Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

Szerda, 1979. január 10. 5 w Egy kollégium végelgyengülése A JATE Bolyai Jáno« kol­légiumának lakóit 1978 ok­tóberében kiköltöztették. Az Indoklás: az épület életve­szélyessé vált. lakás céljai­ra alkalmatlan. A hallgató­kat ideiglenesen a JATE öt másik kollégiumában he­lyezték el. A gyors és kényszerű költözködés nagy visszhangot váltott ki a hall­gatók körében. Hullámai még az egyetem decemberi ifjúsági parlamentjéig sem csitultak el teljesen. Felkerestem Balog Ist­vánt. a JATE gazdasági fő­igazgatóiát és Bárdos And­rást a Bolyai Kollégium di­ákbizottságának titkárát, hogyan alakul a kiköltözte­tett hallgatók helyzete, tud­ják-e pótolná a kiesett fé­rőhelyeket. — Hogyan és mikor de­rült kl, hogv életveszélyes a kollégium? Mekkora volt a veszély? Balog István: — 1978. Júniusában a Kol­légiumi Tanács határozatot hozott a Bolvai teljes fel­újításáról. Kidolgoztuk az átalakítás ütemét. Két szo­bát zártunk volna le egy­szerre. hogy elvégezzük a berendezés és a parketta cseréiét. Augusztus táján kezdődött a munka. Nem­sokára gyanússá vált a helvzet, amikor fölbontva a födémet kiderült, hosv a ré­gi tulajdonos a parkettára rakatta a közfalat, amely így gyakorlatilag a levegőben ló­gott. Kimentem, megnéztem a födémet Salakbetonból ké­szült. a darabjait kézzel szét lehetett morzsáiul. Azonnal leállíttattam a relúiftást. műs'Bki felülvizsgál »tot kértünk, amelvet az ÉMI szakemberei el ls végeztek. Meválfápították. hogy á sa­lakbeton elvesztette tartó­szilárdságát Közben azonban telt az Idő. Szeptemberben megér­keztek a hallgatók. A ki­költözést csak hatósági en­gedély birtokában lehetett végrehajtani, amit meg ls kaptunk az I. kerületi ta­nács építési osztályától; életveszélyesnek nyilvání­tották az épületet, és el­rendelték kiürítését. Bárdos András: — Hosszabb ideje tud­ták, hogy nincs minden rendben a Bolyaival. A fel­újítás is benyúlt a tanév kezdetére, a műszeres vizs­gálat pedig később derítet­te ki, hogy gyenge a a pla­fon, életveszélyes. Egyhetes határidőt adtak a kiköltözés­re, péntektől szerdáig na­gyobb zökkenők nélkül ki­pakoltunk. A többi kollé­gium segítőkész volt, főleg íz Irinyi és a Móra, noha vem repestek a gyönyörű­ségtől, hogy odaköltöztünk. A lehetőségekhez képest fi­gyelembe vettük a kívánsá­gokat is, ki hová szeretne menni. A bolyaisok kivétel nél­kül iobb körülmények közé kerültek. Megszabadultunk az emeletes, sodronyos vas­ágyaktól. hulló belsejű több­részes afrtkmatracoktól, az új helyen mindenki heve­rőt kapott. A felúíítás mi­att lezárt szobáit lakói egy ideig a nem dohánvzó ta­nulóban laktak, bőröndben tartották a holmijukat. a fürdőszobába az udvari füg­gőfolyosói: jártak át egy hónapig. Mi nem nagyon tudtuk, hogy állnak a dolgok, az­nap reggel, amikor a min­tát vették, előtte negyed­órával szóltak, hogy fiúk, keljetek fel. bontjuk fölü­letek a plafont. Mire ki­kászálódtak az ágyból, már hullott a vakolat — Mivel magyarázható, hogy az épület állapotától függetlenül is nagy kü­lönbség volt az egyes kol­lé"iumok ellátottsága kö­zött? Balog István: — A Bolyaiban ls el­kezdtük a berendezés cse­réjét. A költözés után min­denki heverőt kapott, ki­lencven darabot vásárolt az egyetem. — Lett volna-e olyan meg­oldás. amelv — esetleg a város segítségével elkerül­hetővé tenné a jelenlegi zsú­foltságot? — A fogadó kollégiumok­ban is a kitpienítettek lak­nak a legszűkösebben. de az ő helyzetük még így is javult a korábbiakhoz ké­pest. Próbáltunk jobb meg­oldást keresni, de más in­tézmények kollégiumai is zsúfoltak. Ideiglenesen mun­kásszállás is megfelelt vol­na. de csak a peremközsé­gekben, például Kiskundo­rozsmán lett ,Tolna hely. Bárdos András: — Hová tettek volna ben­nünket. ha egyidejűleg az Irinvi Kollégiumot is élet­veszélyesnek nyilvánítják? — Továbbítva a kérdést: nem áll-e fenn hasonló ve­szély az Iriny'ben ls? Balog István: — Fönnáll. A különbség csak annyi, hogy az Irinyi­ről tudjuk, milyen állapot­ban van. A Bolyairól ko­rábban nem tudtuk, hogy salakbetonból készült. Az ötvenes években cserébe kaptuk a Tolbuhin sugárúti kollégiumért, lakásnak hasz­nálták azelőtt, a tervrajza sem volt már meg. Az Iri­nyit hat éve állandóan vizsgáljuk, ahol a tervezők meghatározzák, aládúcoltat­juk, födémet cserélünk. Előbb-utóbb annyira el­öregszik az épület, hogy ez sem használ. Reményke­dünk, hogy inkább utóbb, mint előbb. — Nem pazarlás ez. hogy évről évre újabb épület­részeket dúcoinak alá. hi­szen az állandó felújítás költségei lassanként föl­emésztik egy új kollégium órát? — De igen. Mondhatnám úgy is. ez a s*egénv em­ber pazarlása. Olcsóbb len­ne az államnak., jobb lenne az egyetemnek, ha az el­öregedett épületeket ledó­zerolnák. új épülne a he­lyükre, de a pénzügyi lehe­tőségek mindenkor határt szabnak az idényeknek. Az Irinvi épületében a legna­gyobb gondot a menza okoz­za. több ezren étkeznek ott naponta. —• Az ifjúsági parlamen­ten felvetették a hallgatók a felelősség kérdését. — Akkor is válaszoltam a hozzászólóknak. Ha egy em­ber végelgyengülésben meg­hal, felelősségre lehet-e von­ni az orvost? A Bolvai épü­lete „végelgyengülésben" szenved. Amikor ez kide­rült. azonnal intézkedtünk. A felelőst akkor kellene ke­resni. ha nem Intézkedtünk volna. — Meddig tart a Jelenle­gi zsúfoltság a befogadó kollégiumokban ? — A zsúfoltság csak vi­szonvlagos. hiszen például a Móra Kollégiumban a kitelepítettekkel sem lak­nak annyian, ahány em­berre tervezték az énül etet. Ennek ellenére találtunk megoldást, hogy kényei me­sehben helvezhessiik el a fiúkat. A József Attila és a Móra Ferenc kollégiumok szolgálati lakásait fölszaba­dítjuk, a Móra vendégszo­báit máshová költöztetjük. A minisztérium is nagyon segítőkésznek mutatkozott: a tervezettnél előbb épül fel az egyetem új kollégiuma, és nem négy-, hanem hat­száz személyes lesz majd. Tanács István Lézer a meleorolígában A Szovjetunióban a fel­hőket lézerszondák segítsé­gével kutatják; a szondák lehetővé teszik az atmoszfé­ra — különösen a felhőré­tegek — gyors vizsgálatát, az egyes rétegek erejének, összetételének és páratar­talmának meghatározását. Emellett meg tudják álla­pítani az atmoszféra por­ral és gázzal való szennye­zettségének fokát is, amit az ipari üzemek működése okoz. Új tavak a külfejtések helyén Cottbus megyében —amely a Német Demokratikus Köz­társaság legnagyobb barna­széntermelő központja ' — a teljesen kiaknázott fejté­sek helyén új tavakat léte­sítenek. Eddig mintegy száz új tó jelent meg ebben a körzetben. Az elmúlt években rend­kívül sokat tettek Cottbus­ban azért, hogy a tavakat kellőképpen kiaknázzák ön­tözésre. A tavak partján pedig kempingek, üdülők, sportlétesítmények épülnek. Létrehozásukban jelentős társadalmi munkát végez­nek a helyi ipari üzemek dolgozói is. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy újítás sorsa — Tartásdíj fizetése Egy nagyvállalat négy la­katosa olyan készüléket dol­gozott ki, amelynek felhasz­nálása anyag- és munkabér­költség-, valamint munkaki­esés-megtakarítással járt. Üjítási javaslatukat munka­adójuk elfogadta, megvalósí­totta, és eszmei díjként öt­ezer forintot ajánlott fel. Az illetők ezt keveselték, és 440 ezer forint megfizetéséért pert indítottak. Igényüket huszonkét millió forint hasz­nos eredmény két százaléká­ban állapították meg. A bírósági tárgyaláson a vállalat arra hivatkozott, hogy a javaslat viszbnylag nem új. Az első fokú bíró­ság közbenső ítéletében ezt a védekezést nem fogadta el, mert műszaki szakértői vé­lemény szerint a Javaslat, újítás, tekintettel arra, hogy viszonylag új. pénzben is ki­számítható, hasznos ered­ménnyel jár, előterjesztése nem tartozott az újítók mun­ka'köH ""Krötéléz'ettségei közé, és nem jár fogyasztói érde­ket sértő minőségromlással. Az újítók a korábbi készü­léket öt vonatkozásban to­vábbfejlesztették. Fellebbe­zésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Az újításokról szóló rendelet szerint csak azt a műszaki megoldást lehet újí­tásnak tekinteni, ami a ren­deletben felsorolt, valameny­nyi szempontnak megfelel. Eszérint a pénzben mérhető, vagy nem kiszámítható hasz­nos eredmény alapján az újí­tók részére a díjazás min­denképpen jár. Az ös;zeg ki­számításánál meg kell álla­pítani, hogy a hasznos ered­mény pénzben mérhető-e, és ennek megfelelően kell dí­jazni. — Az újítás további felté­tele a megoldás viszonylagos újdonsága — hangzik tovább az Ítélet indoklása. Ennek akkor felel meg, ha benyúj­tása előtt azzal azonos meg­oldást a vállalat még nem hasznosított, illetve ilyent nem tervezett A megoldás viszonylagos újdonságának hiányát a vállalat köteles bi­zonyítani. Ebben az esetben ez nem sikerült neki. A mű­szaki szakértő véleménye szerint az egyes elemek, amelyek az Ismert és koráb­ban alkalmazott megoldás továbbfejlesztései, a vállalat részére előnyösek, alkalma­zásuk pedig eredménnyel járt. Az újításnak is előnye, hogy csökkenti a hibalehető­séget, valamint a javítások és a cserék számát. Mind­ezek alapján a Legfelsőbb Bíróság is megállapította: a javaslat a részelemek és a -megoldások vonatkozásában újításnak tekintendő. Díjazá­sa felől az első fokú bíró­ságnak kell döntenie. * Egy időközben más tsz-be beolvadt mezőgazdasági ter­melőszövetkezet elnökét, fő­könyvelőjét és főagronómu­sát munkaadójuk