Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

4 1078. november i c A November 7. köszöntése (Folytatás a 3. oldalról.) rásnak, a KISZ KB Dicsérő Oklevelét Nagyhaska István kapta. • A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál rendezett ünnepségen Kiváló Munkáért MÉM miniszteri kitüntetést kapott Sorkadi Szabó Béla, a szenteli Erőtakarmánygyár dolgozója, a pártalapszervezet titkér* és Liker György ellenőrzési osztályvezető, szakszervezeti aktivista. Ezenkívül többen vehették át a Vállalat Klválő Dolgozójakitüntetést jó munkájuk elismeréseként * A Szegedi Gabonatermentési Kutatóintizet is ünnepi megemlékezést tartott Kiváló Munkáért MÉM kitüntetést kapott dr. Proksza János tudományos titkár. Körösi Jenöné laboráns. Szekeres Tiborné mezőgazdasági munkás, Szeredl András osztályvezető-helyettes, Gazsi István csoportvezető, Jani latnán mezőgazdasági dolgozó. Ezenkívül Sajtos Tibor a KISZ aranykoszorús jelvényét vehette át az ünnepségen, Ifjúsági tevékenységének elismeréseként * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójóra emlékeznek a szegedi járásban Is. Ünnepségeket műsorokat tartanak, hogy méltóképpen köszöntsék a nagy történelmi eseményt Balástyán, a művelődési házban Krasznal Mihály. a járási pártbizottság osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Mórahalmon, a Lenin-parkban levő szovjet hősi emlékművet koszorúzták meg. Az Erkel Ferenc Művelődési Házban Szűcs Istvánná, a községi pártbizottság titkára méltatta a Nagy Október Jelentőségét Ugvanltt dokumentációs kiállítás nyílt a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60 évfordulója tiszteletére. A mórahalml parasztkórus és a deszki magyar és délszláv néptáncegyüttes adott műsort A nagyközségi ünnepségen ott volt Szögi Béla. a szegedi járási pártbizottság titkára is Ma. hétfőn délelőtt 10 órakor Tiszaszigeten, a művelődéei házban lesz ünnepség Programozási rendszerek 78 konferencia Szegeden Idén november 8—10. között harmadszor rendezik meg Szegeden, az MTESZ helyi székházában „A Drogramozásl rendszerek '78" című konferenciát. Ezt a Neumann János Számítógéptudománvl Társaság Programozási Rendszerek Szakosztálya, az MTA Számítástudományi Bizottsága. Illetve a Társaság szegedi csoportja rendezi. A programozási rendszerek területén végzett munkának igen komoly hagyományai vannak Szegeden, mind az elmé'etl kutatásokban (a nemrég elhunyt Kalmár Lász'ó akadémikus által alapított Iskola), mind az alkalmazásokban. a gyakorlatban. (Megvei Számítástechnikai Koordinációs Bizottság, számítástechnikai Intézmények stb.). Annak megfelelően, hogy a számítógépes rendszereknek társadalmi igéayeket kell a gyakorlatban ^elégíteniük, jelentős hangsúlvt kap a konferencián az elért eredmények sikeres és hatékony alkalmazásának kérdése. Mind a beküldött és elfogadott előadások (66), mind a résztvevők (298) nagy száma a szakmai közvélemény nagy érdeklődéséről tanúskodik. A kiemelkedő fontosságú témákról. a szakterület helyzetéről felkért előadók adnak összegezést. A résztvevők a párhuzamos szekciókban elhangzó előadások meghallgatása, megvitatása mellett lehetőséget kannak arra. hogy szűkebb körben kicserélték tapasztalatalkat. rövidebb beszámolókban adjanak számot eredményeikről. Hazánkban élő német nemzetiség kongresszusa Vasárnap befejeződött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa az MSZMP Pest megyei bizottsága Oktatási Iga'gatóságáriak épületében. A felszólalók nemzetiségi politikánk szellemében, felelősséggel szóltak a német ajkú lakosság, a szövetség munkájáról. a további fejlődést szo'gáló tennivalókról. A kongresszus levelet küldött Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához, a ebben hangsúlyozta: erősödött a németajkú lakosság ragaszkodása szocialista rendszerünkhöz, lelkiismeretesen és becsületesen tesz eleget állampolgári kötelességének, tevékenyen vesz részt a szocializmus építésében, a politikai, a társadalmi, a kulturális életben Pártunk és kormányunk a iövőben is bizton szárri'hat részvételére közös ha-ánY a Magvar Népköztársaság felvirágoztatásában. a fejlett szocializmus építésében A tanácskozás második nanján megválasztották a két kongresszus között tevékenykedő választmány 99 tagját, a munkabizottságokat, s a Magyarországi Németek Demok-n"kus Szövetségének elnökségét. A tiszteletbeli elEgyütt az értelmiséggel Irta: Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezető;© nők Wild Frigyes, az elnök újra Krauth János lett. Az alelnökök: Hambuch Géza, Röckl József, Böhm András. A főtitkár továbbra is Réger Antal, a titkár Klotz Miklós, a Neue Zeitung új főszerkesztője Leipold Péter, a nyugállományba vonult Graber György helyett A kétnapos tanácskozás tanulságait összegezve Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének 4 főtitkára hangsúlyozta: sok tekintetben a németajkú lakosságtól függ, milyen mértékben valósul meg a kongresszus határozata, amelyben megjelölték a legfontosabb tennivalókat Többek között előirányozták, hogy a szövetség — a megyei tanácsokkal együtt — megvizsgálja a nemzetiségi oktatás bővítésének lehetőségét. Támogatja a nemzetiségi pedagógusok, közművelődési szakemberek képzését. Megkülönböztetett figyelmet fordít a németajkú munkások, fiatalok művelődésére. Segíti a német nyelvű olvasómozgalom kibontakozását. Az államközi kapcsolatok alapján folytatja együttműködését NDK-beli Intézményekkel. f A kongresszus Krauth Já- ; nos zárszavával fejeződött be. HAT ÉVTIZEDES ÜTJAN pártunk mindig törekedett, s ma is törekszik arra, hogy tömegbefolyását szélesítse, s harcaiban a munkásosztály mellé a társadalmi haladás más erőit is felsorakoztassa Kapcsolatalt születésétől kezdve szorosra fűzte az értelmiség legjobbjaival. A szocialista átalakulás nagy feladataiban, a proletárdiktatúra megszilárdításában, a népgazdaság fejlesztésében és a kulturális forradalom lenini programjának megvalósításában a magyar értelmiség szellemi energiája, alkotó tevékenysége fontos szerepet kapott és kap ma Is. A munkáshatalom nemcsak lehetővé teszi, de Igényli is az értelmiség aktív részvételét a szocialista építésben. Az elmúlt három évtizedben — hasonlóan társadalmunk más rétegeihez — jelentősen átalakult, új, szocialista vonásokkal gazdagodott értelmiségünk. Társada'munk osztályszerkezete alapvető átrendeződésének következménye az, hogv a mai magvar értelmiség nagy részét már egvkori munkások, parasztok. Illetve azok gyermekei alkotják. Az értelmiség létszáma hatszorosára nőtt, hagyományos foglalkozási köre új pályákkal, szakmákkal gazdagodott. Mai értelmiségünk mintegy kétharmada már szocialista társadalmunkban indult el pályáján. A munkásosztály és a parasztság egyre nagvobb arányban küldi gyermekeit a szellemi munka különböző területeire, s egvre több az olvan család, melvben együtt élnek munkások, parasztok és értelmiségiek. Nem kevésbé fontos az a változás sem. amely az értelmiség politikaivilágnézeti arculatát formálta és formál 1a egyre jobban a szocializmus értékei szerint. Egész értelmiségünkre mondhatjuk: munkájával, tetteivel nap mint nap bizonyítja, hogy a munkásosztály céljait a magáénak tekinti, a szocializmus ügvét elkötelezetten szolgálja. sajátjának vallja nemzeti programunkat, a fellett szocialista társadalom éoftését. Elbizakodottság nélkül á'llthatjuk: a Magvar Szocialista Munkáspárt és az értelmiség kapcsolata immár két évtizede töretlenül fejlődik. A PART szövetségi poHtikátában az a felismerés ölt testet, hogy a szocializmus építésében együtt munkálkodó osztályok és rétegek alapvető érdekeltsége egvbevig, s kölcsönösen egvmásra utaltak. Ezen az alapon tág teret kan az értelmiség alkotó kezdeményezése. cselekvése, társadalmi önIsmeretet erősítő, tudatosító szereoe ls. Az elmúlt Időszak meggvőzően bizonyította: a szocialista éoítés minden korábbinál nagvobb lehetőséget biztosít az értelmiség alkotó munkájához, szellemi értékelnek hasznosításához. A tehetség előtt kiszélesedett az érvényesülés lehetősége, s a társadalom építésének feladatai, ú] kérdései ts mind jobban ösztönzik a tehetség kibontakozását A tapasztalatokból természetesen azt ls tudtok. és munkánkban gondót fordítunk rá, hogy helyenként esetenként meg nem értés, közömbösség és szűkkeblűség fékez! a tehetség, az alkotó aktivitás kibontakozását Tapasztalataink szerint további gond. hogy az értelmiséglek helyi összefogása sok helyen nem megoldott Nem tudatosodott még mindenütt hogy az értelmiségiek felkészültségére, lelkesedésére. „értünk haragvó" kritikai érzékenységére szocialista tudatosságára minden korábbinál nagyobb szükségünk van; bevonásuk a munkába, a közügyek intézésébe a gyorsabb haladás nélkülözhetetlen feltétele/ A párt a szocialista éoítés kezdete óta, de különösen az utóbbi két évtizedben tudatosan törekszik arra, hogy csökkentse azt a történelmi örökségként kapott aránytalanságot amely a főváros és a vidék között gazdasági, szociális és kulturális területen mutatkozik. Ezek az erőfeszítések a művészeti. a felsőoktatási és tudományos élet területén egvaránt számottevő eredményeket hoztak. Értelmiségünk iava — él len falun vagv városban — munkáiét reális társadalomismerettel de a távlatokra ls tekintve végzi, s messzemenően figyelembe véve a népgazdaság érdekelt, küzd az erőforrások szétforgácsolása és a provincializmus megnyilvánulásai ellen. PARTUNK PROGRAMNYILATKOZATA a fejlett szocialista társadalom építésének olyas perspektíváját vázolja tel, amelyben az értelmiség is lelkesítő, s egyúttal felelősségteljes feladatokat lát. Ebben a társadalmi cselekvésben találja meg „önmegvalósítása" kedvező feltételeit A kitűzött társadalmi célok elérése, a tudományos-technikai haladás gvorsltása, a szocialista emberré nevelés kiteljesítése azonban olyan munkára ösztönöz, amely a napi teendők végzésében ls fokozott valóságismeretet, tudatosságot előrelátást eleven szocialista szellemiséget és magatartást igényel. Érte'miségünké a főszerep a tudományok fejlesztésében, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának gyorsításában, a műszaki fejlesztésben, az egyetemes emberi kultúra értékeinek átörökítésében és új művészi értékek létrehozásában, néoünk műveltségi színvonalának emelésében, a tudati viszonyok feilesztésében. Vagyis: a társadalom életének, tevékenységének egyetlen területe sem nélkülözheti az értelmiség szellemi alkotó és közvetítő munkáját Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szocialista építésben az értelmiségre közős feladatok is hárulnak. Ezek mindenekelőtt közéleti Jellegűek és elsősorban a közművelődés, a fejlődést szolgáló társadalmi-tudatformáló tevékenység területén jelentkeznek. Az alkotó szellemi tevékenység jellege, hatása miatt ts a közéleti munka. S nemcsak a pedagógus, a közművelődés munkása, de az orvos, az előadóművész, a mérnök, a jogász ls formálja a közösséget magatartásával, példaadásával, világnézetével, kulturális érdeklődésével, ízlésével • mindez „megtérül", hiszen az aktív résztvállalás, az eleven közéleti kapcsolatok lehetővé teszik, sőt gazdagítják az állandó tájékozódást és orientálódást, az értelmiségi kreativitást, a szellemi energiák mind jobb hasznosulását Aki bezárkózik. az nem képes munkája értelmének érzékelésére sem. Értelmiségünk közéleti gondolkodásának, tevékenységének fejlődése abban is megnyilvánul, hogy jelentős részük közvetlenül is szívesen vállal társadalmi-közéleti feladatokat mindenekelőtt a szakmájához közeleső területeken. Sokan vesznek részt a különböző tudományos és társadalmi szervezetek munkájában, az ismeretterjesztésben és a közösségi művelődés egyéb formáiban. A tanácsok, a népfrontbizottságok, a társadalmi szervezetek és Intézmények helyt és országos fejlesztési terveik kialakításában. végrehajtásában nagy haszonnal támaszkodhatnak ügybuzgalmukra. aktivitásukra. E feladatokban azonban mind az értelmiségnek, mind a szervezeteknek jócskán vannak még további tennivalóik ls. A szocialista értelmiség műveltségközvetítő, felvilágosító és Ismeretterjesztő tevékenysége sok helyen egyenetlenségeket mutat Miközben a városokban és a falvakban többségében új összetételű értelmtaég alakult ld. s örvendetesen megnövekedett a műszaki és agrárértelmiség. a jogászok, közgazdászok, orvosok száma, sok helyen ma ls elsősorban a pedagógustól várják a közéleti feladatvállalást Nem tudatosodott még mindenütt, hogy az értelmiségiek tudására, tennlakarására minden korábbinál nagyobb szükség van, s tömegesebb bevonásuk a munkába, a közügyek Intézésébe a gyorsabb haladás egyik motorja. Megvan a lehetőség egy új, arányosabb és egyben nagyobb hatékonyságot ígérő munkamegosztásra, de ennek kiaknázása nemcsak az értelmiségtől, hanem a munkájukra számító intézményektől, szervezetektől, a szocialista demokrácia szé'esebb körű és mélyebb érvényesülététől is függ. AZ ÉRTEI MISÉG TEVÉKENYSÉGE egyaránt Irányul a jelenre és jövőre A tudományok fejlesztése, a távlatok tervezése, az oktatás, a művészet — mind mind a Jövőt alapozza. Növekvő jelentősége van azonban a mai feladatok megoldásának, hiszen ettől függ a holnapi célok elérése is. Most elsősorban két területen kell a szellemi erőket jobban koncentrálnunk: a gazdasági építőmunkában és a kultúrában, fejlődésünk anyagi alapjainak intenzív erősítésében és a szocialista tudatformálásban. Mindkettőt tekintve egvértelmű program ill előttünk, s a konkrét teendőket is ismerjük. Pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban részletesen meghatározta azokat a felada—kat, amelyek az ioar fejlesztésével, a termelési struktúra átalakításával, a mezőgazdasági termeléssel, a közlekedés és szállítás fejlesztésével kapcsolatosak. Ugyancsak hosszabb távra iránymutató programja van pártunknak a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészet a szocialista tudatformálás feladataira. Túlzás nélkül állíthatJuk: a magvar értelmiség előtt soha nem volt Ilyen átfogóan kimunkált cselekvési program, ilyen széles körű igény és lehetőség az alkotó munkára, mint napjainkban. A feladatok nehezek és bonyolultak, sikerekkel és gondokkal. régi és új ellentmondásokkal egyaránt meg kell küzdeni. Mégis — s éppen ezért — józan magabiztossággal mondhattok: ma minden hatadó értelmiségi Itthon érezheti magát forradalmi tartalmú, személyiségét kiteljesítő feladatokra talál a hétköznapokban is. A gazdasági feladatok között munkánk előterébe került a néngazdaság Intenzív fejlesztése, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása, termékeink versenyképességének javítása. Mindez elsősorban a műszaki, agrár- és közeazdász-értelmlségünkre ró nagy feladatokat Igen sokat tehet a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítétében, a kutatási eredmények gvors hasznosításában, hiszen a kutatásban és a termelésben egvaránt bőven van legyőzendő akadály. Azt várjuk: a szocializmus építésének tennivalóiban közös gondolkodás és egvséges cselekvés alakúi ion ki a kutatástól a termelésig, az ötlettól az értékesítésig. A SZAKKÉPZÉS. A TOVÁBBKÉPZÉS szereoe is egvre nagyobb a gazdasági halékonvság növekedésében. A fokozódó műszaki-technológiai köve' telménvek a szakemberek képtétében is új igényeket támasztanak. Növekszik a szakmai tudás, a széles látókör, a marxista—leninista világnézet aj általános műveltség szerepe. Közoktatásunknak ls. de szakoktatásunknak te továbbképzési rendszerünknek talán az eddiginél mégtnkább számolni kell ezzel az igénnyel. Amig a közoktatás feladata az alapozás, addig a munkahelyeken nagvobb szerepet kell vállalótok a továbbképzésben, a specializálásban. Nem kevésbé fontos a másik feladat: népünk műveltségének növelése, szocialista kultúránk gazdagítása, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése. Ez szorosan összefügg gazdaság! feladatainkkal, de alapvető feltétele a szocialista demokrácia, erkölcs és életmód fejlődésének is. Fejlődésünknek olyan szakaszához érkeztünk. amelyben társadalmilag döntő kérdéssé válik a korszerű műveltség, a reális valóságismeret és történelmi látásmód, a jelenben való eligazodás képessége, az egyre bonyolultabb kérdések helyes megválaszolása. Mindez növeli az értelmiség feladatait a közvéleményformálásban. az ismeretközvetítésben. a felvilágosításban, a művelődésben is. A nyugodt alkotó munka feltételei hazánkban adottak — legfőbb feltétele az ösztönző, serkentő társadalmi Igény. Ez hívja életre az újabb és újabb szellemi értékeket, ez sarkallja értelmiségünket további erőfeszítésekre. Fontos, hogy munkájukat mindenhol őszinte, figyelmes társadalmi megbecsülés övezze. Helyenként még találkozni lehet az értelmi-égi munkát lebecsülő nézetekkel, a szövetségi politika meetértétével. a kelté támogatás. ösztönzés hlánvával Ezek leküzdése no') ti kai feladat A megbecsüle* mértéke természetesen itt is — mtnt más területeken — a végzett munka. Társadalmi érdek, hogv a szellemi munkásokat, értelmiségünket elismerjük, s alkotó aktivitásukat anyagilag és erkölcsileg egyaránt ösztönözzük. A munkásosztály, az egységesülő szocialista nemzet alapvető érdeke ez.