Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

mtmm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v' > • i. - ^t 68. évfolyam 274. szám 1978. november 21., kedd Ára: 80 fillér Hatvanéves a párt Az MSZMP Központi Bizottságának jubileumi ünnepi ölése Magyar pártás kormányküldöttség utazott Moszkvába A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott. A jubileumi megemlékezésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság és a KISZ KB Intéző Bizottságának tagjai, az MSZMP KB osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a SZOT elnöke és titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. Jelen voltak továbbá meghívott vendégek, a párt régi harcosainak képviseletében Boros István, Hunya István, Marosán György, Mező Imréné, Zgyerka János; a pártonkívüli harcostársak képviseletében Bognár József akadémikus, Illyés Gyula író, Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Pátzay Pál szobrászművész és Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; a fiatal kommunisták képviseletében Csorvák János egyetemi hallgató, Fehér László vájár, Lökkös Anna brigádvezető, Hagy Mihály gépészmérnök, Sági Gyula hengerész. A Himnusz elhangzása után rövid, ünnepi müsgr következett, amelyben közreműködött a KISZ Központi Művészegyüttesének egyetemi énekkára és Keres Emil színművész, majd Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára megnyitotta az ülést. Ezután nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Nagy tapssal fogadott ünnepi beszéde után Potfiornik József, a Nógrádi Szénbányák Vállalat nyugalmazott igazgatója a párt és a mun kásmozgalom legrégibb harcosainak nevében szólott az ünnepi ülés résztvevőihez. A pártonkívüli harcostársak nevében Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte a Központi Bizottság ünnepi ülését. Az ifjúság, a kommunisták fiatal nemzedékének üdvözletét Szűcs Istvánné, a Magyar Üttörök Szövetségének főtitkára, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja tolmácsolta. Ezután az elnöklő Németh Károly zárszava következett, majd az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése az Internacionálé eléneklésével ért véget. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn ma• gynr párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába, a VarJ sói Szerződés tagállamai • politikai tanácskozó testületének ülésére. A küldöttség tagja Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly és Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Pullai Arpáá közlekedés- és postaügyl miniszter, a Központi Bizottság tagjai, Berecz János, a KB osztályvezetője és Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Németh Károly nyitotta meg az ülést. Kádár János : Némelh Károly megnyitó beszéde Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Vendégeink! A Központi Bizottság mai ünnepi ülését azért hívtuk össze, hogy megemlékezzünk a magyar forradalmi munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseményéről, a Kommunistáit Magyarországi Pártja 60 évvel ezelőtti megalakulásáról. A magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának létrejötte fordulópontot jelentett a dolgozó nép, a haza ügyéért vívott harcban. Nagyszerű, felemelő érzés látni, hogy hová is jutottunk azon az úton, amelyen 60 évvel ezelőtt elődeink elindultak. A párt, a kommunisták becsülettel teljesítették népünk, hazánk és az általános emberi haladás érdekében vállalat kötelezettségeiket. Fájdalmas, hogy azok közül, akik elkezdték, majd az üldöztetést is vállalva folytatták a munkásosztály, a nép, a haza felemelkedéséért a küzdelmet, legtöbben már nem ünnepelhetik ezt az évfordulót. Tisztelettel gondolunk rájuk. Meghatódva hajtjuk meg vörös lobogónkat és nemzetiszínű zaszlónkat a kommunista párt, a magyar munkásmozgalom, a nemzeti függetlenségért vívott harc mártírjainak emléke előtt. Hálával emlékezünk a fehér terror és a fasizmus elleni harc, az ellenállási mozgalom hőseire, a személyi kultusz, az ellenforradalom áldozatául esett elvtársainkra; mindazokra, akik életüket adták igaz ügyünkért. Az ő életük, helytállásuk és nevük örökre összeforrott a párt és a haza történetével. Kérem, hogy egyperces felállással adózzunk drága emléküknek. Kedves Elvtársak! Ünnepi ülésünkön tisztelettel köszöntöm a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait, minden keaves vendégünket. Szeretettel köszöntöm a párt jelenlevő veteránjait, az