Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

WZDM MAGAZIN 98 Vasárnap, T978. december 17. honismeret! munka és a társadalmi közgon­dolkodás viszonyának elemzése több lehetőséget kí­nál. A közgondolkodás részeként a honismeretnek fontos feladata egy olyan reális múlt- és jelen­tudat kialakítása, amely nélkül a szocializmus fejlődése során mindinkább tervezhető jövő tu­datos vállalása szegényebb lenne. fi szocialista közgondolkodásun­kat és a honismeretet egyaránt lehet a hazáról kialakított ?k statikus egymásutániságá­nak felfogni, hanem aszerint ér* tékelhetjük ezeket, mint dinami­kus fejlődésünk fontos vetületét A közgondolkodás tartó Imáról Amikor a közgondolkodásról Csongrád megyében szólunk, ter­mészetesen országos tendenciák­ról beszélünk, bizonyos helyi ta­pasztalatokkal. Nincs ugyanis „Csongrád megyei közgondolko­dás", hanem egy általános társa­dalmi folyamat van, helyi sajá­tosságokkal. A közgondolkodás a szocialista fejlődés sajátosságai­hoz tartozik, hiszen az antago­nisztikus osztálytársadalmakban társadalmi közgondolkodásról nem lehet beszélni. Az osztály­társadalmak uralkodó osztályá­nak nem célja, hogy társadalmi közgondolkodás alakuljon ki. A legtöbb, amire törekszik, egyféle manipulált közvélemény, mely a Jelenség felfogásától lehetőleg nem jut el a lényeglátásig. Hi­szen, ha társadalmi közgondolko­dás alakul ki, annak nagyobb ré­sze objektíve eljut az osztálytár­sadalom ellentmondásainak fel­ismeréséhez, következésképpen annak tagadásához. Ez pedig nem lehet az uralkodó osztály célja. Ma a kapitalista világban a mun­kásosztály és pártja az a politi­kai erő, amely az osztály-közgon­dolkodás fejlődése alapján a leg­nagyobb és egyre növekvő befo­lyásra tesz szert a tömegek kö­rében. Mai hazai közgondolkodásunk néhány eleméről szólva szükséges utalni arra. hogy a közgondol­kodás vizsgálatánál egyrészt szá­molni kell a feltételekkel, más­részt a neveléssel. Ha a feltéte­lek és a nevelés összefüggéseit nem egységes folyamatként vizs­gáljuk. akkor hibás következte­tésekre juthatunk. Hiszen a fel­tételek nem automatikusan hat­nak az emberi gondolkodásra, de a nevelés sem elegendő önmagá­ban a közgondolkodáshoz. Ezért a teltételeket és a nevelést egy­ségben tartjuk indokoltnak vá­zolni. A közgondolkodás és történelem A mai közgondolkodásról szól­va a reális megítélés nem nélkü­lözheti a rövid történelmi vissza­pillantást, annak vizsgálatát, hogy mit örököltünk a közvélemény­ben, a társadalmi gondolatvilág­ban a felszabaduláskor. Ahogyan anyagilag lerombolt ország, fél­feudális viszonyok maradtak ránk, az „ezernyi fajta népbeteg­ség" sorában ott volt a Horthy­fasizmus által a hivatalos politi­ka szintjón támogatott naciona­lizmus, sovinizmus, irredentiz­mus. A „hivatalos" közvélemény Nyugat felé kozmopolita, Kelet, fe­lé nacionalia<« betolyásoltságú volt A Horthy-korszak Jellemző­je volt a szovjetellenes propagan­• Részlet a «zerzflnric a VI. OrKúgoí Honismereti Ataidé­m-tán elhangzott előadásáról. Megjelenés alatt a Honiam eret c. folyóiratban. A szocialista építőmunka és a társadalmi közgondolkodás fejlődése Csongrád megyében* da és politika. A város és a falu, a munkásság és a parasztság szembeállítására való törekvés éppúgy jellemző volt mint az értelmiség „osztályok felettiségé­nek" hangoztatása, „az én házam, az én váram" önző, kispolgári életszemlélet hirdetése. Az ideo­lógiai közvéleményt alapvetően a vallásos világnézet határozta meg. Ez a több évtizedes, sőt évszá­zados hatás a társadalmi gondol­kodásra máról holnapra nem vál­tozott meg. Megváltoztatása a kö­rülmények fejlődése, és a szocia­lista nevelés kibontakozása során válik valósággá. E mellett a „hivatalos" közgon­dolkodás mellett természetesen pozitív folyamatok ls kibontakoz­tak. A századfordulón tájegysé­günkön kialakult a viharsarki eszme, amely hagyományainak alkotó közkinccsé tétele során ép­pen a honismeret tehet sokat köz­gondolkodásunk formálásában. Hatvan évvel ezelőtt nálunk is zászlót bontott a Kommunisták Magyarországi Pártja, s ha rövid ideig is, da élt az első proletár­hatalom, amely nemzeti történel­münk kiemelkedő eseménye. Meg­becsülése nemzettudatunk fontos része. De szólnunk kell a két világ­háború közötti haladó erőfeszíté­sekről is, a munkásság, a paraszt­ság. az értelmiség legjobbjainak antifasiszta megnyilvánulásairól. Ezeket sok minden sajátossá tet­te, de közös volt bennük a fele­lősségvállalás a jövőért, a nem­zetért. A felszabadulást követően a pozitív örökség folytatása, a ne­gatív örökség visszaszorítása ha­tározta meg feladatainkat. Az el­ső évtized nagy lendületet, nagy­szerű eredményeket hozott, ugyan­akkor ebben az időszakban isme­retes jobb- és áibaloldali elhaj­lások, majd az 1956-os ellenfor­radalom nem kevés problémát is okoztak a közgondolkodásban. Az ellenforradalom leverése után immár több mint két évti­zede folytatott következetes poli­tika, a közgondolkodás szempont­jából visszavonhatatlan változá- . sokat hozott Ennék során a tör­ténelmi értékek reális becsülése, a mai feladatok megoldására való ösztönzés az alapvető. A munkás­osztály és pártja vezette munkás­paraszt szövetségen alapuló népi nemzeti egység az egységes szo­cialista közgondolkodás kialakítá­sának alapvető körülménye és meghatározója. Az államosítást követően a szocialista mezőgaz­daság megteremtése, megszilárdí­tása, az értelmiség megnyerése a szocializmus ügyének, kedvező társadalmi viszonyokat teremtett a szocialista közgondolkodás ala­kításához. Ezen az úton mintegy két évtizede töretlenül haladunk, és az eredmények jól mérhetők a mindennapokban. A közgondol­kodás átalakítása természetesen nem konfliktusmentes. Különböző időszakokban lehet találkozni nemkívánatos ideológiai vélemé­nyekkel, állásfoglalásokkal, de ezek pozíciói a marxizmus—leni­nizmus társadalmi hegemónfájá­nak megteremtése során folyama­tosan visszaszorulnak. Az elmúlt évtizedekben sokat tettünk a reális múlttudat meg­teremtéséért. Megyénkben külö­nösen jó a helyzet. A kettős hon­foglalás Immár történelmi értékű jelképe — Pusztaszer — a mi megyénkben van. A honalapítás és a felszabaduláskor a második honfoglalás, a parasztság földhöz juttatása Itt vált szimbólummá. Az utóbbi években mind széle­sebb körűen bontakozik ki az a munka, mely lehántja Pusztaszer­ről mindazt, ami talmi, és a szo­cialista hazaszeretet gazdagodó részévé válik. Megyénkben sokat tettünk a viharsarki múlt feldol­gozása, értékeinek közkinccsé té­tele érdekében is. Dokumentu­mok, tdsmonográfiák sora jelent meg. Ápoljuk a Márciusi Front Csongrád megyei — elsősorban makói — kapcsolatait a szövet­kezeti mozgalom értékes hagyo­mányait, becsüljük a haladó ér­telmiségi erőfeszítéseket. Megyénk az első felszabadult területekhez tartozik. Az első felszabadult magyar város Makó. Szegeden tette közzé az újjáépítés és a nemzeti újjászületés prog­ramját a Magyar Kommunista Párt itt bontott zászlót a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front A honismeret nem kii fel­adata ezeknek a nagy történelmi eseményeknek közkinccsé tétel*. A közgondolkodás gazdasági­társadalmi feltételei Hosszan lehetne sorolni azokat az eredményeket, amelyek me­gyénkben a felszabadulás óta el­telt évtizedekben a közgondolko­dás körülményeiben, de egyben annak eredményeként ts kibonta­koztak. Megyénk az ország leg­urbanizáltabb területei közé tar­tozik. A lakosság 69 százalékban városokban él, ugyanakkor 16 százaléka tanyán. Az iparban több mint 60 ezren dolgoznak. Az ipari munkások 43 százaléka szakmunkás, 38 százaléka beta­nított, 19 százaléka segédmunkás. Megyénk helyét az országos ipari termeiéiben jól jellemzi néhány számadat: nálunk termelik a magyar kőolaj 72; földgáz 59 szá­zalékát; a gyorsmérleg 60; a fal­burkoló csempe 37; a háztartási porcelán 62; a gyufa 49; kender­fonál 71; szalámi 59; fűszerpap­rika-őrlemény 45 százalékát. Me­gyénk a mezőgazdasági termelés­ben a harmadik helyen van. Az aktív keresők mintegy 30 százalé­ka a mezőgazdaságban dolgozik, az iparszerű termelési rendszer a szántóterület 39 százalékát fogja át A lakásépítés üteme az or­szágosnál nagyobb, fejlett egész­ségügyi ellátás és kulturális fel­tételek jellemzőek. A szellemi dolgozók aránya 10 esztendő alatt 13 százalékról 22 százalékra emel­kedett Tudományos, felsőoktatási intézményeink országos, illetve te­rületi feladatokat látnak el. A két évtizede felújított szabadtéri Játékunk immár hagyományos része a magyar közművelődésnek. Itt jelenik meg egyetlen gyer­mekirodalmi folyóiratunk, * Kincskereső. A közgondolkodás feltételeinek, eredményeinek ezek fontos muta­tói. Hasonlóan fontos azonban, hogy az elmúlt évtizedek során a magyar—szovjet barátság népünk nemzeti ügye lett, megteremtet­tük a marxizmus—leninizmus di­namikus hegemóniáját Jó ütem­ben haladunk a nők gyakorlati egyenjogúságának megteremtése terén. Igyekszünk csökkenteni a felnövekvő Ifjúság nevelésének esélykülönbségeit Az alkotó mun­ka tisztelete, megbecsülése meg­határozója a munkának. Ilyen körülmények között fejlődik a közgondolkodás, a tettekben meg­nyilvánuló szocialista életmód. Közgondolkodás és életmód Megyénkben ls csökken a ter­melés társadalmi időalapja, és növekvő szerepet kap a művelt­ség, a szellemi tőkebereuházás, a becsületes munka. A tudományos­technikai forradalom, a tudo­mány termelőerővé válásának gyorsulása ma még nem olyan fokon része a közgondolkodás­nak, amilyen mértékben ezt a gazdasági és a társadalmi fejlő­dés igényelné. Sokat kell még tennünk azért, hogy a „hogyan éljünk?" kérdésben a „hogyan dolgozzunk?" legyen az egyik alapvető tényező. Ügy tapasztal­juk, hogy nagy emberi alkotó tartalékok vannak még a munka terén, amelyet felszínre hozni közös feladatunk. Egy olyan egészséges tehetségkultusz meg­teremtése szükséges, amely a vég­zett munka szerint oszt elisme­rést Az elosztásnál időnként ta­pasztalható egyenlősdiségre való törekvés nem lehet a szocialista közgondolkodás része. Fontos az is, hogy életszínvonal-szemléle­tünk realitás tartalmát megfele­lően érvényesítetik. A közgondolkodás fontos része a közösségi magatartásra nevelés. Mindenekelőtt értékelnünk keli azokat a nagyszerű eredménye­ket, amelyek állampolgáraink gazdagodó közöseégi magatartását mutatják. Társadalmunk mind több területen vállal kollektív felelősséget az egyénért Társa­dalmi létbiztonság, a törvényes­ség, a teljes foglalkoztatottság, az ingyenes egészségügyi ellátás, a gyes, a gyermekin tézmények és lakások építése jelzik, hogy tár­sadalmunk nemcsak „szívére", de „vállára" te veszi az egyén szá­mos terhét gondját Ha megnézzük, hogy a társa­dalom tagjai hogyan vesznek részt törvényes kötelességükön túlmenően a közösségi munká­ban, akkor itt is sok pozitív pél­dáról adhatunk számot Hiszen sokan vállalnak közhasznú társa­dalmi munkát * szocialista bri­gádok tartalmi munkája gazda­godik. A kommunista szombatok szép eredményeket hoznak, a fia­talok az építőtáborokban, az őszi betakarításoknál eredményesen közreműködnek, az önkéntes vér­adómozgalom immár teljesen In­gyenesen, szépen fejlődik. Az állampolgárokat is tehát mindinkább a szocialista közös­ségi magatartás jellemzi Éppen ezzel a tendenciával vilik mind­inkább leküzdhetővé az a kispol­gári magatartás, amely még nem ritkán fellelhető. Ennek anyagi elemel éppúgy veszélyesek, mint a politikai kispolgáriság. A kö­zömbösség, a beképzel tség, a kapkodás, az irreális követelések támogatása, mind olyan kispolgá­ri magatartásformák, amelyekkel szemben politikai eszközökkel szükséges a harcot felvenni. A nevelőmunka hatásosságának a téren is sok tartaléka van még, A szocialista közgondolkodá­sunkban nem ellentmondások nélkül alakul a szocialista családi élet, a magánélet tisztességének súlya és jelentősége. Mi elutasít­juk a család perspektívátlanságá­ról vallott polgári nézeteket. Hi­szen igazi funkcióját csak a szo­cializmus viszonyai között tudja kibontakoztatni. Ügy látjuk, hosy az utóbbi évtizedekben a családi élet feltételei gyorsabb ütemben fejlődtek, mint a szocialista csa­ládi életre nevelés. Ez utóbbiban néhány éve tapasztalható válto­zás. Ez szükséges is, hiszen a ja­vuló feltételek nem szilárdítják automatikusan a családi kapcso­latokat A válások száma a kö­rülmények javulásával párhuza­mosan nem csökkent hanem nö­vekedett Demográfiai helyze­tünk nem alakult a kívánt mér­tékben. Nőtt az állami gondozott gyermekek száma. A családban olykor „megfordul" « közgondol­kodás, és a termelés — elosztás fogyasztás sorrendje fordítva ala­kul. Vannak irreális szülői néze­tek a gyermek tehetségéről. A nők bekapcsolása a társadalmi termelésbe és a közéletbe nem hozta mindig magával az otthoni „új munkamegosztást". A kettős neveléssel még mindig találko­zunk, pedig már a mai szülők növekvő aránya a mi társadal­munkban nevelődött Ez pedig egy idő után nevelésünk önkriti­kája. Sokat kell még tenni azért, hogy a mai gyermekekben azt a szülőt te neveljük, aki holnap partner lesz az iskolai oktató­nevelő munkában. A szocialista közgondolkodás néhány tényezőjéről szóltunk, nem a teljesség igényével, Inkább a problémakör továbbgondolásó­ra ösztönözve A megtett út nagyszerű eredményei nem csökkenthetik a holnapért érzett felelősségünket Közgondolkodá­sunkban mind meghatározóbbak a szocialista elemek, de még nem kevés ettől elütő megnyilvánulás­sal találkozunk. Az eredményeit a tapasztalatok megadják a prob­lémák megoldásának útját ás módját is. A történelemben a jövőről sok­féle kép alakult ki Sok évezre­des múltja van a jövő útja kere­séseuek Delphoitől a futuroló­giáig; Voltak nagy álmodozók, a jövő megsejtői, nagy utópisztikus szocialisták. A társadalmi jövő tudatos megtervezése azonban csak a marxizmus—leninizmus alapján lehetett. Ehhez szüksége* a szocialista társadalomépítés ta­pasztalata, a szocialista fejlődé* nemzetközi tendenciáinak elem­zése. Napjainkban, a fejlett szo­cialista . társadalom építésének mai szakaszában hazánkban is már mindinkább elmondható Jó­zsef Attila szavaival, hogy „a tudatos jövőbe" látunk, és ennek alapján tudjuk formálni a köz­gondolkodás irányát te. Hazánk­ban az MSZMP XI. kongresszusa pártunk programnyilatkozatában mintegy két évtizedes konszoli­dált fejlődés tanulságai alapján másfél-két évtizedes társadalmi jövőtervet fogadott eL E jövő­terv jelenben adódó, de