Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

2 Szombat, 1978. november 25; Filytaláiaak a zavargások APN-kemmentár az amerikaiak Iráni érdekeltségeiről S Teherán (AP) tetők összecsapásai. Inciden- A közelmúltban mintegy Irán katonai kormánya seket, munkabeszüntetéseket négyezer CIA-munkatárs ér­csütörtökön döntő szavazat- jelentettek más helységekből kezett az országba, mégpedig többséggel bizalmat kapott a is. egyáltalán nem az itteni szenátustól, a parlament fel- # Moszkva (MTI) amerikaiak „megmentésére", ső házától. Azharl tábornok Szovjet illetékes szervek és hanem a katonai kormányzat kormányfő a szenátorok katonapolitikai szakértők vé- megsegítésére, a sah ellenzé­előtt ismét megerősítette, leménye szerint mind1 Irán- kével Vívott harcban, hogy kabinetjét ideiglenes ban, mind pedig az Egyesült Az amerikai külügyminlsz­jellegűnek tekinti. Ugyan- Államokban több mint ele- tóriumban szinte éjjel-nap­akkor a hadsereg feltétlen gendő tény igazolja, hogy az pal tevékenykedik egy spe­hűségéről biztosította az Egyesült Államok iráni ka- ciális munkacsoport, amely uralkodót. tonai beavatkozásának lehe- az iráni fejlemények legki­A sah pénteken 267 politl- tősége még nem tekinthető sebb mozzanatát is figyelem­kni foglyot bocsáttatott sza- kizártnak — írja kommen- mel kíséri. Ez a „fokozott badon. Több szabadlábra ke- 'árjában az APN szovjet saj- éberség" nemcsak azzal a 12 rült fogoly az AP amerikai tóügynökség. Annál kevésbé, milliárdos kölcsönnel magya­hirügynökség tudósítójának mert az 1959-ben aláírt ame- rázható, amelyet a sah 'had­elmondta, hogy fogvatartá- rlkai—iráni megállapodás ér- seregének felfegyverzésére suk alatt többi i£>r megkínoz- telmében Washington katonai fordítottak, és nem csupán ták óket erőket küldhet Iránba ott élő az Egyesült Államok kőolaj­Hivatalos adatok szerint állampolgárainak védelmére, importjához való tízszázalé­ebben az évben csaknem így még érthetőbbé válik a kos iráni részesedéssel indo­3000 politikai bebörtönzöttet Szovjetuniónak az a figyel- kolható, hanem jóval mesz­engedtek szabadon. A hír- meztetése, hogy bármilyen, szebb mutató politikal-hadá­ügynökségek a pénteki „am- főként katonai beavatkozás szati tervekkel, amelyekben nesztiával" kapcsolatban Irán belügyeibe az országgal rendkívül érdekelt mind a megjegyzik, hogy a sah ezzel határos Szovjetunió biztonsá- Pentagon, mind pedig a szeretné lecsillapítani a poll- gának érdekeit ls érinti. NATO. Naivitás ellene azt tlkal ellenzéket, hiszen annak Szovjet szakértők szerint hinni — fejeződik be a kom­egyik legfőbb követelése a Iránban jelenleg jóval több mentár —, hogv ez a hatal­pollkai foglyok szabadon bo- mint ötvenzer amerikai ál- mas személyi állomány tét­csátása. Mindennek ellenére lampolgár tartózkodik. Hoz- lenül szemléli az iráni ese­még mindig több száz poll- zájuk számítandók azok is, ményeket. Hadd emlékeztes­akik az Iránban létesített sünk arra, hogv Carter elnök amerikai katonai támaszpon- teljes támogatásáról biztosi­tokon, n három rádióadó- és totta az Iráni uralkodót, felderítő központban, vala­mint a hadászati távközlési Hat szocialista ország kormányfőinek álláspont/a 0 különutas politika ellentétes a közel-keleti népek érdekeivel # Moszkva (MTI) A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Néoköz­társa'ág, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjet­unió kommunista és munkáspártjainak ve­zetői és kormányfői megvitatták a Közel­Keleten kialakult helyzetet és határozot­tan elítélték az Egyesült Államok égtaze alatt fogant egyiptomi—izraeli különutas egyezségek politikáját, amely újabb veszé­lyes bonyodalmakhoz vezet a térségben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ilyen különutas, arabellenes alkudozás ellentét­ben áll a térség összes népeinek, köztük az izraeli népnek a javát szolgáló átfogó po­litikai rendezés érdekeivel, ellentétes a nemzetközi biztonság követelményeivel és az ENSZ határozataival. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői kijelentették, hogy támogatják az arab op­szágok állam- és kormányfőinek bagdadi értekezletén született határozatokat. Ogy vélik, hogy ezek a határozatok fontos és hasznos szerepet játszanak majd a közel­keleti probléma hatékony és igazságos rendezéséért, a közel-keleti és az általános békéért vívott harcban. fl moszkvai tanácskozás nyilatkozatának nemzetközi sajtóvisszhangja tlkal fogoly van a börtönök­ben. Továbbra ls érkeznek hí­rek összecsapásokról. Tehe­ráni jól értesült források sze­rint Shirazbon az utóbbi hó- rsomópontokon tevékenyked­rom napban legkevesebb 15 nek. halálos áldozatot követeltek De vannak más tények ls a biztonsági erők és a tün- — folytatódik a kommentár. Dollármilliók bérgyilkosoknak? % Washington, Memphis, San Francisco (AP) Üjabb megdöbbentő té­nyekről számolnak be a hír­ügynökségek a jonestownl mészárlással és a „Népek temploma" elnevezésű szekta tevékenységével kapcsolat­ban. Mark Lane ügyvéd, aki a meggyilkolt Ryan képvi­selő kíséretében a helyszí­nen járt, egy nyilatkozatá­ban arról beszélt, hogy Jonestown csak első lépcsője egy „órült terv" végrehajtá­sának és azt továbbiak kö­vethetik. Legfrissebb adatok szerint a szektának — pon­tosabban Jim Jones „tiszte­letesnek" tízmillió dolláros vagyona volt A San Fran­cisco-i Chronlcle című lap csütörtöki cikkében közölte: lehetséges, hogy a szektave­zető még sincs a halottak között, hanem a közösség „elitjével" együtt megszökött az őserdei településről. Mark Lane említett nyilatko­zatában arra figyelmeztetett, hogy a jonestowni tragédia egy olyan terv megvalósítá­sának elsó része, amely egy­részt a szektából menekülni akarók meggyilkolására, másrészt pedig „közéleti sze­mélyiségek" elleni merény­letekre bújtatta fel a „Népek temploma" híveit. Tudomása szerint a szekta dollármillió­kat „irányzott eló" hivatásos bérgyilkosok felfogadására'. Lane a terv második lépcső­jéről, azaz a „közéleti sze­mélyiségek" elleni merény­letekről nem közölt részlete­ket A georgetownl rendőrség további vizsgálatot — ennek keretében ujjlenyomat sze­rinti azonosítást — rendelt el annak megállapítására: Jim Jones „tiszteletes" valóban u halottak között van-e? Volt szektatagok ugyanis elmond­tak B rendőrségnek, hogy Jones bizonyos alkalmakkor — különösen „veszélyes" helyzet, esetén — hozzá ha­sonló testalkatú és öltözetű személyekkel vette körül mügét Szerintük lehetséges, hegy a tiszteletes — miután parancsot adott a tömeges öngyilkosságra, illetve az et­től vonakodók legyilkolására — 60 „elit tag" társaságában a Kaituma folyón elmenekült a településről. Erre látszik utalni az is, hogy a Jones által korábban a menekülés eszközeként emlegetett ten­gerjáró hajó eltűnt Jones­townból. A holttest, amelyet az őserdőben találtak, való­színűleg Jones egyik — meg­tévesztés céljából — kivég­zett testőre. Államcsíny Bolíviában • La Paz (AFP) A bolíviai hadsereg pénte­ken államcsínyt hajtott vég­re és TtregdönTötté Jüan Pe­red a elnököt és kormányét A hatalomátvételt a hadse­reg főparancsnoka, Dávid Padilla Arancibia tábornok jelentette be hivatalos köz­leményben. A főparancsnok közleménye szerint haladék­talanul általános választáso­kat írnak kl, és az ország új alkotmányos elnökét 1979 augusztusában fogják beik­tatni. Négy hónapon belül ez már a második katonai államcsíny a latin-amerikai országban. • Moszkva (TASZSZ) A nemzetközi közvéle­mény és a tömegtájékoztatá­si eszközök élénk érdeklődés­sel elemzik a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének csütör­tökön véget ért ülését. Szá­mos ország sajtószervei hang­I súlyozzák, hogy a tanácsko­I zás a jelenkori politikai élet fontos eseményévé vált, ! újabb ösztönzést adott az enyhülés elmélyítéséhez. A Moszkvában elfogadott­nyilatkozatról a lengyel Try­buna Ludu megállapítja, hogy az mély elemzése a nemzetközi • kapcsolatok je­lenlegi szakaszának, átfogó és határozott programot ad — a helsinki záróokmány ajánlásainak alapján — az enyhülési folyamat megszi­lárdításához. A Rudé Právo című cseh­szlovák napilap a nyilatko­zatból kiemeli: a résztvevő országok kinyilvánították pártjaik és kormányaik szi­lárd eltökéltségét, hogy fo­kozzák a barátságot és az egyenjogú együttműködést egymás között, továbbá az összes szocialista országokicai és haladó erőkkel. A párizsi L'Humanité a le­szerelésre és az enyhülésre vonatkozó fontos kezdemé­nyezéseket méltatva kiemeli, hogy a résztvevők síkraszáll­tak nemzetközi szerződés megkötéséért, amelynek ér­telmében az államok közötti kapcsolatokból kiiktatnák az erőszak alkalmazását. Mint az FKP lapja hangsúlyozza, a Varsói Szerződés tagálla­mai síkraszálltak azért ls, hogy az összeurópai tanács­kozás résztvevői vállaljanak szigorú kötelezettséget: egy­más közötti kapcsolatukban nem alkalmaznak erőszakot és nem is fenyegetőznek az erőszak alkalmazásával. A moszkvai tanácskozás résztvevőinek meggyőződése szerint — írja a The New York Times — nagy jelentő­sége volna a hadászati tá­madó fegyverzetek korláto­zásáról szóló második meg­állapodást előkészítő tárgya­lások mielőbbi lezárásának és az áttérésnek egy olyan új megállapodás aláírására, amelybe bevonnának más nukleáris hatalmakat is. A Reuter brit hírügynök­ség kiemeli, hogy a szocia­lista országok vezetői Moszk­vában leszögezték: nincs egyetlen olyan fegyvertípus sem, amelyet ne lennének készek a kölcsönösség alap­ján korlátozni vagy felszá­molni, annak az elvnek a szigorú tiszteletben tarfásá­val, hogy egyetlen ország biztonsági érdekel se szen­vedjenek csorbát. A római lapok a tanácsko­zásról kiadott dokumentum­ból azt a részt emelik ki, amely az Imperializmus által a fasiszta és reakciós rezsi­meknek nyújtott támogatást ítéli el. Oj ösztönzésnek, a békéért, az enyhülésért, a leszerelé­sért vívott harc fontos állo­másának nevezi a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének most véget ért moszkvai ülé­sét a Za Rubezsom Című szovjet külpolitikai hetilap. A lap szerkesztőségi cikke kiemeli, hogy a tanácskozás részvevői az egyhangúlag el­fogadott nyilatkozatban és tárgyalásaik során különle­ges figyelmet szenteltek az európai enyhülésnek, a lesze­relés, különösen a nukleáris leszerelés kérdéseinek, és hogy a nyilatkozatban foglalt felhívás megjelöli a legfon­tosabb tennivalókat az eny­hülés folytatásáért, a lesze­relésért, a béke megszilárdí­tásáért vívott küzdelemben. A cikk hangsúlyozza, hogy ez a program széles körű, átgondolt és konstruktív jel­legű. Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 18. Ezen elkacarásznak, közben elszóródnak, kl merre. Emmi, Móra sokszor együtt távoznak a gázlánggal megvilágított korzón keresztül. Hány oldaláról koptatta Förcsi bátyámat az élet ebben az Időben, tán maga sem számolhatta össze. De ha számolta, harmincadik születésnapján így verselt: Gyere édes feleségem Simogasd meg a hajam — Több fehér szál van már benne, Mint amennyi barna van! Tarkulnak mint deres őszön .1 kifosztott almafa — Pedig még a kapuban áll Eletemnek tavasza... A felelős szerkesztő Vass Géza váratlanul meghalt. Móra ezúttal is élete tavaszát érezte volna, ha Engel odaülteti a felelős szerkesztői székbe. De neki továbbra sem'Mórára volt szük­sége. Nehezen kezelhető ember. Elvei vannak, azok ellenkeznek a laptulnjdonoséval. Engel en­gedelmesebb, jobban nevelt személyt talált erre a posztra Kisteleki Edében. Talán nem éppen csak ettől válik szomorúbbá a hangja. Sok Ideje nem maradt sebeit nyalogatni. Mint a Dugonics Társaság egyik titkára, már a janu­árban kezdődő Mlkszáth-jubileumot szervezi. Meghívók, pénzek, szerzők, szónokok, műsorok szaladnak át a kezén. És írói mivoltában is ki akar rukkolni az ünnepségen. Mindennap ott van Emmi, ír is. Ez időben a szegedi gyermek­bíróságokról, árvaházakról. Móra szorgalmasan közli. A férj, Domokos László felesége közlési mániájáért egy lépést sem tesz. Inkább csitítja, szűkebb baráti körében gráf omániásnak nevezi. Mintha egy kicsit el is fordítaná ezáltal magá­tól Emmi asszonyt. S mintha ezzel kicsit Móra felé fordította volna. Nem volt veszélyes ez a forgatás. Mindenki szeme előtt folytatták a mókát, titkos találkozásokat nem szerveztek. Kü­lön utakon nem jártak, nem bújkáltak, ez talán méltatlan is lett volna hozzájuk. De azért, ahogy én észrevettem, ebben az időben már Móra több­ször kezet csókolt Emminek, mint korábban. S ha Móra bárhol, Emmi számára elérhető helyen, előadást tartott, ő ott ült az első sorokban. S ő volt az első kérdező, gyakran a beköszöntő, a végszót mondó, véleményt provokáló. Móra a kelleténél jobban nem veszi tudomásul a köze­ledést. Talán szereti Emmi közelségét, talán ke­resi is az illem határai között. De más területen ls kereste. A magától ls fölismert kiteljesedési vágyát, írói kilombosodását firtatja. Milyen le­gyen az író, az ember Móra Ferenc? És a fele­sége, Ilonka asszony is megkérdezi töle egy téli délutánon, amikor tűzrevalójukkal babrálok ' a szobák kályhái előtt. — Ideál? — Igen. De a bőrömben kell maradjak. Ennyi. Csak ami bennem él, azzal számolhatok. — És mi él benned? — Csalfa kérdés. Féltékeny vagy' — Kicsit. — Balgaság. — Nem. Ez a szerelem lakatja. Szeretnélek lakat alatt tartani, a nyakamba akasztva, arany­láncon hordani. — Kedves, de ez is balgaság. — Mindig úton vagy. Szeretnék veled lenni, örökké a tolladban lakni, ha már nem lehetsz a nyakláncom. — Nyugodt'lehetsz, régóta rá vagyok én csa­tolva arra a láncra. És az olyan nagyon messzi­re nem enged el. De vakságot, begubózást ne kívánj tőlem. És nincsenek titkaim. — De vannak útjaid, amik nem tudom, hová vezetrfek. — Az író a maga világa ablakán gyakran ki­könyököl. De hat nem lesz hűtlen attól a belső világához, mert kinéz, s !•» lát rajta, — Csak ennyi? Néha az' .liszem, messzi va­gyunk egymástól, mint az ég csillagai. Egy-egy pillanatra hiszem csak. Ez eltart pár napig, hé­tig. Boszorkány-időszámítással mérve. Ahol há­rom nap egy esztendő. Gyakran belebetegszem. Nem tudnál itthon dolgozni? — De. Tudnék. Ha az apám mesterségét foly­tatnám. A foltozószűcsét Itt lenne az ablak előtt a ferbank, a lóca, az öreg subáknak való fogas, meg a kuckó. Te sütögetnéd a Fodor utca lakói­nak a kenyeret. Mindig együtt lehetnénk, mint apám meg anyám. De hát nem úgy alakult a sorsom. Én mér a világ megmolyosodott erkölcsi ködmöneit, subáit foltozgatom csak, a műhelyem a város, ferbankom az íróasztal. Igaz, abból ép­pen hármat tudhatok magaménak, egyet a szer­kesztőségben, egyet a könyvtárban, egyet a mú­zeumban. Minél silányabb a kereset, annál na­gyobb műhe'yben kell összegereblyéznem a ke­nyerünkrevalót. Nagybaj. A két helyről alig keresek össze hat­ezer koronát. Te mondod, hogy kevés. Magamtól is tudom. A képtárnak most vettünk egy Med­pyánszky-képet, s mondhatom, olcsón vettük négyezer koronáért. Amiből láthatod, mennyit ér az én írói foltozómesterségem. De ha behú­zódva dolgoznék a lakásunkban, a negyedét sem keresném. — Igaz, de akkor ls féltelek! — Kitől, mitől? Nem cukorból vagyok. — De. Aranyos ember vagy. Egyet szólsz, húsz nagyságos asszony, meg annyi tekintetes asszony ugrik a szavad után. — Szószél. Mit sem jelent. A gondolat szavak­ban születik meg. Amikor nem szólok, talán nem is gondolkodok. — Féltelek. — Nőktől? — Azoktól is, meg a politikától. A politika, asszonyi ésszel tudva, ördögi gépezet. Millió fo­gaskereke, szíjazata forog, veszélyes, elkap! — Mire gondolsz? — A szabadkőművesek nevében, ha névtelenül is, a te kezed írja azokat a szelídítő cikkeket. Is­tentagadókkal cimborálsz! — Sajnálom, hogy mellettem ilyen tévedés­ben élsz. Ki súgja neked ezeket az ismereteket? (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom