Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

10 Vasárnap, 1978. deceBiber 31: Vizsgaidőszak az egyetemeken, főiskolákon Megszoktuk, hogy így de- képpen pedig addig a bizo- vizsgáznak majd, estin és le­eember vége táján a mun- nyos napig szinte óráról orá- velezőn együttesen majdnem ka, meg minden efféle, hom- ra — önnön tudásukat állán- ezren cserélik fel mostaná­lokrancol ássál is iáró dolog dóan saját maguktól számon- ban a munkát a vizsgákra kissé a háttérbe szorul, „kl- kérve. Olvasnak, jegyzetel- való felkészüléssel. Százhúsz simul". Mintha meg is szűn- nek, nappal és éjszaka, uta- leendő ifjú jogászra pedig így nének erre a néhány napra, zás közben és ágyon fekve, a félévi vizsgaidőszakban a Hiszen előbb a karácsony. Vizsgaidőszak van, félévi legnagyobb feladat vár: ők azután a szilveszter—újév vizsgaidőszak az egyeteme- most fognak — államvizsgáz­ünhepkavalkádja rövid időre ken, főiskolákon. ni. A természettudományi ka­szinte mindent legyőz, sokan A szegedi felsőoktatási in- ron és a tanárképző íőisko­a két ünnep közötti hétköz- tézmények hallgatói között Ián különösen magas a vizs­napokra is még megmaradt sem más a helyzet. Az orvos- gázók száma: 1128, illetve szabadságukat veszik ki, így tudományi egyetemen például 1500. biztosivá a gondtalanság, és összesen közel 1600-an vizs- Egyszóval — rövid össze­ünnepi hangulat folyamatos- gáznak, megfelelően más-más számlálás után — mintegy 6 ságát, afféle jó egyhetes ki- tárgyakból az általános or- és fél ezer fiatalnak nem kapcsolódásteremtéssel. voskaron. a fogorvos szakon egészen szokásos ez a kará­Legtöbben ilyenkor nem és a gyógyszerésztudományi csonyi-újévi, gondtalanabb gondolnak arra, hogy van karon. A félévi vizsgaidőszak hat-hét nap. Sőt, még azez­egy különös, fiatalokból álló különben elég „kemény" az után következő többi sem, csoport, amelynek tagjait eb- orvostanhallgatóknak: évfo- jó néhány hétig, egészen feb­ben az Időben, ünnepek al- lyamonként átlagosan ötvizs­knlmából történő utazások gával kell megküzdeniük, során vonaton-autóbuszon A József Attila Tudomány­könyvekbe-jegyzetekbe te- egyetem bölcsészettudományi metkezve, gondterhelt arccal, , . ,,,„., , . ... . nek fiatalok ezekben az év elrévült tekintettel láthatjuk, karan 585 hall*ató keszu1' Az hátralévő napokat számlálva, állam- és jogtudományi ka­esélyeket latolgatva, legfő- ron nappali tagozaton 520-an ruár elejéig. Ügy lehet, nem túl nagy szám ez, mégis jó, ha legalább csak egy pilla­natraeszünkbe jut: így is él­végi, rendkívüli-kellemes na­pokban. D. L. 99 Ma sem tetszik bezárni? 99 — Ma sem tetszik bezárni gatsz, beduglak a kukába!" ros, pí. szobafogság vagy ét­a pincébe? — kérdezte tőlem Van szülő, aki büntetésből a kezéselvonás, de mindig le­egyik kis elsősöm, amikor a sötét szobába zárja be gyér- , _ .... tanítás után indultunk haza. mekét, és akad még olyan is, 8X611 arjnyDan az elK0Veteu — Miért zárnálak be? akl „mumus"-sal, „boszor- tettel, a mulasztás nagyságá­— Anyukám mondta, hogy kány"-nyal ijesztgeti. val. ha rossz leszek, bezár a ta- Az ijesztgetett gyermek Az is nagyon lényeges, nitó néni a sötét pincébe, és "f"8^13"' "hogy a gyermek tudja min­én ma egy kicsit rossz vol- alszik, almában felriad, ré- ~ . ' . meket lát, ideges, szorongása- dfS pontosan, hogy miért ban'még az is előfordulhat, kapja a büntetést, és ítéle­hogy hebegve, dadogva be- tünket tartsa igazságosnak. _ . . , említett ártalmakon ki- 8°k szül6 rFŰTwí. vui előbb-utóbb rájön, hogy büntet a saját hangulata, l/T"..*. TSX^l _ y3?™^ jöz ijesztgetés csak becsapás idegállapota szerint Jókedvé­másika a tanévnyitón, felenk vol, ami,^ek következtében ben szó nélkül, eltűri agyer­csajódik az őt nevelő felnőtt- mek csúnya. illetlen beszédét, ben,, akinek, kiesik a kezéből . ,, a jónak vélt fegyelmezési ^^ nevet ls raJta­eszkö% hiszen lejáratta ma- Másnap fáradtan hazaér a gát vele. munkahelyéről, s ugyanan­Mivel büntessünk akkor? nak a trágárságnak a halla­tam. Ilyen apró elkottyantások­ból tudtam meg az évek so­rán, hogy mi mindennel ijesztgetik t Azért olyan és bizalmatlan, sokszor he­tek telnek bele, amíg tapasz­talja, hogy 'szeretelet kap és nem kell félnie sem a kör­möstől, sem a csípős nádpál­cától, de még a szamárpadba ültetéstől sem. — kérdezhetik a szülők. Ijesztgetéssel semmikép­tóra szájon vágja a gyerme­ket. pen sem. A szeretet és ked­Nagyon helytelenül teszik vezménymegvonás finom fo- Mind az ijesztgetésnek, azok a felnőttek, akik előre kozafaival szabhatunk ki na- mind a testi fenyítésnek el­ijesztgetik a gyermeket az is- gy0tl fajó büntetést. lenz5i vaffvunk kólával. Félve, szorongva lép Ilyen lehet: elmarad az esti 1 vagyunk, be arra a helyre, ahová 8—12 búcsú puszi, nem ülünk oda De sok kis tanítványom évig jár majd azok közé, aki- ^ ágyához, nem mesélünk, akadt, aki simogató kezem ket. már elóre kellene szeret- nPm nézheti a tv-ben az esti nie: a tanítónőt, aki a má- mesét, vagy valamelyik más, sodik édesanya szerepét sze- kedves gyermekműsorát, nem retné betölteni, és az osztály- visszük el a kilátásba helye­társakat.. akik között kell él- zett bábelőadásra, cirkuszba. elől ijedten elkapta a fejét! nie éveken át. Fontos, hogy amit meg­A pofonokhoz szokott gyer­mek elfásul, eldurvul, s a Az ijesztgetés sajnos — ígértünk> ^ tartsuk meg alt- szeretetlenségben élés légkö­még mai napig is nagyon di- , .. , ., vatos, de elégge el nem itél- kor »s. ha nehezünkre esik. het.6 gyakorlat. Hányszor Hirtelen haragunkban halljuk az utcán, a játszóté­ren: „Odaadlak a zsákos em­rét árulja el, mint Jancsi is, aki nádpálcás „fegyelmezés bernek!", „Elvisz a kémény­seprő!". Sőt, a minap hallot­tam, hogy egy fiatal mama így „fegyelmezte" körülbelül 3 éves, ordító, síró kisleányát: „Ha azonnal el nem hall­Guercino-képet rejtett a vencsellői sekrestye Izgalmas kérdés foglal­koztatja ezekben a napok­ban a nyíregyházi Jósa And­rás Múzeum szakembereit. Koroknay Gyula művészet­történész, az intézmény tu­dományos főmunkatársa ugyanis helytörténeti anyag­gyűjtés közben a gávaven­csellői plébánia egyik he­lyiségében — első látásra is — réginek tűnő festményre bukkant. A helyszíni vizs­gálatok megállapították, hogy a kep valószínűleg a bolog­nai festőakadémia híres kép­viselőjének, Guercinónak ke­ze munkája. Gtovanni Fran­resco Barbieri e művészne­vet a XVII. század elején vette fel, s idővel ö lett a neves művészeket kibocsátó bolognai iskola vezetője is. A féstmény Avilai Szent ígérjünk olyan büntetést, közben így kiáltott fel (az amiről magunk is tudjuk, aPÍa mesélte): „Csak üss! Te hogy nem leszünk képesek va8y 32 erősebb! Majd ha betartani! nagy leszek, visszaütlek!" Az 4 apja erre félig agyonverte (a kék foltok miatt hívattam A büntetés sohase legyen be magamhoz), vagyis any­olyan, ami az egészségre ká- nyira fokozta a testi fenyítés mértékét, hogy az már az egészségre is káros volt Az lenne az ideális, ha minden szülőnek sikerülne a büntetésnormát úgy kialakí­tani, amint azt több tanít­ványoméknál is láttam, hogy az édesapa, édesanya szomo­rú pillantása, a szeretet ideig­lenes elvonása minden po­fonnál, vagy nádpálcaütésnél jobban fájna. Dr. Gergely Károlyné Terézt ábrázolja. A feltéte­lezés szerint a kompozíció erdekes, sajátos jellege utal az alkotó kilétére. Hogy mi­ként kerülhetett a mű a sza­bolcsi településre, a művé­szettörténesz szerint ehhez a település egykori földbirto­kosainak, a Dessewffy csa­ládnak is köze volt. Való­színű, hogy az ő tulajdonuk­ban volt a Guercino-kép, s onnan került a sekrestyébe. Természetesen további, a tudomány eszközeit is igény­be vevő gondos, elemző res­taurátori munkára van még szükség, hogy a feltevések beigazolódjanak, s nagy ér­tékű kinccsel gyarapodjék a XVII. századi itáliai festők Magyarországon levő gyűjte­ménye K. Z. Agrárproletárból államelnök Nyolcvan éve született Dobi István A Komárom megyei Szőny szervező titkári utazgatásaim Népköztársaság Elnöki Taná­Dobi István szülőfaluja, s a során. Nem tudnám meg- csának elnöke. E legmaga­család a „hárommillió kol- mondani, hány kinevezési és sabb közjogi tisztsége mellett dús" sorsának egyik részese, .kitüntetési okmányt írtam Földmunkás, agrárproletár alá később embereknek, környezetben élte fiatal éveit, akiknek a neve sok-sok év­Az első világháború előtt vei ezelőtt történt régi talál­még természetes Magyaror- kozúsokra, beszélgetésekre, szagon a gyerekmunka. Dobi politikai tanácskozásokra em­István is alig tízéves, amikor lékeztetett." már nagygazdák cselédjének Minden fórumon hallatta szegődött. Lóhajtó fiú, majd hangját, hogy hirdesse a földmunkások, agrárproletá­rok és a szegényparasztok igazát. A Mezőgazdasági Ka­mara közgyűlésein, a vésztői szegényparaszt-találkozón és a Kisgazdapárt Országos Vá­lasztmányában egyaránt fel­magvar szólalt. Részt vett ő is az |katonája. 1943 augusztusában, Balaton­napszámos, részes arató és kubikos. S a háború alatt őt is besorozták katonának. Időleges felszabadulást ho­zott számára is a forradal­mak kora. 1918-ban a pol­gári demokratikus köztársa­ság, majd az első proletárdiktatúra Részt vett a sikeresnek in- szárszón rendezett híres, if­dult északi hadjáratban, júságinak indult találkozón, majd a szolnoki vereség után Ezen az összejövetelen tár­fogságba került. A Tanács- gyalták meg a nemzeti füg­köztársaság alatti tevékeny- getlenségért és demokráciáért, ségéért internálták. Vissza- a demokratikus átalakításért térve Szőnybe, rendőri fel- folytatott harc munkás-pa- szocializmus ügyelet alá helyezték, s ezt raszt-értelmiségi összefogásé- válnak valóra, csak négy év múlva hatály- nak kérdéseit és azt, hogy lalanították. Vasúti fűtő, gyári munkás, napszámos. A kémény és fá­rasztó munka mellett képezi magát Űjságra fizet elő, a Népszavára, amelyből megis­meri az ország többi szegé­nyeinek életét is. A maga ta­pasztalatait összevetve a hoz­milyen legyen a háború utá­ni új Magyarország. A szár­szói találkozón Dobi István is felszólalt, s többek között a kővetkezőket mondotta: „A dolgozó parasztság felemel­kedésének útját pedig a de­mokráciában és a szocializ­musban látom. A szocializ­zá hasonló sorsú agrárprole- must azért jelölöm meg, mert tár tömegek "keserves küzdel­mével — a mindennapi be­tevő falatért, az emberibb életért — elhatározta: tenni kell valamit azért, hogy könnyítsen a magafajta em­berek nehéz helyzetén. Így került kapcsolatba a szociál­demokratákkal. Megalapította Szőnyben a Szociáldemőkrata Párt helyi szervezetét, és megválasztották anrfak tit­kárává. Később, a munka során azonban szembe' került a Szociáldemokrata Párt or­szágos vezetési módszereivel és szakított az SZDP-vel. 1936-ban belépett a Füg­getlen Kisgazdapártba, meri úgy látta, hogy e párton be­lül hatékonyabban tudja megszüntet minden kiváltsá­got, amit eddig egyesek él­veztek, és a munkát teszi a becsületes élet alapjává." A második világháború alatt együttműködött a kom­munistákkal, a baloldali szo­ciáldemokratákkal és a ha­ladj értelmiségiekkel, így nem csoda, hogy az ország sem szakad meg kapcsolata a dolgozó parasztsággal. 1955—1965 között a Termelő­szövetkezeti Tanács elnöki tisztét is betöltötte, 1068 ja­nuárjától haláláig pedig az Országos Szövetkezeti Tapács elnöke volt. 1956-ban hitet tett a néjv hatalom mellett. A Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány politikáját magáénak vallot­ta. Mint embert és mint po­litikust egyaránt rendkívül súlyos próbatétel elé állította az ellenforradalom. -Helytállt és teljesítette a kötelességét. Életének és munkájának célja minden körülmények között a dolgozó nép szolgá­lata volt. Hitte, hirdette és tudta, hogy a parasztság anyagi és kulturális felemel­kedésének lehetőségei csak a rendszerében Egyik köny­vének címe is ezt fejezi ki: Szocialista mezőgazdaság — gazdag parasztélet. „1959 őszén felvételemet kértem a Magyar Szocialista Munkáspártba, a kommunis­ták pártjába. Hazaérkeztem. Abba a pártba, amelynek célja és programja a mun­káshatalom, a munkás-pa­raszt szövetség, az osztály nélküli társadalom, a szo­cializmus, a kommunizmus megvalósítása Magyarorszá­gon" — írta. A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusán, 1959-ben Dobi Istvánt a Köz­ponti Bizottság tagjává vá­lasztották. Harcos, munkás életet kitüntetéseinek egész szolgálni a szegényparasztság küzdelmeibe. A Kisgazdapárt német,. megszállása után,' sóra. is tükrözi, Számos, ha­1944-bén behívták és mun- - ' - . . • ká$szazadbá sorolták. Auszt­riában érte a felszabadulás. 47 éves, amikor visszatér szűkebb pátriájába, Szőnybe, és 10 hold juttatott föld gaz­dája lett. Kevés ideje ma­radt azonban, hogy gazdál­kodjék. Beleveti magát az újat akaró ország politikai érdekeit. Még abban az év­ben beválasztották a Kisgaz­dapárt Országos Nagyválaszt­mányába, s lett a Parasztszö­vetség szervező titkára és a földmunkás-szakosztály elnö­ke. Járta az országot, szer­vezte a földmunkásokat, a parasztokat. 1962-ben megjelent Vallo­más és történelem című visz­szaemlékezésében írta erről az időszakról: „Ha jól meg­gondolom, alig lehet falu az országban, ahol meg ne for­dultam volna. Nincs az em­beri gondnak olyan fajtája, amivel ne találkoztam volna balszárnyának vezetője, ké­sőbb, 1947 nyarától a párt elnöke. Igen fontos és nagy szerepet játszik azokban a koalíciós harcokban, ame­lyeknek eredményeként a Kisgazdapártból sikerült ki­szorítania a burzsoázia kép­viselőit ós a párt aktív tá­zal és külföldi kitüntetésé közül a két legmagasabb,. a, Nemzetközi Lenin Békedíj és a hazai Szocialista Munka Hőse. 1968. november 24-én hunyt el Budapesten. Szüle­tésének 80. évfordulóján tisz­telettel emlékezünk reá, aki hosszú és nehéz, megpróbál­tatásokkal teli úton érkezett el az agrárproletariátus so­raiból a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöki tisztébe. Vida Sándor Dobi István, a magyar Sufátatakul^k06010"" -nkásmozgalom kiemelkedő Országgyűlési képviselő, tárcanélküli, majd állammi­niszter. 1948-ban földművelö­désügyi miniszter, 1949—1952 között a Minisztertanács el­nöke. 1952 augusztusától 1967 áprilisáig pedig a Magyar személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából szom­baton koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. A fövő hírvivőié A fénytávközié s Megkezdődtek a hazai előkészületek Hazánkban is megkezdőd­tek a fénytávközlés beveze­tésének előkészületei. Ebben a rendszerben a fényimpul­zusok hozzák-viszik a be­szélgetés „fényben kódolt" elemeit, tehát fényvezető erekre, illetve belőlük alko­tott kábelekre van szükség. Az elméletileg már tökéle­Donorielző szo'gálát Nagy figyelmet fordítanak a magyar egészségügy irá­nyítói a különféle vesebeteg ségek megelőzésére, gyógyí­tósára. Az országban jelenleg 5 _ | múveseállomás műkckjik: az , _ év végéig ezek 20 eaér vér­tisztítást végeztek eL Az or­szágban áprilistól október végéig 17 veseátültetés tői tént, ebb51 egyet Miskolcon a többit Budapesten végez ték. Megszervezték a kötele zó donorjelző szolgálatot is a főváros kijelölt kórházai­Ez már folyamatosan működik s a szakemberek felkészítése is megtörtént. tesen kidolgozott módszer gyakorlati megvalósítása azonban még csak — gye­rekcipőben jár. Amint Horváth Gábor, á Posta Kísérleti Intézetének kutatója elmondta, az egesz berendezés legjellegzetesebb és egyben legdrágább alko­tóeleme a kábel. A hazai előkészületek so­rán már a leendő munka­megosztás körvonalai is kez­denek kibontakozni. A je­lenlegi elképzelések szerint valószínűleg csak az alan­anyagot kellene importál­nunk, a kábelt és a több berendezést itthon is elő­állíthatnánk Ez természete sen nem lesz könnyű fel adat. Nagy tehát a ..lecke' de nagy a várható eredmény is. Csak egy példát erre Egyetlen bőröndnyi alap­anyag elég lenne a magyar távbeszélő-hálózat ötéves rekonstrukciójához és bőví­téséhez szükséges kábel­mennyiség előállításához. Magyarországon a rend­szer bevezetésének előkészü­leteit a Posta Kísérleti Inté­zet koordinálja. A feladatok megoldásában az eddigi eredmények alapján máris fontos szerepet kapott a Ma­gyar Tudományos Akadémia három intézménye — a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézet, a Műszaki Fizikai Kutató­intézet és a Számítástechni­kai és Automatizálási Kuta­tóintézet —, valamint az par részéről a Telefongyár, a Távközlési K úatóint 'ze'. a Magyar Optika Művek, a Tagyar Kábel Miivek. Ha minden a várakozások .érint alakul, a hatodik öt­íves terv időszakának végén megindulhat a beszélgetés a részben hazai elemekből fel­épített első fénytávközléses vonalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom