Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

2 Péntek, 1978. december 1. FofylattMik a Legfelsfibh Tanács ülésszaka c Moszkva (MTI) szilij Garbuzov pénzügymi­niszter A Szovjetunió Kegfelsőbb A Legfelsőbb Tanács ülés-' Tanácaónak ülésszakán csü- sznka cgü,önökön a szövet­tórtökön egyhangúlag jóvá- ^ tanacs és a nemzetiségi hagyták az 1979. évi népfa*. tnnAcs kÜláfTköM üléseivel dasagi terv és költségvetés folytatódott. A szövetségi ta­törvénytervezetet, amelyeket náes ülésért Leonyld Brezs­szerdán terjesztett a két ház nyev, az SZKP KB főtitkára, együttes ülésén a képviselők * L*tftls6bbTanAcs Elnök­r; „ „ , . _ „, . ségének elnöke vezetésével elé Nyikolaj Bajbakov mt- vettek az SZI<P a niszterelnök-helyeftes és Vtu szovjet állam vezetői. A szovjet parlament két házának vitájában több mint harmincan szólaltak fél. A Legfelsőbb Tanács állandó bizottságai által előterjesz­tett módosítások figyelembe­vételével a jövő évi költség­vetés bevételeit 269,2 milli­árd, kiadásait 269,9 milliárd rubelben határozták meg. A Legfelsőbb Tanács ülés­szaka ma folytatódik. Apré Antal látogatása Csongrád megyében (Folytatás az 1. oldalrólj ben folyik, a szövetkezet ön­kormányzata ás önkormány­zati szervei működnek, az elmúlt években változatlan területen jelentősen emelke­dett a termelési érték. Szólt a folyamatban levó beru­házásokról, többek között a korszerű szárítóról. vala­mint a Juhtenyésztés gyor­sabb fejlődését szolgáló re­konstrukciós tervekről. A szövetkezet adottságai á juhtenyésztésre rendkívül kedvezőek, g azt tervezik, hogy a jelenlegi 8 és fél ezres anyajuhállományt 12 ezerre növelik, amivel éven­te 10—11 ezer hízóbárányt tudnak előállítani exportra. A szövetkezet elnöke be­szélt 1978 különlegesen ne­héz időjárást viszonyainak kedvezőtlen és az eredmé­nyeket jelentősen csökkentő hatásáról. Megemlítette, hogy csupán a teljes belvíz­kár mintegy 1200 hektárt érintett, umi 18—20 millió forintos kiesést vont maga után. A kedvezőtlen Időjá­rás az ősz folyamán tovább növelte az amúgy ls magas termelési költségeket. Végül szólt a háztáji gondozásáról, megemlítette, hogy amíg 1977-ben a háztáji forga­lom 15 milliót, 1978-ban már 25 milliót tett ki. a háztáji gazdálkodás fejlesz­tését természetesen a közös nagymértékben segitette. Apró Antal ezt követően n Kontakta szentesi gyárát kereste fel. ahol a guzdusá­gi, valamint a társadalmi szervek vezetői fogadták. Dr. Tokodl Pál vezérigaz­gató tájékoztatójában hang­súlyozta, hogy ez az üzem a párt vidéki ipartelepítési politikájának egyik kiemel­kedő létesítménye. Közép­Európa egyik legjelentő­sebb alkatrészgyára. A Kon­taktában jelentós technoló­giai szakosítást hajtottak végre, ennek keretében Szentesre került többek kö­zött a galvanizáló bázis, va­lamint a bakellttec'nnológla. Hangsúlyozta a szentesi gyár jelentőségét, amely ma többet termel, mint 1972­ben az egész Kontakta ter­melt. Ezt követően Leh­mann Béla, a szentesi gyár igazgatója magát a szentesi üzemet mutatta be. ahol a termelés dinamikáját mu­tatják azok az adatok, hogy amíg 1972-ben a teljes ter­melés 235, 1977-ben már 485, 1078-ban pedig 530 mil­lió forintot tesz kl. Jelen­tősen nőtt a termelékeny­ség, a munkáslétszám, és Imponálóan bontakozott kl a brigádmozgalom, amely a termelés és a minőség nagy emelője. Apró Antal elismeréssel szólt az üzem fejlődéséről hangsúlyozva, hogy ez is annak b'uonyitélta, hogy he­lyes volt a párt politikája a vidék iparosítására, de az a törekvés is, hogy ez az ipar minél korszerűbb legyen, örömmel szólt arról, hogy Szentesen kinevelődött egy olyan kitűnő szakembergár­da, amely ma már a legbo­nyolultabb technikát is ké­pe* fogadni és kezelni, Hangsúlyozta azonban an­nak fontosságát, hogy a fej­lődés akkor eredményes, ha mindez gazdaságosan törté­nik. A tájékoztató után üzem­látogatás következett. A vendégek sorra megtekin­tették a Kontakta szentesi gyára korszerű műhelyeit. Kedves pillanat volt. ami­kor az Angéla Davis, vala­mint a Gngarin szocialista brigádok tagjai virággá? kö­szöntötték Apró Antalt, aki elitmerő sorokat irt be a brigádnaplóba. Ez Ismétlő­dött meg a szereidében ls, ahol a szocialista címmel ötször kitüntetett Béke bri­gád, valamint a vállalat Ki­váló Ifjúsági Brigádla cí­mét viselő Ságvári brigád brigádnaplójába történt el­ismerő bejegyzés. A szentesi program ezzel befejeződött. Ekkor csatla­kozott a vendégekhez dr. Szucsdn Sándor, a szentesi tárási pártbizottság első tit­kára és dr. Remzsö József, a szentesi járási hivatal el­nöke, akik a megyei veze­tőieket együtt Apró Antallal felkeresték a szegvári Pus­kin Térmelószövetkezetet. Itt a szövetkezet vezetői, valamint Tonomár István, a szegvárt községi pártbi­zottság titkára és Pokorny János, a szegvári tanács el­nöke köszöntötték Apró Antalt. Az út nyomban a szövetkezet üvegháztelepé­nek megtekintéséhez veze­tett. A szegvári szövetkezet­nek 1.8 hektáron termálvíz­zel fűtött üvegháza, 8,8 hek­táron fűtütt fóliája és 1,3 hektáron fűtött hollandi ágya van, amiben primőrö­ket termelnek. Jelenleg igen jelentős mennyiségű friss paradicsomot szállítanak a ZÖLDÉRT-nek. A nagyon s ;ép kertészeti kultúrát Lu­dánj/i Jénos zöldségtermesz­tési tőüzemag vezető mutat­ta be a vendégeknek, akik végül .megtekintették a szö­vetkezet korszerű és most ls épülő szakosított szarvas­marhatelepét, amit Elek Sándor ágazatvezető muta­tott be. A szövetkezet központjá­ban tartott tanácskozáson Ternay Sápdor tsz-elnök részletesen is ismertette Ap­ró Antallal a több mint 6500 hektáron gazdálkodó nagy szövetkezet termelési ered­ményeit, büszkén szólt or­ról, hogy 1526 hektáron az idén termelt 53,8 mázsás búzatermésátlagoRIcal' ' első helyezést értek el, és minisz­teri dicséretét érdemeltek ki. Beszélt a fejlesztési tervek­ről ls, többek között arról, hogy 1978—1930 között 86 milliós beruházással további 2,5 hektárral bővítik az üvegháztelepet, azonban a fűtéshez szükséges termál­kút megfúrásához segítséget is kért, amit a megyei ve­zetők megígértek. Beszélt arról is, hogy továbbfejlesz­tik a szakosított szarvas marhatelepet. Apró Antal egynapos Csongrád megyei látogatása a szövetkezetben folytatott hasznos eszmecserével ért véget. ÍADIÖTHEX NDK-NYILATKO/.AT A Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Éizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya csü­törtökön nyilatkozatot tett közzé a " Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének november 22—23-án Moszkvában meg­tartott ülésével kapcsolatban. A nyilatkozat szerint a ve­zető testületek jóváhagyták az NDK küldöttségének te­vékenységét és jelentését, ki­fejezték teljes egyetértésüket az ülésszak eredményeivel, valamint áz ott elfogadott nyilatkozattal, amelynek kü­lönös jelentóséget tulajdoní­tanak. SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS KUBABAN A központi beszámoló vi­tájával és felszólalásokkal folytatta munkáját szerdán a Kubai Dolgozók Központ­jának XIV. országos kong­resszusa. A kongresszus ven­dégeiként Havannában levő külföldi küldöttségvezetők között szerdán felszólalt Gál László, a Magyar Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese is. MUNKAÉRTEKEZLET Illetékes kínai forrás Csü­törtökön megerősítette, hogy november 10. óta folyik a Kínai • Kommunista Párt Központi Bizottsága által összehívott kibővített mun­kaértekezlet, amelyet néhány napon, esetleg egy héten belül követhet a Központi Bizottság plenáris ülésszaka A 188. PLENÁRIS ÜLÉS Edwin Bolland nagykövet­nek, Nagy-Britannia küldött­sége vezetőjének elnökletével tegnap Bécsben megtartottál!? a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 188. plenáris ülé­sét. n-A csütörtöki tanácsko­zás egyedüli felszólalója drl Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák delegáció veze­tője volt. ENSZ-HATAROZAT Az ENSZ-kö/.gyűlés a sza­vazatok túlnyomó többségé­vel elfogadott határozatában élesen elítélte a nyugati or­szágokat. azért, mert politi­kai, gazdasági és katonai segítséget nyújtanak a rhode­siai és dél-afrikai fajüldöző rezsimnek. A határozat ré­fnutat arra, hogy Saltsbury és Pretoria főként a nyugati támogatás révén képes foly­tatni a faji megkülönbözteté­sen és az apartheiden alapuló kolonialista politikáját. Hazánkba érkezik MengiszInHailé Mariam • Budapest (MTI) , „ Losonczl Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra .hazánkba érkezik MengisztXi Hailé Ma­riam alezredes, a szociall'tn Etiópia ideiglenes katonai kor­mányzó tanácsának elnöke, állam- és kormányfők Magyar-etióp kapcsolatok Az egymillió 222 ezer négy- következett be, és azegyütt­zetkilométeren elterülő, 27 működés számos területen ki­míllió lakosú északkelet-afrl- ugróan fejlődött. Az elmúlt kai Etiópiát Szudán, Kenya, években politikai, jószolgálati Szomália, DzsIbuU és ilVS- küldöttségek érkeztek Etlóplá­rös-tenger határolja. A* or- ból, és a két ország vezetőt szág több évszázadon át között állandó, rendszeres a gyarmati elnyomás alatt élt, tapasztalatcsere. Tavaly Etió­a feudális-egyházi monar- pia nemzeti ünnepén az Igaz­chiát, a császári uralmat 1974 súgUgy-mlnisztertnk vezeté. szeptemberében döntötte meg sével Járt kormányküldöttség a hadsereg haladó szellemű Addisz Abebában. Az idén szárnya, az ideiglenes kato- külügyminiszterünk, majd — nal kormányzó tanács. Álla­mosították a bankokat és a pénzintézeteket, az iskolákat, valamint a legfontosabb 76 termelővállalatot, s állami a Központi Bizottság titká­rának vezetésével — magyar párt- és kormányküldöttség látogatott az északkelet-afri­kai államba. Az elmúlt hó­irányítás alá vették a kül- napokban Magyarországon kereskedelmet. Néptulajdon- fogadták az etióp építésügyi ná nyilvánították a földet, államtitkárt, valamint a fő­ssabályózzák u külföldi tőke város polgármesterét, működ étét. Az ország yeze- A Amm MrnmP ^^ tése a tudományos szoclaltz- mcf?hár0ms/i0r0zód0tt a ke­t Tor l.-,\ifn4/% PlPCfitlílT­mus elvét követő párt megszervezését, a népi reskedelml forgalmunk, s a­ország 197fl-ra 50 Iknrus­rchozúsiit tűzte ki célul. Etiópia híve nz enyhülésnek, ellenzi az újfajta tömegpusz­tító fegyverek bevezetését, s támogatja n szocialista orszú­autóbusz szállításáru kötött szerződést. » exportunkban megtalálhatók a fonodái gé­pek, a gyógyszerek és a tex­SÉ^fJ^L^^ S^Kls. Tavaly kéf tákrt tásét szolgáló törekvéseit. Tá­mogatja az afrikai felszabadí­tó mozgalmakat, valamint a függetlenségüket elnyert ál­lamoknak az önállóságért, a kórházzal, orvosi műszerek­kel, gyógyszerekkel, vala­mint a szakszervezetek és a Magyar Vöröskereszt segély­szállítmányaival Igyekeztünk «uverenitásért és a fejlődé- S^'a' "vSFSS ^ sziótaból és nz ország gazda­lom győzelme óta — Impe­rialista ösztönzésre — szá­mos külső és belső támadás érte az új rendszert. A azo­sági fejletlenségéből adódó gondok enyhítéséhez. A mű­szaki-tudományos együttmű­ködés keretében 1978—79-ben máltai agresszió visszavert- 35 szakér(6t küldünk Etlóptá­sében a szocialista országok — köztük hazánk ls — poll­ba, s vállaltuk 60 szakember köztük 50 szakmunkás — tlkal, diplomáciai és gazdasá- „^^^i képzését. Ta­gi segítséget is nyújtottak. val/ 87 öszt.öndíjas tanult a Magyarország 1959-től kö- magyar felsőoktatási Intéz­veti, majd 1964-től nagykő- ményekben, számuk az idén veti szinten létesített diplo- tovább növekedett. 1977-ben máclai kapcsolatot Etiópia- n kulturális és tudományos val, az ország fővárosában, együttműködésre ls munka­Addisz Abebában 1962-ben program készült, és a tervek nyílt kereskedelmi kirendelt- valóra váltása hozzájárul a ségünk. 1974-től kapcsoluta- dinamikusan fejlődő kapcso­inkban 'minőségi változás latolt további szélesítéséhez. Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 22. A fülem ott volt minden Móra-rezzeneten. Né­kem a bátyám volt ő, s úgy éreztem, ahogy ha­lad az idő, még inkább bátyámmá válik. Nem tudta, de megérezhette, s tűrte jelenlétemet, mint az árnyékát Mit tarthatott a körülötte való szorgoskodó romról, soha nem vélelmezte. Pedig mindig friss, pocsolyátlan a tintatartója, az asztala rendbe rakva, tiszta papírokkal, jól égő gázláng a feje fölött, tartalékba tett rövid szivarok a fiókjában. Néha a kezembe adta az árát máskor odatette a dohány mellé. De hát vonzalmunkról való nyilatkozatok nélkül ts tud­tam, hogy közeli valakije vagyok. Huszonkilenc éves koromban házasodtam, már be zéltem róla. hogy a feleségemet ls lánykorá­ból ismerte, aki nyomdai berakónöként dolgo­zott velünk. Hosszadalmas gyötrődés után kér­tem föl násznagyomnak. Nagyon természetesen fogadta, fölállt, gratulált A tízes év talán leggazdagabbnak számit az életemben, s úgy suhant el, mint az álom. Zök­kenőre nem emlékszem benne, csak örömökre. Akárhogy számolgatom, Móra kevesebbet írt, mint az előző évben. Igaz, két rátában ls hete­kig turkálta a csíkai Kremenyák-domb tűzköves korú falvait, temetőit. Ha kéziratai késtek vagy sürgőssé vált a korrektúra, fölugrottam a klkln­dal vonatra, másfél órás zotyöges után ott vol­tam. De sokszor megjártam biciklivel is. Az alatt a pár hét alatt tízszer is megfordultam ásatása területén. S hányszor ott találtam Emmi asz­szonyt. Hol az embereket fényképezte, hol a le­leteket. Néha lent csücsült a sírok fenekén, máskor iónt trillázott a kiásott földkupacokon. Gondolom, nem a kenyere hajtotta oda. És min­dennap utazott. A kora reggelivel elindult, nem­ritkán a férjével együtt, s a legkésőbbi vonattal érkezett vissza Szegedre. A korabeli Naplóban Domokos elemzéseket, tudósításokat közölt a kó­korszaki ember életéről. Szerette Mórát. Bár valószínű, féltette tőle a feleségét, ahogy Móráné a férjét. De barátok vol­tak, valami egészen nemes értelmében a szónak. összekarolkozva nem jártak, nem kocsmáztak. nem kártyáztak. Igaz, egymástól függetlenül sem. De gondolatot cserélni legfesztelenebbül ők tudtak csak igazán, amikor a jövőbe lesekedve, a politikai kérdéseket firtatták. Hogy lesz, hogy alakul Magyarország sorsa az elkövetkező évek­ben? Móra finom morális kérdéseket feszeget, hi­szen nem volt kenyere a nagybetűs, csinnadrat­tás téma. Gyilkosság, gyújtogatás 3oha nem esett kezére. Csöndeskésen beszélget olvasóival, ahogy az életében szokott. Az áporodott társadalmi pos­ványban rengeteg öngyilkosság a lapokba zsú­folódott mostanában, amik kártyaveszteségek miatt történtek, s az újságok, mentalitásuk sze­rint, nagy feneket kerítettek valamennyinek. Móra csöndet pisszentett. — Nem értem, miért jajveszékeli a sajtó any­nyira a világot, valahányszor hazavisz az ördög a maga fekete rezidenciájába egy-egy hazárd­játékost? Mi sajnálni Való van azon. ha egy nagypénzű valaki kitöri a nyakát? Tudom men­teni a haramiát, meg tudok szánni még egy ha­lálra ítélt gyilkost is, de kórtyatragédia nem rezzenti meg a szívemet. A kőműves, aki lezu­han az állványról, a bányász, akit agyonnyom a tárna, mindannyiunk halottja. De mi közöm a gavallérhoz, a talpig ú-hoz, mert ninc? neki töb­bé miből kártyáznia? M<g élt, senkinek sem használt, halála senkinek sem veszteség. Mert gavallér úrnak lenni, semmi egyébnek, az egyéni­leg kellemes foglalkozás, az emberi közösség szempontjából ocsmány mesterség. Az előző évben Szegeden kedvünkre szónoko­ló Áchim L. Andrást békéscsabai lakásán lelőt­ték a Zsilinszky testvérek. A szervezett munkás­ság összegyülekezett, tüntető táblák, s nagy zú­gás, hogy így is kevés a harcos, ebben a társa­dalomban hagyják lelövöldözni őket, mint a ve­szett kutyákat. Tüntetők munkabeszüntetéseket követeltek. A Napló kétértelműén, megvetéssel írt a már­tírul meghalt Áchimról. Domokos László ugyan rokonszenvezően eresztgette gondolatait, de ő i« kicsi kézlegyintésekkel. Móra egész május hónapban az előző évben elkezdett csóltal ásatásokon dolgozik, de Innét is megereszt kilenc vezércikket és hét tárcát. Ügy háromnaponként ugrok vonatra hol Zenta felől, hol a nagybecskerekl vonalon próbálgatom a tűz­köves domb megközelítését. Másfél órás út. Na­gyon sebesen fordulok vissza a kefelevonatokkal, mert Móra még az ásatás mostoha- körülményei között is pontos, akár a patikusok, és kényes a kezéből kikerült munkák külcsíni alakjára épp­úgy, mint a belbecsére. Szép tájékon, Tisza-kubikolta szárazulaton él­hetett a tűzkövekből szerszámot készítő emberi­ség, s itt az egész kultúrája, a sok ezer éves, a sok ezer darabból álló a földben, amit Móra ti­zenketted magával kapargál elő. Második éve folynak itt az ősöket vallató munkálatok, s ez idő alatt kiástak ötszáz sírt, húsz földbe vájt há­zat, műhelyt, kemencét. Móra olyun szenvedéllyel számolta az utolsó köcsögfület is, akar valami drága aranyakat, s úgy beszélgetett napszámosai­val, a Gyúrókkal, Lálókkal, Mátyásokkal. Jáno­sokkal. ahogy a saját családjában szokott. Nagy szenvedélye miatt a befejezés előtt álló ásaJáiról el nem sza'adhatott, hogy a világ za|gásalval iz­gassa magát, ezért minden kimenetelemkor ko­sárszámra vittem ki néki a napilapokat. Így tu­dott percnyi pontossággal az Áchim-Ügyben is rögtön reagálni, s lókoponyán ülve, térde kalá­csán írva eresztgette a gondolat selymét. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom