Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

8 Péntek, 1978. november 10. November 7. alkalmából Kitüntetések, jutalmak Tegnap, november 2-án megkezdődtek városszerte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett ün­nepségek a szegedi gyárak­ban, üzemekben és intézmé­nyekben. Ebből az alkalom­ból az ünnepi rendezvények keretei közt nyújtották át a kiemelkedő munkát végző dolgozóknak a kormány és a minisztériumok, főhatóságok elismerését kifejező kitünte­téseket A Szegedi Kenderfonógyár­ban tegnap, csütörtökön dél­után ünnepi gyűlést rendez­tek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. évfor­dulójának tiszteletére. A programot a Családi Ünnepe­ket Szervező Iroda zenés, iro­dalmi műsora vezette be, amelyet nagy tetszéssel fo­gadtak a résztvevők. Ezután Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja tartott ünnepi be­szédet, meleg szavakkal em­lékezve az októberi forrada­lomra, annak világméretű ha­tására és mai életünk legfon­tosabb eredményeire, tenni­valóira. Az ünnepi beszéd után tizenkilenc dolgozónak, közöttük tizenkét munkásnő­nek nyújtották át a Kiváló Dolgozó kitüntetést, s hetven­öt társadalmi aktivistának adtak át jutalmati A Szegedi Textilművekben tizenöten érdemelték ki a Ki­váló Munkáért kitüntetést: Márta Tiborné fönalminősitő, Fekete Nagy Rozália szövő­nő, Vasadi Mihály anyag- és áruforgalmi osztályvezető, Pe­recz Vincéné szövőnő, Ken­deresi Mihályné lánccsévélő, Herb Vilmos tmk-munkás. Szűcs Sándorné gyűrűsfonó, Szabó Irén előfonó, Mar­cheschi Károlyné munka- és üzemszervező, Csemez And­rásné bölcsődevezető, Fülöp Mária szövőnő, Sepri Zoltán előfonó, Simon Mihály fonó, Pipicz István kazánfűtő és Herbák József termelési osz­tályvezető. Rajtuk kívül har­mincketten kaptak vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést. Tegnap tartották a Szeged! Szalámigyár és Húskombinát­ban is a megemlékezést. Itt pénzjutalomban részesítették a jó munkát végző dolgozó­kat. A Szegedi Ruhagyárban tartott ünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetést nyúj­tottak át Árva Antalnak, a gyár pártalapszervezeti tit­kárának. Kiemelkedő ifjúsá­gi-mozgalmi munkájáért G. Kovács Zoltánné KlSZ-bi­zottsági tag megkapta az aranykoszorús KlSZ-érdem­érmeti A Magyar Kábel Művek szegedi gyárában a Vállalat Kiváló Dolgozója címet nyolc, vezérigazgatói dicséretet ti­zenhárom dolgozó kapott. Ünnepség Budapesten A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 61. évfordulója alkalmából csütörtökön ki­tüntetési ünnepséget tartot­tak a Barátság Házában. Ap­ró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke nyújtotta át a magyar és a szovjet nép ba­rátságának elmélyítésében ki­emelkedő munkát végzőknek az állami, és a baráti társa­ság által adományozott ki­tüntetéseket. Tizenkilencen részesültek a Munka Érdem­rend különböző fokozataiban. Ugyanennyien kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyéti Tíz vállalati, termelő­szövetkezeti, intézményi MSZBT-tagcsoport kollektív munkáját ismerték el az aranykoszorűs plakett kitün­tetéssel. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Ritter Tibor, az MSZMP KB helyettes osz­tályvezetője, Roska István külügyminiszter-helyettes. Részt vett az ünnepségen Alekszandr Petrovics Petrov­nak, az SZKP csuvas auto­nóm szovjet szocialista köz­társasági bizottsága titkárá­nak, az SZMBT köztársasági tagozata elnökének vezetésé­vel hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete (MTI) Pedagógus pártbizottságok Szegeden Egymást követően néhány nap leforgása alatt két új ágazati pártbizottság jött lét­re Szegeden, az alsó és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeké. Nagy előkészítő mun­ka előzte ezt meg, kezdve attól, hogy az MSZMP Po­litikai Bizottsága 1973. jú­liusában elemezte a városi pártbizottságok tevékenysé­gét, és munkájuk fejlesz­tésére határozatot hozott. Ennek alapján először Deb­recen és Miskolc kapott megbízást pedagógus párt­bizottság létrehozására. Ezek eredményes műkö­désének tapasztalatait össze­gezve megállapítható: ha­tókörükben nagyobb a le­hetőség a kommunista pe­dagógusok aktivizálására, erőteljesebbé vált a párt­munka, nőtt a párttag pe­dagógusok felelősségtudata és tekintélye. Javult az alapszervezetek munkája és kapcsolatuk szorosabbá vált a tömegszervezetekkel. A pártéletre való felkészítés is tervszerűbb lett, ugyanígy a káderképzés, -nevelés, ál­talában a politikai tovább­képzés. A megyei városok­ban a már működő peda­gógus pártbizottságok tevé­kenységével nőtt a kommu­nista pedagógusok szerepe a várospolitika alakításá­ban. a párt politikájának vitelében, megvalósításában. Mindezen tapasztalatok birtokában megértek a fel­tételek, időszerűvé vált Sze­geden is pedagógus párt­bizottságok létrehozására, megválasztására. Indokolttá tette, hogy a városban —be­leértve a már hozzátartozó Szőreget, Kiskundorozsmát, Tápét, Algyőt, Gyálarétet is — ötven pedagógus párt­alapszervezet.ben 550 párt­tag tevékenykedik, végzi pártmegbízatását. Az MSZMP Szeged városi bizottsága ar­ra alapozta döntését, hogy az óvodai és az általános is­kolai, illetve a középiskolák és a .ca'-tmunkásképző in­tézetek alapszervezeteinek politikai irányítása közvet­lenebbé válik a két ága­zati pártbizottság létrejöt­tével. Működésüktől olyan eredményeket vár hatáskö­rükben, mint amilyen pél­dával szolgálnak miskolci és debreceni elődeik. Alap­vető feladatukon túl a párt politikájának érvénye­sítése, a pártmunka irá­nyítása és ellenőrzése az alsó, illetve a középfokú tanintézetek területén — figyelemmel kísérik és se­gítik az óvodák iskolára elő­készítő munkáját; az általá­nos és középiskolákban az oktató-nevelő munka javítá­sát ; a tárgyi és 6zemélyl feltételek alakulását; a ne­velő testületek politikai, pe­dagógiai és cselekvési egy­ségének erősítését; a párt és a testületi demokrácia ér­vényesítését, elmélyítését az iskolai életben; a fizikai dolgozók gyermekeivel és a hátrányos helyzetű tanu­lókkal való folyamatos fog­lalkozást, a tehetséggondo­zást és a pályairányítást, to­vábbá a felnőttek oktatásá­val kapcsolatban a sajátos feladatokat. A pedagógus pártbizott­ságok létrejöttének ' előké­szítése körültekintő mun­kával járt. Az alapszerveze­tek küldöttei ugyancsak nagy felelősséggel választották meg a pártbizottságok tag­jait, azok pedig végre­hajtó bizottságukat, több­ségükben fiatalokat, akik a szakmájukban is elismertek és a mozgalmi munkában otthonosak. Mindkét pe­dagógus pártbizottság tit­kárának megválasztása is tükrözi az alapos előkészí­tő munkát, hogy a legráter­mettebb. hivatásának élő és a pártmunkában kitűnt pedagógusok kerüljenek e fontos testületek élére. Dr. Such Györgyné, az alsó fokú oktatási intézmé­nyek pártbizottságának tit­kára középiskolásként kap­csolódott a mozgalomba: KISZ-titkár, majd főisko­lásként KISZ-csoportvezető. Eredetileg magyar szakos tanár, de még két diplo­mát szerzett, egyet törté­nelemből, egyet kémiából. Elvégezte a marxizmus—le­ninizmus esti egyetem há­roméves általános tagoza­tát, majd a művelődéspoli­tikai speciálkollégiumot. Ki­váló eredménnyel fejezte be a pedagógusoknak szerve­zett komplex gyakorlati sze­mináriumot is. A szegedi já­rás több községében taní­tott, mielőtt Szegedre ke­rült volna nevelőtanárnak, a Csongrád megyei tanács diákotthonába, ahol alap­szervezeti párttitkán» is volt. Ilyen tisztségben előzőleg éveken át tevékenykedett Sá ndorfalván. Dr. Rákos Istvánné, a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek pártbizottságának tit­kára ugyancsak középisko­lásként ismerte meg a moz­galmi munkát, amelyből egyetemi hallgatóként is ki­vette a részét. Bizonyítja ezt a KISZ KB dicsérő okle­vele, valamint az aranyko­szorús KISZ-jelvény. Előbb Tiszaszigeten 'tanított, majd Szegedre került a 624. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetbe, tanárnak. Alapszer­vezeti párttitkári tisztséget is itt töltött be. Munkáját megkezdte már mindkét pedagógus pártbi­zottság. A középfokú okta­tási intézményeké a textil­ipari szakközépiskolában, az alsó fokú oktatási intézmé­nyeké pedig a 600. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Inté­zetben. Tevékenységük elé nagy várakozással tekint Szeged pedagógus társa­dalma. és mindazok a szer­vek is, amelyekkel majd közösen munkálkodnak. L. F. Elismerés társadalmi munkáért A megyei pártbizottságon tegnap délután ünnepséget tartottak, amelyen a megye gazdaságpolitikáját segítő társadalmi aktivistáknak ju­talmat adott át Szabó Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára. Jutalmat kaptak dr. Rostás István, dr. Rácz Zoltán, Sza­lai Dezső, Horváth János, dr. Székely Sándor, dr. Boldizsár Sándor, Tápai László, dr. Tóth Imre, Zsibók András, Trenka Mátyás, Telkes György és Vajda György. Az ünnepségen ott volt Papdi József, a megyei párt­bizottság osztályvezetője is. Hídanépekliazilll Halászlé kétmillió dobozban Idény a konzervgyárban A zöldségfélék feldolgozása befejezéséhez közeledik a Szegedi Konzervgyárban, de már özönlik az üzembe az ősszel lehalászott tavak „ter­mése". November és decem­ber hónap a gyár kedvelt terméke, a halászlé készíté­sének igazi szezonja. A Bu­dapesti Halértékesítő Válla­lattal kötött szerződés alap­ján az ország több részéből, a Szegedi Állami Gazdaság fehér-tói kerületéből is fo­lyamatosan kapják a „nyers­anyagot". Kizárólag élő — tehát nem fagyasztott — ha­lat — dolgoznak fel, ugyan­csak friss fűszerrel, az üzem­ben tisztított, felszeletelt vö­röshagymával és idei cseme­gepaprika-őrleménnyel íze­sítve, mondhatni háziasan, jól bevált recept szerinti A szegedi ételspecialitással fél­kilós dobozokat töltenek meg. A tervek szerint mintegy kétmillió doboz halászlét ké­szítenek, szállítanak elsősor­ban a belföldi fogyasztói igények kielégítésére, és ki­sebb mennyiséget exportra. Az eddigi lehalászási ered­mények szerint a tógazdasá­gok országszerte sikeres esz­tendőt zárnak, és így elegen­dő árut adhatnak a konzerv­iparnak. . O lvasva az újságokat, hallgatva a rádiót, gyakran találkozhatunk olyan híradásokkal, amelyek arról számolnak be: sok tőkés országban a nemzeti és nem­zetiségi kisebbségek — a hely­telen nemzetiségi politika kö­vetkeztében — ellentétek és feszültségek forrásait jelen­tik. Ezek az esetek többségé­ben nemcsak az adott ország­ban, de a nemzetközi politi­kában is igen érzékenyen éreztetik hatásukat. Ezzel szemben hazánkban a szocialista forradalom győ­zelme a dolgozó osztályok felszabadításával egy időben a nemzetiségi diszkrimináció, a megkülönböztetés meg­szüntetését is jelentette. Ez természetesen következik a marxizmus—leninizmus alap­elveiből, azok gyakorlati megvalósításából. Pártunk következetes elvi politikájának köszönhető, hogy hazánkban már nincse­nek alapvetően megoldatlan nemzetiségi kérdések. Nálunk a nemzetiségek egyenjogú ál­lampolgárokként vesznek részt egész népünket átfogó szocialista építőmunkában, közös feladataink megoldásá­ban. Törvény van rá, hogy szabadon gyakorolhatják anyanyelvüket, ápolhatják kulturális hagyományaikat, s a magyar lakosságéval azo­nos jogok és kötelességek il­letik meg őket. P irtunk nyílt, a gyakor­lati végrehajtásban is következetes nemzeti­ségi politikája az élet minden területén érvényesül. A nem­zetiségek képviselői a helyi tanácsoktól a legmagasabb törvényhozó testületig, a par­lamentig, részesel a magyar közéletnek. Több mint fél­ezer általános iskolában és mintegy százharminc óvodá­ban tanulhatják anyanyelvü­ket a hazánkban élő nemze­tiségek gyermekei. Egyre tá­guló körben őrzik, kívánják élőnek megtartani a nemze­tiségek kultúrájának értékeit. Klubok és könyvtárak, ha­gyományőrző együttesek mind nagyobb száma biíonyítja ezt. Ugyanakkor jól példáz­za azt. is, hogy nemzetiségi politikánk megvalósítása, a nemzetiségi lakosság szük­ségletének kielégítése egész társadalmunk ügye. Bízvást mondhatjuk, hogy a hazánkban élő mintegy négyszázötvenezer német, szlovák, délszláv és román nemzetiségi lakos állampol­gári és politikai közérzete jó. Szülőföldjüknek és hazájuk­nak vallják ezt az országot, amelynek örömei és gondjai az övékéi is. Pártunk azon törekvése is, hogy a hazánk­ban élő nemzetiségek hidat alkossanak a szomszédos or­szágok népei között, egyre in­kább kiteljesedik. Az idei esztendő különösen nagy jelentőségű a Magyar­országon élő nemzetiségek életében. Az érdekeiket kép­viselő nemzetiségi szövetsé­gek novemberben tartják so­ron következő kongresszusu­kat. Így ez az év a számve­tés esztendeje számukra: mi­re jutottak a legutóbbi kong­resszus óta, hogyan tovább ezután. A felkészülés több mint fél esztendeje folyik. Már túljutottak a helyi kül­döttválasztó gyűléseken, és a legtöbb helyen a megyei kül­döttértekezleteken is. B beszámolók, valamint a felszólalók százai szin­te kivétel nélkül min­denütt újabb eredményekről adtak számot. Mind a négy nemzetiség képviselői elmon­dották, hogy tovább nőtt ax érdeklődés az anyanyelv ok­tatása iránt. A német nyel­vet például az óvodákban ma már háromezer-négyszáz, az általános iskolákban tizen­hatezer, a gimnáziumokban szintén nagyszámú gyermek tanulja. A szlovák nyelvvel a legutóbbi kongresszus óta ezerszáz diákkal több ismer­kedik, csak az általános is­kolákban. Tovább bővültek a kulturális cserék; német, szlovák, szerb-horvát és ro­mán írók mind nagyobb számban látogattak el a nemzetiségek lakta települé­sekre. Magyarországi nemze­tiségi együttesek léptek do­bogóra az NDK-ban, Cseh­szlovákiában, J ugoszláviában és Romániában: német, szlo­vák, délszláv és román együt­tesek mutatták be tudásukat a magyarországi nemzetiségi falvakban. Az évente ha­zánkban megrendezésre ke­rülő nemzetiségi fesztivál kulturális életünk jeles ese­ményei közé tartozik. Rend­szeressé váltak a nyelműve­16, valamint a néprajzi és helytörténeti nyári táborok. Mind gyakoribbak a kétnyel­vű ismeretterjesztő előadá­sok és filmvetítések. Fellen­dülőben a nemzetiségi klub­életi A könyvtárakban sok ezer német, szlovák, szerb­horvát és román nyelvű szépirodalmi, szakkönyv kö­zött válogathatnak az érdek, lődők. Mind a négy szövetség ez évi munkájának középpont­jában a kongresszusra való felkészülés állt. Ezt célozták a különböző pályázatok és vetélkedők, ezt segítették a kultúrkörutak és a kulturá­lis seregszemlék csakúgy,, mint a különböző kiállítások, A megtett út végső mér­legét a kongresszusok hivatottak elkészíteni. És a kongresszusok feladata lesz az is, hogy megjelöljék a további út legfontosabb ál­lomásait. Prukner Pál Új óvoda Újszegeden Már egy hónapja függö­nyök díszítik Odessza város­rész piros falú óvodáját, sőt több mint kétszáz kisgyerek otthon is érzi magát a ba­rátságos, korszerűen beren­dezett szobákban. Mégis kü­lönleges nap volt számukra a tegnapi: az Októberi Szo­cialista Forradalomra emlé­kezve, ünnepélyesen avatták föl a városrész legújabb in­tézményét. A galériával övezett zsi­bongóban Övári Györgyné vezető óvónő üdvözölte a vendégeket: köztük a városi pártbizottság képviselőjét, Vántus Istvánnét és a KISZ városi bizottsága képviseleté­ben Novákné Halász Annát. Ott volt még Bányainé dr. Birkás Mária, a városi ta­nács elnökhelyettese, dr. Müller Józsefné, a megyei tanács osztályvezetője és Fa­bula Andrásné, a pedagógus­szakszervezet városi bizott­ságának titkára is. Dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára beszédében el­mondta: a 15 millió forintból épült, nyolc csoportot foglal­Az új odesszai óvoda és koztató gyermekintézmény csaknem teljesen megoldotta Odessza óvodagondjait. A Vedres utcai épület azonban nemcsak arra alkalmas, hogy biztos helyet nyújtson a gye­rekeknek, amíg a szülők dol­Acs S. Sándor felvétele lakóinak egy csoportja goznak. hanem ésszerű elren­dezésével, korszerű berende­zésével képes arra is, hogy tökéletes színtere legyen az oktató-nevelő munkának. Az ünnepség az óvodások műsorával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom