Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

Ipart Vállalat üzemének i az Árpád Tsz üvegházának építése; — Csongrádon: a Tisza III. Vízlépcső járulékos létesítményei, az Ifjúsági Ház, a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat kenyérgyárának építése; — Makón: a kórházrekonstrukclé ás a FÉG üzemének bővítése; — A járások területén: öpusztaszeren a Nemzeti Emlékpark, Szociális Otthon építése; Ferencszálláson és Ullésen a szénhidrogén-termelés bővítése, Kisteleken kábelgyártás fejlesztése és a földgázhálózatba történő bekapcsolása, Mindszenten a könnyűszer, kezetes építőelem-gyártás bővítése, Csanyteleken és Sándorfalván halastó, Szegváron üvegház építése. A beruházások tárgyévre ütemezett kivitelezési feladatainak megvalósításához szükséges a beruházási tevékenység színvonalának javítása. Kihez a beruházók biztosítsák a kivitelezés Jó előkészítését, a résztvevők koordinált együttműködését. A bank hitelezési tevékenysége segítse a fontos népgazdasági célokat teljesítő beruházások (exportbővítés, importkiváltás) mielőbbi megvalósítását, a beruházásoktól elvárt hatékonysági követelmények érvényesülését. A pénzintézeti és társadalmi ellenőrzés segítse a beruházási célok megvalósításához fűződő felelősség érvényesítését. A pártszervek és alapszerve_ zetek szé'es körű szervező munkával, a kommunisták példamutatással dolgozzanak az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatok megvalósításáért. A pártszervezetek, alapszervezetek gazdaságpolitikai munkájuk hatékonyságának fokozását munkamódszereik korszerűsítésével, konkrétabbá tételével érjék el. Az irányító pártalapszervek operatívan segítsék elő, hogy — a Központi Bizottság 1978. április 19—20-1 határozatának megfelelően — az éves tervekre épülő cselekvési programokban szerepeljenek a XI. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtását szolgáló feladatok. Ehhez nyújtsanak konkrét segítséget az alapszervezeteknek, felhasználva a Központi Bizottság mezőgazdaság, élelmiszeripar. az építőipar, közlekedés, valamint a termékszerkezet fejlesztésével kapcsolatban hozott határozatait. A pártszervek testületi munkájukkal az alapszervezetek taggyűléseikkel vonják be a párttagokat a döntések előkészítésébe. Kísérjék figyelemmel a párttagok gazdaságpolitika! munka Javítására vonatkozó javaslatainak megvalósulását. Térjenek vissza a tagkönvvcsere során elhangzott észrevételek érvényesítésének értékelésére. Következelesebben éljenek az ellenőrzés. számonkérés, valamint • dicséret éc felelősségrevonás eszközeivel. Adjanak több gazdaságpolitikai feladatokkal kapcsolatos pártmegbízatásokat, és azokat a beszámoló taggyűléseken értékeljék. A megbízatások szorosan kapcsolódjanak az év gazdaságpolitikai feladatainak megvalósításához. Az üzemi demokrácia régi és új lehetőségei Jobban szolgálják a cselekvési egység formálását, a jelentkező problémák feltárását és megoldását. Teremtsenek kritikus éa önkritikus légkört, érjék el. hogy szaporodjanak a dolgozók és a vezetők kezdeményezései a hatékonyság fokozására. A gazdasági vezetők tevékenységét véleményező tanácskozások segítsék elő a termelés fejlesztéséhez szükséges káderfeltételek és vezetői magatartás kialakítását. A szakszervezetben dolgozó kommunisták legyenek a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítására történő mozgósítás kezdeményezők Ösztönözzék a szakszervezetekben folyó gazdaságszervező munka tor vábbl fejlesztését. Az üzemi demokrácia, valamint a bizalmiak jogkörének bővülését használják ki a gazdaságpolitikai szervező tevékenység szélesítésére. Szorgalmazták a teljesítménykövetelmények újabb területekre történő kiterjesztését, a gyorsabb előrelépést a munka- és üzemszervezésben. A gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálja a szakszervezeti nevelő- és érdekvédelmi tevékenység is. Jelezzék a feladatok megoldásában jelentkező feszültségeket és vegyenek részt azok megoldásában is. A KISZ hagyományos és új formákkal mozgósítsa a fiatalokat a hatékonyabb, jobb minőségű munkára. A KISZ-tagok egyéni vállalásai szolgálják a mindennapos munka pontos elvégzését az uj kezdeményezések kialakításában és megvalósításában, a munkaversenymozga1omu"-i vpló ré-"véte't. A Radar, az FMKT-mozgalom legyen a szervezetlenség, a munkaerővel való helytelen gazdálkodás feltárásának eszköze. A fiatalok vállalianak részt a mezőgazdasági és é'elmis-»ertoarl csűesmunkák elvégzésben, és tó'vtassák a belvízrendezési védnökséget. A Hazafias Népfront bizottságai a gazdasághoz kapcsolódó területeken tevékenvkedő társadalmi szervezetek (MTESZ. Közgazdasági Társaság. TIT) sajátos eszközeikkel vegyenek részt a gazdasági épités tóiadatainak megoldásában. Mozgósítsak aktivistáikat konkrét célok megvalósítását szolgáló eredményes társadalmi munkára. O

A gazdaságpolitikai feladatokhoz kapcsolódó tömegpolitikai munka irányát elsősorban az szabia meg. hogy megértessük céljaink tartalmát, összefüggéseit, és egységes cselekvésre mozgósítsuk a párttagokat és a pártonkfvülleket X pártszervezeteit törekedjeneü arra, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel való egyetértés gyakorlati tettekben jusson kifeje^csre. A pórtagitáció és -propaganda legyen konkrét. A pártszervezetek a hatáskörükbe tartozó területen a termelőmunka feltételeinek vizsgálata alapján támasszanak reális követelményeket. További szemléletformálásra van szükség mind a gazdasági vezetők, mind a dolgozók között abban is; hogy a tudományos kutatás új eredményeit hozzáértőbben alkalmazzák a termelésben. Az agitáció és propaganda sokoldalúan mutassa be a termelési szerkezet korszerűsítésének fontosságát A gazdaságpolitikai döntésekkel párhuzamosan a dolgozókat is fel kell készíteni a szerkezetváltozással öszszefüggően rájuk háruló konkrét tennivalókra (szakmai átképzés, munkaerő-átcsoportosításból adódó feladatok). Tudatosítsuk jobban, hogy a gazdaságos termelés tényezői között legfontosabb szerepe a dolgozó embernek van. Bizonyítsuk, hogy a vállalatok. szövetkezetek termelőmunkájának eredményessége alapvetően a munkáskollektívák tevékenységétől függ. A tömegpolitikai munkánkban, a Külgazdasági kapcsolatok bemutatásával összefüggésben javítsuk a tájékoztatást. Áruink versenyképességének javítása mind a bel-, mind pedig a külföldi piacokon a dolgozók felelősségteljes munkáját követeli a termelőmunka minden fázisában. A munka szerinti elosztás elvének következetesebb megvalósítását fékező szemléletbeli akadályok ellen küzdjünk hatékonyabban. Tudatosítsuk, hogy az egyenlősdi Szemlélet is akadályozója a hatékony gazdálkodásnak, a szocialista módon dolgozó munkaközösségek erősödésének. Továbbra is magyarázzuk az árrendszer termelésre és fogyasztásra gyakorolt hatását, a társadalmi ráfordítás arányos termelői és fogyasztói árstruktúra szükségességét. Küzdjünk gazdasági helyzetünk irreális, kényelmességre ösztönző megítélése ellen. Ösztönözzük a közvéleményt a rosszul végzett munka elítélésére, a társadalmilag hasznos fizikai és szellemi tevég kenység nagyobb megbecsülésére. A megyei pártbizottság felkéri a párt- és tömegszervezetek tagjait, a választott testületekben dolgozó aktivistákat, az állami és gazdasági területen dolgozó kommunista vezetőket, a szocialista brigádok kollektíváit, megyénk valamennyi fizikai és szellemi dolgozóját, hogy aktív kezdeményező részvételükkel járuljanak hozzá az előirányzott gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Délmagyarország 1978. december 31-1 számának melléklete Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának w a megye gazdaságának 1978. évi fejlődéséről, az 1979. évi gazdaságpolitikai irányelvekről r Az 1978. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseinket az MSZMP KB 1977. december l-l határozata, valamint a középtávú megyei területfejlesztési Irányelvek figyelembevételével alakítottuk kl. Alapvető feladatként a gazdaság dinamikus fejlődését, a növekedés intenzív' jellegének erősítését, a népgazdasági egyensúly és a hatékonyság javitásái szolgáló tartaléKok feltárását Irányoztuk elő. A helyi feladatok kimunkálásában, a végrehajtás megszervezésében és segítésében nagy felelősséggel vettek részt a párt- és tanácsi szervek, a tömegszervezetek. A célkitűzések megértetésére, elfogadtatására iránvuló politikai előkészítő munka hatékonyabb, gazdagabb, tartalmasabb volt, A pártszervezetek a pártnapokon, a beszámoló taggyűlés seken, a propagandista tanfolyamokon, a politikai vitakörökben, a szocialista brigádértekezleteken a dolgozók széles körével ismertették meg a feladatokat és mozgósítottak azok végrehajtására. A gazdaságszervező és. -ellenőrző munka összességében Jobban Igazodott a szigorúbb követelményekhea. I. Gazdasági fejlődésünk 1978. évi eredményei, a lakosság életkörülményeinek alakulása A megyei pártbizottság megállapítja, hogy a gazdasági építőmunka feladatainak végrehajtására való szervezett felkészülés, az eredményes politikai mozgósító munka kedvező feltételeket teremtett az előirányzatok teljesítéséhez. A rendelkezésre álló erőforrások, valamint a kollektívák — munkaverseny-mozgalomban, újításokban testet öltő — öntevékenységének hasznosításával a megye gazdasága alapvetően azV. •téves terv célkitűzéseinek megfelelően, de az éves előirányzatnál valamivel mérsékeltebb ütemben fejlődött: — a területfejlesztési tervnek megfelelően bővültek a termelési alapok, az üzembe helyezett beruházások kedvezően hatnak a népgazdaság termelésszerkezetének átalakításával kapcsolatos célkitűzéseink megvalósítására; — a népgazdasági egyensúly javítását az export dinamikus bővítésével, takarékosabb Importfelhasználással segítettük; — jelentősen nőtt a vállalatok nyeresége, az élelmiszeripar, mezőgazdasági szövetkezetek kivételével, lehetővé tette a dinamikua bérfejlesztést — az élet- és munkakörülmények javulása folyamatos volt és tervszerűbben valósultak meg a szociális, az egészségügyi és a kulturális létesítmények. Az elért eredmények mellett megyénk gazdasági fejlődésében is érződtek a népgazdaság egyensúlyi helyzetéből, a nehéz külgazdasági feltételekből fakadó feszültségek. Több területen — fokozott követelmények tükrében — kiéleződtek a gazdasági munka hiányosságai, amelyek akadályozták célkitűzéseink Staradéktalan teljesítését. O

Az ipari szervezetek összességében változatlan létszámmal, valamint folyamatosan javuló technikai feltételek mellett gazdálkodtak. A termelésnövekedés üteme a tervidőszak első két événél mérsékeltebben — 4 százalékkal — emelkedett. Ezen belül: — dinamikus termelésfelfutás Jellemezte a nehézipart (9 százalék), elsősorban a gép- és a vegyipar, energiaszolgáltatás és a szénhidrogén-termelés területén. Az alágazatban jelentősebb kapacitásnövelő beruházások (hírközlő kábel-, villamosszerelési cikkek, könnyűszerkezetes építőelemek gyártása, villamosenergia- és földgáz-távvezeték építése, kisebb 6zénhidrogéntelepek termelésbe állítása) üzembe helyezésére került sor és korszerűsödött a gyártmányszerkezet; — a korszerű termékeket előállító gyártási ágak — körkötött profil a HÖDIKÖT-nél, poliolefin anyagok feldolgozása a KSZV-nél — a technikai fejlesztés ellenére a termelés 2 százalékkal csökkent a könnyűiparban; — az élelmiszeripar termelése á múlt évihez képest 4 százalékkal csökkent, alapanyaghiány miatt. Az állami vállalatokhoz képest a szövetkezeti Ipar termelése gyorsabb ütemben emelkedett. Az értékesítés többnyire követte a termelés növekedését, bár aí anyagellátás akadozása, a rendelések ütemtelensége, valamint a szerződések meghiúsulása helyenként a készletek növekedését okozta. Aa exportértékesítés továbbra ia din** mikusan (12 százalékkal) emelkedett. Egyes területeken — könnyűipari vállalatok, valamint gépipari szövetkezetek — a dollárelszámolású export előirányzatokat nem teljesítették. A gazdasági egységek törekedtek a hatékonysági követelmények következetesebb érvényre juttatására; — megkezdődött a termékszerkezet minősítése, a perspektivikus gyártási ágak kijelölése (könnyűipari és gépipari vállalatok), a termelékenységnövelés tartalékainak nemzetközi összehasonlításra épülő elemzése (DÉMÁSZ). A Központi Bizottság 1977. október 20-1 határozatának végrehajtásában azonban csak kezdeti eredmények mutatkoznak; — a létszámra vetített termelés 4 százalékkal emelkedett, ezen belül átlagon felüli termelékenységnövekedést ért el a DÉGAZ (12 százalék), a MAT Fémipari Vállalat (15 százalék). Fémtechnikai Vállalat (28 százalék), a Tisza Bútoripari Vállalat (10 százalék); — mérséklődött az alapanyagtermelés és az élelmiszeripari feldolgozó, tárolókapacitás közötti feszültség (paradicsomsűrítés, paprikaszárítás, gabonatárolás bővülése), szélesedett a szerződéses termeltetés; — több gépipari szövetkezet átvette — korábban állami vállalatok által gyártott — kisebb szériás termékek, illetve országosan ls hiányzó áruk (például: mezőgazdasági kisgépek, mérlegek, cipőjavító gépsor) előállítását. A vállalatoknál az indokoltnál kevesebb figyelmet fordítottak a hatékonyság fokozására, a szállítás- és