Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

Szerda, 1979. január 10. 5 •V .f Ülést tartott a szépéi járási pártbizottság Tegnap, kedden délután ki- Jáhni László az előzetesen bővített ülést tartott az megküldött írásos előterjeszMSZMP szegedi járási bi- téshez szóbeli kiegészítést fűzottsága a járási tanácsi hi- zött. vatal tanácskozótermében. A tanácskozás vitájában Részt vett az ülésen Papái felszólalt Papái József, DuJózsef, az MSZMP Csongrád áás István, a járási tanácsi megyei bizottsága gazdaság- hivatal osztályvezetője, Grupolitikai osztályának vezető- ber János, a pusztaszeri Hétje is. Az ülésre meghívták a vezér Tsz elnöke, ár.. Papp községi pártbizottságok, párt- Elemér, a szatymazi Finnvezetőségek titkárait és szá- Magyar Barátság Tsz elnöke, mos szövetkezeti gazdaság A pártbizottság elfogaátn vezetőjét is. mind az írásos előterjesztést, Szabó Lajosnak, a járási mind pedig a hozzáfűzött kipártbizottság titkárának üd- egészítést. Ezt követően távözlő szavai után Jáhni jékoztatót adott Szabó Lajos László, a pártbizottság első a járási pártszervek múlt évi titkára tartott részletes tájé- munkájának főbb taoasztalakoztatót az MSZMP K3 tairól, majd javaslatként elő1978. december 6-i üléséről, terjesztette a pártbizottság Ezt követően került sor az 1979. évi és a végrehajtó bielső napirendre, amely tar- zottság ez év első félévi talmazta a múrt évi gazda- munkatervét. Mind a tájéságpolitikai állásfoglalás vég- koztatót, mind pedig a jarehajtását és az 1979-es gaz- vaslatot a pártbizottság elöaságpolitikai irányelveket, fogaáta. Fejlődő Kazincbarcika Az ország településhálózatfejlesztési terve szerint középfokú központtá fejlődik Kazincbarcika, s így amellett, hogy távlatban lakosainak száma megkétszereződik, borsod megye jelentős körzetének ellátásáról is gondoskodnia kell. A település jelenlegi rendezési terve azonban már nem felel meg ezeknek a magasabb szintű ellátási követelményeknek. Ezért a városi tanács a Borsod megyei Tanáccsal és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal közösen pályázatot írt ki a kazincbarcikai városközpont beépítésének megtervezésére. Kisebb dombon, tehát hangsúlyozott; helyen jelölték ki a városközpont építési területét. (MTI) rókusi végállomásnál tisztítják a váltúbcr en dezéseit villamosvágányok Az utakról jelentjük Fennakadás a közlekedésben Páratlan fa&ybutiám Európában Űj év első napja nagy fordulatot hozott az időjárásban. Szegeden délben még plusz 10 fokos hőmérséklet volt. délutánra már minusz 5 fokra süllyedt a hőmérő higanyszála. A Szegedi Meteorológiai Állomástól kapott információ szerint éjfélre már 19 Celsius-fokra növekedett a hőmérsékletkülönbség, éjfélkor maid mínusz 12 Celsius-fokot mértek. Szeged térségébe a délutáni órákban érkezett meg a szél, este nyolckor a széllökések elérték a 10G kilométeres óránkénti sebességet. A havazás hajnali 4 órakor kezdődött, reggelre 2 centiméteres hótakaró borította a várost és környékét. A KPM Közúti Igazgatósága hóügyeletétől tegnap kapott információ szerint kedden „bevetették" a sóSzóró gépeket, erőiket a jegesedés, a síkossá'' megakadályozására fordították. A sóval vegyített homokkal élőször a főúthálózatot szórták le, majd áttértek a fontosabb összekötő utakra. A hóekéket akkor indítják útnak, amikor a hóréteg vastagsága eléri az 5 centimétert. A rendkívüli hideg, a havazás nem érte fölkészületlenül a Városgazdálkodási Vállalat hóügyeletét sem. Tegnap reggeltől — a téli felkészülési terv első fokozatának megfelelően — két Skoda és nyolc ZIL-típusú gépkocsi járta a város útjait. A