sok szempontból a múltba gyökerező törekvéseinek közgondolkodássá fejlesztésében sokat tehet a hon­ismeret Hiszen a honismeret ne­véből adódóan ismereteket gyűjt, feldolgozza és továbbítja azokat Mindezt azonban olyan formá­ban, hogy a „Hass, alkoss, gya­rapító, s a haza fényre derül" szép gondolatát segíti megvalósí­tani. KONCZ JANÓK Borsi János emléke H ódmezővásárhely forradalmi mun­kásmozgalmának kiemelkedő szemé­lyisége, Borsi János, 100 éve szüle­tett. 1878. december 18-án, zsellércsalád gyermekeként látott napvilágot. Születése egybeesik n hódmezővásárhelyi munkás­mozgalom kibontakozásával. Elemi iskolái elvégzése után a kőműves mesterségei ta­nulta ki. Mindössze 16 éves volt a kő­művesinas. amikor részt vett 1894-ben a Szántó Kovács János által szervezett és irányított agrárszocialista megmoz.dulás­ban. Ezért a magyar királyi bíróság az if­jú forradalmárt, a „fiatal suhancot" egy­havi fogházra Ítélte Borsi János a század végén — a börtön­ből való szabadulása után — részt vett a Hódmezővásárhelyen működő ács- és kö­művessegédek önképző egyletének mun­kájában, erősítve annak forradalmi szel­lemét 1902-ben már az építőipari munká­sok sztrájkját szervezte, és részt vett kö­veteléseik megfogalmazásában is. 1904-ben jelentős szerepet töltött be az építőmun­kások helyi szervezetének megalakításában, melynek 1908-tól elnöke volt. Ezt a tisztsé­get négv évtizeden át viselte, utána pedig élete végéig tiszteletbeli elnöke volt a szervezetnek. 1907-ben belépett a szociál­demokrata pártba, 1918-ban, a polgári de­mokratikus forradalom idején a mozga­lomban végzett eredményes munkásságá­nak elismeréseként, tagla lett a helyi nem­zeti tanács végrehajtó bizottságának, ahol először elnökhelyettesi, majd elnöki funk­ciót töltött be. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919. március 23-án Borsi János a négy­tagú direktórium tagja lett. Amikor a francia és jugoszláv egységek megszállták Hódmezővásárhelyt és Makót, Borsj Já­nosnak üldöztetés, családjának állandó zaklatás lett az osztályrésze, öt éven át, hamis igazolványokkal, Bujdosó János ál­néven Budapesten, Illegalitásban élt. Ilyen körülmények között is hü maradt elveihez, és az újságíróknak kijelentette, hogy „Szocialista voltam és vagyok ma is, szocialista, aki előtt nincs egyéni érdek, csak a köz. általános érdeke." A vásárhelyi szociáldemokrata pártszer­vezet rendszeres kapcsolatot tartott a köz­ponttal. A fasiszták — hogy elejét vegyék a bal­oldali erők szervezkedésének — több szo­ciáldemokrata vezetőt, köztük Borsi Jánost is internálták, Ricsére. Kiszabadulása után a Békepárt sajtótermékeinek és röpiratai­nak terjesztése vádjával ismét bíróság ele állították, és 3 havi börtönre ítélték. Az ítélet végrehajtását azonban a Vörös Had­sereg előrenyomulása nem tette lehetővé. Hódmezővásárhely 1944. október 8-án szabadult fel. Borsi János ott volt a bal­oldali vezetők között a Kossuth téren, akik a szovjet csapatokat várták. A korban már nem egészen fiatal Borsi János fiatalos lendülettel dolgozott az új élet felvirág­zásáért, most már a legális kommunista párt soraiban. Szocializmust építő társadalmunk ~ melynek győzelme, majd erősítése Borsi János egé-z étetének értelmét kénezte — nem feledkezett meg hűséges fiáról. Meg­kapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet és a Tanácsköztársaság Emlékérmet. 1959. június 23-án kisértük őt utolsó út­jára. Hálás városa utcát nevezett el róla, szülőházának falán pedig emléktáblát he­lyezett eL DR. HRABOVSZKY MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom