Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

Péntek; 1978c december 29 Higyszéz tanyát bontottak le Helyüket termőföldként hasznosítják A Csongrád megyei Föld­hivatal az építésügyi hatósá­gokkal közösen, 1978 tava­szán felmérést készített az elhagyott, romos tanyákról. Számuk akkor 1 ezer 590 volt, és keveset találtak olyat, amelyet tulajdonosaik az év bizonyos időszakában átmenetileg jószágtartással hasznosítottak. Az építésügyi hatóságok körültekintő mér­legelés után adták ki a bon­tást elrendelő határozatot. Ezt követően mintegy négy­száz lakatlan tanyát bontot­tak le, kétszázhuszonnégynek a helyét pedig már felszánt­va, helyenként bevetve ter­melésbe állítottak. Egy-egy tanya megszüntetésével átla­gosan 3 ezer—6 ezer négyzet­méternyi területet nyertek a gazdaságok. Valójában azon­ban ennél is többet, mert a nagyüzemi táblák közé be­ékelődött tanyák akadályoz­ták a korszerű technológiák alkalmazását, például a re­pülőgépes növényvédelmet vagy a nagy teljesítményű traktorok tökéletes kihaszná­lását, mivel kerülgetni kel­lett az útjukban álló épüle­teket, fasorokat. Az elhagyott tanyák fel­számolása tovább tart, a fo­lyamatot azonban lassítja Jiogy kevés a földmunkagép vagy a fákat gyökerestől ki­emelő, erős traktor. Ilyen be­rendezések bérelése, kölcsön­vétele tetemes összegbe ke­rül, de megéri az anyagi ál­dozatot, mart az évek folya­mán sokszorosan vissza térül a ráfordítás. A termőföldek növelése az üzemeknek és a népgazdaságnak egyaránt el­sőrendű érdeke. IS KISZ megyei j Kiállítási napló liözotlsaoénakülése A A . . .l^.i. cvvegi jegyzetiapok A Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád megyei Bizottsága tegnap, csütörtö­kön délelőtt, az újszegedi KISZ-vezetőképző központ­ban tartotta meg ülését. A testület Bódi György­nek, a KISZ megyei bizott­sága első titkárának vezeté­sével tanácskozott. Részt vet­tek ezen az ülésen a városi ás járási KISZ-bizottságok titkárai is. Az ülés napirend­jének megfelelően elsőnek az 1979—80-as mozgalmi évre szóló akcióprogram-javaslatot tárgyalta meg a testület, amelyek a dolgozói, a közép­iskolai, illetőleg az egyetemi ás főiskolai KISZ-szervezetek számára adnak megfelelő se­gítséget mozgalmi feladataik, terveik kidolgozásához. Ezt követően a KISZ megyei bi­zottsága üléseinek tervéről továbbá a káderképzési és utánpótlási terv kiegészítésé­ről és egyéb ügyekről tár­gyaltak. TélI sxün&t után iii Í©1®W küszöbén A téli szünet utáni első ta­nítási nap — ebben a tanév­ben január 4-e — egy kicsit más, mint az év többi taní­tási napja. Ezen a napon kapják kézhez a tanulók a félévi bizonyítványt. Neim ti­tok. hogy milyen érdemje­gyek lesznek benne, hiszen a felelök minden osztályzatu­kat beírták az ellenőrző könyvbe. Sőt! A szülőkkel is alá kellett íratniuk. Köny­nyen kiszámítható, hogy az összegyűjtött jegyek alapján milyen érdemjegy is kerül­het bele a félévi összegezés­be. Tudják a tanulók és az ér­deklődő szülők is, hogy mit várhatnak. Mégis izgalommal néznek a nagy nap elé Egyik tanítványom édes­anyja mesélte tavaly, hogy ők a téli szünet utolsó nap­ján totóztak a férjével és a gyermekkel. Tippeltek mind a hárman. Külön-külön leír­ták a várható osztályzatokat Abban versengtek, hogy hár­muk közül ki közelíti meg legjobban a félévi bizonyít­vány érdemjegyeit Egész mi­nimális eltérés volt a tippek között. A nagy napon kide­rült, hogy a gyermek telje­sen eltalálta, a papa egyti­zeddel jobbat, a mama egy­gyel rosszabbat várt Olyan jó, hogy ez így van! Ma már csak a" múft rossz emléke az, amikor a bizo­nyítványosztás napján sok dolga akadt a rendőrségnek, a félelmükben világgá indult kisdiákok keresésével. Akko­riban a tanító, a tanár osz­tályzata a legnagyobb titok volt Csak sejteni lehetett a kézmozgásból, hogy hányast ír be az 06ztálykönyvbe. Az én jó öreg földrajz—történe­lem tanárom még él is ta­karta bal kezével az osztály­zatot író kezét nehogy leol­vassuk, hányast kanyarít a nagy könyvbe. Nem tudta a tanuló és nem tudták — nem tudhatták — a szülők, hogy hogyan is áll a gyermekük az egyes tan tárgyakból. Ma csak a nagyon hanyag Lelkiismeret-ébresztgetőnék A vártnál rosszabb ered­neveztem, mert az is. Felhív- mény büntetése ne legyen ja nyomatékosan a figyelmet verés! Nem segít! Valami idejében arra, hogy mi a kedvezményelvonás (tv, báb­gyengéje a gyermeknek, mi- színház, magnó, játék), amíg ben kell támogatni, biztatni, ki nem javítja az osztályza­fokozottabban ellenőrizni azért, hogy a tanév végére javíthasson. Van még idő! Több mint öt hónap! Az utóbbi években — saj­nos — járványszerűen elter­jedt a tiszta ötösért folyó harc. Minden szülő, minden gyermekétől kizárólag szín­ötös bizonyítványt vár. Tu­domásul kell venni, hogy a tanulók különböző képessé­gűek. Van akinek a hármas­négyes eredmény nagyobb erőfeszítésébe kerül, mint társának a színötösség. És mi történik? A színötost di­tokat, sokkal hatásosabb bün­tetés. Kövesse sok-sok ellen­őrzés, folyamatosan, követ­kezetesen. Nem kapnak félévi bizo­nyítványt az X., a II. és az V. osztályosok. Az I. és Il.-osok az iskolai élethez, az V. osz­tályosok a sok új fán tárgy­hoz szoknak. Türelmi idő ez. Ne vegye kedvét a sikertelen indulás egy tanulónak sem! Bizonyítványt nem kapnak, de az ő ellenőrzőjükbe is be­kerül egy írásbeli értékelés — ha nem is számokban ki­fejezett — az elmúlt félévi 1. Nemrégiben azt kér- múlt év jó néhány szegedi életműnek. Nem irigylem s dezté tőlem egyik kui- tárlata, s a képzőművészeti festőktől a pénzt, de azt egy túrpolitikusunk, fejlő- világhét központi témája, az kicsit veszélyesnek tartom, dik-e Szeged képzőművésze- Utcák, terek kultúrája is. hogy mindinkább folbillen a te, van-e nyomon követhető láthattuk Szatmáry Béla valódi értekrend, s az lesz a előrelépés ? A kérdésre nem építészethez kapcsolódó öt- jó festő, aki minél több képet lehet egyértelmű igennel leteit, az iparművészeti VIT- elad. akinél sorba allnak a vagy nemmel válaszolni. Sok- pályázat otthont formáló vásárlók, aki futószalagon kai összetettebb, bonyolul- SZÓD darabjait, Korzim Erika gyártja — a megrendelő kl­tabb képzőművészeti elétünk, a falikárpit új szerepét és vánságait messzemenően fl­minthogy ilyen könnyen el lehetőségeit kereső kísérleteit gyelembe véve — képeit 8 lehessen intézni egy város az épített emberi környezet- néhányuk teszi mindezt an­sokszínű-sokarcú vizuális berí, Németh Éva szőnyegeit nak ellenére, hogy helyt kell művészetének egészét. Egy és faliképeit a desing szelle- állnia munkahelyén, srakkö­bizonyos: néhány területen mében, s nem hagyható fi- rökben, eleget keli tennie a határozott és nagyon figye-' gyeimen kívül az a tavaszi gyárakkal kötött szocialista lemreméltó eredményeknek vásárhelyi tárlat, mely Kör- szerződésben rögzített kötele­tanúi lehetünk. Gondolok itt nyezetünk tárgyai címmel zettségeinek, másod- és har­elsősorban arra, hogy végre sorakoztatta föl e táj iparmű- madállásainak, s még festmé­van Szegednek Munkácsy- vészeit, mérlegre téve el- nyeket (képzőművészeti alko­díjas képzőművésze — Szath- képzeiéseiket, szándékaikat, tásokat!) kell létrehoznia. Fél­máry Gyöngyi szobrászi te- tehetségüket. Mindez bizo- tem az értékrendet, féltem a vékenységét méltatták erre a nyitja a tárlatlátogatók szá- minőséget, féltem a színvona­díjra (s . elismerték ugyané mára, hogy jó úton halad lat a felszínes divat, a kísén­díjjal egy határterület, a vizuális szeműéletünk és meg- tő üzlet hullámhegyétől, díszlet- és jelmeztervezés megújuló kiállítási politikánk szegedi képviselőjét. Gyár- is. mathy Ágnest). Jól emlék- Az m él6 művészek 3. döntő többsége tábla­képfestő. Épp a Ma­szem, szinte minden hivata- 2 los fórum, ha képzőművészet- '_ ről esett szó, elsírta hogy gyar HírUip " karácsonyi szá­Szeged azért van háttérben má5an elemezte a táblakép más varosokkal szemben, helyzetét Bereczky Lóránd mert nincs Munkácsy-díjas művészettörténész, okos ér­Több mint hatvan ki­állításról számoltunk be 1978-ban. Valamivel kevesebbről, mint az elmúlt években — az amatőr bemu­tatkqzásokat, klubkiállításo­csérik, jutalmazzák, ünnep- magatartásukról, szorgalmuk­lik, a keservesen elért köze­pes eredményért pedig ala­posan leszidják azt a gyer­meket, aki többre egyszerűen nem képes. Az elmarasztalás kedvét szegi, még bátortala­nabbá és bizonytalanabbá lesz. Az ilyen tanuló sokkos állapotba kerül egy-egy röp­dolgozat írásakor. Fél, mert nem biztos a dolgában, és még gyengébb eredményt produkál, mintha egy ici­pici elismerésfélével biztat­tuk volna az első bizonyít­ványosztáskor, amikor kide­rült, hogy mire képes. Nem vonatkozik ez a lusta, ha­nyag tanulókra, akiknél nem a képességek hiánya miatt gyengék az osztályzatok, ha­nem azért, mert nem elég szorgalmasak, nem elég kö­telességtudóak. őket biztatni kell a jobb munkára. Általában helyes, ha a fél­évi bizonyítványosztás nap­ján egy kicsit beszélgetünk gyermekeinkkel, tervet ké­szítünk a második félévre, megbeszéljük, hogy mit sze­retne elérni év végére, mi­ben kéri a segítségünket A dicséretnek és a büntetésnek is jusson szerepi Az előző évhez viszonyított szép ered­ményért kaphat egy könyvet, hanglemezt magnószalagot vagy más kisebb ajándékot. ról és tanulmányi eredmé­nyükről. Vegyük komolyán ezeket a bejegyzéseket, fűz­zünk hozzá elismerő vagy el­marasztaló megjegyzést G.E. és nagyon nemtörődöm szülő c^ a pénzjutalmakról nem nem szerez tudomást a gyer­meke tanulmányi helyzetéről. Minek akkor a bizonyít­vány, ha úgy is tudják az osztályzatokat, kérdezhetné bárki. Kell. Kel! egv kis lelkiis­meret" ébresztgető, elismerő, biztató vagy elmarasztaló összegezés. Jó így együtt lát­ni a házi és iskolai, a szó­beli és írásbeli, az elméleti és gyakorlati munkák, a szorgalom és a magatartás együttesét értékelő érdemje­gyeket. szeretünk mi — pedagógu­sok — hallani. Mindig az én Jutkám jut eszembe, aki a tiszta ötöse láttán felkiáltott: „Sokba kerül ez a bizonyít­vány az apukámnak! Minden ötösért egy húszast ígért!" Kapjon egy kedves kis jutal­mat, de ne csak az ötösért mert például Jutka kevesebb erőfeszítéssel érte el az ötöst, mint szomszédja, Olga, a számtan hármast És ő talán még egy simogatást sem ka­pott ártó. kat éppencsak jeleztük, ezzel is igyekezve az oly sokszor , , ,, ... , jelentkező aggályt a „hivatá­művésze. Csakhogy egy díj veket fölsorakoztatva, pro és sosok" részéről eloszlatni. Az nem válthatja meg az egész kontra véiemdnyeket egymás országos statisztika szerint közösseget, nem adhat fel- meUé állitva. A föltárt okok hazánkban évente a három és oldozast, se az őszintén gra- és következtetések szinte fél ezer képzőművész három tulaloK, se a sáncaik mögé pontosan illenek Szeged fea- és fél ezer kiállítást rendez visszahúzódók, se az ellen- fölére is. Az előbbiekben (legalábbis ennyiről tudnak támadásba lendülök részere. ^ je]eztem, hogy minőség az engedélyező szervek). Ez A művészet lenyege, hogy az tekintetében a szobrászat, 11- azt jelenti, hogy az ország­alkotasok beszelnek, a müvek letve az építészethez simuló ban naponta tíz kiállítás nyí­metettetnek meg, s rajtuk ke- aikalmazott művészetek utca- lik. Szeged e téren is kiemel­resztui az ember Mint ahogy hossza, megel6zték a pik±ú. kedőt produkál — csak eb­a szép gondolatokat nem le- rát> a mennyiségi elsőség még ben a városban hetenként át­het vetitogepbe Kzm ugyan- mindig magasan a táblaképe- lagban több mint egv kiállí­ugy nem lehet képzőművész ké Nyilván ez ad6dik a ha„ ^ ny{lt nem számítva a n meglteIm mu" gyományok, konvenciók tehe- klubkiállításokat, zártkörű vészetót. tetlenségi ereiéből éppúgy, bemutatókat. Az év kiállítási A másik előrelépés a mint a táblaképvásárló nagy listája viszont azt mutatja, képzőművészet és építészet tömegek követelő igényeiből, hogy a rendező szervek jól kapcsolataiban nyilvánult (S könnyebb ezt az igényt sáfárkodtak lehetőségeikkel meg. A helvi alkotók közül kiszolgálni, mint megváltoz- — nagyszerű kiállítások egész elsősorban T. Nagy Irén sok- tatni.) Konjunkturális hely- sorát láthattuk a most elkiV éves, következetes, makacs zetben van a táblakép — so- szönő évben. Csak néhány hittől fűtött tevékenysége ta- ha ennyien nem keresték, emlékeztetőül: Szabados Ar­iált végre értő társakra — nem vásárolták, s ebből szin- pád, Würtz Adám, Agotha bizonyítja ezt az úi véradó te logikusan következik, hogy- Margit, Szabó Vladimír, So­állomás előcsarnokában lát- a festők soha ennyire nem mogyi Győző a kortárs ma­ható nagyméretű intarzia fa- szolgálták ki a közönség- gyar grafika élvonalát képví­liképe és a Nóvák István éní- igényt. Jó-e Jó dolog, seli; Váró Márton, Samu ífTX1 SFknreL ^ihálv hogy több szegedi festő eb- Géza szobrai, ifj. Fazekas La­belsoépitesszel alkotó kozos- kiállításhoz jos nádudvari cserepei. Kiss ségben készített, megvalósu- Den az evöen klaPltófhoz Roóz Ilona kerámiái. Balázs lóban levő tervei az éoülő Jutott az ország különböző Irén textiljei mind-mind mű­megyei oktatási és tovább- pontjain. Csak nehogy azt fajuk kiemelkedő és megha­képző intézetnél. Ezt a kör- higgyük, hogy ezek a kép- tározó alkotásai; Gink Károly nyezetkultúrára, a vizuális csarnoki tárlatok elegendőek Bartók fotósorozata, a fotó­kultúra egészére kiterjedő a művészi fejlődéshez, hasz- ^"^'Sít 1 szemléletet erősítette az el- nos és biztos építőkövei az műfaj magas színvonalát pél­dázták; a csoportos kiállttá­sok közül örvendetes, az elő­ző évekhez képest megerősiv dött a Szegedi Nyári Tárlat, izgalmas és 6zép kiállítást rendeztek a Tömörkény gim­názium volt hallgatói, a sze­gedi grafikai stúdió tagja!} sikeresek voltak az emlék­kiállítások (Szőri József, IIeU ler Ödön, Szőnyi István); lét­jogosultságot nyert a képtár termeiben a Lengyel régisé­gek című tárlaton a régészet. Akikről már nem olvashatunk... Néhány nap múlva új év ségű vígjátékot rendezett kezdődik. Űj színházi bemu- Szász Károly ezúttal ismét tatókkal, s noha a következő kitűnő ötletekkel válik em­üvadot a színházi életben lékezetessé." nem a naptári év kezdete je- A kitűnő rendezői ötletek­lenti, az 1979-es esztendő nek hasonlóan kitűnő — dísz­szegedi színházi eseményei- lettervezői ötletekre is épül­rM1x,SífaÓlud0SíláS^kal5Í' kr'r niük kell- Ehhez nyújtott tikákból óhatatlanul hiányzik Szász Károlynak is segítsé­majd ket név is. get Sándor Sándor... Aki Két név, Szósz Károlyé és 1914-ben Újpesten született, Sándor Sándoré. Mindketten 1947 óta pedig emberségével, hosszú éveken át a színház nagyszerű pedagógiai érzé­valóságaihoz tartoztak. Any- kével színdszi festők egész nyira, hogy hiányukat csak 30rát képezte Szegeden. Az most érezhetjük igazán. elmúlt évtizedekben kiváló Szász Károly 1912-ben szú- fantáziájával és színérzéké­letett Hódmezővásárhelyen, vei művészi értékű díszletek Bölcsészkaron végzett, tanári sora került ki a műhelyek­diplomát szerzett, 1964-től — bOl. ízlését míves gonddal a debreceni Csokonai szín- létrehozott alkotások jelle­házban töltött öt év után — mezték. Róla sem olvasha­egy rövid megszakítástól el- tunk már... tekintve 1975-ig, nyugdíjba Néhány nap múlva új év vonulásáig a szegedi színház kezdődik. Üj színházi bemu­rendezőjeként dolgozott Szá- tatókkal, új értékelésekkel, mos emlékezetes rendezése Két név immáron örökre közül csak az egyikről írott hiányozni fog az újságlapok­kritikából idézzünk egy ról. Amelyeket mégsem sza­mondatot: trA boldog béke- bad elfelejteni, amíg színházi idők kamaraszínházában any- előadások lesznek a Tisza aifi ellenállhatatlan kedves- partján, _ Emlékülés a Fáklya klubban Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 30-án ült össze az ország pedagógusainak nevé­ben 630 küldött hogy meg­alakítsa a magyar tanítók szakszervezetét. Az évforduló alkalmából emlékülést tar­tottak tegnap Budapesten, a Fáklya klubban, a pedagó­gusok szakszervezetének ren­dezésében. Voksán József, a szakszervezet főtitkára beve­zető előadásában hangsúlyoz­ta: visszatekintve a szakszer­vezet hat évtizedes múltjára joggal mondható el, hogy az gazdag volt sikerekben. Az eredmények mindig a társa­dalmi haladás szolgálatában, a marxizmus—leninizmus igazságainak követésében születtek. Sikerek, eredmé­nyek a jövőben is csak ak­kor kísérhetik a nevelő szer­vezet mozgalmának erőfeszí­téseit. ha erről sohasem fe­ledkeznek eL * Csütörtökön délelőtt a pe­dagógusok szakszervezetének Gorkij-fasori székházában ünnepélyesen megkoszorúz­ták az 1919-es mártír peda­gógusok emléktábláját. Az eseményre abból az alkalom­ból került sor, hogy ezekben a napokban emlékezik meg a pedagógus társadalom a magyar tanítók szakszerveze­te megalakulásának 60. év­forduLójáróL 4. Végezetül néhány gon­dolat az MSZMP Köz­ponti Bizottsága ápri­lis 19—20-i ülésén elhangzóit Kádár-beszédből: „A szocia­lista tendenciák erősítése és ösztönzése nagyon fontos fel­adat. Mi a jövőben, sem fo­gunk közvetlenül beleszólni az alkotó folyamatba. Senki­től sem fogunk kikötéssel re­gényeket, színdarabokat, no­vellákat rendelni, mert az alkotásba beavatkozó rende­lésre az alkotó nem tud dol­gozni. Figurákat nem fogunk rendelni, nem kötjük ki. hogy a készülő műben hány pozi­tív, hány negatív hős legye?. Ez így nem megy, ez már ki van próbálva'. Viszont be­szélgetni kell az alkotókkal, ösztönzést kell adni nekik, közel kell hozni őket a tár­sadalom élő kérdéseihez ez a feladatunk." És nem is kevés! Tsndi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom