Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

Vasárnap, 1979. január 28, Idegenforgalom Kerekasztal-beszélgetés az utazási irodákról Sokakat foglalkoztató téma: az Idegenforgalom. Hazánkat az el­múlt évben 16 millió turista ke­reste fel. Közülük sokan csak át­utazók voltak, egy-két éjszakát töltöttek Magyarorszagon, mégis hfrét vitték szolgáltatásunk szín­vonalának, Ízelítőt kaptak látni­valóink kínálatából. Több mint 5 millió magyar állampolgár járt külföldön 1978-ban, részben egyé­nileg, részben utazási iroda ven­dégeként. Utazásról hazatérők, utazást tervezők, hazai és külföldi turis­ták érzik, tapasztalják az idegen­forgalommal kapcsolatos gond­jainkat, problémáinkat. Napi té­ma, ezért a Központi Sajtószolgá­lat szerkesztősége meghívta a legnagyobb utazós! irodák képvi­selőit, hogy együtt beszélgessünk idegenforgalmunkról. A kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői: Meszlényi Géza, a Volántourist igazgatója, Felsen Tamás, a Budapest Tourist igaz­gatóhelyettese, Aranyossy Imre beutazási főosztályvezető, az IBUSZ, Kiss Sándor osztályveze­tő, a Cooptourtst, Darvas Judit referens, a MALÉV Airtours, és Rezsnák Miklós propagandaosz­tály-vezető, az Expressz képvise­letében. Szerkesztőségünket Vas­cári Ferenc és Kádár Márta képviselte: Központi Sajtószolgálat: — Idegenforgalmi holtszezon­ban vagyunk. Télen, kora tavasz­szal az emberek kevesebbet utaz­nak, üdülnek. Ilyenkor tehát könnyebb szálláshelyet biztosíta­ni, könnyebb programot szervez­ni. Mit tesznek az utazási irodák a szezon széthúzásáért, mit aján­lanak a hazai és külföldi turiz­mus keretében a magyar utasok­nak? Aranyossy Imre: — Az IBUSZ már februárban, márciusban indít országjáró túrd- . kat A „Tájak—korok—múzeumok" rendezvény jegyében többnapos utakat, ahol az utasok múzeu­mokat, műemlékeket, várakat, történelmi emlékhelyeket tekint­hetnek meg. Ugyancsak télen ls szervezzük egynapos városláto­gató túráinkat, vártúráinkat — a kirándulás színhelyére vonattal érkeznek turistáink. „Természeti értékeink nyomában" ctmet vise­lő útjaink arborétumokba, bota­nikus kertekbe vezetnek, szerve­zünk kirándulást népi, kulturális eseményekre, vagy a busójárásra, téltemetésre. Lesz tanácsköztársa­sági emléktúránk, és ínyencek­nek való kirándulás, s olyan 2-3 napos túrák ls, amelyek a szom­szédos szocialista országok egy­egy városát, tájegységét érintik. Felsen Tamás: — A Budapest Tourist két éve lépett szorosabb kapcsolatba a megyei idegenforgalmi hivatalok­kal. Ezekben az Irodákban ls áru­sítják programjainkat, s a megyei ajánlatokra a Budanest Tourist is szervez utakat. Téli kínálataink közül a sportprogramokat és a té­li üdüléseket emelném kl. Sítan­folyamokat szervezünk december­től március elejéig Nngyhldeghe­gyen, Bánkúton — több helyen az Alacsony- és a Magas-Tátrá­ban. Csehszlovákiában, Lengyel­országban, a szlovák síparadi­csomban. Üdülésre, kirándulásra a Mátrát, Bükkszentkeresztet, Hajdúszoboszlót, Harkányt, Pará­dot ajánljuk belföldön. Kiss Sándor: — A Cooptourist téli kínálatá­ban már minden elkelt, népsze­rűek voltak a karácsonyi, szil­veszteri ajánlataink. A belföldi útjainkat megyénként külön-kü­lön szerveztük, s minden megyé­nek összeállítottunk önálló prog­ramfüzetet. Ezeket összesítve is kiadjuk. Harkányban az idén kezdtük meg a téli üdültetést. A legismertebb gyógyüdülőhelyeken állandó szálláshelyeink vannak, ezekre a helyekre tehát egész év­ben tudunk üdüléseket, kirándu­lásokat szervezni. Külföldi prog­ramjaink összeállításánál a szö­vetkezeti. szakmai utakat része­sítjük előnyben. Meszlényi Géza: — A Volántourist 30 belföldi programot kínál az utasoknak. Karácsonyra, szilveszterre Lenin­grádba, Garmisch Partenkirchen­be. a jugoszláv Alpokba, a Szlo­vák-Tátrába — síelési lehetőség­gel szinesitett utakat. Valameny­nyl elkelt. Darvas Judit: — A MALÉV Airtours profil­jának megfelelően magyar utaso­kat csak külföldre utaztat. Kora tavaszi ajánlataink között szere­pelnek a háromnapos citytúrák — Párizsba, Athénbe, Londonba, Isztambulba, Rómába, Szófiába, Varsóba. Üdülő- és sítúrát szer­veztünk februárra és márciusra a bulgáriai Maliovicára. i Rezsnák Miklós: — Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, mint a neve is mu­tatja, a fiatalok utaztatásával foglalkozik. Az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatásával most szervezzük a dolgozó fiata­lok — elsősorban a mezőgazda­ságban dolgozók — üdültetését Budapesten, Kőszegen. Egerben. Az egyhetes tavaszi üdülés rész­vételi díja teljes ellátással 250 forint! Téli sftanfolyamokat, kul­turális programmal kiegészítve, Királyréten és a Szlovák-Tátrá­ban indítunk. Az „Aranyjelvé­nyesek az olimpiára" tömegsport­akció országos próbái januárban kezdődnek. 5 sportág szervezésé­ben, lebonyolításában is részt vál­lal az Express. S most alakítjuk kl sportturlsztlkai elképzelésein­ket is, amelyekhez az Edzett Ifjú­ságért mozgalom ad keretet. Ta­vasszal külön gondot jelent, hogy a középiskolák mind egy időben — a tavaszi szünetben — akarnak kirándulni, országot jár­ni. Ehhez pedig sem elég autó­busz, sem szálláshely nincs az or­szágban. Valahogy oda kellene hatni, hogy az iskolai kirándulá­sok Időoontia széthúzódjon, ne minden iskola a tavaszi szünetre tervezzen kirándulásokat. Meszlényi Géza: — A Volán felajánlotta, hogy azok az iskolák, amelyek nem a tavas"! szünetet használták fel iskolai kirándulásokra, 50 száza­lékos utazás kedvezményt kap­nak. Központi Sajtószolgálat: — Nemrégiben hatályba lépett egv törvénv, amelv az idegenfor­galmi irodák felelősségét és kár­térítési kötelezettségét szabályoz­SIRALYOK A TÉLI BALATONI FÉNYBEN za. Az Önök Irodáiban azóta ho­gyan alakultak a panaszügyek? Felsen Tamás: — A törvény — nagyon helye­sen — az idegenforgalom terüle­tén is a fogyasztói érdekvédelmet szolgálja. Most az utasok ugyan tisztában vannak jogaikkal, de nem ismerik az utazási irodák fe­lelősségét. Mert például van egy olyan kitétel, hogy amennyiben az utazási iroda a legnagyobb gondossággal jár el az előkészí­tés szakaszában, és ezt dokumen­tálni tudja, akkor már a felelős­sége csökken. Központi Sajtószolgálat: — Az utast nem az érdekli, a magyar iroda, vagy a partneriro­da a felelős-e az elrontott utazá­sáért, nyaralásáért. A befizetett pénzéért bizonyos szolgáltatáso­kat vér. Felsen Tamás: — Világos, ha én vagyok az utas, nem örülök, ha lemegyek Jugoszláviába, és az első osztá­lyú szálloda helyett fizetővendég­szolgálatot kapok. És amikor azt mondta — nagyon helyesen — kívülállóként, hogy az utast nem érdekli, hogy ez a partneriroda hibája, mást nem tehetünk, de beszélnünk kell róla. 1978-ban a panaszok zöme joguszláv és bol­gár vonatkozású volt, ezekben az országokban egyszerűen — hely­telenül — túltöltötték a szállodá­kat. A magyar utazás! Irodák fele­lősségének felvetése jogos, és er­re szükség is volt. Változatlanul a legnagyobb gondosságra kell törekedni. Nem vitatom azt, hogy az elrontott szabadságért nem tudunk kárpótlást nyújtani, de Magyarországon még nincs olyan joggyakorlat, amely szerint erköl­csi kártérítés jár azért, mert az utasnak idegeskednie kellett, és a megemlített példa szerint az az idegeskedés 8500 forintjába ke­rült Rezsnák Miklós: — Az utaspanaszok kivizsgálá­sával, orvoslásával nálunk az el­lenőrzési osztály foglalkozik, s ha jogos, visszatérítünk az utasnak, csoportnak. KISZ-szervezetnek. A panaszügyekben sok esetben a külföldi partnereink a hibásak. Sajnos, a rosszul sikerült út híre nagyon gyorsan elterjed. Szigorú intézkedéseket tettünk saját ap­parátusunkon belül, de nem tu­dunk mindenkinek a bőrébe búj­ni, és nem tudjuk mindenkibe beoltani a szakma szeretetét, ér­dekességét, izgalmát! Meszlényi Géza: — Azt soha nem mondtuk, hogy egyáltalán nincs panasz, és hogy a jövőben úgy tüdunk dolgozni, hogy panaszlevél egyáltalán ne érkezzék. De a panaszok száma elenyészően kis százalék az utak­hoz viszonyítva. S ha a panaszok minőségét nézem, akkor is óriási különbségek vannak. Akad, aki azt kifogásolja, hogy a szállóban az északi szárnyon kapott szobát és nem a délin. Természetesen nem mindegy, hogy az ügyfél hogyan jön haza egy útról, és hogyan áll ismét munkába I Nyugodtan merem ál­lítani: ez politikai kérdés! Ezt igyekszünk is munkánkban fi­gyelembe venni. Amikor az ide­genvezető külföldről hazajön, je­lentést készít arról, hogy az ígért szolgáltatást kapták-e vagy sem. Ha nem. kötelesek vagyunk ab­bán a pillanatban reagálni. S ha indokolt, igyekszünk megtéríteni az utas kárát. Egyáltalán nem kevés az az összeg, amelyet az elmúlt szezonban visszafizettünk. De vannak nehéz esetek is. El­ment például Görögországba egy csoportunk. Amikor visszajöttek, két panaszos és nyolc dicsérő le­velet kaptam. Akkor most mi az igazság?­Aranyossy Imre: — Az utazási irodák általában már a rendelet megielenése előtt is — ha az utas panaszkodott, s ha panasza indokolt volt — fi­zettek. Ám most sokszor olyan dolgokért teszik felelőssé az uta­zási irodát, amikért egyszerűen nem kénes fe'e'ni. Mert az a ma­gva'- ál'amnolgár. aki fe'.ve-zi a devizakeretét é« a zsebébe teszi a dínárcsekket. elindul Juco?ztávlá­ba. és az egész tengerparton nem talál szobát, hanem csak 50 kilo­méterre, kihez mehet panaszra? Senkihez. Elkölti a pénzét, aztán visszajön és mérgelődik. Az uta­zási iroda nem tehet arról, hogy Meszlényi Géza, Felsen Tamás, Aranyossy Imre Kiss Sándor, Darvas Judit, Rezsnák Miklós a külföldi partner időközben el­cseréli a szálláshelyet. Visszaad­juk az utasnak a pénzét. De az utazási iroda nem tud többet visszaadni, mint amennyit az ügyfél befizetett. Persze az uta­sok nem érik be a teljes összeg­gel, olykor azt követelik, fizes­sünk átlagkeresetet, szabadság­pénzt stb. Nálunk, az IBUSZ­nál csak ezrelékben lehet mérni a panaszokat, és akkor még nem is mondtuk, hogy jogosan-e vagy sem. Ugyanis a panaszoknak nagyon nagy része teljesen jog­talan. Mert arról, hogy a menet­rendben jelzett Időpontra a légi­társaság nem tud gépet adni és csúszik a program, miért felel­jen az utazási iroda? Ez az utas rizikója. Ha valaki elutazik nyolc napra és fizet 12 ezer forintot, 1500 forintba kerül egy napja, s ha egy napot a repülőtéren tölt, az 1500 forint. Ha mi rontottuk el a dolgot, ám fizessünk, de ha nem, akkor milyen alapon fizes­sünk? Központi Sajtószolgálat: — Beszéljünk az Önök szol­gáltatásának egyik kulcsszereplő­jéről, az idegenvezetőkről. Hoz­zájárulhat egy-egy űt sikeréhez, jó hangulatához. Az utas az ide­genvezető és az irodai pultnál ülő informátor közvetítésével ke­rül kapcsolatba az utazási irodá­val. Ha kedvesen, udvariasan tá­jékoztatják, ha kezébe nyomják az iroda programfüzeteit, — szí­vesebben, jobb kedvvel indul út­nak. De udvarias informátorból, propagandafüzetből és jól tájé­kozott, képzett idegenvezetőből meglehetősen kevés van! Felsen Tamás: — Egvre több idegenvezetőre van Szükség. és ezért egyre Job­ban felhígul az idegenvezetői gárda. Vizsgaidőszakban és szep­temberben örülünk, ha találunk valakit, aki elvállalja a csoport vezetését. Ez nem Jelenti azt, hogy az utazási irodák nem kö­vetnek el mindent a metodiká­ban, a továbbképzésben, a vizs­gáztatásban, az intenzív nyelv­tanfolyamok szervezésében, de ettől még nem feltétlenül lavul az idegenvezetői gárda. Változat­lanul az a törekvésünk, hogy az idegenvezetők nagy része meg­feleljen a követelményeknek. A propagandafüzet mindig ke­vés lesz, mert aki utazni szeret­ne. az összeszedi az. összes uta­zási iroda összes országra vonat­kozó propagandafüzeteit. Szerin­tem a jövő előbb-utóbb azt hoz­za magával, hogy nem ilyen szép vastag, fotókkal teli kiadványo­kat fogunk megjelentetni, mint most. És, aki Csehszlovákiába akar utazni, kap egv Csehszlová­kiára vonatkozó tá'ékoztatót. Mi­ért aduink neki oda olyan füze­tet. amelvhen az is benne van. hngvan lehet Sianrolországba utazni, amikor egv ilyen Tipa­gandafüzet 25 forintba kerül? Rezsnák Miklós: — A kívülállók esetleg tény­leg úgv látiák. hogv kevés a pro­pagandaanyag. Szerintünk kevés is, meg sok is! Sok azért., mert a kilenc- utazási iroda évente kö­rülbelül 180 millió forintot költ propagandára. Ugyanakkor kevés a propagan­da azért, mert lehet, hogy a Bu­dapest Tourist vagy az Express kevés füzetet ad ki, viszont ugyanazt a térképet kiadja az IBUSZ, az Express, a Cooptourist stb, valamint az Országos Ide­genforgalmi Hivatal ls. és még mindig nincs a határátkelő he­lyeken elegendő Információ. Az Expressnél az a szabály, hogyha valaki nálunk akar dol­gozni, három hónapon belül le kell tennie az alapvető szakvizs­gát, hogy az idegenforgalomban dolgozhasson. Ha sikeresen vizs­gázik, akkor alkalmazzuk, de az illető ettől még nem lesz hivatá­sos „idegenforradalmár"! Ehhez is éppen olyan szív, szenvedély, ész és akarat kell, — és még mil­lió jelzőt mondhatnék —, mint bármely más hivatáshoz. Aranyossy Imre: — Elhangzott itt, hogy nagyon kevés az idegenvezetőnk. De az utasok joggal vetik fel, hogy ne­kik mégiscsak jó, képzett kísérő kell. Valamennyi idegenforgalmi vállalat képez idegenvezetőket, azonban idegenvezetőnek lenni főfoglalkozásban nem kifizetődő dolog. A kívánalmak vele szem­ben: politikailag legyen magas képzettségű, legyen diplomatája a Magyar Népköztársaságnak a külföldiek előtt külföldön és bel­földön. Szakmailag legyen kiváló­an képzett, legalább két nyelvet beszéljen stb. Viszont, ha valaki ilyen kitűnő képesítésű, akkor az általában nem megy idegenveze­tőnek, hiszen másutt ls tíz kö­römmel kapnak utána. Ezért nin­csenek idegenvezetők. A követel­mények magasak, az anyagi do­táció viszont ennek nem megfe­lelő. És amellett a fárasztó uta­zások, az állandó vándorélet Meszlényi Géza: — Feladataink állandóan növe­kednek, és nyugodtan merem ál­lítani, hogy ebben az országban az idegenforgalom munkatársai az átlag felett dolgoznak. Itt idény van, és ha csoport jön, ak­kor este 10-kor is ott kell lenni a repülőtéren, vagy ha reggel 8 órakor 500 ember áll sorban a pénzváltó helyen, akkor az ide­genforgalmi dolgozóknak is ott kell lenniük. De honnan vegyünk kádereket? Magyarországon nincs idegenfor­galmi szakmunkásképzés. A Ven­déglátóipari Főiskola az egyetlen hely, ahonnan a számunkra is képeznek kádereket * Az idegenforgalom sokágú szol­gáltatás. s mint beszélgetésünk résztvevői hangsúlyozták, politi­kai tényező is. Hiszen nem mind­egy, milyen színvonalú szolgálta­tásban részesítjük a hazánkban járó külföldieket, mit mutatunk meg nekik országunkból, mire hívjuk fel figyelmüket — milyen hírünket viszik szét a világba. A beszélgetés bepillantást en­gedett egv fontos népgazdasági ág. ezen belül az utazási irodák terveibe, mindennapos gondjai­ba. Idegenforgalmunk eredmé­nyei. számos síkeres kezdeménye­zése mellett még sok a finomítani, javítani való. s ez az utazási Iro­dákra is nagyobb feladatokat ró. 1979 ért prog-am'ukban a minő­ségi követelményeken, a kultu­ráltabb szolgáltatáson lesz a fő­hangsúly, melynek az összehan­golt munka, a jó szervezés az alapja. Mindez elengedhetetlen a hazai és a külföldön kivívott jó hírnév megőrzéséhez, növeléséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom