Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-29 / 281. szám

I Szerda, 1978. november 29; ——— Arak népek konferenciája # Damaszkusz (MTI) liil — így Egyiptomon belül lünbékével kilép a közös Véget ért Damaszkuszban — egyiptomi—izraeli arab frontból, az Arab Liga az arab országok társadalmi, különbéke ellen lépnek föl. székhelyét át kell helyezni politikai és tömegszervezete^ A konferencia felhívja az Kairóból: Egyiptomot ki kell nek értekezlete, hivatalos arab kormányokat és népe- ^mi az Arab Ligából, s nevén az arab népek 2. kon- ket: elérkezett az idő arra, azokkal az egyiptomi cégekíerenciája. hogy államosítsák az Egye- kel', vállalatokkal szemben. Az arab országok 150 szer- „,•„, *„ , ... , , .. . amelyek kapcsolatba lepnek vezetének képviselői közös AUam°k olajerdekeltse- Izraellel. alkalmazni kell az határozatot hoztak amely S«it. Mivel Egyiptom a kü- arab bojkott rendelkezéseit, állást foglalt a küszöbönálló ———————— egyiptomi—izraeli különbóke-szerződés ügyében. A határozat megállapította: a térségben jelenleg kettős irányzat tapasztalható. Az egyik az amerikai irányítású politikai mozgás, amelynek célja Egyiptom leválasztása, a palesztin mozgalom likvidálása, az Egyesült Államok fokozott befolyásának blztoBitása, egyiptomi, izraeli segédlettel. A másik az említett tervek ellen ható. pozitív folyamat, fokozódó új típusú együttműködés a térség haladó államai, társadalmi erői között, amely képes helyreállítani az Egyip tom kiválásával keletkezett erőegyensúlyt, az arab frontban. A konferencia határozata felhívja az arab tömegeket: támogassák a szilárdság1 frontjának álláspontját: sefiftoék azokat, az erőket, amelyek az arab országokon beiria V"\í) DAMASZKUSZ * : • Kuneitra IZRAEL/ um*- ** x ' o' A mai Szíria területén már fontos helyet foglalnak el a az Időszámítás előtti III-eíik szocialltsa országok, elsősorévezredben fejlett kultúrájú ban a Szovjetunió. Az import társadulom létezett. FüggeU 23 az export 28 százaléka ^n^jfe tolódik ezekkel az orszákokra sikerült megőriznie, mert hatalmas szomszédai — Egyiptom, Fönícia, Babilónia, Róma, Törökország — Ismételten birodalmukhoz csatolták. Az első világháborút követően előbb angol, majd francia megszállás alá került. Függetlenségét 1044. Í

anuár 1-én nyerte el. Közel lárom évtized bizonytalan, belső feszültséggel és küzdelemmel terhes Időszaka után a szíriül Baath Párt balszárnya, egyéb demokratikus erőkkel 1972-ben létrehozta a Haladó Nemzeti Frontot, melynek elnöke és egyben a köztársaság elnöke is Hafez AJ-Asszad. Szíria mezőgazdasági ország, de az ötéves tervek <1981—85. 1980—1970. 1071— 1975) eredményeként gyors ütemben fejlődik a* ipar. Ásványkincsei közül a kőolnj a legfontosabb. 1971-ben R kitermelés 8,r> millió tonna Volt. Ezen kívül Jelentős n sóbányárznt, a foszfátkészlet most van feltárás ulntt. Az ország területének 34 százalékát művelik, 30 százuléka legelő, a térület egyharmada sivatag, köves, kopár hegyvidék- A mezőgazdasági termelés a terület Jelentős részén csak öntözéssel lehetséges, ezért nagy fontosságú a szovjet segítséggel epúlő Eufrátesz-gát, amely az öntözött területet növeli. A legjelentősebb iparágak: cement- a dohány-, a textiles az élelmiszeripar. Szíria külkereskedelmében i Az Elnöki Tanács üdvözlete Albánia nemzeti ünnepén A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa üdvözlő távit atot küldött az Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése elnökségének. Az Albán Szocialista Népköztársaság felszabadulásának 34. évfotdulója alkalmából őszinte jókívánságainkat és üdvözletünket küldjük. Hazájuk történelmének e nagy jelentőségű évfordulóján a magyar dolgozók nevében újabb sikereket és eredményeket kívánunk az albán népnek, Albánia felvirágoztatásában, a szocializmus építésében. Harmincnégy éve annak, A „sasok fiainak országa" hogy az albán nép nemzeti az elmúlt évezred alatt vitélszabadító harca eredmé- haros történelmet élt át. nyeként az Adria-parti kis Majd ötszáz évig az Oszbalkani ország területe fel- mán. Birodalom része volt, szabadult a német és olasz csak 1912-ben lett független fasiszták megszállása alól. állam. A két világháború •mbmms^m^mm közötti évek szinte semmi előrelépést nem Jelentettek Európá legelmaradottabb, legszegényebb országa számára. A háború után a középkori elmaradottság félfeudális viszonyai között kezdték meg az országban az új társadalom építését. Aligha kétséges, hogy a szocialista fejlődés nagyobb sikereket ért volna el. ha US albán párt- és állami vezetés nem szakítja meg együttműködését a hatvanas évek elején a szocialista országok közösségével Albánia kilépett a Varsói Szerződés szervezetéből. - és nem vesz részt a KGST munkájában sem. A szocialista országok változatlanul arra törekszenek, hogy a fennálló véleménykülönbségek ellenére fejlesszék kapcsolataikat Albániával. A Magyar Népköztársaság — népeink érdekelt szem előtt tartva — a normális államközi viszony fenntartását szorgalmazza. s ennek keretében a kétoldalú gazdasági- kapcsolatok fejlesztésére js tettünk lépéseket. Albánia nemzeti ünnepén, népünk baráti érzelmeit kifejezésre juttatva kívánunk sok sikert az albán népnek országépítő munkájához. Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepén Kádár János, a Magyar Szocialista Mun- Megelégedésünkre szolgál, hogy a társakáspart Központi Bizottságának első titká- dulmi halndáS, a békés egymás mellett élés ra; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa- kibontakoztatása, a béke és a nemzetközi ság F.Inöki Tanácsának elnöke üdvözlő biztonság megszilárdítása jegyében a Matáviratot küldött Jugoszlávia nemzeti ün- gyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szonepe alkalmából Joszip Broz Tito elvtárs- cia'ista Szövetségi Köztársaság baráti nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi együttműködője jól fejlődik. Köztársaság elnökének, n Jugoszláv Kom- Meggyőződésünk, hogy országaink és muntéték Szövetsége elnökének. népeink, pártjaink és kormányaink elmélyült kapcsolatai a jövőben is töretlenül Jugoszlávia nemzeti ünnepén a Magyar fejlődpek és jól szolgálják mind népeink Szocialista Munkáspárt Központi Bizottéá- érdekeit, mind pedig közös ügyünk, a szoga, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná- ciallzmus és a béke javát, csa nevében szívélyes üdvözletünket és Jugosz'ávia népeinek nemzeti ünnepükön őszinte jókívánságainkat küldjük önnek, a szívből kívánunk újabb sikereket országuk, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz- a baráti Jugoszlávia felvirágoztatásában, ponti Bizottságának és elnökségének, a ^ Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének, a szocialista Jugoszlávia lázár György, a Minisztertanács elnöke népeinek. Veszelln Gyuranovicsnnk, a szövetségi végNagy megbecsüléssel tekintünk azokra rehajtc tanács elnökének, Apró Antal, az az eredményekre, amelyeket a szomszédos országgyűlés elnöke Gragoszlav MarkovicsJugoszlévia, munkásosztálya és dolgozó nak, o nemzetgyűlés elnökének fejezte ki népe a Jugoszláv Kommunisták Szövetéé- jókívánságait, Ugyancsak táviratban üdge vezetésével, az ön irányításával ért el vözölte partnerszervezetét a SZOT, a hazája felvirágoztatásában, a szocialista KISZ, a Magyar Partizán Szövetség, az Orépftőmunkában, a társadalom anyagi ere- szagot Béketanács és a Magyar Nők űrjének gyarapításában. szagos Tanácsa. . -+ VasútX- Sj- U Kóultj A 80 ijf Gépipar ü Köültj-finomftái ra építőanyag ipar Könnyűipar 200 km >, i "tBl *"8H'llt II Bőripar 1 Hlrlai urálit - ^ élalmltrylpar Kokkal. Harmincöt esztendő lenlegi szocialista társadalom alapjait vetette meg. Iiat köztársaság és két n tartománj •••• ségi államában ma 22 millióan élnek — nyelvek, népeit, szokások, hagyomá,„_„_1á„ nyok sokfélesége jellemzi A^ffirl Jugoszláviát. A két világmea háború között az ellentétek orszaga volt a monarchikus Jugoszlávia. A múlt tanultagaiból okulva a jugoszláv kommunisták arra törekedlek, . hogy. az országbap rnegféiiödésbeli A boszniai kisváros, Jajce nevét a középkor magyar históriájából ismerjük. A világtörténelem lapjaira ^^^"Urtmtóny^zövet. azonban egy újkori ese- uulw,,u,» MU,C' meny hozta-írta be Jajce nevét. Harmincöt évvel ezelőtt, 1943. november 29-én itt ült össze a Népfelszabadítás Antifa slszta Tanácsa, hogy alakítsa az Ideiglenes kormányt, s döntsön a jövő szövetségi berendezkedésű jugoszláv népi államáról. • A taépl- felszabadítást harc beszéd, amely az MüZMP és a JKSZ között kialakult, a párt- és állami vezetők eszmecserél, a magas szintű tapasztalatcsere. A gazdasági együttműködés fejlődését az árucsere-forgalom növekedése, az ipar és a mezőgazdaság között kialakult kooperációs megállapodások biztosítják. Jelentős lépés az Adria-kőolajvezeték megépítése, amely három szocialista ország — Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia. •+*. .közös vállalkozásában épülve " az Adriai-tenger kikötőjéből levé jelentős hosszú, "véres évei alatt eltéréseket kiegyenlítsék, s másfél millió .jugoszláv ál- vgljupaennyi nemzet és nem- „ Umpolgár esett áldozatul a zetiaeg. .számára, biWtsúk jJJÓrdoStT A jSnS viszony fontos eleme a haháborúnak. A négyéves küzdelem eredményeként a partlzánof-',tagokból szerveződött népi hadsereg megtisztította az ország terülea sokoldalú fejlődést. Belgrádban ebben az évben tartották meg a JKSZ XI. kongresszusát. A jugo•• ••^•••••••H szláv tét a német, olasz és belső ^bb fórumát munkakongfaoisztóktól. reawusként jellemezték. A Jugoszlávia soknemzetisé- kongresszuson elfogadott gü lakosságának jelentős aokumentumok az elkövetrésze már a háború utáni kező Időszakra feladatul ópítőmunkájukhoz. években született, számuk- tűzték ki a gazdaság és a * ra ezek az évek már törté- társadalom sokoldalú fej- Dr. Vitomlr Ousparovics, r.elmet jelentenek. Azonban lesztésének folytatását, az a jugoszláv Szocialista Szöahogy ezt a neretvai csata- ország népei közötti testvé- vetségi Köztársaság budaban aratott győzelem évfor- riséc-nek-egységnek az ero'lulójén elmondott beszédé- sítésél. ben Tito elnök hangsúlyoz- Hazánk és a szomszédos ta: ez nem egyszerűen hon- ' Jugoszlávia kapcsolatai ürvédő háború volt, hanem vendetesen fejlődnek. Jelzi olyan küzdelem, amely a Je- ezt az élénk elvtársi pár- gen. zánkban élő délszláv nemzetiség és a Jugoszláviai magyarság, amelyek hídként kötik össze országainkat. Nemzeti ünnepükön szívből köszöntjük jugoszláv szomszédainkat, további sikereket kívánva szocialista pesti nagykövete hazájának nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetééTóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 21. ' — Érdekes volt a szónok száján a Dózsa szobrára való gyűjtés kérdése. Nem hiszem, hogy a szocialisták pénzt tudnának rá összeszedni, kell az azoknak másra is. De ha megszereznék és el Is készülne a szobor, a büszke Szeged városa tán el sem fogadná. Hiszen Dózsa ma is rossz hírű valakije Szegednek. Az én, gyerekkoromban még n porlázadás rablóvezórét festették Dózsában, nem keresvén annak n rémületes harcnak az Indító okait. Szeged polgárainak móg az emlékétől ls borsódzik a háta. Pár éve a tanácsban fölmerült, hogy n beszórkányégeiés helyét emlekkővel illene jelölni. A jámbor javaslatot általános felháborodás kísérte. M« n Jósika báró könyve nyomán csak a szegedi bűnös boszorkányégetést tartja számon a laikus tömeg. Pedig a művelt franciák nem sokkul korábban ötezer ember alatt gyújtottak meg a máglyát, boszorkányüldözés címén. De ezért^mléket emeltek nekik a későbbi korokben. ' Glordano Brúnónak a szobra azon a téren Ali, ahol megégették, hogy emlékezzen az utókor a sötét Idők tanulságaira. Velencében háromszáz évvel ezelőtt ítéltek halálra egy pékinast, akinek ártatlansága később kiderült. Emléket emeltek neki, az igazságszolgáltatás nagy tévedésének tudatosításéra. Dózsa városunkban megérdemelne egy köztéri szobrot. Harca az elnyomók ellen folyt, azokért a tömegekért, akik hang nélkül meg tudtak halni. Tömörkénytől ilyen nyilatkozatot még nem hallott a szerkesztőségben senki. Isten-, haza-, király-, paraszttisztelő létére nem szívlelte a háborúskodások embereit, a szociálista izgatókat. Domokos lelkesülten javasolta, hogy maga a Napló indítson gyújtási akciót, ahogy a Rákócziszoborért tette, s azt sikerre is vitte. — Azt már nem! — kiáltott közbe Glzus néni, Engel Lajos harcias felesége. — Mit mond a polgár, megpukkad mérgében, s holnap lemondja a lapot. Nem vitatkoztak vele. Móra úgy érezte, minden tudása latba vetésével dolgozik, s szava mégis tücsökcirpeiés, nem Jut túl a körgátakon. Az ötvenkét évesen most megholt Vass Géza felelős szerkesztő helyére a könnyen kezelhető Sáfár László került. Móra elképzelte magában, hogy megkapja a széket, Ezt nem sok embernek mondta. Egyszer emlegette Tömörkénynek, mikor csak ketten nyöggették a szerkesztőt szobában :t mártogató* tollakat, Pista bácsi ilyenkor már némi borok gőzein át nézte u nyugtalankodó világot, « Mórát. — Kiforoghatja meg azt néköd az idő, Förcsi! Nc akard letaposni a saját sorsod sarkat. Mind belehglMk ötvenéves korukban sorra. Igaz, belehalunk valamennyien, ki cifrább, ki olcsóbb mundérbun, kinek ml Jut. Épp most írom a Lóhátait, a hajóvontató lovak végét. Hogy hal meg egy halóhúzó ló a Tisza partján. Egyet nem nyerít. Miközben elfekszik, kicsit ropognak a csontjai, mint a szögénykoporsó, mikor ráhullik a temető földje. De a ló erre sem nyikkant egyet sem. Mi is igy fordulunk föl. Persze, neked jövőd van, másképp is kell hogy lásd a sorsodat. Nagy jövőd van, Förcsi! Lehetsz olyan harminckét éves? Most bújik föl a mindent bevilágító napod. Nekem múltam van. Fogy az erő. Mindjárt ötvenéves leszek. Igazi úriember pedig ötvenéves kora után nem él. Fizet egy hordárnak naponta két Italost, hogy az vonszolja tovább a sorsát. ' — Tudom én ,hogy mindenkinek megvan a maga baja." De az enyóm-egy kicsivel nugyobb a termetemnél. Ilonám beteg és beteg. Most szilácsi fürdőre utalta be az orvos, így a Napló háromhavi béremet előlegül adta meg az orvoslásra. — Na, igön, igön. A baj nagy bajokkal jár. — Pedig én ennél többet nem tudok dolgozni. És nem szemrehányásul mondom, nekem nincs cserepes tanyám. — Neköm sincs. Ami van, az az asszonyé. Az is csak bajnak. Többe van, mint amit hoz. Baj. Prédúltassam el az asszony, a gyerökök jussát? — Nincs mért védekezzél. Annyit ötvenéves korodig nem kerestél, hogy egy rozoga tanyát vehetnél belőle. Megcsörren a telefon. — Pestről Pósa beszéli — Elnézést, kedves bátyám, a csókái ásatások őskereséfio úgy lekötött, hogy csak a hideg eső űzött vissza a városba. Levelűdet megkaptam, a benne foglalt dicséret, te tudod legjobban, fönséges abrak pegazusomnak. A hetekig tartó csókái dologtalanság után újra kell tanulnom az írást. Csikorog a tollam. De ha nekimelegszem, írok annyit, nem győzöl közölni. A mennyiség ellen nem Ie;z kifogd:od. Hogy is feledkezhetnék el az Én Újságomról? A minőség más. Te is tudod, hamar munkának sok a lazája. Meg év végi elszámolások ls következnek, a rubrikás számok meg közöttem olyan nagy a természeti ellenkezés. mint macska meg az egér között. Levelet írok, Panka is hozzáteszi u magáét. Mióta az első levelet megírattam neked, mindig azzal foglalkozik, s máris olyan olvashatatlan az írása, mint az enyém. A küldeményeket menesztem. (Folytatjuk.)