Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

4 Péntek, 1978. december 29. Késik az átadás Egy újságból kivágott fotót mellékelt levelehez Saente Imre olvasónk. A kép az új­szeged! fedett uszodát örökíti meg, aláírása szerint: „a me­tVnce már elkészült. Időn­kénti feltöltéssel megkezdőd­tek az üzempróbák. Légtartós sátorral fedik majd be az új létesítményt, amelyet novem­ber végén adnak át rendel­tetésének." Levélírónk jogo­san kifogásolja, hogy novem­ber már elmúlt, a december­nek is a végét „tapossuk", s a fedett uszodában még leg­feljebb csak gyönyörködni le­het, a medencében fürdeni — még nem. Az uszoda átadását való­ban novemberre tervezték, ezért láthatott napvilágot a fnt idézett információ ala­pokban. A terv azonban nem válhatott valóra, mert a Sze­gedi Tervező Vállalat csak késve bocsátotta a DELÉP rendelkezésére a szellőző gépház gépészeti tervelt. így • kivitelező nem tudta a meleg levegő előállítására szolgáló gépházat a tervezett Időre elkészíteni. íme az át­adást akadályozd ok. Arra pe­dig, hogy végül ls mikor ve­hetik birtokukba a fürdőzni vágyók a régóta várt fedett uszodát — még a beruházó vállalattól sem sikerült meg­nyugtató, pontos választ kapni. Olvasónk az új Hungária szálloda szomszédságában fel­épült Ifjúsági Ház átadását is tudakolja. A fiataloknak — köztük levélírónk tizen­éves gyermekeinek — már­ciusig kell még várniuk, az ifjúság házát ugyanis jövőre, A Forradalmi Ifjúsági Napok eseményeinek sorában adják át ünnepélyesen rendeltetésé­nek. A nagyszínház felújítá­sára vonatkozó kérdésre any­nyit, hogy a munkálatok már megkezdődtek, az átadásra a közeljövőben nem lehet szá­mítani. A fedett műjégpálya kialakítása a távoli jövő terve. Fürdőzők észrevétele Néhány olvasónk sérelmez­te, miszerint december 25— 26-án zárt kapuk fogadták őket a Liget fürdőben. Gond­juk meglehetősen keveseket érint, erre enged következ­tetni, hogy tavaly december 26-an, karácsonykor hárman, december 21-én pedig öten váltottak Jegyet a SZUE-ba. A Vízművek éa Fürdők Vál­lalat éppen ezért nem látja kifizetődőnek sz ünnepi nyit­vatartási — belekalkulálva azt Is, hogy egy medencemo­sás 8 ezer forintba kerül. A vállalat álláspontjával aligha lehet vitatkozni, nem marad más, a csekely létszámú für­dőző közönségnek le kell mondania az ünnepnapi úszásról, lubickolásról. Megelőlegezett fűtési dij P. I.-né olvasónk Idén ok­tóberben költözött családjá­val új lakásba, az Északi vá­rosrész 129. számú épületébe. A fűtéssel sok gondjuk volt, akárcsak a ház többi lakói­nak. Gyakran fagyoskodtak, gondjukról írásban értesítet­ték s Városgazdálkodási Vál­lalatot A vállalat illetékesei azonban válasz nélkül hagy­ták levelüket, az abban fog­laltak igazáról meg sem pró­báltak meggyőződni. A fűtési díjért azonban december 18­án jelentkezett a pénzbesze­dó. A számla szerint decem­ber 31-ig kötelesek a lakók — köztük olvasónk ls — a fűtés dijat megfizetni. Levél­írónk ezt többszörösen ls sé­relmesnek tartja: miért fi­zessenek teljes összeget, ha nsm volt kielégítő a szolgál­tatás. s miért kell a számlát előre, tehát e hónap végéig kiegyenlíteniük? A Városgazdálkodási Vál­lalatnál elmondták, hogy a fűtési díj számlázását a Ne­hézipari Minisztérium rende­lete szabályozza, s ennek ér­telmében a szolgáltató válla­lát, a tárgyhó &Tig előre kére postaláda társszerzőnk az olvasó Legutóbbi Postaláda-rovatunk megjelenése óta megle­hetősen kevés levelet kaptunk olvasóinktól. A karácsonyi ajándékvásárlás, az ünnepi előkészületek közepette, úgy lát­szik, elnézőbbek, türelmesebbek voltunk, megpróbáltuk a bosszúságokat elhessegetni, avagy a szokásosnál kevesebb időnk maradt a panaszok és a gondok megfogalmazására. Akárhogy is történt, ezúttal valamivel kurtább lesz az ol­vasók leveleiből összeállított rovatunk, melyben most töb­bek között a télen is fürdőzni vágyók gondjairól, a köz­ponti fűtés díjának számlázásáról szólunk, ismertetjük a DÉGÁZ igazgatójának válaszát a röszkeiek panaszára. heti a díj megfizetését. Ezt tartalmazza tehát a rendelet, tudomásul kell venni. Emel­lett még meg kell Jegyez­nünk, hogy az „előlegezés" a szolgáltatás egyetlen más for­májában sem divatos — a gázt, a villanyt is utólag szokás fizetni —, érthetetlen, hogy miért éppen a sok né­zeteltérést okozó távhőszol­gáltatásban van ez máskép­pen. Sorokban Az Északi városrészben, a 80-as jelzésű autóbusz 300-as épületek közelében található végállomásától csak bosszú­ságok árán, egy jókora föld­töltés megkerülésével lehet a lakóházakhoz jutni — Írja F. B.-né olvasónk. A járdát ugyanis a DÉMASZ egyik munkagépe — a kábelfekte­tési munkálatok során — földdel megrakta. „Jó lenne, ha ez a munkagép mihama­rabb újból erre jönne, s az általa kiásott árkot betemet­né. így megkímélné a gya­logosokat a földtöltés kerül­getésétől és megszüntetné a balesetveszélyt" Idős olvasónk, T. M. elke­seredésében fogott tollat Mint írja, nemrég kivágta valaki a gyermeke sírjára ül­tetett fenyőfát minden bi­zonnyal azért, hogy így sze­rezzen magának az ünnepre karácsonyfát. A megbántott szülő fájdalmát megértjük, segíteni — sajnos — nem tu­dunk. A hasonló — sajnos, gyakran Ismétlődő esetek — úrra figyelmeztetnek, hogy szigorúbb Intézkedéseket kel­lene tenni a temetők tolva­jainak megfékezésére. Sz. I. a Sziliért sugárút 45. szám alól írt szerkesztősé­günkbe. Azt panaszolja, hogy az újságos nem érti meg gondjukat, miszerint ők min­dig csak lf>-e körül tudják az újságok előfizetési díját meg­fizetni. Javasoljuk, hogy ol­vasónk keresse meg a posta hírlaposztályát, gondjára, minden bizonnyal, sikerül megoldást találni Január l-től kötelező Több olvasónk kérdezi, hogy január 1-tól milyen mó­dosítások lépnek életbe a közúti közlekedés szabályai­ban. Alábbi sorainkkal erre a kérdésre igyekszünk választ adni. Három éve, decemberben jelent meg a közúti jármű­vek forgalomba helyezésének és üzemben tartásának mű­szaki feltételeiről szóló 23/1975. (XII. 31.) KPM szá­mú rendelet, amelynek né­hány előírása csak 1979. Ja­nuár l-én lép életbe. Ezek közül a személygépkocsikra vonatkozó rendelkezéseket gyűjtöttük csokorba — a gu­miabroncsokra, a fény- és hangjelző berendezésekre ér­vényes szabályokra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Január l-től tilos lesz az olyan gumiabroncs használa­ta, amelyen a futófelület bordázaténak magassága — 0,75 méternél kisebb átmérő esetében — az egy millimé­tert, a 75 centiméternél na­gyobb átmérőjű abroncs ese­tében a 3 millimétert a tel­jes íutofel ületen nem éri eL Nem szabad járni olyan gu­miabronccsal, amelyen a bor­dázat közti hornyokat utó­lag maratták, mélyítették be. Felújított abroncsot a sze­mélygépkocsi első kerekeire, valamint egyéb kormányzott kerekeire tilos felszerelni. Az az abroncs tekintendő felújí­tottnak, amelyre új futófelü­letet vulkanizáltak, függetle­nül attól, hogy a válltól vál­lig, vagy peremtől peremig terjedt-e a vulkanizálás. Motoros járművön, vala­mint pótkocsin az azo­nos tengelyen lévő ke­rekeken csak azonos méretű és műszaki jellemzőjű abron­csok használhatók. A sze­mélygépkocsiknál azonban valamennyi tengelyen azonos szerkezetű abroncsokat kell használni — ez a január el­sején életbe lépő rendelke­zések közül a legfontosabb. A méretek az oldalfelületbe vulkanizált számokból és jel­zésekből állapíthatók meg. Az egy tengelyre szerelt gu­miabroncsoknál azonosaknak kell lenniük a következő jel­lemzőnek: 1. a szövetváz­szerkezet kialakításának mód­ja (dlagonálls szövetbetétes, dlagolánls öves, radiális, acél­radiális), 2. a futófelület, mintázat jellege (országúti vagy nyári, terepjáró, téli, szögbetétes). Ez utóbbinál csak a gyárilag készült a megengedett!, 3. a sebesség­határ és a terhelhetőség. E három feltétel követelmény. Nem akadálya azonban az egy tengelyre szerelhetőség­nek a gyártmányazonosság, az azonos min tázateso porton belül a minta rajzolatúnak azonossága, a futófelületcn az előírt érték feletti azonos bordamaganság, valamint hogy tömlővel szerelt, vagy tömlő nélküll-e az abroncs. Január elsejétől az első helyzetjelző lámpák csak színtelenek (fehérek), vagy kadmlumsárgák lehetnek, az Irúnyjelző lámpák mindegyi­kének borostyánsúrga fényt kell kibocsátanla. A motoros járműveket —• a motorkerék­párokat is — el kell látni olyan visszajelző lámpával, amely jelzi, bekupcsolták-e a távolsági fényszórót Ha a motoros jármű pótkocsit von­tat, visszajelző lámpájának azt is mutatnia kell, hogy a pétkocsi hátsó irányjelző lámpája működik-e vagy ép­penséggel hibás. A hangjelző berendezések, a kürtök hangerejét is sza­bályozza a rendelet: a jármű előtt hét méterre gépkocsi­nál 98—120 dBA, motorke­rékpárnál 90—120 dBA lehet a hangerősség. Kötelező lesz januártól a hátsó kerekek mögé a kiegé­szítő sárvédő felszerelése. Ez nem készülhet merev anyag­ból, és a hátsó kereket teljea szélességében takarnia kell. Egységesíti a rendelet a tar­talékizzókra vonatkozó elő­írásokat is: eszerint minden motoros járművön készenlét­ben kell tartant a helyzet-és irányjelző lámpákban, a tompított fényszórókban, va­lamint a féklámpákban hasz­nálatos izzók minden fajtá­jából egyet-egyet, valamint minden biztosítékfajtából egyet, s lennie kell a kocsi­ban az izzócseréhez szüksé­ges szerszámkészletnek is. Megoldódott gondok Az Északi városrész lakói nevében mond köszönetet Frank Béláné a Volán 10. számú Vállalatnak azért, mert teljesítették az utazó­közönség óhaját, s december 17-től már a 300-as épülete­kig közlekedik a 80-as autó­busz. Néhány héttel ezelőtti Pos­taládánkban hangot adtunk a Brüsszeli körút környékén lakók panaszának, miszerint a közelben nem lehet fűtő­olajat kapni. Gondjuk azóta megoldódott, a Brüsszeli kör­úti benzinkútnál már mérik a fűtőolajat Válaszol az illetékes Nemrég közzétettük néhány olvasónk levelét, melyből megtudhattuk, hogy Röszkén sokan csalódottan távoznak a pébégáz-cseretelepről. A DÉ­GAZ Igazgatója olvasóink és szerkesztőségünk tájékoztatá­sára leírta: „A lakosok által tett bejelentés alapján válla­latom illetékesei ellenőrzést végeztek a három cseretele­pen. A II. kerület 181. szám és a Felszabadulás utca 68. szám alatti telepen hiányos­ságokat észleltek. A cserete­lep-kezelők távolléte miatt a Volán túrajárat nem tudta az ide irányított palackrako­mányt átadni, akadályozva ezzel a lakosság pébégáz­palackkal történő folyamatos ellátását. Figyelemmel arra. hogy a telepkezelők nem vál­lalatunk alkalmazottal, fel­adatuknak szerződéses jogvi­szony alapján tesznek eleget, fenti cselekedetükkel szerző­désszegést követtek el. A hasonló esetek elkerülé­se érdekében a cseretelepek ellenőrzését megszigorítot­tam, és kezelőik figyelmét felhívtam arra, hogy a szer­ződésben vállalt kötelezett­ségeiket minden esetben ma­radéktalanul teljesítsék." összeállította: Ladányi Zsuzsa Öt év — száznyolcvanezer résztvevő A tudomány a haladásért Bizonyára kevesen tud­ják, hogy a Műszaki és Ter­mészet t udomanyi Egyesüle­tek Szövetségének Csongrád megyei szervezete a legré­gibb a szövetség vidéki képviseletei közül: nem­sokára harminc éve, hogy megalakult, sőt ezt meg­előzően néhány szakcso­portja, későbbi tagegyesü­lete is volt már. Így pél­dául 1947-ben Szegeden ala­kult meg a Bolyai János Matematikai Társulat, 1948 ban a Magyar Kémikusok Egyesülete, majd pedig a fi­zikusok alakították meg a mai Eötvös Loránd Fizikai Társulat elődjét, míg végül az MTESZ is létrejött Az azóta eltelt Időszakban sor­ra szerveződtek az újabb és újabb szakterületeket be­kapcsoló tagegyesületek, szakbizottságok, jelenleg számuk meghaladja a har­mincat s a gyakorlati és tudományos élet Szinte va­lamennyi fontoeabb terüle­tét átfogja munkájuk. Nem­régiben a Műszaki és Ter­mészettudományt Egyesüle­tek Szövetségének végre­hajtó bizottsága vizsgálta és értékelte elismerően a Csongrád megyei szervezet­nek az elmúlt öt évben vég­zett munkáját, melyről dr. Kovács Kálmán, a szerve­zet elnöke adott tájékozta­tást Ha csak a számok nyel­vén fejezhetnénk ki az öt­évi tevékenységet, akkor la érdekes tényekre bukkan­nánk. A szervezet, tagegye­sületeinek rendezvényein — konferenciákon, szakmai vi­tákon, tapasztalatcseréken — 1974-től 1978 első félévének végéig több mint 180 ez­ren, pontosan 183 ezer 212­Képzőművészek Csehszlovákiában Csehszlovákiában a ma élő festő- és szobrásznemzedék legjobbjai a szocialista rea­lizmus jegyében alkotnak. Az irányzat gyökerei, első alkotásai már a negyvenes évek csehszlovák művésze­tében ls fellelhetők. A há­ború utáni első években azonban a művészek leg­többje háborús témákat je­lenített meg, c korszak bor­zalmait ábrázolta megrázó erővel A színgazdagságával az exprtisszionizmuahoz kö­zel álló művész, az 1904-ben született Josef Broz ebben az időben a háború végének eseményeit dolgozta fel ké­pein. Karel Svolinsky (1896—) újra és újra visz­szatérő témája a lidleei tra­gédia Volt. Bretislav Benda (1897—) „A győzelem" ci­mű szobra, a sztálingrádi csatáról ma a Volgográd! Múzeum tulajdona. Korunk másdk kiváló cseh művésze, Joeef Matejovsky (1914—) „Május 5-e" című szobrá­val a prágai felkelésnek ál­lított emléket. Szlovák mű­vészek egész sora ábrázol­ja műveiben, festményeiben., szobraiban, grafikáiban a nemzeti felkelést, a partizán­ba borút. így Kolomen 8o­kol. a szlovákiai felkelés minden jelentős eseményét művészi eszközökkel örökí­tette meg. Mély pszicholó­giai tartalmú grafikái rend­kívül Jelentősek. A napjainkban született művészeti alkotások közép­pontjában már a dolgozó ember áll, az új társada­lom képviselője, alkotója, védelmezője. A festmények, szobrok gyakran ábrázolják a táj átalakulását, a ma! kor emberének a környezem tét. Az „ecset költőjének" becézett Jan Zrzavy (1890— 1977) késel alkotásalt pél­dául az ostravai bányavidék ihlette meg. Érdekes mai témákat dolgoz fel a prá­gai Képzőművészeti Főisko­la professzora, Karel Sou­cék. aki a városi életet, a kávéházakat, a színházukat, a pályaudvari váróterme­ket örökíti meg vásznain. Az örök emberit kutatja a művész nemcsak ezeken a képeken, hanem Don Qui­jote életének szentelt kép­sorozatában is, amelyet 40 éven át készített. Ízig-vérig a ma festője Ludovit Fulla szlovák Nem­zeti-díjas művész ls, aki a falu mai életének művészi ábrázolója. A művész népi mondákat Is feldolgoz. Pél­dául többször vissza,tér ké­pein a legendás népi hős, Jánoslk alakja. A szlovák realista festészet hagyomá­nyainak továbbfolytatója, Je­les képviselője a Nemzeti-dí­jas Maria Mcdvecká, aki olajfestményein az észak­száováklal tájat, a mai falut mutatja be, A prágai Képzőművészeti Akadémia rektora, Miit* Ax­murm érdemes művész az építészet és a szobrászat együtthatósat, juttatja ér­vényre műveiben. A kiváló rézmetsző, Nem­zetl-díjas művész, Cyril Bouda (1901—) grafikáin sor­ra bemutatja a történelmi városokat: Prágát, Brnót. Olamoucot stb. A szlovák Nemzeti-díjas művész, Orest Dubay (1919—) témája az ember és a természet kap­csolata. (BUDAPRESS—OR­BIS), en vettek részt, ezen belül pedig d rekordév 1976 volt, amikor a szegedi és a me­gyei eseményeknek 45 ezer­nél több résztvevője volt, mégpedig 4190 különböczó szervezett megmozduláson. Fontos esemény volt a szervezet életében, hogy 1974. áprilisában átadhat­ták a Technika Házát, amely méltó otthont biztosít a műszaki értelmiségiéknek. A Csongrád megyei MTESZ-rendezvények közül jó néhány országos es nem­zetközi hírnévre tett szert, így többek között az Ipari tudományos konferencia. A szegedi fesztivál keretei kö­zött megtartott tanácskozá­son a műszaki fejlesztés, a gazdasági hatékonyság, a piackutatás, az exporttevé­kenység. és a szövetkezeti ipar aktuális gazdaságpoli­tikai kérdései mellett a vezetés és az elektronikus számitógépek kapcsolatáról is szó esett Hagyományt teremtett pél­dául a Méréstechnikai, az Automatizálási Tudomány­egyesület csoportja a négy­évenként megtartott mér­legtechnikai kollokviummal olyannyira, hogy a Nem­zetközi Mérésügyi Szerve­zet (IMEKO) erő- és tö­megmérési , albizottsága is felvette rendezvényei kö­zé. A Neumann János Számí­tógéptudományi Társaság nemrég megtartott Neu­mann -kollokv i urna ugyan­csak hagyományossá vált tanácskozás: a számítógé­pes szakemberek az orvos­tudomány és biológia kép­viselőivel találkoznak, ki­cserélik azokat a tapasztala­tokat. amelyek a két tudo­mányágnak a számítástech­nikával való „házasságából" születtek. S ha már az Idei évet emiitjük, ne maradjon kl a nem kevésbé nagy ér­deklődést kiváltó zeol.tt szimpózium, chol többek közt szovjet és amerikai szaktekintélyek ls találkoz­tak egymással Szegeden. Nemzetközi, ez a szó nem csupán az országhatáron túl ismert konferenciák rende­zésénél aktuális. A Csongrád megyei szervezet egyre kiter­jedtebb nemzetközi kapcso­latokkal rendelkezik. Szeged, s Szabadka között nagy múltra tekint vissza az együttmű­ködés. Három éve a bulgá­riai Stara-Zagora megyei NTSZ, az Idén a lengyel­országi Lódz NOT-nevű szervezetével írtak alá köl­csönös munkaszerződést. Az öt év alatt sok jó példa bizonyította, hogy az MTESZ nem csupán elszi­getelt csoportok gyülekeze­te, hanem a különböző szakemberek együttműködé­sének fóruma is lehet. A munkabizottságokban több tagegyesület együttesén kö­zös cél érdekében tevé­kenykedhet. Kiemelt fon­tosságú gazdaságpolitikai döntések előkészítéséhez szol­gáltattak tudományos mód­szerekkel, összehangolt komplex kutatóm unkával gyűjtött adatokat. Értékelő tanulmány készült a megye Idegenforgalmi fejlesztési tervéhez 1975-ben. Vizsgál­ták a Dél-Alföld főbb terü­leteinek gazdasági együtt­működési lehetőségeit 1976­ban. Az idén Szeged áltál­lá nos rendezési terveitek módosítása szerepelt a több szakterületet érintő komplex kutatómunkában. A jövőben újabb széles körű viszgáló­dáet igénylő munkába kezd az MTES2 Csongrád me­gyei szervezete: a Csongrádi vízlépcső építése fölött védnökséget vállalt, amely felöleli az előkészítéstől a befejezésig tartó Időszak minden szakmai problé­májának vizsgálatát. L Ztk i )

Next

/
Oldalképek
Tartalom