Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

Vasárnap, 1978. november 26. 70 Jane Fonda „Ragyogó Jövő áll előtte, — mondta 1959-ben a filmvilág nagymogulja, Jack Warner, az akkor kezdő színésznőnek —, feltéve, hogy a haját szőkére fes­tik, az állát összetörik, egész ar­cát átformálják. Aztán persze szüksége lesz még néhány szili­koninjekcióra a mellébe". Jane Fonda csontjaihoz nem nyúltak, de minden máshoz. Ki­készítő művészek dolgoztak raj­ta, fésülték, gyúrták a 21 éves lányt, aki New Yorkból az első knmerapróbára érkezett Holly­woodba. Addig gyúrták, formáz­ták, míg „végül egy olyan szőke csoda lettem, amilyent akkor tu­catjával kreált a filmipar" — mondja ma Jane. Utána kutyául érezte magát, emlékszik még ma ls, de végigcsinálta a szokásos karrierutat „Az embert piacra dobták, mint egy árucikket és eladták, mtnt ez már lenni szo­kott". Színésznő akart lenni vé­gül is: nem tehetett mást, mint Játszott egy évtizedig szőkén és gumival dúsított keblekkel vagy két tucat filmben, amelyek, je­lentéktelenek voltak, ő maga pe­dig mindig szexes, szép és en­gedelmes, mert Így skatulyázták be. Jane Fonda mindezt irónia és önsajnálat nélkül beszéli el a Stern magazin riporterének. Hollywoodi szakemberek, akik sok színészi fejlődést kísértek fi­gyelemmel, egyetértően állítják: egyetlen más színésznő sem volt képes Ilyen nagy sikerrel eny­nylféle knrakterváltozást átélni, mint Jane Fondn. Ezzel a meg­állapítással tisztelettel ndóznak az Immár negyvenéves asszony­nak. Hosszú utat tett meg Henry Fondának, a világhírű színésznek a lánya. Az apát annyira aggasz­totta családjának lelki egyensú­lya, hogy hosszú évekig eltitkol­ta az anya halálának valódi kö­rülményeit. Jane egy magazin átlapozása közben jött rá az Igazságra. A sokkot annak felis­merése követte, hogy „az ön­gyilkosság egy be nem teljesült elet miatt felgyülemlett düh" kö­vetkezménye lehetott. Jane valami hasonlótól félt, ezért kitört a látszólag hibát­lan életből, otthagyta az elő­kelő Iskolát és kikönyörögte ap­jától, hogy Párizsba mehessen művészetet és zenét tanulni. De a menekülés az egyik vi­lágból végül egy másik világba való menekülésbe torkollott. Nem járt művésziskolába, hanem a leggazdagabb társasági playboy lovagjaival élte életét Párizsban. Fonda papa erre hazarendelte lá­nyát New Yorkba, ahol folytatta e Párizsban megszokott társa­dalmi életei a partykkal. Köz­ben titkárnőként és fotómodell­ként » dolgozott, hogy megfi­zethette a tandíjat Lee Stras­berg „színházi guru" színészis­kolájában. De a Broadway szín­házaiban megbukott. Még a Fon­da név sem kímélte meg attól, hogy New Yorkban kifütyül­jék. Jane erre Hollywoodba ment, de ott sem volt nagyobb sike­re, mint a Broadwayn. Miköz­ben kereste azt, amit ma ön­megvalósításnak neveznek, vlsz­szatért Párizsba. „A filmek, ame­lyek ott kiszültek — niven ne­vezték a dolgokat, s olyan sze­replőik voltak, mint Simoné Sig­norét és Jeanne Moreou, akik­nek valóban volt arcuk". Ezt akarta 6 ls. Csak éppen nem sikerült semmi. De ehelyett 6 lett az amerikai Brigitta Bár­dot „Nemcsak külsőleg kezdett hasonlítani Bardothoz, hanem fe­leségül ment Roger Vadimhez, Bárdot, -a francia szex-szimbó­lum- előző férjihez". A Barbarel­la című film és az 1967-es for­gatási év fordulópontot Jelen­tett: Párizsban voltam, a tv képernyőjén néztem a vietnami háborúról szóló híradókat... Láttam amerikai repülőgépeket, amelyek bombákat szórtak temp­lomokra és iskolákra, láttam a gyerekek arcát, és azt gondol­tam magamban: az én hazám nem tehet ilyet, ez nem lehet igaz, s ha igaz, kell, hogy oka legyen". A forgatások szüneté­ben Vietnamról szóló irodal­mat és riportokat kezdett ol­vasni. Sehol sem talált semmi­féle „jó indítékot" a bombá­zásokra. Elutazott Indiába, hogy felkeressen egy gurut, akinek ta­nításával ugyan nem sokra ment, de ott újabb nyomorúsággal szembesült: „Mélységcsen meg­rázott a nyomor, amelyet ott láttam". Hazatérve Vanessa lányával együtt elhagyta Roger Vadimot. Érdeklődni kezdett egyedülálló és leányanyák sorsa iránt, foglal­kozni kezdett a Kaliforniában dolgozó mexikói szőlőmunkások helyzetével. Így Ismerkedett meg a vietnami háború ellen tilta­kozókkal ls. Agitált kaszárnya­kapuk előtt, beszélt diákokkal, de közben rájött: ő, a gazdag, el­kényeztetett lány és feleség nincs felkészülve arra, hogy aktivista legyen. „Gyakorta nem is értet­tem, miről beszélnek. Nagyon ke­veset tudtam", 1972-ben híre Járta, hogy a Pentagon az észak-vietnami gá­takat szándékozik bombázni, s ekkor Jane Fonda Észak-Viet­namba repült. A Hanoi rádióban — amerikai hadifoglyokkal együtt — felhívással fordult az ame­rikai pilótákhoz, hogy tagadják meg a bombázási parancsot A mérték betelt: a hivatalos Ame­rika kezdte gyűlölni Jane Fon­dát. Az FBI átnézte postáját. Há­borús veteránok szervezeti fel­hívást intéztek filmjei bojkottá­lására. Még saját elvbarátai is kétel­kedni kezdtek benne: túlzottnak találták a szakadékot elkötele­zettsége ós pénzarisztokrata szár­mazása között,. „Fáradt voltam akkor, is végkimerülésig felmor­zsolódtam". Hogy akkor nem do­bott oda mindent, az kizárólag Tom Haydennek, az akkori Idők diákvezérének érdeme. (Hayden jelenleg Jerry Brown kaliforniai kormányzónak bizalmasa.) Hay­den megértette Jane érzelmi töl­tésű tiltakozásait Jane a férjéről: „Tom ráveze­tett, hogyan tartsam féken dü­hömet, és hogyan vezessem le". 0 szilárdította meg Jane poli­tikai álláspontját. 1973-ban kö­töttek házasságot, azóta egy po­litikai fogatot képeznek. Közben r mozgalomnak mar harminc alcsoportja lett Kali­forniában. A központ egy nagy kiterjedésű farmon van, Santa Monica közelében, nem messze onnan, ahol a Hayden—Fonda házaspár letelepedett Jane Fonda valódi arculata Játék Dlckkel és Janeval cimű filmjében bontakozott ki elő­ször. A film nagy kasszasiker. Amerika, a tipikus középosztály mohó kíváncsisággal nézte, ho­gyan lett u protest — Janeböl ismét polgári hangú asszony. Jane elismeri: ezzel a filmmel meg akurta mutatni, hogy is­mét vidám és szép. Tom Hay­dennek, a férjnek más magya­rázata van. Mostani sikerét a liberálisoknak köszönheti és ezek szégyenérzetének, amiért utol­sóként léptek fel a vietnami há­ború ellen. Bármi legyen is.az Igazság — Jane Fonda kihasználta az adott helyzetet: népszerű tévé-show­okban lépett fel, nyilatkozatokat adott a középosztály magazinjai­nak —, de nemcsak azért, hogy reklámot csináljon filmjeinek. „Ha az emberek, akik gyűlöltek és hazafiatlannak tartottak, ma újra megszeretnek és elfogadnak, eszméimet is szivesebben veszik át". Jane Fonda levonta a követ­keztetéseket: „Volt részem a gaz­dagságban. Ma már nem jelent nekem semmit". A filmjeiért ka­pott gázsit — filmenként 750 000 —1 millió dollár között — lelki­Ismeretfurdalás nélkül veszi fel. Ebből pénzeli férje kampányait és többféle szociális célú akcióit. Gyermekeit, Vanessát és Troyt azonban mindenfajta nyilvános szerepléstől távol akarja tartani, mint egykor akarta őt apja. S. B. Megyei utazások A növények védelméért Mivel védekezhetünk a növé­nyi betegségek és a különféle kártevők ellen? Egyszerűnek tű­nik a válasz: különböző vegy­szerekkel, fűrésszel, metszőolló­val. Sokszor megteszi egy ma­rék szalma is a gyümölcsfák de­rekára csavarva. De vajon hal­lott-e valaki arról, hogy az Idén nem vegyszer, hanem baktéri­um pusztította el Csongrád me­gye közterületein az amerikai szövőlepkét? Az emberre és ál­latra teljesen veszélytelen bak­tériumocskákat csak kiperme­tezték, s azok megtámadták a fehér lepkéket. Az országban egyedül Hódmezővásárhelyen, a megyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomáson található az a speciális laboratórium, ahol a biológiai védekezés lehetősé­geit kutatják vagy a külföldön már ismert eljárásokat vizsgál­ják. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban a szövőlep­ke ellen már régóta baktériu­mokkal védekeznek. Ügy hír­lik, ez Jóval olcsóbb a vegysze­res permetezésnél. Persze az üvegházakban is sikeresen al­kalmazható a biológiai védeke­zés. Á kertészek szolgálatába állították például a szubtrópuso­kon élő ragadozó atkákat. Jó ét­vággyal fogyasztják a zöldség­hajtatásban sok kárt okozó ta­kácsatkákat, a növényeket vi­szont nem bántják, A forrás­kút! Haladás Termelőszövetke­zet egyik paradicsommal be­ültetett üvegházában fürkészda­razsat szaporítottak el az állo­más szakemberei. Ezek úgy el­pusztították az üvegházi moly­tetűt, a llsztecskét, hogy vegy­szeres védekezésre már nem is volt szükség. De ezzel még nincs vége. A legújabb az, hogy a szaporodásbiológiai Ismeretek alupján szabályosan „lépre csal­ják" a hímrovarokat. Így a nős­tények csak életképtelen peté­ket raknak. A különleges csa­logatószer az úgynevezett sex­feromon. • Száz Hoffer-traktor pöfögött még az ötvenes évek elején a hódmezővásárhelyi növényvédel­mi gépállomás udvarán. Ezek voltak az akkoriban életre hí­vott növényvédő szolgálat gé­pei. Ügy mondják, a telep azért került messzire a várostól, mert a Hofferek zaját a közelben nem lehetett elviselni. Az állomás gépei kezdetben, megrendelésre dolgoztak az egyéni gazdák föld­jein, és néhány nagyüzemben. A szövetkezeti mozgalom erősödése után azonban megváltozott és kibővült feladatuk. A termelő­szövetkezetek és az állami gaz­daságok egyre többet költöttek növényvédelmi eszközökre, újabb vegyszerekre. Az üzemi szakem­berek rájöttek: csakis Idejében és a szakszerűen végzett per­metezések hozhatnak jó ered­ményeket. A gépállomásra to­vább már nem volt szükség. Azt azonban, hogy milyen vegyszer­rel, mikor és hogyan védekez­zenek, ezután ls a növényvédel­mi állomás adta meg. így a hódmezővásárhelyi növényvédő­söknek a szaktanácsadások, újabb növényvédelmi technológiák ki­dolgozása és a hatósági Intéz­kedések maradtak. A hatósági vizsgálatokkal a nö­vényekre veszélyes Járványok el­terjedését előzik meg. Ügyelnek arra, hogy emberre és növényre káros vegyszert ne használjanak az üzemek. A karantónszolgálat az országban nem honos, vagy csak korlátozottan' előforduló kártevők és kórokozók kiszűré­sére létesült. A Röszke és Nagy­lak határállomásokon levő la­boratóriumokban azt ls ellenőr­zik, hogy a forgalomba hozott növényi és állati eredetű élel­miszercikkekben található-e visz­szamaradt növényvédő szer. Pia­cokon szúrópróbaszerűen vizs­gálják a főfelügyelők az eladás­ra kínált terméket. Rendszere­sen kijárnak a nagyüzemekbe, ahol a permetezéseket ellenőr­zik. Feladat az ls, hogy eljárást indítsanak mindazok ellen, akik elhanyagolják a legveszélyesebb kártevők vagy kórokozók ellőni védekezést. Az elmúlt három év­ben 193 ecetben fordult elő Ilyen. Ismert, hogy növényvédő szert csak a MÉM engedélye alapján szabad felhasználni. Azt ls elő­írás szabja meg, milyen tömény­ségben és milyen növényre szór­ható ki egy-egy vegyszer. Az ál­lomáson erre vonatkozóan is vé­geznek vizsgálatokat. Rendelke­zésekkel szereznek érvényt: ahol földet művelnek, legyen az nagy­üzem, háztáji és kisegítő gazda­ság, vagy kiskert, a növényvé­delmet ne mulasszák ell Nagy­üzemek és kistermelők díjmen­tesen kapnak permetezési út­mutatásokat. megismerkedhetnek a legkorszerűbb növényvédelmi technológiákkal. Tanácsaik eljut­nak az ÁFÉSZ-üzletekbe és • felvásárlótelepekre is. — így tulajdonképpen a kör­nyék növényvédelmét a Csong­rád megyei Növényvédelmi és Agrokémia! Állomás fogja ösz­sze, irányítja és ellenőrzi. A me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a MÉM növényvédelmi és ag­rokémiai főosztálya Irányításával dolgozunk. Itt van az országos központ két speciális laborja is — magyarázza Surányi Róbert igazgató. — Az üzemekben dolgozó nö­vényvédelmi szakemberek részé­re az idén 14 növény termesz­téséhez adtunk kl komplex nö­vényvédelmi technológiát — foly­tatja Egyed László főmérnök. — Ezek közül országos jelentő­ségű a vöröshagyma, valamint az üvegházi és fólia alatti zöld­sághajtatás növényvédelme. Ugyancsak az egész ország nagy­üzemeiben ismerik azt a tech­nológiát, amelyet ml dolgoztunk ki a búza és kukorica növény­védelmére. Ahhoz azonban, hogy újabb technológia szülessen, nagyon sok laboratóriumi, klsparcellás és nagyüzemi kísérletre van szükség. A vizsgálatok, valamint a korszerűbb technológiák kiala­kítása Csongrád megye speciá­lis helyzetéből adódik. A fű­szerpaprika, a vöröshagyma ter­mesztése és a zöldséghaj tatás a mi vidékünkön honos. Az állo­más vizsgálatainak köszönhető, hogy ma már számos engedélye­zett szer használható az üveg­házakban és fóliasátrakban is. Négy-öt évvel ezelőtt még alig volt ilyen. Persze nemcsak az a fontos, hogy jó legyen a víza­gáit vegyszer, hanem az ls, mi­lyen adagokban ad kielégít® eredményt. A gazdaságos véde­kezés miatt a permetezések szá­mának csökkentése is cél; rit­kábban, de mégis hatékonyabban védekezhessenek az üzemek a növényi betegségek és kártevők ellen. — Éppen ezért szerveztük meg az előrejelző szolgálatot —mond­ja az igazgató. — Tizenkét nö­vénynél figyeljük a kártevők és kórokozók megjelenését, hogy Ide­jében megkezdhessék az üzemek a védekezést Az állomás vezetőitől megtu­dom, hogy hamarosan új talaj­vizsgáló laboratórium • épül • meglevő biológiai, és analitikai mellé. A növénytermesztés alap­vető termelési eszköze a ter­mőföld, A korszerű agrotech­nikához ma már a hatásos nö­vényvédelem mellett a laborató­riumi vizsgálatok alapján elvég­zett tápanyag-gazdálkodásra ig szükség van, RADICS FERENC A napokban adták hírül a t-i , - , . „ &?0? tKríí bgy szobrász emléke újabb képzőművészeti gyűjte­ményét, a Kerényi Jenő Mú­zeumot. Most lenne hetven­éves a modern magyar szob­rászat iskolateremtő mestere, akinek 1948-ban felállított sá­toraljaújhelyi Partizán-emlék­műve mérföldkő a magyar szobrászat történetében. A nemrégiben nemzetközi kis­plasztikái kiállitás legemléke­zetesebb részlete volt Heré­nyi Jenő retrospektív tárlata. Ismételten bebizonyította, hogy egész művészetének központja az ember, melyről szólva a szobrász végigjárva a játékos­ság, az erotikus szépség, a túláradó életöröm útjait, elju­tott a nagy drámai problémá­kig, a létezés alapkérdéseiig. Életműve tanulság és példa nemcsak az őt követő szob­rászgenerációk, de a képző­művészet-szerető közönség szá­mára is. Kerényi Jenő a Disz!elvonulás zászlóval, virággal című művével

Next

/
Oldalképek
Tartalom