A szen­Mindezek ellenére ls el­mondhatjuk: sok jó, tartal­mas, érdemi vita zajlik a köz­élet, a pártélet fórumain. S ezt kimondani egyáltalán nem valamiféle kötelező ál­dozat a „pozitív kicsengés" oltárán, hanem egyszerűen a valóság tényeinek leszögezése. S hogy ez így van, abban bizonyára közrejátszik egy, a korábban említettekkel ellen­tétes pozitív jelenség. Neve­zetesen az, hogy az utóbbi időben szaporodik azoknak a felelős vezetőknek a száma, akik nem arra büszkék, hogy kivétel nélkül mindig nekik van igazuk, hanem arra. hogy nekik lehet ellentmondani, velük lehet vitatkozni és meg is lehet őket győzni. Számuk­ra az jelenti a presztízst, hogy olyan embereket tud­nak munkatársként kiválasz­tani, olyan emberek tudnak mellettük felnőni, akik adott esetben helyesebben, jobban látnak egy-egy kérdést, mint ők. S ezt nem szégyellik, sőt, egyenesen vezetői tevékeny­ségük érdemének tekintik. Az ilyen szemlélet terjedés se biztató dolog. Több más előnye mellett. bizonyára kedvezően fog hrini vitakul­túránk és -technikánk továb­bi fejlődésére is. Gyenes László Kubai könyvek kiállítása Mintegy 1200 kötettel, több száz hanglemezzel, plakáttal, művészi repro­dukcióval mutatkozik be a kubai könyv- és képzőmű­vészet, valamint hanglemez­kiadás a Magyar Munkás­mozgalmi Múzeumban csü­törtökön megnyílt kiállítá­son. A tárlat megnyitásakor Paál Rózsa, a Kulturális Minisztérium munkatársa méltatta a bővülő magyar­kubai könyvkiadói kapcsola­tokat. (MTI) Kubai történész látogatása a tanárképző főiskolán (Fotó: Acs S. Sándor) Hetvenedik születésnapját ünnepelte január 11-én Francz Gusztávné, a Szocialista Hazáért Érdemrend és a Felszabadulásért jubileumi emlékérem tulajdonosa, a for­radalmi munkásmozgalom harcosa, a tarjáni 1. számú pártalapszervezet tagja. Ebből az alkalomból Kiszöntötte őt tegnap, csütörtökön délelőtt a városi pártbizottságon Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának tit­kára, és átadta a pártbizottság ajándékát. Francz Gusztáv­né több mint ötven éve vesz részt a munkásmozgalomban. A kubai forradalom győ­zelmének 20. évfordulója al­kalmából Szegeden megren­dezett tudományos ülésen részt vevő Carlos deí Toro kubai történészprofesszor csütörtökön látogatást tett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Marxizmus—Leni­nizmus Tanszékén. Itt dr. Fehér István tanszékvezető főiskolai tanár fogadta. A kubai vendég találko­zott a tanszék oktatóival, valamint a szegedi felsőok­tatási intézmények társtan­székeinek képviselőivel, akik részére előadást tartott a kubai forradalmat meg­előző munkásmozgalom leg­fontosabb Kérdéseiről. Az előadást követő, kö­tetlen, elvtársi beszélgetés során Carlos del Toro vá­laszolt a Marxizmus—Leni­nizmus Tanszék oktatóinak kérdéseire. Az eszmecsere után dr. Moholi Károly főigazgató fogadást adott a kubai ven­dég tiszteletére. Ezen részt vett dr. Bozzai László, az Oktatási Minisztérium Pe­dagógusképző Osztálya he­lyettes vezetője is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom