Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

vtteleztet hátráltató — pénzügyi; terv- és kapacitáséi látási, szállítási problémák: — az összlakásépítés (4800— 4000) meghaladta az éves előirányzatot, ezen belül a tervet megközelítően alakul a célcsoportos lakásokra vonatkozó előirányzat is. A kapcsolódó létesítményeken belül megfelel® ütemben halad a házgyári óvoda- és bölcsődeépítés programja. Az egyéb tanácsi fejlesztéseknél több helyen Jelentós késedelem mutatkozik (lakáskapcsolódó létesítmények, községi iskolaépítkezések, szegedi nagyáruház, szentesi Ifjúsági Ház. makói kórhterekonsls rukció stb.). A beruházási tevékenységet továbbra is több probléma — területelőkészítés hiányosságai, ütemtelen finanszírozás — jellemezte. A beruházási koordináció súlypontját elsősorban a feszültségforrások felSzámoláséra irányítottuk. II. 1979. évi gazdaságpolitikai feladatok Az MSZMP KB 1978. december K-i határozatában megjelölt feladatokat, s a népgazdaság egyensúlyi helyzetét figyelembe véve azzal számolunk, hogy a Jövő évben nehezebb feltételek között kell dolgoznunk. Ez valamennyi gazdálkodó és irányító szervtől fokozott erőfeszítéseket követel. A központi dokumentumok, a megyei pártbizottság középtávú területfejlesztési irányelvei, valamint gazdasági építőmunkánk eddigi tapasztalatai alapján meghatározhatók a további feladatok. A gazdaság egészét érintő célkitűzések között: — álljon a gazdaságirányító, a 6zervező és a politikai munka középpontjában a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a gazdaságos termelés és export dinamikus növelése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása; — a területi és vállalati gazdaságszervező munkában juttassuk érvényre azt a követelményt, hogy a gazdaságpolitikai célok elérésének alapvető módszere a gázdálkodás színvonalának emelése, amelynek tükröződnie kell a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésében, az üzem- és munkaszervezésben, a költség- és pénzgazdálkodásban, az ésszerű takarékosságban, a vevő!; és szállítók kapcsolatában, valamint a munkafegyelem javításában; — az ipari termelésben egy erőteljesebb szelekció valósuljon meg. Az iparvállalatok és szövetkezetek a gazdaságos, a minden piacon értékesíthető export termelését fokozzák. Ennek érdekéban a jövőben gyorsítsák a műszaki fejlesztést, Javítsák a hatékonyságot a kooperációt a termékek minőségét; — minden területen alapvetően a végrehajtásra összpontosítva a gyakorlat a jövőben az eddigieknél jobban szolgálja a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Fokozva a kezdeményezést, az önállóságot, a felelősségvállalást. A kádermunkábaft arra kell törekedni, hogy növekedjék az ilyen típusú vezetők száma; — feladataink megvalósításában további szemléletváltozás szükséges. Az egyoldalú mennyitégi szemlélet helyett egyértelműen a minőségi és a hatékonysági tényezők fokozottabb előtérét állítást a cél. Minden más feladatot ennek kell alárendelni. Erősítve minden szinten a közgazdasági szemléletet is, hiszen a hatékony gazdálkodás alapja a jó minőségű, gazdaságosan előállított termékek gyártása; — a hatékonyság, a minőség növelésével kapcsolatos célkitűzések kidolgozása, a feladatok megvalósítása során fokozottabb mértékben támaszkodjanak a tudományos kutatások (műszaki, agrár, közgazdasági tudomány) eredményeire a megyei kutatóintézetek és a termelőüzemek közvetlen kapcsolatának bővítésével is: — az 1979. évi feladatok teljesítéséhez nagyobb erőfeszítésre, fegyelmezettebb munkára, a jövedelmeknek és a teljesítményeknek szorosabb összekapcsolására van szükség. Az életkörülmények nagyobb mértékű javulása attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk a gazdálkodás minőségi követelményeit megvalósítani. A gazdasági építés tudatosságának, fegyelmezettségének javítása érdekében: — a vállalatok, intézmények időben készítsék el éves terveiket, alakítsák ki a végrehajtást szolgáló hatékony Intézkedéseiket. Ezeket az üzemi demokrácia fórumain vitassák meg és igényeljék a társadalmi szervek segítségét. Gondoskodjanak az éves feladatok hosszabb távra szóló célkitűzésekkel való összehangolásáról, a VI. ötéves terv előkészítésének megkezdéséről; — a tanácsi és egyéb állami szervek munkaterveikbe építsék be a gazdasági építőmunka segítésének súlyponti feladatait. A hatósági ügyintézés színvonalának emelésével és indokolt egyszerűsítésével, valamint a fejlesztési feladatok hatékony koordinálásával járuljanak hozzá a gazdaság tervszerű fejlődéséhez A tanácsok saját gazdálkodásukban. valamint az általuk irányított vállalatok. Intézmények tevékenységében érvényesítsék a takarékos gazdálkodás követelményeit, célirányosan koordinálják az üzemek és a lakosság társadalmi munkaakcióit; — megyei tanács, valamint a Népi Ellenőrzési Bizottság koordinációjával folyó ellenőrzési munka biztosítsa a társadalmi érdele következett* érvényesülését, a népgazdasági helvzethei alkalmazkodó vállalati magatar-i tás kialakulását. A gazdálkodó egységek érjék el a pénzügyi fegyelem javulását, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét. A belső ellenőrzés által feltárt lazaságokat minden szinten kövesse megfelelő intézkedés és felelősségre vonás. O

Az Ipari termelőerők gazdaságos hasznosítására alapozva Irányozzuk elő a termelés exportorientált korszerűsítését és bővítését. A növekedést rendeljük alá a gazdasági szerkezet hatékonysági követelményekkel összhangban levő fejlesztésének. A termelés volumenét ezért a népgazdasági átlagnak megfelelő — 3—4 százalékos — mértékben emeljük. Ezen belül átlagot meghaladó termelésbővülésrt azámítunk: — a hazai nyersanyagot feldolgozó — azt gazdaságosan export táló — élelmiszeriparban (hús, tej, tartósító ipar); a technikai rekonstrukciók^ kai fejlesztett — és így versenyképes gyártmányokkal rendelkező — gép-, vegy- és építőanyag-ipari egységeknél (Szegedi Kábelgyár, Szegedi Gumigyár. KONTAKTA Szentesi G^ára. MAT Fémipari Vállalat, FÉG Makói Gyára); — konjukturális helyzetüké nél fogva — minden piacon eladható — kedvező jövedelmezőséggel exportálható termé- % kfk. illetve tőkés Importot helyettesítő gyártmányok esetében (ipari szövetkezetek, könnyűipari vállalatok gazdaságos exporttermékei) ; — ahol a szocialista országok felé irányuló exportkontingensek kitöltése ezt szükségessé teszi (HÖDGÉP. METRIPOND). valamint a helyi adottságaink szélesebb körű hasznosítását és a lakosság Jobb ellátását biztosító szolgáltatóágakban (földgázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás, ipari javítótevékenység). Termeléspolitikai célkitűzéseink középpontjában a gazdaságos export fokozása, a nem rubelelszámolású exportértékesítés termelést meghaladó — mintegy 10—12 százalékot — bővítése 611. Ennek alapját képezze: — az export árualapok bő vitte aére létrehozott kapacitások optimális hasznosftfea, valamint M újabb beruházások (KSZV-nél, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál) befejezése; — az exportra kerülő termelés ütemességének, minőségének a piaci igényekhez történő igazítása (könnyű- és élelmiszeripari vállalatoknál). A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásában el kell érni, hogy a központi elvonás erősödését nagyobb részben ellensúlyozzák a hatékonyság javítását szolgáló intézkedésekkel: — a termelési szerkezet korszerűsítése érdekében a területi Irányító, érdekképviseleti szervek kezdeményezzék a gazdaságosan nem hasznosítható telephelyek felszámolását. A gazdálkodó egységek fejezzék be a termékszerkezet minősítését, készítsenek javaslatot a gyártási ágakat érintő strukturális feszültségek rendezésére, a gazdaságtalan termelés csökkentésére; — a megyében működő ipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb szerepet az állami ipar kooperációs szükségleteinek kielégítéséből. Ennek szervezéséhez a Magyar Kereskedelmi Kamara helyi szerve, valamint a megyei KISZÍ) V nyújtson segítséget; — a megvalósuló új termelőkapacitásokra, valamint a vertikális együttműködés további fejlesztésére építve törekedni kell az alapanyagtermelés, valamint az élelmiszeripari feldolgozás összhangjának javítására; — a vállalatok tökéletesítsék a a külkereskedelmi szervekkel való kapcsolatukat (információs Igények jobb kielégítése, piaci követelményekhez való rugalmas alkalmazkodás, közös érdekeltségen alapuló szerződések és szervezeti formák kialakítása). A magánkisipar a korszerű szet> Vezési formák (munkafelvevőhelyek, szolgáltatóházak, szövetkezeti iparral való együttműködés) alkalmazásával, a kisipari műhelyek technikai színvonalának javításával, valamint a nyugdíjasok és a munkaviszonyban levők további bevonásával járuljon hozzá a növekvő lakossági szolgáltatási Igények kielégítéséhez, a szocialista ipar által gazdaságosan nem gyártható termékek, alkatrészek kínálatának javításához. ©

Az építőipari szerelési tevékenység volumenét 9—7 százalékkal indokolt növelni. A fejlődést a termelékenység azonos mér* tékű növelésével, a minőségi színvonal javításával kell biztosítani. A kivitelező munkában kiemelt feladat a megkezdett termelőberuházások befejezése, a lakásépítési előirányzatok teljesítése, az exportban, valamint a lakossági ellátásban fontos létesítmények időbeni átadása, uz épületkarbantartás arányának emelése. A termelő tevékenység szervezésében, a kapacitások fejlesztésében a vállalatok és a szövetkezetek törekedjenek a Központi Bizottság 1978. oxtóber 12-1 — az építőipar és építő•nyagipar helyzetéről, Illetve továbbfejlesztésének feladatairól szóló — határozatában megjelölt feladatok, követelmények következetes megvalósítására. A beruházási feszültségek mérséklésével el kell érni a megkezdett létesítmények kivitelezésének gyorsítását, a befejezetlen termelési állomány csökkentését. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek ennek érdekében: — a kivitelezői kapacitások öszszetételét igazítsák jobban a beruházói igényekhez (vízvezeték, központifűtés-szerelés, burkoló- és bádogosszakmák, vázszerkezet-előállítás és -szerelés súlyának növelése) ; — további gépesítéssel, az elóregyártás fokozásával is növeljék a befejező kapacitások teljesítőképességét (anyagmozgatás gépesítése a tanácsi építőipari vállalatoknál, szakszerelőipari munka klsgépesítése valamennyi építőipari egységnél). Kiemelt feladatkénl kezeljék a technológiai szakosodás erősítését; — növeljék az építőipart Wvitelezőmunka koncentrációját; — javítsák a kooperációt a b*» ruházások megvalósításában közreműködőkkel; — emeljék a termelés szervezésének hatásfokát a számítógépes programozás kiterjesztésével (DÉLÉP, CSOMIÉP), az anyagi-műszaki előkészítés tervszerűbb elvégzésével (CSOMIÉP, építőipari szövetkezetek). Az építőipar előtt álló feladatok eredményes megvalósítása feltételezi az ágazati tevékenység feltételeinek javítását. Ennek érdekében: — a műszaki fejlesztés Irányuljon a házgyári rekonstrukció beindítására, az új technológiai megoldások (építő—kémiai technológiák, korszerű épületszigetelés) alkalmazásának élőkészítésére; — az ipari háttér Javítását szolgáló létesítmények mielőbbi ütemes termelésével, a technológia korszerűsítésével fokozzák az épületfenntartási tevékenység termelékenységét (Szegedi Magas- éa Mélyépítő Vállalat, Szegedi Építőipari Szövetkezet); — a technikai eszközök korszerűsítésével párhuzamosan gondoskodjanak a dolgozók, különösen • műszaki középkáderek képzettségének fokozásáról, a munkaerő összetételének a feladatokhoz történő igazításáról. — A tervezővállalatok teljesítményértéke 5—6 százalékkal emelkedjék. A tervezőkkel szemben követelmény, hogy törekedjenek a lakóház-felújításí tervek színvonalának emelésére (Szegedi Tervező Szövetkezet) és a mezőgazdasági beruházásokhoz szükséges tervezői kapacitás bővítésére. (AGROBER). ©

A megye mezőgazdasága *a országos ütemet meghaladóan növelje termelését (3—4 százalékkal). A helyi sajátosságoknak megfelelően, területenként differenciáltan, a nagyüzemek 4—5 százalékkal, a kisgazdaságok 1—1,5 százalékkal termeljenek többet az előző évinél. A termelés növelését meghaladóan [ bővüljön az ágazat exportja. A Központi Bizottság 1978. március 15-1 — a mezőgazdaság és élei- , miszeripar helyzetéről, valamint to- I vábbfejlesztéséről szóló — határo- ' zatával összhangban a gazdálkodásban adottságainkhoz még jobban igazodó termelésszerkezet kia'irtására van szükség. A gazdaságok együttműködésével növekedjék a termelés koncentrációja, erősödjék a költségcsökkentő tartalékok feltárá«a (üvegházak, fóliatelepek és állatférőhelyek intenzívebb hasznosítása, termékek minőségének javítása, technológiák korszerűsítése). A tanácsok és a földhivatalok a földvédelem és földhasznosítás továbbfejlesztése érdekében szorgalmazzák a mezőgazdasági nagyüzemek egymás közötti földcseréit, intézkedjenek a hasznosítható földterületek termelésbe állításába. A nagyüzemek a szántóföldi művelésre nem alkalmas területeken fokozzák az erdősítést, gyeptelepítést. A növénytermelésben a kukorica vetésterülete 8—10 százalékkal növekedjék. A tömegtakarmányt adó növényekből, silókukoricából az egységnyi területre jutó hozam növelése a fő feladat. Az Ipari növények (kender, cukorrépa, napraforgó) termésátlagának növelése me'lett a beltartalmi értékek javítására kell nagyobb gondot fordítani. A szántóföldi zöldségtermesztésben a lakossági igények, valamint az ipari alapanyagszükséglet biztonságos kielégítésére, az exportlehetőségek maximális hasznosítására kell törekedni. Ennek figyelembevételével a zöldségfélék vetésterülete a piaci igényekhez igazodjon. A szerződéses termelés váljon teljes körűvé. Az állattenyésztésben érjük el az állomány további növelését. A sertés-, juh- és a szarvasmarha-ágazatban az állomány tenyészértékének növelésével, a tartási technológia tökéletesítésével emelkedjenek a hozamok az önköltség csökkentése mellett A tejtermelés, baromfihúsés tojástermelés jobban igazodjék a feldolgozóipar, Illetve a lakosság szükségleteihez. Az egy tehénre jutó tejtermelés haladja meg a 3 ezer •00 litert A mezőgazdaság hosszabb távra szóló feladataival összhangban a megyei tájkörzetekben megvalósuló fejlesztések szolgálják az adottságok te a termelési tapasztalata' hasznosítását, a hagyományosan Jellemző kultúrák termelésének fejlesztését: Makó környékén a hagymát, gyökér-zöldségféléket; Szentes térségében a hajtatott és szántóföldi zöldségtermelést; Csongrádon vörös bort adó szőlőtermelő körzet kialakítását; Hódmezővásá rhe! ven a kalászosok és abraktakarmányok előállítását; Szeged és a szegedi járás területén szőlő-gyümölcs, fűszerpaprika, burgonya, paradicsom fo egyéb zöldségfélék (retek, saláta, zöldpaprika stb.). Állattenyésztési ágazat feladata Makó és Szentes térségében a sertés- és juhtenyésztés, Hódmezővásárhelyen a szarvasmarha- fo sertéstenyésztés, Szeged járásban •