sérelmére tettestársi minőségben elkö­vetett, s a társadalmi tulaj­A fröccsöntött fémplasztika jövöje A már évtizedekkel ez­előtt ismert fémfröccsöntő eljárás a Német Demokra­tikus Köztársaságban foly­tatott hosszú, és sikeres la­boratóriumi kísérletek után kedvező alkalmazási lehe­tőségeket nyer a képzőmű­vészetekben. Egy ilyen plasz­tikához a szórópisztoly csak öt százalékát használja fel annak a drága bronznak, amit az eddig klasszikus el­járással dolgozó öntödék felemésztettek. A hatéves kísérleti mun­ka bebizonyította, hogy a fröccsöntő eljárással öntött bronzplasztika semmivel sem rosszabb a réginél. Sőt, johb, kellemesebb a külseje. a finom felület nem kíván utókezelést. Az eljárás lé­nyege, hogy 3000 fokos hő­mérsékleten a negatív for­májú gipszmodellbe vé­kony. 0,1—0,3 milliméteres fémfelületet fröccsentenek. A kívánt stabilitást üveg­gyapottal érik el. Az NDK Állami Műke­reskedelmi Kamarája fel­kérte Wolf Eckardt kép­zőművészt és Kari Laudahn elektromérnököt, hogy dol­gozzék ki a technológiát a képzőművészetek számára. Az erre a célra Rostockban berendezett fröccsöntőmű­hely a jövő év elejétől hi­vatalosan is megkezdi te­vékenységét. (MTI) HÁZASSÁG I. kertUet Szeged: Dr. Magyarka Ferenc és Szász Sva Terézia, Somodi László Ernő és Néray Adrienne Lúcia, Kókal Ferenc József és Szekeres Ágnes Mária, Juhász Károly és Bíró Zsuzsanna Vilma, Dobi István és Kiss Katalin, Ara­di Zoltán Bálint és Vöő Ilona Éva, Csire Ferenc és Csirkó Ka­talin Eszter, Kokovecz Zoltán Pál és Szabó Zsuzsanna, Tóth János és Nagy Katalin Piroska, Laudisz Pál és Turla Katalin, Fehér Gyula és Tóth Ildikó, Szé­nás! Tibor Tamás és Zombori Mária, Fmta András és Brinczlik Erika. Borsi János és Szalma Erzsébet, Farkas István és Ve­res Mária, Fűz Ferenc József és Gálik Ágnes Ilona, Molnár Sándor és Lévai Márta, Kutas Zoltán és Csentericz Zsuzsa. Nagy r és Törfik Éva. fTi'-'-at Mihály .és Furák Erzsébet, Bar­fusz László és Havér Irén, Kal­már István Gergely és Csizlk Éva, riés János és Pafcai Piros­ka, Hódi Imre Sándor és Sze­repi Piroska. Mraznicza István és Raocsák Margit, Jávorka Já­nos és Kovács Erzsébet, Pokorny Gábor Alajos és Kapás Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Hódi Antal Istvánnak és Dobák Ibolyának Norbert, Vaszócsik Győzőnek és Polgár Évának Vilja Vilja Patrícia, Joó Imrének és Kolonlcs Katalinnak Imre Attila, Buka Jánosnak és Tóth Honának Mariann. Gál Ká­rolynak és Pászti Máriának Ró­bert, Zsiga Istvánnak és Szántó Magdolnának Mónika. Kiss Imre L« fosnak és Karsai Katalin Ro­záliának Ágota. Guvat József­nek és Nagy Ilonának Norbert József, Tóth Bélának és Korsós Juditnak László. Krelnlnger Já­nos Studornak és Szegi Ágnes­nek Dávid. Horváth István Ti­bornak és Kora! Ibolvénak F.dit, *T„„V Jt—1, T," _ talinnak Balázs, Papp Bélának Ptrm vi* ' o --. . zsanna, Pap Jánosnak és Francz Mártának Gábor Jtnos. Kordás Józsefnek és Koszó Emília Er­zsébetnek Zoltán. Péter-Szabó Zoltánnak és Hegedűs Ilonának Anita. Nvül Lászlónak és Eiler Évának Eva, Cztrok Andrásnak és Bárkányi Erzsébetnek Zsolt, Családi események Szűcs Antalnak és Berta Rozá­liának Attila, Csóti Lajosnak és Borsos Máriának Rita, dr. Hal­mágyi Istvánnak és dT. Vass Évának Adám István, Széloál Zoltán Jánosnak és Szabó Klá­rának Lívia Klára, Kerekes László Tamásnak és Mltyók Má­ria Magdolnának Szilvia, Motika Gábor Ottónak és Fazekas Már­tának Gábor Dániel, Barna Sán­dornak és Paragl Erzsébetnek Anikó Görbe Györgynek és B'tó Magdolna Etelkának György, Tóth József Sándornak és Csep­regl Margitnak Sándor. Tóth La­josnak és Varga Mária Irénnek László, Tóth Lajosnak és Varga Mária Irénnek Miklós, Szécsl Ferencnek és Kaoornyal Erzsé­betnek Ferenc Attila. Pataki Istvánnak és Dorogi Idának Ist­ván, Bányai Péternek és Kova­csóczy Mária Katalinnak Péter, Havas Miklósnak és Timár Ilo­nának Péter Miklós, Mészáros Andrásnak és Csákány Ildikónak Enikő. Papn István Sándornak és Halász Mária Magdolnának Katalin, Temesvári Sándor Jó­zsefnek és Simon Irénnek Attila Sándor, Czeieersmidt Ferencnek és G'llcze Rozáliának Zoltán László. Szász Mlhálvnak és Sz1*a V.—„Í1"* TV-— bert. Készei Péternek és Tabl Zsu'S^nn ínak Ba'ázs. Nával Lászlónak és Tüa Maráit Máriá­nak Lás-ló. Seller László Ferenc­nek és Tóth ridikó Mp"dolnámk Andrea. Peller Lászlónak és Tóth Ild'kó Mczdolnónnk Anett, szabó Fennec Istvánnak és Trif TCatai'nn-k Katal'n Éva °->"'ora Károlynak és Agócs Klárának •Tudit. Kálmán László Lajosnak és Sz'Iáoyt Ilonának Attila László. Szemmidel Pál Istvánnak és K.stoba Évának Eva. Szász TÓ.—.'-.„t- ÓS Aefó p'­roskának Ibolya Katalin, Jaskó Istvánnak és Danó P.vinak ibo­lya Eva nevű gyermekük szüle­tett. TTL kerület Szeged: Kurnyák Lászlónak és Vlgh Mária Mártának Karolina, Pecsenye Tibor Jánosnak és Pin­tér Erika Gyöngyinek Tibor. Rácz Istvánnak és Mészáros Ve­ronikának Richárd, Buknlcz Ist­vánnak és Tornán Gizellának Tí­mea, Jankó Gyulának és Gaz­dag Gabriellának Csaba Józseí, Tanács Györgynek és Németh Máriának György, Kirí Ferenc Mihálynak és Tóth Erzsébetnek Attila, Herche Péter Friedrich­nek és Kopasz Ágnesnek Dávid Péter, Jakab Sándornak és Ko­csis Erzsébetnek Mónika, Lajtár Lajos Györgynek és Daka Ilo­nának László Lajos, Túró Mik­lós Zoltánnak és Szűcs Katalin­nak Roland Miklós. Lantos And­rásnak és Bielik Ilonának And­rás, Szűcs Sándornak és Patak­falvi Katalinnak Miklós Sándor nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Elek Illésné Molnár Erzsébet, Sípos Sándor, Koval­cslk Károlyné. Gönczy Erzsébet, Horvát Arpádné Gondl Mária, Négyökrű Jánosné Vőneki Ju­lianna, Varga Imréné Sándor Ju­lianna, Sándor Albertné Öiott Anna, Tandari Károly. Vaál An­talné Chaloupka Erzsébet, Papp Józsefné Faragó Rózsa. Szeri Imre, Kramer Péterné Mészáros Rozália, Csór Sándorné Réger Rozália. Kiss Pálné Szilágyi Má­ria, Gulyás Károlyné' Balog Má­ria, Sándor Mátyás-né Varga Má­ria. Szalai József, Bene József. Zádori Magdolna, Kruzslicz Já­nos, Süli István, Vezendl Béla. Molnár Forencné Mátó Viktória. Sz'rblk Sándorné Krinpelz Ka­rolina. Zaknr János. Csilláé Ist­ván, Naiv Károlvné Kovács An­na, Balázs Lajosné Ugl Irén meghalt. in. kerület Szeged: Dóezi Györeyné Nagy Anna. Mezei Imre, Hódi Imre Szabó Margit, Horváth Istvánná Sávai Margit. Török István. Ko­vács Antal. Ocs György, Csűr! János. Savanya Lőr!ncné Szeke­res Erzsébet. Prelogg József Gé­záné Szőke Terézia, Tímár Má­tyásné Nyári Margit. Barna Györgyné Szabó Matild, Péter Jftnosné Korsós Júlianna. Mán­dokl IStvánné Karmazsin Eszter. Bozsó Józsefné Varsa, Rózsa, Praszlicska István fieghalt. < donban különösen nagy kárt okozó bűncselekmények miatt jogerősen elítélték, ezenkívül kártérítési felelősségüket is megállapították. Ennek alap­ján a közgyűlés nagy össze­gű kártérítés fizetésére köte­lezte őket. Ennek csökkenté­séért az illetők pert indítot­tak. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a fizetendő összeget 400 ezer forintban állapította meg, kimondva mindhármuk egye­temleges felelősségét. Mint az ítélet indoklásából kiderül, egy felvásárló vál­lalat a szövetkezettel szerző­dést kötött, s ennek — kész­let hiányában — nem tudtak eleget tenni. Ezért a tsz-nek kétszázezer forint meghiúsu­lási kötbért kellett fizetnie. Jelentős összegű kárt okoz­tak azzal is, hogy a zár­számadási mérlegben a meg­kezdett beruházások értékét a készültségi fokot megha­ladó mértékben szerepeltet­ték, és ily módon nemcsak az anyagi gondokkal küzdő szövetkezet nyereségét tün­tették fel nagyobbnak, ha­nem jogtalanul egymillió fo­rint állami támogatást is fel­vettek. Az üzelmeket azon­ban a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága me­gyei hivatalának revíziója le­leplezte, és ennek következ­tében a felvett összeget visz­sza kellett téríteni, és meg­fizetni az e miatt kirótt sú­lyos pénzbírságot is. A Legfelsőbb Bíróság dön­tésében figyelembe vette a három volt szövetkezeti ve­zető által elkövetett bűncse­lekmények súlyát, az okozott kárt, a pénzügyi fegyelem megszegését és az általuk fi­zetendő kártérítés összegét ennek megfelelően szabta kl. * Egy elvált asszony, volt férje ellen két gyermekük — az egyik általános iskolás, a I másik nagykorú, de munka­1 képtelen beteg — részéra tartásdíj fizetéséért pert in­dított. A szülők a járásbíró­ságon az apa által fizetendő összegre egyezséget kötöttek, amit a bíróság helybenha­gyott. A jogerőre emelkedett végzés ellen a legfőbb ügyésa törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bí­róság helyt adott, a döntést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hoza­talára kötelezte. — Jogszabályt sértett a járásbíróság, amikor az egyezséget mindkét peres fél jövedelmi (vagyoni) viszo­nyainak, illetve a nagykorú gyermek rászorultságának vizsgálata nélkül hagyta jó­vá — hangzik a határozat indoklása. Hivatalból be kel­lett volna szereznie nemcsak az apa, hanem a gyermeket gondozó anya jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat ls, mert csak ezek ismeratében lett volna abban a helyzetben, hogv elbírálja: az egyezség meg'elel-e a iog­szabályoknak, és a szülők méltányos érdekeinek. A bí­róság azt sem vizsgálta, hogy a nagykorú, munkakéotelen gyermeknek milyen indokolt szükségletei vannak. Mind­ezeket az új eljárásban kell tisztázni. Hajdú Endre .

Next

/
Oldalképek
Tartalom