Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

Csufortqk, 1979. január 4. Befejeződtek az üzemi próbák Sajóbábonyban, az É zak Magyarországi Vegyiművek új po iuretanüzemében. Az új létesítmény évente tízezer tonna műanyag habot gyárt, ame'ynek zömét a bútoripar használja fel. A me-növckcdctt termelési kapaci­tás lehetővé teszi a poliuretánimport megszüntetését. A képen: géppel szeletelik a a poliuretán babot ' Ax országgyűlés mérlegén Négy törvény, kormánybeszámoló, tizenhárom interpelláció Az állandó bizottságok 36 ülésükön éltek ellenőrzési jogukkal Négy törvényt hozott, kor- Két, a gazdálkodásunkat hogy a hozzászólásokban mánybeszámolót fogadott el meghatározó javaslatot is mintegy 130 javaslat hang­plenáris ülésein az ország- törvényerőre emelt az or- zott el, amelyeket a Minisz­gyűlés — ezt tartalmazza a szággyűlés. Elfogadta az 1977. tertanács a kormány tagjai­törvényhozásunk tavalyi évi költségvetés végrehajtá- nak elemzésre ajánlott. Ezt munkájáról az új év első sáról szóló jelentést és de- követően a képviselők a tör­napiaiban elkészült mérleg cember végén jóváhagyta az vényes határidőn belül vá­A 352 tagú parlament amel- idei állami költségvetést, laszt kaptak a választó­lett az ülésszakokon több mi- Nagy érdeklődés és számos kerületüket vagy a nagyobb niszteri beszámolót is meg- hozzászólás kísérte az állam- közösséget, az egész országot vitatott, s a képvselők 13 al- háztartás 1979. évi terveinek érintő indítványaikra kai ómmal éltek interpellá- kimunkálását, jóváhagyását összesen 13 " interpellációt cios jogukkal. A plenáris ülésen felszólaló nyújtottak be a miniszterek­Az országgyűlés március- képviselők valamint a terv- hez a plenáris üléseken: a ban tűzte napirendjére - az és koltsegvetesi bizottság képvi.scI6k többek között alapelvként a fogyasztoi er- tagjai egyaránt egyetertettek Debrecen hő- Komló víz­dekvédelmet szem előtt tar- abban hogy a népgazdasági ellátásának 'jövőjéről kér­tó — belkereskedelmi tor- egyensúly javitasahoz elen- dezték meg az illetékes vényjavaslatot, amely még a gedhetetlen a Központi Bi- tárcák vezetőit Interpel múlt században készült régi zottság ülésén elfogadott ]aciót nyújtottak' be a ked­torvényt és számos kiegeszi- gazdasagoolitrkai koncepcio vezményes MAV-igazolvá­tó rendelkezőt váltott feL vegrehajtasa nyok érvónyesítésének egy­A javaslat elokészitese — Fontos állomása volt a szerúsítésére, a környezet­atiop azt a parlamenti ál- parlamenti munkának az védelmi törvénv gyorsabb lando bizottság eloadoja is 1975-ös országgyűlésen elfő- végrehajtására, a Pest rne­megallapitotta — jól jellé- gadott kormányprogram gyei villanyhálózat fejleszté­mezte kozeletuigk es törvény- végrehajtásának megvitatása, sére, és a közüzemi' díjak hozásunk szüntelenül eroso- A Minisztertanács elnöke számlázásának, beszedésének no demokratizmusát. A ter- expozéjában ismertette bei- korszerűsítésére is. A meg­vezetet 19 megyeben és a ég külpolitikánk eredmé- oldást jelző válaszokat az fovárosban 28 társadalmi fo- „yeit, az V. ötéves terv vég- internellálók és az ország rumon vitattak meg a nép- nehajtasának főbb tapaszd- m™Uá!ók ** orszag­front szervezésében. A la- latait, a gazdaság és a tár- S:/Űlés egyaránt tudomásul kosság véleménye alapján sadalóm fejlődésének' jel- vette került például a javaslatba lemzőit. A kormány munká- Az év krónikájához tarto­az idegenforgalmi szolgalta- járói készített számvetéshez zik, hogy az időközi válasz­tásokról szóló rendelkezés, s a Minisztertanács több tag'a tásokon négy ú j képviselőt, ugyancsak a tarsadalmi ré- ágazatának eredményeiről és két új állandó bizottsági el­tegek képviselői szorgalmaz- gondjairól készített beszá- nököt és egy titkárt válasz­ték az alkatrészellátás, vala- mólóval adott kiegészítést, tottak. Az állandó bizottsá­mmt a karbantartás és a ja- Külügyminiszterünk szocia- gok 61 ülést tartottak a két vitás kötelezettségeinek erő- i;s+a építőmunkánk szem- .ülésszak között Rirmin.Sat sítését. A tervezethez az őr­szem- .ülésszak között. Harminchat szögéből elemezte a nemzet- tanácskozáson éltek ellen­szággvűlés kereskedelmi, va- kftzi feltételeket, ismertetve őrzési jogukkal, saját kez­lamint jogi, igazgatási és Magyarországnak a békát, a deménvezésű napirendi pont­iga zságugvr bizottsága egvut- biztonságot, az enyhülést és ként vitatták meg területük les ülésén megfogalmazott 11 a nemzetközi együttműkö- aktuális kérdéseit. 23 eszme­módosító javaslatot is be- dést szolgáló külpolitikáját, cserén nedig a plenáris ülés­nyújtottak. A törvényt és a Diplomáciánk vezetője és a szak előkészítésével foglal­változtatásokat a tavaszi felszólaló képviselők is alá- koztak. Az 1973. évi 14 ki­ülésszak részvevői egyhan- húzták: Magyarország nő- helyezett ülés közül tízet vi­gúlag elfogadták. vekvő nemzetközi tekinté- déken tartottak s ^k^r, a Ugyancsak alapos élőké- lyét a belpolitikában és a f^ J*™^ ezítő munka, a jogászok és gazdaságban elért eredmé- tanácskozásokon a kepvise­& társadalom képviselőinek nyek alapozzák meg a vl­lők az országos tapasztala­tokkal vetették egybe a helyi széles körű vitája jellemezte , az új büntető törvénykönyv Ja®"311- , , , , , , . kimunkálását is. A szociális- Az országgyűlésnek adott eredményeket és gondokat ta Magvarország a társada- beszámolójában hosszabb lom érdekeit szolgáló, a tör- időt tekintett át a közieke­vényeinket tiszteletben tartó dés- és postaügyi, valamint állampolgárok biztonságát az oktatási miniszter. A köz­tovább erősítő javaslathoz lekedéspolitikai koncepció több módosító indítványt végrehajtásának tapasztala­terjesztett elő a josrí. igazra- tai és továbbfejlesztésének tási és'igaz.sá.T'i'on bizottság, tervei, valamint okta'ásnoli­6 ezeket á ,.T. Ház tagjai" tikánk tizenhárom évének ugzanzsak megszavazták. A eredményei nagy visszhangot mini"teri expozéhoz ka*-- váltottak ki az őszi üléssza­csolódva s-ólaH fel a legfőbb kon. A Legfelsőbb Bíróság ügyész, rámutatva, hogv az elnöke a joga'kalmazási gyá­ri j törvénv he'yes vég-eb at- korlatról, az 1975-től végzett fását csak valamennyi bűn- munka tanulságairól tájékoz­(ildöző. igazságszolgáltatási tatta törvényhozásunk tag­szervezet és a társadalom jait. együttműködésével lehet biz- Az ülésszakok munkáját, a tcsttani. termékeny vitát jellemzi, (MTI) A noszlopi ember K i tudná megmondani, hányszor esik szó mostanában arról, hogy nem do'gozik mindenki úgy, ahogy kel­lene. Munka nélkül meg nem élünk, baja­ink gubancából csak úgy tudunk kikecme­regni, ha mindenki elvégzi, ami rá vár. So­rolja a művezetőtől a gyárigazgatóig min­denki, milyen bajok vannak a munkafe­gye'emmel, és arra is mondanak példát, hogy veszi va'aki a kalapját, és arrébb áll, ha megkérik, legyen szíves, dolgozzon rende-en. Kap ő munkát máshol is, neki ne dirigáljanak! Persze, valójában nem munkát keres, csak munkahelyet, ahol fi­zetnek. Van ilyen is, tagadhatatlan, de or­vosságot igen egyszerű lenne találni rá: másutt se fizessenek munka nélkül, egy­szer csak nem tud arrébb lépni sehová. Engem meglepett egyik nagy vállalatnak a tavalyi rádiós bejelentése: áttérnek a munka szerinti fizetésre, és aki rosszul dol­gozik, azt rosszul fizetik. Kolumbusz tojása nem volt egyszerűbb ennél. Van az éremnek persze másik oldala is. Miért nem dolgozik ez vagv az a brigád? Mert hiányzik két pöcök, és nincsen po­cok felelős, aki idejében pótolja. Annyira földuzzasz'ottuk a tényleges munka hát­országát. hocv nem találjuk meg benne a fe'e'őst. inkább elkezdünk objektív okok­ra hivatkozni. Nem c-úfo'ni akarom ilyen pöcökügyek emlegetésével azt, amit hiva­talosan munkaszervezésnek mondanak — mert az az érzésem, csúfolni őket kevés. Orvosság kellene ide is, ugyanaz, ami amoda: aki rosszul dolgozik, azt rosszul kellene fizetni. Régi aratások jutnak eszembe mindig, ha munkaszervezésről beszélünk. Eszem ágá­ban sincs visszaírnál!kőzni a kaszás ara­tást, dolgozzon csak a kombájn, és dol­gozzon mindenhol gén, ahol dolgozhat de a példára azért jó lenbe oda'igvelni. Húsz­harminc kaszás is vágta némely táblában — még a téeszvilág eleién is — a búzát és nyomában hajlongott ugyanannyi ma­rokszedő. Igaz, iroda1 mi alkotásban olvas­tam azóta, hogv valaki megelőzte az első kaszást, otyan erős és olyan öntuda'as vo't. de az i'ye mit hagvjuk az irodalmi bakiövé-ek tárházában, mint azt. hogv va­laki pünkösdkor címeres kukoricában ker­geti a szeretőjét. Az első kaszást nem le­hetett megelőzni, mert néhány ember sar­kába bele kellett volna közben kaszálni, de azért sem, mert ott mindig az állt aki legjobban kaszált Elgondolom, most hogvan csinálnánk, ha most is kaszával aratnánk. Kiemelnék a Iegiobbat, legyen ő a művezető, vagy a brigádvezető, és ne dolgozzon, csak irá­nyítson, és képviselje a többit. Dolga per­sze így is lenne, verné a fejét a falba, hi­szen a határidőt neki mondanák meg, és az objektív okokról szóló jelentéseket is neki kellene megírnia, hogy most kaszakő nin­csen, eső viszont van. Nem hiszem, hogy le nem állna az aratás emiatt. A Bakony erdejében dolgoztam diákko­rom minden nyarán. Nem akarok dicse­kedni, de mi igyekeztünk megelőzni saját korunkat, és néha szerettünk volna csak annyit dolgozni, mint egy mostani söröző brigád. Jött az öreg Lipovics, erdészi mi­nőségben, akkor úgy csattogott a fejsze, ahogy kellett, de ha ő leült a bokor alá — azt hiszem, minden erdész szeret leülni —, kerestünk bokrot mi is magunknak. Négy vagy öt napig is játszottunk így egymás­sal, amíg új munkavezetőt nem kaptunk. Beharangozták előre, most reszkessetek, emberek: a lelket kihajtja belőletek. Régi őrmesterek unokájának gondoltuk, és la­tolgattuk, milyen „ellenrakétát" indítunk, ha fizetett nyugalmunkat háborgatni akar­ja. Jött a noszlopi ember, mindenkivel kezet fogott reggeli hat órakor, és csak annyit mondott: na, emberek, dolgozzunk. Képzeljék el, fogta a fejszét, és ő is dol­gozott. Reggeltől estig! Nem ült le a bokor alá, csak délben. Nem kiabált ő egyet se, cak néha-néha visszanézett. Három ember másnap nem jött az ő brigádjába — ban­dának mondtuk akkor — dolgozni. Kere­sett olyan erdőt, amelyikben nincsen nosz­lopi ember. Akárhogy csavargatom a fejemet, ami­kor a munkafegyelem körmönfont problé­máit hallgatom, a kaszás is, meg a favágó is eszembe jut. Hány o'yan irányítónk van, aki ékesszólóan el tudja mondani, mit és hogyan kellene dolgozni, de ő nem vesz szerszámot a kezébe. Naponta látom, cső­fektetőknél, útbontóknál, itt-ott, hogv dol­gozik három ember, és ott áll mellettük a „fele'ős". Régen pallérnak mondták volna, de mi finomabbak vagyunk, hiszen kép­zettségénél fogva is több amannál. Szinte megsajnálom: itt a nagy hideg, és csak áll. Nézi, hogyan dolgozik a többi. Ha kirojto­lódzna a szája a nagy dirigálásban, a há­rom ember akkor sem tudna annyit dol­gozni, mintha ő is kezébe venne valamit Minden példa sántít Aki azt mondja, eltévedtem a célozgatással, biztosan igaza van. Az ara'ás, meg a favágás nehéz volt ugyan, de egyszerű. Most bonyolultabbak a föladatok, most kell egy olyan ember, aki mindent képes átfogni figyelemmel is. és irányítani is tud. Biztosan igaz, de kont­rám nekem is van. Sokszor akarunk irá­nvítani, amikor egyszerűen vezetni kéne. Tartok tőle. vannak, akik e két foga ham különbségét nem érzik. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a fi­zikai munkánál van ígv. Olyan hierarchiá­ja alakult ki egv-eev hivatalban a szerve­zésnek és irányításnak, hogv könnven be­legabalyodik. aki járatlan benne. Van, aki do'gozik. ,és van. aki irányít És van. ami­kor nem do'gozik senki, mert a főnök — hogy a Lipovics erdész példájánál marad­junk — keresett magának egy hűvös bok­rot T artok tőle. emberekről és munkakö­rökről egyre nehezebb bebizonyí­tani, hogy fölöslegesek. Pedig előbb-utóbb bele kell vágnunk. Ha egy esztergályosnak gyöngébb esztergályos lesz a főnöke, száz okot kitalál, hogy most ezért vagy azért csorbult ki a tolómérce. Ha viszont jobban tud esztergálni, nem szabadna fö'öileges teendőkkel eltiltani at­tól a munkától, amit legjobban szeret. Hi­szen azért lett esztergályos. Az én favágóm meg a síkköszörűs között lehet akkora különbség, hogy nem vállal­ná egyik sem a testvériséget. Az aratók el­ső kaszása is tétovázna a mostani nehéz helyzetek között. De ha előbbre akarunk jutni, vissza kell lépnünk oda, ahol már voltunk: nem lazsálni, hanem dolgozni! Nem így: dolgozzatok, emberek! Inkább így: na, emberek, dolgozzunk! Ha bonyo­lult a munka, akkor is: dolgozzunkl Horváth Dezső Munkásgyíilés a Ganz-MiWAG-ban Megkezdődött a Ganz­MÁVAG 10 éves rekonstruk­ciós programja. Már megter­vezték a legfontosabb gyár­tási folyamatokat, s a múlt hetekben üzembe helyeztek több nagy teljesítményű, korszerű szerszámgépet. Minderről a gyár vezetői számoltak be szerdán a vasúti járműgyárban megtar­tott munkásgyűlésen. Könyvtár a szállóban A szigetvári Oroszlán Szál- vek révén megismerkedhes­lóban könyveket kaphat a senek a történe1 mi múltú vendég, ha elalvás előtt ol- várossal, az 1563-os hősi vár­vasni kíván. A várbaráti kör védelemmel. A hadvezér és saját gyűjteményéből letéti költő Zrínyi Miklós életé­könyvtárat helyezett el a vei, tetteivel. A vendégek a szállodában, mégpedig első- szálloda portáján megtekint­sorban Szigetvárhoz fűződő he lik az ajánló jegyzéket és kiadványokat. A kezdemé- a szobakulccsal együtt átve­nyezés célja ugyanis éppen hetik a kiválasztott olvasni­az, hogy a vendégek aköny- valót is, (MTI) Kiterjesztik a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot A SZOT elnökségi ölése A szakszervezeti jogsegély- ságban sokkal több dolgozó szolgálat kiterjesztése mel- kért, illetve kapott segítsé­lett foglalt állást szerdai ülé- get, olyanok is, akik idegen­sén a SZOT elnöksége. Az kedtek a hivatalos eljárá­eddigi kedvező tapasztalatok soktól, akik nem veszik szí­alapján a már korábban ki- vesen, ha ügyüket jegyző­jelölt vállalatokon túl az könyvbe rögzítik. A jogse­idén fokozatosan újabb gélyszolgálat munkája túl­munkahelyeken szervezik nyomórészt polgári ügyekre meg a jogsegélyszolgálatot terjed ki, de növekszik a önállóan vagy több vállalat munkajogi, társadalombiz­számára közösen. tosítási kérdések aránya is. A SZOT elnöksége elé ter- Ezenkívül sokan vették jesztett beszámolóból kitű­nik: a dolgozók helyeslik és igénylik a jogsegélyszolgá­lat munkáját, amely hozzá­járult a törvényesség me igénybe a jogsegélyszolgála­tot államigazgatási ügyekben is. A SZOT elnöksége azt is megállapította, hogy a jog­segélyszolgálat egyik legna­szilárditásához és egyúttal gyobb gondja a szakember­erósítette a dolgozók jog- képzés, ezért ezt a jövőben biztonságát is. Mór 1977-ben fejleszteni kívánják. Szerve­több mint 1500 helyen szer- zett okta ási formában az vezték meg a jogsegély- ELTE jogi továbbképző inté­szolgálatot, több mint két és zete ad szakmai képesítést, fél millió állampolgár szá- illetve seg'ti a továbbkép­mára. Csaknem 150 ezer zést. Ezenkívül — az ágazati üggyel foglalkoztak, legalább szakszervezetek szeryezésé­. . „ .. , , , ben — mind gyakoribbak a is a jegyzökönyvek nyilván- továbbképző tanfolyamok, tartása szerint, de a való- konzultációk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom