Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! AZ M S Z M P SZE G E D VÁROSI BIZOfTSÁGÁNAK LA P J A 60. évfolyam 278. szám 1978­november 25., szombat Ara: 80 fillér ww w A z emberiség álma a háborús konfliktu­•>•> sok nélküli világ­ról nem utópia, ez elérhető és megvalósítható mind­azoknak a közös erőfeszíté­seivel, akik készek harcol­ni érte" — állapítja meg a Varsói Szerződés tagálla­mainak nyilatkozata. A po­litikai tanácskozó testület kétnapos moszkvai ülésé­nek terjedelmes dokumen­tuma alighanem ezzel az alapvető mondattal som­mázható a leginkább. Ellentmondásos világ­helyzetben: az enyhülés tendenciájának egyre nyil­vánvalóbb térhódítása, és bizonyos imperialista körök növekvő aktivitása köze­pette tekintették át a világ eseményeit a Varsói Szer­ződés magas szintű párt­ás kormánydelegációi, köz­tűk a magyar küldöttség, amelyet Kádár János veze­tett. A tanácskozás nyil­vánvaló célja tükröződik a nyilatkozatban: reális hely­zetelemzésből kiindulva programot adni, megszabni a legsürgetőbb teendőket. A szocialista politikai és védelmi integráció csúcsta­lálkozói mindig nagy fi­gyelmet keltettek szerte a világon, önmagában ez is jelzi, milyen fontos, meg­határozó szerepet tölt be a Szovjetunió és az európai szocialista államok közös­sége a nemzetközi politi­kában. Jogos várakozás előzte meg most is a ta­nácskozást, amely minden tekintetben be is váltotta az öt földrész reményeit. Mindenekelőtt az európai helyzetet tette vizsgálat tárgyává, ami magától ér­tetődő, ha figyelembe vesz­szük, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai földrajzi­lag szorosan ehhez a kon­tinenshez kötődnek. Arról nem ls szólva, hogy a kö­zelmúlt történelme bizo­nyítja: az európai földré­szen kirobbant konfliktusok az egész világot lángba bo­ríthatják. Nem kerülte el a csúcsta­lálkozó figyelmét a fegy­verkezési verseny alakulása sem. A határozat a többi között hangsúlyozza: „A fegyverkezési hajsza meg­szüntetésében lehetőség van határozott előrelépésre. Minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy ez megtörténjék." Hasonló ál­lásfoglalással nem először lépnek föl a szocialista or­szágok az imperialista tö­rekvések megakadályozásá­ra, a hadiipari komplexu­mok kardcsörtetésének el­lensúlyozására. Nyolcvan­két javaslattal fordult a második világháború óta a Szovjetunió és a szocialista országok közössége a kor­mányokhoz, népekhez a kü­lönböző nemzetközi fóru­mokon — köztük az ENSZ­ben — a leszerelés és a ka­tonai enyhülés előmozdítá­sára. Az egyenlő biztonság alapján — mint a határo­zat kimondja — a Varsói Szerződés tagállamai to­vábbra is hajlandóak min­den területen előrelépni, beletrtve bármely fegyver­fajta csökkentését Most is — akárcsak a korábbi, két évvel ezelőtti bukaresti tanácskozáson — a Varsói Szerződés tagálla­mai kifejezésre juttatták, hogy semmiképpen nem tö­rekednek erőfölényre, erő­feszítesük kizárólag a szo­cialista világ védelmi ké­pességének biztosítására irányuL A szocialista országok alapvető feladataiból adó­dóan a moszkvai csúcs is­mételten elkötelezte magát a gyarmatosítás, az impe­rializmus és az elnyomás ellen harcoló erők támoga­tása mellett. Az elemzés megállapítja: „Az imperia­listák mind gyakrabban fo­lyamodnak olyan módsze­rekhez,' mint ellenségeske­dések és konfliktusok szí­tása a felszabadult orszá­gok népei között, fegyve­rek szállítása és zsoldosok küldése bábjaik segítésére, a hatalmon levő imperia­listabarát rezsimek külön­féle katonai csoportosulá­sainak ósszetákolása... A szocialista országok fellép­tek és fellépnek e politika ellen, amely szemben áll az emberiség történelmi fejlő­désének objektív követel­ményeivel. A szocialista or­szágok megerősítik szolida­ritásukat a népek küzdel­mével, a gyarmatosítás, a2 újgyarmatosítás, az impe­rialista uralmi rendszer és elnyomás bármely formá­ja ellen." Nagy nemzetközi vissz­hangra tarthat számot a csúcstalálkozó nyolc pont­ban rögzített felhívása. Eb­ben a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testülete Európa és a világ vala­mennyi államát és népét a leszerelés, az enyhülés sür­gető feladatainak az elő­mozdítására ösztönzi. Nem­egyszer utal a dokumen­tumnak ez a befejező része arra, hogy a konkrét intéz­kedéseket, a megteendő lé­péseket záros határidőn be­lül elvárja a világ közvé­leménye, a népek érdeke. T éved, aki ebből bár­milyen sürgetésre vagy netán türel­metlenségre következtet Egyszerűen arról van szó. hogy a konfliktus nélküli világhoz vezető úton tor­nyosuló akadályok leküzdé­séhez most, nyomban hoz­zá kell látni. Mindenfajta időveszteség káros, s csak a „legterméketlenebb ki­adások" — a tömegpusztí­tó eszközök gyártására for­dított milliárdok — növe­kedését segíti elő. Különös fontosságot ad a felhívás­nak, hogy a NATO szoká­sos, decemberben sorra ke­rülő értekezlete előtt látott napvilágot, kimondatlanul is azzal a szándékkal, hogy az atlanti tömb végre fe­lelősségteljes módon reagál­jon korunk legégetőbb kér­déseire. A moszkvai nyilatkozni ugyanis ezekre keresett vá­laszt A világ sorsa iránti aggodalomtól áthatva, a földkerekség népei érdeké­ben. A jóvő század iránti felelősség tudatában. Gyapay Dénes A KMP Jubileumán Koszorúzás! ünnepség A KMP jubileuma alkal­mából tegnap, pénteken dél­után Szegeden több százan vettek részt — üzemek, vál­lalatok, intézmények képvi­selői — a koszorúzási ünnep­ségen, amelyet a Kossuth Lajos sugárút 5. számú ház előtt rendezett az MSZMP Szeged városi bizottsága. Eb­ben a házban — emléktábla hirdeti — alakult meg 60 év­vel ezelőtt. 1918.. december 31-én a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja szegedi szervezete. Az ünnepség a Himnusz­szal kezdődött, amelyet a szegedi munkásőrzenekar játszott el, maid Nagy Zol­tán, a Szegedi Nemzeti Sün­ház művésze elszavalta Ma­jakovszkijnak A pártról cí­mű versét. Ezután munkás­mozgalmi dalokat énekelt a Tisza-parti gimnázium és a 614. számú Sza'ummkáskén­ző Intézet tanulóiból alakí­tott egves''tett énekkar dr. Hofsanq Józse'né vezénvltté­vel. Ezt köve+ő°n Szabó Ist­ván, a Sragedi Ne-n-mtt Szín­ház művésze emléko-tt^ett arra. boey a Natv Olrtóhert S-nttoíista Forradalom d!c«ő példája nvomán .szü,o+"tt meg a" Kn—irrmnirták Ma­evami-szági P^rtia. \ ma^-qr munkásmozgalom forradalmi barao'ai hntták Itt re. akik­nek 60 év tá'da+áhao is tisz­telettel adózik a . hálós utó­kor. A párt a hat évtized alatt sok nehé.zráget legyőzve. na<*v tettek sorát végrehajtva si­keresen küzdött a magvar nén szabadságáéig a prole­tariátiifs diktatúráiénak meg­teremtéséért, a magyar nén felemelkedéséért. A pártnak köszönhetjük, hogy leraktuk a szocializmus alapjait és ma a fejlett szocialista tár­* Az Ünnepség résztvevőinek egy csoportja '«! <•«« wmm i Elhelyezik a megemlékezés koszorúját sadalom felépítésén munkál­kodhatunk. A tisztelet és a kegyelet koszorúját helyezte el a Kos­suth Lajos sugárút 5. számú házon levő emléktáblán Ka­pás Sándorné, a Csongrád megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagía. Deák Béla, a váro­si pártbizottság titkára és Batki József, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára. A munkáshiozgalom régi sze­gedi harcosai képviseletében helyezett el koszorút özv. Dáni Jánosné, Bodnár Lajos és Gyólai István. A felemelő ünnerxség az Interancionálé hangjaival ért véget. * A párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­séget rendeztek Budapes­ten, a Visegrádi utcában a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságá­nak először otthont adó ház­nál, a 15. számú épületnél. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak képvise'etében Németh Károly, az MSZMP KB tit­kára és Nemes Dezső, a Nép­szabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagiai koszorúzták meg hz emléktáblát. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nevében Barabás János, a KISZ KB titkára és Sze­qeczkiné Fehér Éva, a KISZ KB tagia, a XIII. kerületi ••'ártbizot+.ság képviseletében Kovács Károly első titkár és Láng László, a pártbizottság "agja koszorúzott. * A jubileum alkalmából nénteken koszorúzási ünnep­séget tartottak a főváros XII. kerületében is. a Város­major utca 42. számú házá­nak falán elhelyezett emlék­táblánál. amely a KMP meg­alakulásának színhelyét jelö­li. A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága nevében Méhes Lajos első titkár, Szabó Piroska, a vég­rehajtó bizottság tagja, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt III. kerületi bizottsága ne­ében Tóth János első titkár Vs Németh Istvánná, a párt­bizottság tagia, a KISZ buda­pesti bizottsága nevében Há­mori Csaba első titkár és Su­hajda Józsefné, a Magyar Úttörő Szövetség budapesti tanácsának elnöke koszorú­zott Délután 4 órakor kezdő­dött a makói Juhász Gyula téri körzeti pártház avatása. Szőnyi Ferenc, a makói já­rási párt-végrehajtóbizott­ság tagja mondott beszédet az ünnepi taggyűlésen, ame­lyen a VI. és VII. kerületi pártalapszervezet tagjai vet­tek részt. Az előadó méltat­ta a KMP megalakulásának történelmi jelentőségét, szólt a kommunisták hat évtize­des áldozatos munkájáról Ezt követően Kiss István, a megyei pártbizottság osztály­vezetője átadta az új párt­székházat a két körzet kom­munistáinak. Majd dr. Var­ga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára el­ismerését fejezte ki az ÉG­SZÖV dolgozóinak, akik hét hónap alatt, kifogástalan mi­nőségben építették fel a pártszékházat. Illést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította és kiegészítette a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvényt, figyelemmel a szerzői jogi törvény hatálybalépése óta szerzett egy évtizedes tapasz­talatokra és a módosított polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseire. A törvény­erejű rendelet 1979. január j 1-én lép hatályba. Törvényerejű rendeletet | fogadott el az Elnöki Tanács az ipari minták oltalmáról. Az átfogó, korszerű szabá­lyozás — amely összhangban van az iparjogvédelem más lörvényszintű szabályaival és a nemzetközi együttműködés­ből faltadó kötelezettségeink- , kel- — 1979. március 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendeletet alkotott a takarékszövetkezetekről. A szövetkezeti formában műkö­dő pénzintézetek működésé­nek előmozdítása érdekében a jogszabály — a szövetkeze­tekről szóló törvény keretei között — megállapítja a ta­karékszövetkezetek alakulá­sára, szervezetére, működé­sére, továbbá a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatko­zó szabályokat. A törvény­erejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehaj­tásáról és az átmeneti ren­delkezések megállapításáról — a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsával Egyetértésben — a pénzügy­miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács döntése értelmében a Győri Tanító­képző Főiskola felveszi a kiváló pedagógus, Apáczai Csere János nevét és a jövő­ben Apáczai Csere János Ta­nítóképző Főiskola néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyeb, folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt Elutazott Moszkvából a magyar küldöttség Pénteken délután elutazott Moszkvából a magyar párt­és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének ülésén. A küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, tagjai: Lázár György, a Politikai Bi­zottság tagja, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Fri­gyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A küldöttség búcsúztatásá­ra Moszkva Kijevi pályaud­varán megjelent Arvid Pelsa, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, az SZKP KB pártellenőrzási bizottsá­gának elnöke, Konsztmtyin Csernyenko, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára. Pjotr Gye­micsev, az SZKP KB PB oóttagja, a Szovjetunió kul­turális minisztere, Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökho. lyettese, Ivan Pavlovszkij közlekedésügyi miniszter, ai SZKP KB tagjai, Oleg Rah­manyin, az SZKP KB póttag­ja, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettese és Gen­nagyíj Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettes^, Jelen volt dr. Sziirös Má­tyás, hazánk moszkvai nagy­követe, és a nagykövetség több vezető munkatársa. A magyar küldöttség teg­nap délelőtt látogatást tett a Magyar Népköz' ársaság moszkvai nagykor — - égán és találkozott a magyar kolónia képviselőivel. A küldöttséget dr. Szűrös Mátyás nagykö­vet köszöntötte. Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára, a delegáció vezetője tolmácsolta a küldöttség üd­vözletét a Szovjetunióban dolgozó magyaroknak, és ba­ráti beszélgetést folytatott a találkozó résztvevőivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom