Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

kooperációs fegyelem ei+utésére, a a kül- és öelker®kedelrrá vállalattokkal való együttműködés javítására, a szigorúbb gazdálkodási feltételeknek megfelelő vállalati belső irányítási rendszerek kialakítására. O

A megyei székhelyű építőipari szervezetek átlagosan mintegy 5 százalékkal növelték termelésük volumenét. Ezen belül kiemelkedett a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat (15 százalék), valamint a Szegedi Építőipari Szövetkezet (12 százalék). Elsősorban vezetési hiányosságok miatt nem teljesítette tervét a CSOMIÉP. Megbízások hiányában csökkent a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat termelése is. Az építőipari kivitelező szervezetek tevékenységében a hatékonyság javítását szolgáló törekvéseket jelezték: — a korábbi évektől eltérően változatlan fizikai dolgozó létszám mellett a termelékenység növelésével bővült a termelés; — a kivitelező szervezetek eredményesen törekedtek a lakásépítési terv teljesítésére. Néhány területen nem értük el Célkitűzéseinket: — a minőség javításában, az építőipari kapacitáshiány mérséklésében, a dekoncentráltság csökkentésében, néhány időszakosan jelentkező anyaghiány csökkentésében. A tervezőszervezetek teljesítményértéke átlagosan 7 százalékkal emelkedett, s ez lehetővé tette egyes területeken a korábbi feszültségek enyhülését. A kivitelezés tervellátottsága a lakás- és kapcsolódó létesítményeknél javult, a mezőgazr dasági beruházások megvalósítását azonban az elégtelen tervezői kapacitás miatt továbbra is gondok jellemzik. ©

A mezőgazdaságban a kitűzött termelésnövekedést az átlagosnál kedvezőtlenebb időjárás miatt nem sikerült teljes egészében megvalósítani. A termelés ösre szességében 1,5—2 százalékkal növekedett. Az állami gazdaságok, háztáji és kisegítő gazdaságok a tervezett termelésnövekedést elérték, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben viszont nem. A két főágazat közül — a tervnek megfelelően — az állattenyésztés fejlődött dinamikusabban. A mezőgazdasági szervezetek gazdálkodásában az alábbi tendenciák a jellemzőek: — javult a mezőgazdasági művelésű földterület hasznosítása, csökkent a parlagterület nagysága, meggyorsult az elhagyott romos tanyák felszámolása. A mezőgazdasági földterület azoban tovább fogyott; — a növénytermelés vetésszere kezete alapvetően az irányelveknek megfelelően változott Növekedett a napraforgó, a kender, a lucerna és csökkent a lédús takarmányok területe. A kukorica vetésterülete 4 százalékkal emelkedett, de a tavaszi belvíz miatt kisebb az előirányzottnál. A szántóföldi zöldség-növények területnövekedésével együtt a szerkezet jobban igazodott az igényekhez (csökkent a káposzta, zöldség-. fyökér, ^-.-ekedett a zöldborsó ás a paradicsom vetésterülete). A növénytermesztés hozamai a búza, a napraforgó, a fűszerpaprika és a paradicsom kivételével meghaladták az előző évi eredményeket Rekord átlagtermés volt kukoricából és cukorrépából. Jelentős volt az állattenyésztés fejlődése. Az állomány kisebb mértékű gyarapodása mellett számottevően növekedett az állati termékek hozama és felvásárlása (8—10 százalék). A tervet meghaladó volt a tehen- és kocalétszám növekedése, döntően a kisgazdaságokban. A juhállomány tervet megközelítően (10 százalék) nőtt Valameunyi állatfajnál tovább javult az állomány minősége, termelőképessége. Ennek eredményeként a sertéshústermelés 10 százalékkal, a baromfihús-termelés 5—6 százalékkal volt több az előző évinél. Az egy tehénre jutó tejtermelés 10 százalékkal növekedett, s megközelíti a 3 ezer 400 litert. Szerény a fejlődés a takarmánygazdálkodás területén (silókukorica, lucerna termesz! és, rét-, legelőgazdálkodás). Az abraktakarmány-felhasználásban és a melléktermékek hasznosításában azonban továbbra is jelentősek a tartalékok (répafej-, kukoricaszár-felhasználás). Tovább javult a mezőgazdasági nagyüzemek anyagi-műszaki bázisa. Jobb feltételek alakultak ki a korszerű termelési eljárások alkalmazására (nagyobb termőképességű fajták, korszerűbb technológiai eljárások, tápanyagvizsgálaton alapuló talajerő-gazdálkodás). Felgyorsult a különböző állattenyésztési telepek rekonstrukciója, valamint az üvegházak, szárítók és tárolók építése. Az ültetvénytelepítés a tervezettnek megfelelően alakult (szőlőt közel 400, gyümölcsfát 370 hektáron telepítettek.) A komplex belvízrendezési program keretében ütemesebbé vált a melioráció megvalósítása. Jobban hasznosították az együttműködésekben, integrációkban rejlő lehetőségeket. Altalánossá vált —a főbb munkák optimális időben történő elvégzése érdekében — a mezőgazdasági nagyüzemek egymást segítő tevékenysége. Tovább növekedett a termelési rendszerek szerepe (az iparszerű termelési rendszerek a nagyüzemi szántóterületnek 47 százalékát teszik ki). Előrelépés történt a gyepgazdálkodásban (10 tsz mintegy 7 ezer ha területtel csatlakozott a termelési rendszerhez). A szőlőtermelés és borgazdaság vertikális integrációjának megvalósítására kezdeményezték a megyei rendszer jóváhagyását és a gyümölcstermesztésben egy alközpont kialakítását. Együttműködést hoztak létre a Juh- és hízómarha- tartás fejlesztésére Szentes térségében. A háztáji, és kisegítő gazdaságok termelése a mezőgazdasági nagyüzemek és az ÁFÉSZ-ek sokirányú segítségnyújtásával tovább fejlődött. A lakosság friss zöldségellátásának biztosítására közel 2 ezer ha-al növelték a zöldségtermö területet. HíBősertés-termelésük a nagyüzemre két meghaladóan — 20 százalékkal — növekedett. * A mezőgazdaság általános fejlődése mellett nem megfelelő ütemben mérséklődött az indokolatlan differenciáltság. A gazdaságok egy részénél a termelési szerkezet nem igazodott megfelelően az adottságokhoz. A tervet meghaladó termelés, valamint a forgalmazó szervezet hiány® felkészültsége miatt akadozott a felvásárlás. (A ZÖLDÉRT részéről késett a szabványkövetelmények megismertetése, nem volt ütemes a burgonya és a vöröshagyma átvétele.) Nem értük el a tervezett szintet a nyersáruexport növelésében. A termékek exportra történő előkészítését a technikai felszereltség hiányosságai mellett az érintett nagyüzemek érdektelensége is hátráltatta (korai burgonya, káposztafélék, vöröshagyma stb. esetében). O

A közlekedési ágazatban a te" herszálh'tási teljesítmények elmaradtak a tervezettől (a vasúti szállítások mennyisége I százalékkal csökkent, a közúti áruszállítás volumene 4 százalékkal növekei dett). Akadozott a vasúti fuvarozási igények kielégítése. A teherkocsiellátás feszültségeit növelte, hogy a fuvaroztatók árufogadási és -rakodási készsége nem volt megfelelő, A lakossági fuvarozási szükségletet általában kielégítették. A rakodás-gépesítés bővült, de az igényektől elmarad. Külön gondot jelent az anyagmozgató és rakodógépek alkatrészellátásának és javításának alacsony színvonala. A korábbi évek tendenciáinak megfelelően tovább csökkent a vasúti személyszállítás, ugyanakkor dinamikusan emelkedett a közúti ágazatban. Kismértékben javult a sze" mélyvonatok, valamint a távolsági autóbuszok menetrendszerűsége. A helyi járatoké továbbra is kedvezőtlenek. Nem mindig kielégítő a járművek tisztasága. Az utazási feltételek javulásában Jelentős szerepe volt az autóbuszpark bővítésének és korszerűsítésének, (vár®i helyi járatok, munkásszállítás), a szegedi villam®közlekedés fejlesztésének, valamint a lép" csőzetes munkakezdés bevezetésének. A postaforgalmi tevékenységet növekvő tendencia jellemzi. A postai fejlesztéseket — döntően kivitelezői kapacitás hiányában — lassú ütemben valósították meg. A tervezett 5 kisp®tahivatal felújítása megtörtént, viszont nem kezdődött el • mórahalmi és a pusztamérges! postaház építése, valamint a Szeged L Postahivatal korszerűsítése. O

A nagy- és kiskereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődött A kiskereskedelmi értékesítés a tervezettet és az ország® átlagot meghaladóan, 10 százalékkal bővült Szerkezete jobban igazodott a fogyasztói kereslethez. A korábbi évektől eltérően a legdinamikusabban az állami kereskedelemben nőtt az értékesítés. A kiskereskedelmi forgalom alakulására a következő főbb tendenciák hatottak: — bővült az árukínálat és korszerűsödött m szerkezete. Ehhez jék a dolgozók munkateljesítménye, a végzett munka minősége. A jövedelmek reálértékének biztosítása nagy felelősséget ró a termelő- éa forgalmazóvállalatok költséggazdálkodására, árpolitikájára; — a szolgáltatások ez évben is 6—7 százalékkal bővüljenek. Alapvető feladat az ellátottság minőségi jellemzőinek javítása, a területi különbségek felszámolása, az új szolgáltatási formák elterjesztése. A tanácsok kedvezményekkel segítsék elő az iparengedélyek kiadását, a területileg, illetve szakmailag indokolt igényeknek megfelelően; — gondoskodni kell a szolgálta" tási tevékenység technikai feltételeinek javításáról. így a mindszenti szolgáltatóház bővítésének, a nagyáruházhoz (Szeged) kapcsolódó szolgáltatólétesítmények megvalósításának gyorsításáról. Fejül kell vizsgálni a szeged-móravárosi szolgáltató komplexum megvalósításának helyzetét; — a lakás- és kommunális ellátás javítása érdekében az anyagi erőforrások koncentrálásával, a lakosság társadalmi munkájának szervezésével el kell érni a színvonal-emelkedés eddigi ütemének fenntartását. 1979-ben 4 ezer 700 lakás — ebből 2 ezer 212 célcsoportos lakás — megépítése mellett legalább 250—300 munkáslakás építésére kell törekedni. Ennek érdekében új szervezési formák vállalati szervezésű építkezések bevezetése is indokolt. Ebben a MÉSZÖV vállaljon nagyobb szerepet. A megyei tanács dolgozzon ki átfogó programot a családi ház építéséhez szükség® telekbiztosifásra; — ütemesen valósítsuk meg az ivóvízellátás biztonságának Javítására tervezett intézkedéseket, valamint a szennyvíztisztítással ősre szefüggö beruházásokat E munkálatokat elsősorban Szegeden kell szorgalmazni; — a földgázprograrn ütemes folytatásával számolva, a vezetékes gázfogyasztók száma 3 ezer 500zai, a propán-bután gázfogyasztás pedig az igényekkel összhangban bővüljön. A tanácsi szervek koordinálják, ösztönözzék a földgázszolgáltatás bővítése terén meglevő lehetőségeink jobb hasznosítását, kiemelten kezeljék Kistelek földgázhálózatba történő bekapcsolását; — az egészségügyi, szociális területen: fejezzék be a deszki 140 ágyas kórházi pavilon építését. A bölcsődei férőhelyek száma legalább 165-tel bővüljön; — a kulturális ágazat fejlesztését szolgáló létesítmények közül fejeraék be a csongrádi és a szentesi ifjúsági házak építését Valósuljon meg 775 óvodai férőhely, valamint 50 általános iskolai tanterem építése; — az ifjúsági és tömegsport fejlesztésére — társadalmi összefogással — kerüljön sor újabb sportudvarok, pályák, tornatermek építésére; — a munkahelyi körülmények a gazdaság tejlődesével párhuzamosan javuljanak, Ennek érdekében & Szakszervezetek megyei Tanácsa a vállalatokkal közösen készítsen feladattervet. •

A megyei munkaerőhelyzet egyensúlyának javítása érdekéből gyorsabb és eredményesebb intézkedésekre van szükség; — javítani kell a munkaerő-gazdálkodás szervezettségét. Csak a területfejlesztési tervben kiemelt, progresszív ágazatok fejtesztéseí kapjanak támogatást A városokban engedélyezett létszámfejlesztésekkel együtt gondoskodni kell több területen a létszámcsökkentés lehetőségeiről, a nem gazdaságos kis létszámú telephelyek megszüntetéséről; — a munkaerő-elosztás, valamint a szakképzés jobban igazodjon a technikai fejlődés, valamint a termékszerkezet korszerűsítése által támasztott minőségi követelményekhez. A vállalatok, szövetkezetek tegyenek intézkedéseket a dolgozók szakképzettségüknek megfelelő foglalkoztatására; — az illetek® tanácsi szervek szerezzenek érvényt az ipartelepek létesítésével és fejlesztésével kapcsolatos jogszabályok megtartásának; — a bérgazdálkodásban a keresetek differenciálása igazodjék a teljesítményekben kialakult különbségekhez. Váljon általánossá a műszaki normákra és a minőségi követelményekre alkalmazott bérezés; — az anyagmozgatási feladatok ellátásának javítása e terület fokozottabb gépesítésével, magasabb fokú szervezettségével biztosítható. A vállalatok táriák fel az anyagmozgatás korszerűsítésének tartalékait, kis beruházási igénnyel bíró komplex rendszerek alkalmazásának tehetőségét. Ehhez az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet szegedi irodája, valamint az MTESZ nyújtson segítséget; , — a hasznos munkaidőalapot elsősorban a szervezettség növelésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a munkanormák szélesítésével, a munkaerő megtartásával kell emelni. Kiemeh feladat a munkaidő veszteségeinek mérséklése (állásidők csökkentése, értekezletek racionálisabb szervezése, az oktatással Járó munkaidőkiesések indokoltságának vizsgálata). A szocialista munkaveraeny se" gftse elő a gazdaságpolitikai célok megvalósulását Ennek érdekében a párt- és gazdasági vezetés minden vállalatnál, szövetkezetnél időben tűzze ki azokat a célokat, amelyekkel várhatóan a vállalati feladatok teljesíthetők. Az év® nunka verseny-célkitűzések Irányuljanak a gazdaságosság fokozására,a termékszerkezet korszerűsítésére, a versenykép® termékek exportjának növelésére, valamint a szállítási szerződések pont® teljesítésére. E célok elér csere való törekvést jellemezzék a munkaszervezés, takarék® anyagéá energiagazdálkodás terén meglevő belső tartalékok fokozottabb feltárását szolgáló vállalások, s az ehhez fűződő érdekeltség megteremtése A jelentősebb beruházásokat megvalósító vállalatoknál « versenymore gaíom segftse eTS a létesítményei tervszerű üzembe helyezését A brigád- és egyéni vállalásokban kapjon nagyobb szerepet a termékek, szolgáltatások minőségének javítása. Általa ban növekedjék a vállalások teljesítésével összefüggő felelősségérzet, A műnk a versenyt irányító szervek operatív intézkedésekkel gondoskodjanak a vállalások megvalósulását akadályozó tényezők elhárításáról, a magasabb fokú szervezettség megteremtéséről. Törekedjenek kocaptexbrigádak alakítására, működtetésére, az újítómozgalom tartalékainak feltárására. Támogassák a Tanácsköztársaság megalakulásának 60. évfordulójának megünneplésére a SZOT és KISZ KB felhívása nyomán kibontakozó kezdeményezéseket A dolgozók kezdeményezései, javaslatai és az elért eredmények kapjanak az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot és elismerést. •

A beruházási tevikenység nagyságrendje 1979-ben előreláthatóan mérséklődik. Oj beruházások indítására csak szűk karben nyílik lehetőség, összesen 7.1—'7,3 milliárd forintos beruházási színvonallal kell számolnunk: — megkezdődik a Tisza IIL Vízlépcső kiemelt nagyberuházás előkészítése; — a célcsoport® fejlesztések a középtávú területfejlesztési tervben előirányzót; lakásépítés, egész, ségügyi és kulturális e.Látás, valamint az energetikai rendszerek bővítésének időarány® feladatait tartalmazzák; — a megvalósuló vállalati fejlesztések döntőéi az ipar. építőipar és közlekedés teljesítőképességének fokozását, a termelési struktúra korszerűsítését szolgálják A folyamatban levő beruházási munka csomópontjai az alábbi ki. emelt létesítmények: — Szegeden: Északi Tisza-híd, a nagyáruház, DOMUS Áruház, a 150 ágyas kórházi pavilon és a 624. sz. Szakmunkásképző Iskola, szociális otthon, megyei KÖJAL-székház. gyógyszertári központ. AFITgéo jármúszerviz, a MAY konténer terminál építése, a Kábelgyár rekonstrukciója, a Szegedi Nyomda új üzemének építése, a Nemzeti Színház rekonstrukciója, az OKGT PB-tárolója, valamint szénhidrogén-termelés, a Vasöntöde öntőkapacitásának bővítése, a Magyar Villamosművek 400 kV-® alállomásának építése, a KSZV zsákgyártásának bővítése, a DEFAG furnér gyártásának fejlesztése, valalamint a Felszabadulás és Ü.i Élet Tsz üvegházainak építése; — Hódmezővásárhelyen: autóbusz-pályaudvar építése, a FIM Alföldi Porcelángyár «aniterg\ ártás rekonstrukció n, a HÖD1KÖT gépi rekonstrukciója, az ATEV üzemházának, valamint a Tangaz. daság szarvasmarhatelepének építése; — Szentesen: az Ifjúsági Ház, a TV II. program feltételeinek megvalósítása, Tisza-híd, autóbusz-pá". lyaudvar építése a Baromíifeldol-j gozó Vállalat és a KONTAKTÁ üzemének rekonstrukciója, a Tej-