Skodák magnéziumklorid oldattal, a ZIL-ek tiszta só és homok keverékével szórták be az utakat. Elsősorban a főbb közlekedési útvonalak, az autóbuszok nyomvonalának mentesítésén dolgoztak. A közúti híd. az Izabella-híd. a Széchenyi tér, a közvetlen zett meg, a Pécsről induló leállt a közlekedés. Huszonbelváros útjainak sózásával járat a Dunántúlon árokba hatan megfagytak. Sajnos az már a reggeli órákban vé- csúszott; a balesetben sze- erős fagy halálos áldozatogeztek. A gyalogjárdák jege- rencsére senki nem sérült kat követelt hazánkban is. sedését kistraktorok segítsé- meg. A Komárom megyei Bajnán gével igyekeztek gátolni, a A Szegedi Közlekedési Kovács László 36 éves, kijelölt gyalogátkelőhelyeket Vállalat villamosai kisebb- Unyon Molnár András 60 kézi erővel tisztították meg nagyobb késéssel közieked- éves és Csonokon Szőke a hótól, tették biztonságos- tek. A reggeli órákban — Sándor 56 éves helyi lakosá. befagyás miatt — összetör- sokat kedden hajnalban, ilA hideg nagy gondot oko- ládtak a járatok az l-es vo- letve reggel holtan találták zott az autóbuszközlekedés- nalon. Amint elmondták, rég az utcán. A vizsgálat eddiben A Volán 10 számú Vál- »em volt arra példa, hogy gi megállapítása szerint Ialattól kapott információ az áramszedők is befagyja- rosszullét és a kemény hiszerint tegnap reggel 7 nak, ezúttal ez is gondot deg együttesen okozta mindóráig 100 helyi járat maradt okozott. A közlekedés zavar- hármójuk halálát. Baranya ki úgyszólván minden vo- talansága érdekében nagy megyében Tamás Béla pécsi Somogyi Károlyné felvételei A befagyott autóbuszok indítása sok gondot adott a Volán Bakay Nándor utcai központjában nalon fennakadás volt öt- erővel dolgoztak a váltók akos ven autóbuszt voltak kény- tisztításán, ellenőrizték a lett. telenek nélkülözni, a jármű- kapcsolószekrényeket mmmm vek egy része olyannyira • befagyott, hogy el sem tu- Kegyetlen hóviharokkal, dott indulni, több autóbusz- jeges sarki széllel folytatónál menet közben mondta dik a páratlan fagyhullám fel működését az akkumulá- Európa legtöbb országában tor. Megerősített műszaki és Észak-Amerikában. Az szolgálattal igyekeztek — időjárás következtében sok Igyekeznek — a gondokon országban járhatatlanná válsegíteni. A távolsági járatok tak az utak, fennakadások közül — a hóakadályok mi- keletkeztek az energiaszolött — néhány késve érke- gáltatásban, szinte teljesen is a hideg áldozata Több kell a jóindulatnál A' közvélemény ma már nemcsak á nemzetközi sportteljesítményekre sikerekre, kudarcokra — fisyel, hanem arra is, hogy hói helyezkedik el egy-egy termék, vállalat, iparág, az egész népgazdaság a világranglistán, miként alakulnak munkánk külgazdasági fettételei. Nem a látványos sikerek sorozata tanított meg erre, hanem egy kedvezőtlen körülmény: a nemzetközi cserearányok robbanásszerű változása,' amely mintegy 20 százalékkal devalválta a magyar munka külpiaci értékét, s egyebek közt a gazdasági egyensúly megbomlására, eladósodásra vezetett. Az ország rendszeres külgazdasági vesztesége évente nem kevesebb, mint amennyit összesen lakás- és szociális építkezésre, ruházkodásra költünk. A tetemes kár közvetlenül vagy közvetve mindenkit érint, megszüntetése valamennyiünk közös feladata. Helytállásunk a nem éppen könnyű nemzetközi versenyterepen, mondhatjuk, nemzeti ügy, társadalmi érdek. A nemzetközi gazdasági verseny eredménye éppen olyan egyértelműen mérhető, mint a sportküzdclmeké. Igaz, a teljesítmények nem centiméterekben, másodpercekben, gólokban fejeződnek ki, hanem rubelben, dollárban, forintban, milliárdokban. A versenybíróság helyett pedig a vevő dönt, megmondja: számára ez vagy az a termék ennyit és ennyit ér. A konkurrens világcégek egymásra licitálva — nem mindig sportszerű eszközökkel — versenyeznek a vevő megszerzéséért, annak pénzéért, a nagyobb haszonért. S a piaci értékítélet komplex módon tükrözi a minőségről, a korszerűségről, a piacon szerzett tekintélyről, a szállítási határidőről, a hitelfeltétélről stb. kialakult összképet. A sportteljesítmény az elitnek küzdelem, a közönségnek látvány, izgalom, szórakozás. A gazdaság ezzel szemben elsősorban nem az egyszeri, kiugró csúcsokat, hanem az ismétlődő sikereket honorálja Az egész kollektíva hozzáértését, küzdőképességét, kitartását, „csúcsformáját". Olyan „tömegsport" ez, amelyet a praktikus haszon és nem a látványosság, a pillanat feszült izgalma jellemez. Vagyis a nemzetközi verseny tömeges vállalására van szükség. A nagyobb erőfeszítések és a szigorúbb követelmények puszta ismétlésével nem jutunk messzire. A hatékonyság fokozásának, a termelési szerkezet fejlesztésének jelsíavát kell mindenütt helyileg, (estre szabott feladatokban konkretizálni. Ehhez már széles körben megkezdték a különböző iparágak, vállalatok, termékcsoportok jelenlegi helyzetének és a jövőbeni fejlesztésének alapját képező felmérő, elemző munkát. Ez az országos méretű és politikai jelentőségű műszakigazdasági kezdeményezés megérdemli a nagyobb nyilvánosságot, A vállalatoknál most összegyűjtik valamennyi témába vágó információt, ami a szakemberek „fejében", a társszervezeteknél, a statisztikában, a publikációkban fellelhető. Nagyon fontos az alkotó légkör, a tárgyilagosság az információk számba vételénél, rendszerezésénél. Fontos továbbá, hogy minél több tapasztalt szakembert vonjanak be ebbe a munkába. A lényeg persze mégis csak az: megismerik, mit kezdjenek az adott termékkel? Sorozatnagysága, műszaki-minőségi színvonala, gyártási idő- és költségigénye mennyire marad el a nemzetközi élvonaltól? Mennyi időt, pénzt, eszközt kíván a felzárkózás, milyen a piaci kilátás stb. A kérdések újabb kérdést szülnek. Tárgyilagos lehet-e mindig a vállalat? Ké-% pes-r. felelősséggel kimondani egy termék halálos ítéletét? A tapasztalatoK szerint népgazdaságilag jelentős téma estén, 180 fokos fordulatra az érdekelt szervezet maga nem képes, kormányzati állásfoglalás szükséges. A kombájn- és a traktorgyártás megszüntetése példa rá, hogy a logikus központi döntést is csak új vezető és új szervezeti felállásban tudta végrehajtani. Vagyis a belső ellenállást mindenkor csak hatásos külső kényszerítő erő képes legyőzni. Kivételes esetekben központi döntések és intézkedések is kellenek. Többnyire elég azonban a gazdasági nyomás, a jó szabályozás. Feltéve, hogy szakítunk az eddigi gyakorlattal, s a szigorú követelmények a jövőben nem képezhetik alku tárgyát. Miután pontosan tudjuk, hol vagyunk és hová tartunk, következhet az erők felosztása, a feladatok lebontása, a belső munkamegosztásban, a szervezettségben rejlő lehetőségek hasznosítása. Az ösztönzésben tapasztalható egyenlősdi elleni harc a tennivalók, a felelősség differenciálásával kezdődik. A kiugró teljesítményekhez, a középszerűség visszaszorításához kapjanak bizalmat, bátorítást, felhatalmazást a többre képes emberek és kollektívák. A verseny — akár kis kollektívákban, akár nemzetközi méretekben — csak így törhet ki az érdektelenség szorításából, és válhat spontán, erőtlen próbálkozásból tudatos mozgalommá. Társadalmunk, gazdaságunk talán legnagyobb visszahúzó ereje a középszerűség. A kényelem, a maradiság ,a tehetetlenség e közös megjelenési formája lefojtja az újító, kezdeményező és vállalkozókészséget, visszattartja a kiugró teljesítményeket és fékezi az általános színvonal emelkedését. Olyan szemléletbeli torzulással van dolgunk, amelynek egyik leghatásosabb ellenszere a differenciált ösztönzés. Az 1979. évi népgazdasági terv egyszázalékos reálbérnövekedést irányoz elő. Pusztán ez nem tesz lehetővé mindenütt erőteljes anyagi ösztönzést. Azzal is számoljunk, hogy az idén sok család életszínvonala stagnálni, egy szűkebb köré némileg csökkenni fog. Mégis nagyon fontos, hogy minden üzemben, műhelyben, brigádban a béremelést ne a növekvő fogyasztói árak ellentételezéseként kezeljék, hanem a nagyobb teljesítmény, a jobb munka ösztönzésére fordítsák. Ezt teszi egyébként a terv is: hatékonyságtól függően differenciál. Lesznek olyan vállalatok, ahol 7, és lesznek olyanok is, ahol csak 3 százalékkal emelkedhet a névleges bérszínvonal az 1979-es esztendőben. S

a jóindulatnál, az igyekezetnél minden szinten és valamennyi poszton többre van szükség. Tudatos erőfeszítésekre, céljaink elérését szolgáló kezdeményezésekre, vállalkozásokra, tevékenységünk szüntelen megújítására. Olyah bővített újratermelésre, amelyra nem a ruiinelenjek puszta megismétlés*} jellemző, hanem amelyben kifejeződik szocialista rendszerünk magasabbrendűsége, a kisebb-nagyobb kollektívák, az egyének mind magasabb S2intű önmegvalósítása. Az ilyen öntevékeny, cselekvőkész, alkotó légkör kibontakozását tegye lehetővé és ösztönözze minden irányító és vezető, s az ehhez szükséges politikai, tudati feltételek megteremtésén munkálkodjanak a párt- és a társadalmi szervezetek, , KOVÁCS JÖZSEF Ormánságban. A magyar szőnyegeket különösen a skandináv országokban kedvelik, njrok. Küldöttségünk kubai látogatásai A Kubai Kommunista lója alkalmából rendePárt Központi Bizottságá- zett ünnepségeken, ellátónak, a Kubai Államtanács- gatott a Havannától mintegy nak és a Minisztertanácsnak 60 kilométerre levő „Valle meghívására Biszku Bélá- JJJf állattenyésztő nak. az MSZMP Politikai Bi- A delegáció ezután megzottsága tagjanak vezetésé- tekintette a fővárostól ötvel magyar párt- és álla- ven kilométerre található mi küldöttség tartózkodik „Caribe" műhold és távKubában. A küldöttség, közlési állomást, amely a amely részt vesz a kubai magyarországi Tarjándörögforradalom győzelmének és dön lev° állomáshoz hasona Kubai Köztársaság meg- lóan a szovjet „Molnyija" í alakításának 20. évfordu- távközlési rendszer tagja^m—mmm^Kmmmmmi^^m^^^—, ként biztosítja a SZOCialiSta országok közötti televíziós, rádiós és telefonösszeköttetést. A küldöttség részt vett az évfordulók tiszteletére nyílt fénykép- és tablókiállítás megnyitóján a havannai „Pabellon de Cuba"kiáUitócsarnokbao. Szőnyeg az Ormánságból Évszázados hagyománya Tavaly 44 ezer négyzetmévan a szőnyegszövésnek az ter padló_ és faliszőnyeget szőttek az ormánsági asszorekonstrukciója Befejezéséhez közeledik a Kab-hegyi tv-állomás rekonstrukciója. A nagyszabású munkálatok még 1974-ben kezdődtek. Elsőként három darab tíz kilowattos URHadóberendezést szerettek fel, így az egész Dunántúlon kifogástalanul vehető a Kossuth. a Petőfi rádió és a harmadik műsor adása. A rekonstrukció második szakaszában készült el az úi húsz kilowattos tv-adó, amely az első programot sugározza. Tavaly szeptemberben kezdték az új negyven kilowattos tv-adó szerelését, amely a második program műsorait sugározza. Az adóberendezést a japán NEC-cég szállította, míg az antennaszerkezet NSZK-beli konstrukció. A műszaki átvételek folynak, a próbaadások az év elején kezdődnek.