illegj l:s munka, a fasizmus elleni harc, a magyar nép szabadságért, a munkásosztály hatalmáért, a szocialista Magyarországért folyó küzdelem kiemelkedő személyiségeit. Köszöntöm az ülésünkön részt vevő párton kívüli harcostársainkat, barátainkat, akikkel osztoztunk a küzdelmes évek gondjaiban, akikkel együtt munkálkodunk szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Köszöntem a magyar ifjúság képviseletében ünnepi ülésünkön megjelent fiatal barátainkat. Köszöntöm a társadalmi és állami élet körünkben helyet foglaló kepviselőit. Mindannyiunk nevében tisztelettel, nagy szeretettél köszön lóm Központi Bizottságunk első titkárát, ünnepi ülésünk előadóját, Kádár János elvtársat. Kedves Elvtársak! Bejelentem, hogy a jubileum alkalmából {tártunkat több testvérpárt üdvözölte. Kérem felhatalmazásukat, hogy az eddigi és az ezután beérkező üdvözletekre a Központi Bizottság nevében illő módon köszönetet Aiórtdjuhk. A Központi Bizottság ünnepi ülését megnyitom, felkérem Kádár János elvtársat ünnepi beszédéhek megtartására II párt teljes odaadással küzd ezután is népünk boldogulásáért, egy békés és szocialista világ megteremtéséért Tisztel Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Elvtársnők! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának mai kibővített ülésén a magyar forradalmi munkásmozgalom és népünk történetének kiemelkedő fontosságú eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtti megalakulásáról emlékezünk meg. Ebből az alkalomból szólnunk kell pártunk történelmi útjáról, a harc néhány fő tapasztalatáról, végül jelenlegi helyzetünkről, feladatainkról. A kommunista párt létrejöttének feltételei 1910 őszén a magyar munkásmozgalom, a magyar társadalom és a nemzetközi helyzet fejlődésében történelmileg egyaránt érettek voltak, ezért a párt megalakítása a körülményekből logikusan következett, törvényszerű és a kor parancsa volt. A magyar munkásosztály harca a kizsákmányolás ellen létével egyidős. Már az 1848—49-es polgári forradálom és szabadságharc időszakában voltak munkásmegmozdulások. A hatvanas évek végén megalakult az első szocialista munkásszervezet, az Altalános Munkásegylet, majd 1878-ban Frankéi Leónak, a Párizsi Kommün egyik kiemelkedő vezetőjének, Marx közvetlen munkatársának kezdeményezésére létrejött az első Magyarországi Munkáspárt. A II. Internacionálé megalakulása után, 1890-ben á párt félvétte a Magyarófszági Szociáldemokrata Párt nevet, A múlt század végén, Kádár János ünnepi beszédét mondja s századunk elején a Szociáldemokrata Párt jelentős mértékben hozzájárult a magyar munkásság osztállyá szervezéséhez és öntudatra * ébfesztéséhéz. A XX. század eleji Magyarország Súlyos társadalmi ellentmondásoktól vblt terhes. A nagybirtokosok, a nagytőkések és a bankárok uralma, a dolgozó tömegek kizsákmányoltsága és jogfosztottsága, az ország függő helyzete Ausztriától, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága radikális változtatásokat követelt. A társadalmi feszültségéket a végsőkig kiélezte a monarchia részvétele és veresége az I. világháborúban. A háború végén, 1918-ban hazánkban klasszikus forradalmi helyzet alakult ki, az uralkodó osztályok már nem voltak képesek a régi módon kormányozni, az elnyomott osztályok pedig már nem voltak hajlandók tovább a régi módon élni. A forradalmi helyzet létrejötte Magyarországon egybeesett a világszerte kibontakozó forradalmi fellendüléssel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat mutatott a kizsákmányolt osztályok, az elnyomott népek, a háború poklából szabadulni akaró emberek számára. Október példája különösen nagy hatással volt Magyarországon, ahol a társadalmi ellentmondások — a forradalom előtti Oroszországéhoz hasonlóan — végsőkig kiéleződtek. 1918. október 31-én győzött az őszirózsás forradalom. Megdőlt a Habsburg monarchia csaknem négy évszázados uralma, Magyarország független, demokratikus állam lett A nép ügyével rokonszenvező, kimagasló politikus, Károlyi Mihály lett a miniszterelnök, majd a köztársaság elnöke. Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom Magyarországon kezdettől fogva népi forradalom volt, amelyet valójában a munkás- és katonatömegek EZ oroszországi példa nyomán megalakult munkás- és katonatanácsok vittek győzelemre. A hatalomra jutott polgári kormány azonban nem tudta megoldani a felhalmozódott társadalmi problémákat, nem tudott és nem (Folytatás a 2. oldalon.) t