Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

Juli-, szarvasmarha- és baromittenyésztés, Csongrádon a szarvasmarha-tenyésztés előtérbe helyezése. A szegedi járás kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezeteiben a termelésszerkezetnek a helyi feltételekhez történő igazítását, az üzerafejlesztési tervek maradéktalan megvalósítását, a szövetkezeti szakember-ellátottság javítását kell szorgalmazni. Etet segítsék elő a rendelkezésre álló fejlesztési pénzeszközök koncentrált és differenciált felhasználásával. A mezőgazdasági nagyüzemek fordítsanak nagyobb gondot a gazdálkodás igényeihez szükséges anyagi-műszaki bázis fejlesztésére. Helyezzék előtérbe a gépesítést, a meglevő létesítmények rekonstrukcióját (állattenyésztési telepek), a terménytárolók és -szárítók építését. A talajok tápanyagpótlását alapozzák kémiai vizsgálatokra. Alkalmazzák a korszerű növényvédelem módszerelt (vegyszerek hatékony felhasználása, légi növényvédelem, kémiai centrumok építése). Törekedjenek az újabb növény- és állatfajták minél gyorsabb elszaporítására. A jövőbeni termelési feladatok megalapozása érdekében gyorsítsák meg a komplex beruházások (Maros-balparti, Mátyás-éri öblözet, matyéri víztározó) megvalósítását Fordítsanak az eddigieknél nagyobb figyelmet a talajjavításra és az öntözés fejlesztésére. A selejtezést és kivágást meghaladó területnövekedés elérése érdekében a nagyüzemek 462 ha szőlő; valamint 306 ha gyümölcs telepítését valósítsák meg (ebből Szeged járás 441, illetve 247 ha-t). A növekvő feladatok megoldása igényli a már kialakult termelési kooperációban rejlő lehetőségek jobb kihasználását Az élelmiszeripari vállalatok és forgalmazó szervek nyújtsanak továbbra is anyagi támogatást a mezőgazdasági fejlesztésekhez. Együttműködésükben törekedjenek a végtermék érdekeltség érvényesítésére. A feldolgozóipar alapanyag-szükségletének kielégítése érdekében növeljék a bázisgazdaságok körét. A termelés eredményeihez jobban igazodó forgalmazási tevékenység kialakítása érdekében a mezőgazdasági nagyüzemek vállaljanak nagyobb szerepet a felvásárlás és feldolgozás igényeinek megfelelő termék-előkészítésben, a minőségi követelmények érvényesítésében. A forgalmazásban együttműködő valamennyi szervezet szigorúan tartsa be a szerződéses fegyelmet A felvásárló szervek a betakarítási csúcsokhoz igazítsák átvevő kapacitásukat A ZÖLDÉRT Vállalat időben készüljön fel a szabvány szerinti minősítés elvégzésére. A piaci információs rendszer tökéletesítésével javítsa a fclvé iríás szervezettségét és árme '"apitó tevékenységét. 'táii és kisegítő gazdaságok te. i főtevékenységének támogatásává segítsék elő a hosszú távú szerződéskötések szélesítését, a megfelelő termelési szerkezet kialakítását, a zavartalan felvásárlást, valamint a; eszközellátás javítását. • A mezőgazdaság irányítását, szakfelügyeletét ellátó állami és érdekvédelmi szer vek, ÁGK Főosztály és a Termelőszövetkezetek Szövetsége hatékonyan működjenek közre a mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldásában. Fordítsanak nagyobb figyelmet a gazdálkodás hatékonyságának javítására, az adottságokhoz jól igazodó termelési szerkezet kialakítására. Szorgalmazzák a már kialakult Integrációs együttműködési formák fejlesztését, kezdeményezzél: agráregyesülés létrehozását. Tegyenek intézkedéseket a gazdálkodás jövedelmezőségi színvonalában meglevő indokolatlan differenciák mérséklésére. O

A szállítási szükségletek várható alakulásának megfelelően az előző évihez mérten a vasúti személyszállítás mintegy 4 százalékkal csökken, a teherszállítás az 1978. évi szinten marad. A közúti saemélyszálllításban 7—8 százalékkal, a teherszállításban pedig 6 százalékkal növekszik a teljesítmények volumene. A közlekedési tevékenység szervezésében — a központi párt- és állami dokumentumokban foglaltaknak, illetve a helyi sajátosságoknak megfelelően a főbb feladatok; — a vasúti személyszállításban az utaskiszolgálás kulturáltságának, a menetrendszerűségének javítása; — a kedvezőtlen tehervagon-el-' látottság ellensúlyozása érdeké-' ben elsősorban a hétvégi és éjszakai árufogadási és -rakodási készség javítása; — az érintett fuvarozóvállalatok (10. sz. Volán, BSZV) javítsák a lakossági fuvarigények kielégítésének szervezettségét; — a rakodás gépesítésével — az egységrakomány képzéssel és a konténerizálás szélesítésével — biztosítsák a közlekedési eszközöli jobb kihasználását. A beruházások tervszerű befejezésével, illetve ütemes folytatásával (Tisza-hidak, autóbusz-pályaudvarok építése, vasútvonalak korszerűsítése, trolibuszvonal megvalósítása) biztosítsák a területfejlesztési tervben előirányzott hálózatfejlesztést, a közlekedési, szállítási kapacitás bővítését. A postai szállításban a felvett és kézbesített küldemények mennyisége átlagosan 4 százalékkal, a hírlapforgalom mintegy 5 százalékkal növekszik. A hírközlési igények színvonalasabb kielégítésének alapjául szolgálnak az ágazat kiemelt fejlesztései (szentesi tv-átjátszó állomásról a II. program sugárzásának beindítása, a szegedi északi városrész. valamint a felsővárosi telefon földkábel-hálózatának kiépítése, a Szeged I. Postahivatal korszerűsítése). O

A megyei kereskedelmi forgalom — a termelő- és forgalmazóvállalatok jobb együttműködésére épülve — 8—9 százalékkal növekedjék. Az alapellátás magasabb szintű biztosítása mellett az árukínálat szerkezetének gondos kialakításával a kereskedelem biztosítsa a választék folyamatos bővülését, az igényekhez jobban igazodó áruellátást. A lakossági kereslet változásalt fcö'-ető kereskedelmi kínálat kialakítása érdekében: — a fő figyelmet az ütemes szállítások biztosítására, • nagyés kiskereskedelem szerződéséé kapcsolatainak fejlesztésére fordítsák. A forgalmazás minden területén segíteni kell a szerződések betartását; — a kereskedelem sajátos eszközeivel (hatékonyabb importpolitika, termeltetési szerződések szélesítése, határ menti árucserében, valamint a helyi árualapok biztosításában rejlő tartalékok feltárása) segítse elő a termékválaszték bővítését, korszerűsítését; — a termelő- és forgalmazószervek javítsák együttműködésüket a lakossági igények megismerésében, biztosítsák egymás kölcsönös informálását. A kereskedelmi akciókat kapcsolják öszsze a piackutatással; — a forgalom emelkedésével párhuzamosan tovább kell javítani a lakossági vásárlás feltételeit, kulturáltságát, a kereskedelmi munka szervezettségét; — a nagykereskedelmi vállalatok a szállítás-szervezés korszerűsítésével segítsék a folyamatot árukínálatot. Az élelmiszer-kereskedelem vezesse be a programozott áruszállítást, az iparcikk-forgalmazás területén kezdjék meg ennek előkészítését; — az üzletek nyitvatartási rendjének módosításával javuljanak a munkaidőn kívüli vásárlások feltételei. A kereskedelmi vállalatok erre körültekintően készül ienek fel; — az áruházzal, nagyobb szaküzletekkel rendelkező ÁFÉSZ-ek bővítsék a minta utáni értékesítést; — az üzletrekonstrukciók gyorsításával (önkiszolgálás szélesítése, technikai fejlesztés), korszerűbb munkahelyszervezési módszerekkel törekedni kell az üzletek zsúfoltságának csökkentésére, A hálózatfejlesztési terv időarányos teljesítésének biztosításával érjük el a nagyobb áteresztő képességű boltok arányának növelését. Az idegenforgalmi kínálat fokozásával érjük el az idegenforgalomból származó bevételek növelését. Ezt segítse elő a kollégiumi szállás férőhelyek teljesebb hasznosítása, valamint a megyei programok kidolgozása. A Kisteleki ÁFÉSZ kezdje meg az E5-ös út menti kemping építését, O

Az élet- és munkakörülmények javítása a gazdasági fejlőaéssel, az életszínvonal emelésében rendelkezésre álló lehetőségeinkkel körültekintő összehangolást igényeL Ez megköveteli a tanácsi, vállalati tervezőmunkában a reális igények megalapozott- rangsorolását: — a népgazdasági tervben előirányzott lakossági jövedelemnövekedés biztosítása érdekében a gazdálkodó szervek fordítsanak nagy figyelmet a hatékonyság javítására, a bérfejlesztési lehetőségek megteremtésére. A jövedelem növekedésében jobban túkrözódherazá Járult az Ipari és kereskedelmi szállítások ütemességeinek javulása, a helyi árualapok növekvő aránya; — a nagy- és kiskereskedelem értékesítési akcióinak összehangolása segítette a lakossági szezonális igények kielégítését. Azonban az együttműködés fejlesztésének számos lehetőségét (összehangolt rendelések, vásárlói igények együttes vizsgálata) nem használták ki a kereskedelmi vállalatok; — jelentősen bővült a jugoszláv és a román határ menti árucsere (a határ menti gazdasági kapcsolatok további fejlesztésére gazdasági vegyesbizottság jött létre); — dinamikusan fejlődött az idegenforgalom <a határállomások forgalma közel 80 százalékkal emelkedett; — a kereskedelmi hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére jelentős erőfeszítések történtek (8 ezer 800 négyzetméterrel bővült az alapterület, 22 újabb önkiszolgáló bolt létesült, s közel 14 millió forintot fordítottak technikai fejlesztésre). A kereskedelmi szervek gazdálko-' Kásának hatékonyságát érintő intézkedések elsősorban a közvetlen ipari beszerzések növelésében, a belső irányítási rendszer korszerűsítésében, valamint az ügyvitel gépesítés sében voltak eredményesek. ©

Az elért gazdasági növekedés, valamint az életszínvonalat befolyásoló egyéb tényezők hatására az élet- és munkakörülmények alakulását az alábbi tendenciák jellemezték: — a lakosság pénzjövedelme az előző évinél mérsékeltebben, az országossal azonosan — mintegy 8 százalékkal — nőtt. A munkásjövedelmek az átlagosnál gyorsabban emelkedtek. Ez évben is kedvezőtlen tendenciaként jelentkezett a táppénz-kifizetések növekedése; — a lakosság jövedelemfelhasználásában az áruvásárlásra fordított rész nagyobb volt, mint az előző évben. A kiegyensúlyozottabb áruellátás ellenére az egyes áruféleségekből — tejtermék, tüzelőanyagok, gépek és berendezések, tüzeléstechnikai cikkek stb. — tapasztalható volt ellátási probléma; — a szolgáltatások fejlődésének üteme 5—6 százalék, azonos á több évi átlaggal. A lakossági igények jobb kielégítését alapozta meg a szolgáltatóközpontok építésének folytatása (Hódmezővásárhelyen, Makón, Sándorfalván, KOMFORT Szolgáltató Szövetkezet), valamint a kisiparosok számának emelkedése; — a lakás- és kommunális ellátottság javítására tett intézkedések többségükben a tervezett színvonalemelés megvalósítását szolgálták. A lakásépítési terv teljesítésének eredményeként — közel ötezer lakás felépítése — tovább korszerűsödött a lakásállomány összetétele, javult felszereltsége. A munkáslakás-építés folytatódott, de a tervezettnél valamennyivel kevesebb készült el. A belvízkárt szenVe3ett épületek felújítása, íljjáépí-' tése lassan halad; — a vízellátás fejlesztése folytatódott (Kisteleken víztározó. Makón a gépi viznyerési rendszer alkalmazása, az ivókutak gáztalanítása). A környezetvédelem feltételeit javította a hódmezővásárhelyi szennyvíztisztító telep üzembe helyezése. A földgázfelhasználás tovább szélesedett a gerinc- és elosztóhálózat éoítésével, új fogyasztók bekapcsolásával. (A vezetékes fogyasztók száma mintegy 3 ezer 800-zal, a propán-bután gázfogyasztóké 4 ezer 200-zal növekedett.) A villamosenergia-fogyasztás — az ellátás biztonságának javulása meHett — közel 10 százalékkal emelkedett; — a munkakörülmények az üzemrekonstrukciókkal, az anyagmozgatás fejlesztésével, az élelmiszeriparban a higiénés feltételek jobb biztosításával, a mezőgazdaságban a szociális létesítmények tervszerű megépítésével, a kereskedelemben a korszerű üzletek belépésével javultak. Ugyanakkor a balesetvédelemmel összefüggd feladatok megvalósítása az elvárhatónál lassúbb volt; — az egészségügyi és szociális ellátottság javítására tett erőfeszítések több területen jelentős eredményeket hoztak. A tervezett 125 bölcsődei férőhellyel szemben 140 férőhely került átadásra. A szociális gondoskodást javította Szegeden az egyik felsővárosi lakóépület fogadószintjén kialakított öregek napközi otthona, az ásotthalmi 27 férőhelyes szociális otthon létesítése; — a kulturális ellátottság színvonalát javította, hogy a tervezett 775 férőhellyel szemben — társadalmi összefogással — 875 óvodai férőhely valósult meg (ebből 450 Szegeden). A tanévkezdésre elkészült a 18 tantermes szegedi Odessza II. sz. Általános Iskola és további 18 tanterem műszaki átadása valósult meg. Átadásra került Szegeden az Élelmiszeripari Szakközépiskola 8 tantermes új épülete, elkészült a 208 férőhelyes Bérkert utcai középiskolai kollégium. A szakmunkásképzés fejlesztésére üzemi tanműhelyek létesültek. Átadásra került a Szegedi Ifjúsági Ház. Az Ifjúsági és tömegsport feltételei javultak. Jelentős társadalmi összefogással tornaterem épült Nagymágocson, Derekegyházán és számos szabadtéri sportlétesítmény került kialakításra. Elkészült az Újszegedi Versenyuszoda. O

Az összes foglalkoztatottak létszáma változatlan, de tovább csökkent a mezőgazdasági keresők száma (körülbelül 2 százalékkal). Jelentősebb létszámemelkedés a szövetkezeti építőiparban és kereskedelemben volt. Gondot jelent, hogy a létszámcsökkenés a fizikai dolgozóknál következett be, s a létszámkorlátozás ellenére a nem fizikai dolgozók száma emelkedett. A műszakpótlék bevezetését nem követte aa éiinfett területele létszámelMtottságának javulása. A munkaerő-gazdálkodás Javulását szolgálta a tanácsok és az egyes ágazati minisztériumok javuló együttműködése a tervezett fejlesztések egyeztetésénél A vállalati magatartás változását tükrözi, hog* mintegy 20 százalékkal csökkent a munkaerőigény, mérséklődött a munkaerő-forgalom. A háztartásbeli nők, nyugdíjasok, részmunkaidősök és bedolgozók foglalkoztatásának kisebb mértékű bővülése néhány területen (HÓDIKÖT, KONTAKTA, háziipari szövetkezetek, kisipari szolgáltatás) javított a munkaerőgondokon. A meglevő létszám jobb felhasználását segíti a felnőtt szakmunkásképzés szélesedés® (gyes-en levők képzése, szakközépiskolai képzés), egyes területeken a tel iesítménybérezés kiterjesztése (FÜTÖBER, Alföldi Porcelángyár, DÉLÉP). Nem javult kielégítően a létszám^ felhasználás hatékonysága (belső létszám-csoportosítás hiánya, nem elegendőek a munkafegyelem javítására, a munkaidő-veszteségek csökkentésére vonatkozó intézkedések). Az anyagmozgatás gépesítését fékezi, hogy kevés a komplex technológiai folyamatokra Irányuló fejlesztés. O

A szocialista munkaverseny jellemzője volt — a SZOT éa KISZ KB állásfoglalásában meghatározottak szerint — a vállalati tervfeladatokhoz való kapcsolódás, s a hatékonysági követelmények előtérbe kerülése. Kedvezően befolyásolták a vállalati eredményeket a költségcsökkentő intézkedések, s az anyag- ós energiatakarékosságot érintő felajánlások. A várt eredmény azonban nem jelentkezett a munkaerő- és munkaidő-kihasználás, illetve a minőség javításéban. Az ifjúsági versenyformákat a KISZ-szervezetek a korábbiaknál aktívabban szervezték. Tovább fejlődött a szocialista brigádok termelésen kívüli tevékenysége, nőtt a társadalmi munkában való részvételük (Egy brigád — egy iskola mozgalom, VIT-műszakok, gyermekintézmények építése stb.), erősödött a közösségi szellem. O

Az 1978. évi beruházások értéke az előző évhez hasonló nagyságrendű (7,4 milliárd forint), A kivitelező kapacitás nagysága, a beruházási tevékenység szervezettsége, illetve a beruházásokhoz szükséges anyagok szállításának ütemessége azonban nem igazodott a feladatok nagyságrendjéhez, ezért a létesítmények megvalósításának tervszerűsége lényegében nem javult: — az összberuházási értékben növekedett a vállalati beruházások aránya. Átlagosnál kedvezőbb az előrehaladás az élelmiszer, gép-, építőanyag- és könnyűipari rekonstrukciós beruházásoknál, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek új létesítményeinél. Ennek ellenére a vállalati fejlesztéseknél ls jelentkeztek ld-