Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

Magyar—francia nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard D'Estaingnek, a Francia Köztársaság elnökének a menhivására 1978. november 15-e és 17-e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket folytatott Valéry Giscard D'E:tain--nel az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Franciaország együttműködésének fejlesztéséről. Ká Jár János eszmecserél folytatott Raymond Earr"-ral. a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Puia Frigyes külügyminiszter és Louis de Guiringaud külügyminiszter, valamint Bíró József külkereskedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és a Francia Köztársaság elnöke teljes mértékben egyetértett azokban az alapvető célokban, amelyeket a Magyar Népköztársaság és Franciaország nemzetközi tevékenységében maga elé tűzött: a béke és a biztonság megteremtése a világban, s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt elveken alapuló államközi kapcsolatok fejlesztése, az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében. Magyarország és Franciaország nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködésének fejlődése révén Európában születtek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett arra, hogy mindkét ország hozzájárult e folyamat kedvező alakulásához. Kádár János" és Giscard D'Estaing megerősítette, hogy országaik ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban látják a tartós béke biztosítását Európában és az egész világon, úgyszintén valamennyi ország jogának szavatolását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok egyenlőségen alapuló közvetlen párbeszéde mellett, szuverenitásuk és vállalt nemzetközi kötelezettségeik tiszteletten tartásával, attól függetlenül, hogy milyen a politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük, tagjai-e valamilyen szövetségi rendszernek vagy sem. Magyarország és Franciaország az erjyhüléssel összeegyeztethetetlennek tartia és elveti az erőszak alkalmazását, az erőszakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyekbe történő beavatkozás minden formáját. hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A teleket mély aggodalommal tölti el a fegyverek felhalmozódása a világban. Állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. Azt kívánják. hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb megállapodás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, amely előrehaladást jelentene a leszerelés útján. A felek méltatták az ENSZ-közgvűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának eredményeit és eszmecserét folytattak az európai leszerelési értekezlet összehívására tett francia javaslatról, valamint a leszerelési világértekezletről. A felek megvitatták a közel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Izrael által megszállt területek kiürítésén, a palesztin nép törvényes jogainak elismerésén és annak elismerésén kell alapulnia, hogy a térség minden államának — így Izraelnek is — joga van a békés létezéshez, biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül. — A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kialakítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország érdekein és egyenlőségén alapszik. elősegíti az államok gazdasági kapcsolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a feilődő országok megoldhatják problémáikat és igazságosabb részt kanhatnak a nemzetközi gazdasági tevékenység eredményeiből. 3. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Aláhúzták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentősen hozzájárult a résztvevő államok kapcsolatainak fejlesztesét segítő légkör megteremtéséhez. Egyetértően kiemelték, hogy a helsinki értekezlet áUal elindított folyamatot el keU mélyíteni, egyrészt azoknak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásával, amelyekben a harmincöt ország kénviselői önként megegyeztek. másrészt a záróokmány valamennyi ajánlásának következetes valóraváltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk révén együttműködik annak érdekében, hogy a madridi találkozó sikeres legyen és Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az eltökéltség vezérli, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. Aláhúzták a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyítésének fontosságát. Megállapodtak abban, hogy minden szinten — beleértve a legmagasabb szintet is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen érdeklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard D'Estaing hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együttműködése a magyar— francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. Elhatározták, hogy ennek újabb ösztönzést adnak, mélyrehatóan megvizsgálták az elért eredményeket, az együttműködés erősítésének és úiabb területekre történő kiterjesztésének módozatait. Elégedetten állanították meg, hogy a kereskedelmi forgalom értéke öt év alatt kétszeresére nőtt. Ez azonban még nindig e;marad országaik gazdasági teljesítőképességének szintjétől. Megerősítették azt a szándékukat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítják a további haladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperáció fejlesztésének nagy jelentőségét. Örömmel nyugtázták az elért eredményeket, különösen a számítástechnika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatározták az együttműködés elmélyítését ezekben az iparágakban és kiterjesztették más iparágakra is. A két külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá Magyarország és Franciaország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztéséről. A felek továbbra is támogatják a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, bátorítani fogják az üzletemberek, a kereskedelmi és ipari vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kapcsolatait, közös fellépésüket harmadik piacokon. E célból kívánatosnak tartják a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság tevékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, műszaki együttműködés és csere az elfogadott programoknak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudományos eredményei kölcsönös ismertetésének, ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelvmagyarországi oktatását Meggyorsítják a polgár-' családjogi és bűnügyi jogsegélyegyezmény kidolgozását Az MSZMP KözDonti Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt helyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Ennek érdekében szükségesnek tartják a turizmus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elősegíteni. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy találkozásuk hozzájárul Magyarország és Franciaország barátságának és együttműködésének ügyéhez, az enyhülés előrehaladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard D'Estaing magyarországi látogatásra szótő meghívását. A Francia Köztársaság elnöke megerősítette. hogv a meghívást önömmel elfogadja és szándékában áll annak a közeljövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17 Kádár János, Valéry Giscard D'Estaing, a Magyar Szocialista Mun- a Francia Köztársaság elnöke káspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar é Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Németh Károlyi Abonyi telefonok koreai küldöttséget logadott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára oénteken fogadta a Kim Bong Zu elnök által vezetett koreai szakszervezeti küldöttséget, amely a SZOT vendégeként tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Kim Ze Szuk. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) flz olasz delegáció programja Apró Antal, az országgyűlés elnöke pénteken a Parlamentben fogadta az olasz parlamenti küldöttséget, amely dr. Carlo Russónak, a képviselőház külügyi bizottsága és az Interparlamentális Unió olasz csoportja elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. Gyenes András, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyancsak fogadta a küldöttséget. A Mechan'kai Miiek abonyi gyáregysé-ében új típusú asz'ali telefonkészfi éltek gyártását kezdték meg, nyolc színváltozatban. Fbben az évben több mint harminckétezer, jövőre pedig százhú-Z-ZT darab korszerű készüléket szállítanak a megrendelőknek. A kép a szerelőüzemben készült A SZOT az egészségügyről Az egészségügy és a mun- erőfeszítéseinek eredményeikavédelem helyzetéről és a ről és gondjairól előterjeszíejlesztési feladatokról tár- tett írásos jelentéshez dr. gyalt pénteki ülésén a Szak- Schultheisz Emil egészségügyi szervezetek Országos Taná- miniszter és Duschek Lajos csa. né, a SZOT titkára fűzött A, , , . . . szóbeli kiegészítést. Mind^gtszségí állaSólg az ketten hangsúlyozták, hogy a Egészségügyi szolgáltatást el- minden állampolgárra kiterjesztett egészségügyi ellátás. látó mintegy 200 000 dolgozó — közöttük 25 000 orvos — Hz európai nőszervezetek küldötteinek programja Huszonöt európai ország csoportja a Híradástechnikai demokratikus nőszervezetei- Gyár dolgozóinak munkafeltételeivel, termelési eredményeivel, szociális ellátásával ismerkedett. A vendégek harmadik csoportja a Székesfehérvári Hűtőipari Vállalatban a mélyhűtött termékek bemutatóját tekintette meg. Többen a dabasi mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjaival találkoztak. nek, szakszervezeteinek, valamint több nemzetközi szervezet képviselői — csaknem 80-an, akik november 14— 16-án Budapesten részt vettek a dolgozó nők helyzetével foglalkozó nemzetközi szemináriumon, pénteken üzemekbe látogattak. A küldöttek egy csoportja a Fővárosi Harisnyagyár, másik ingyenes orvosi és kórház' kezelés szocialista társadalmunk céljaival összhangban álló, s nemzetközileg is elismert eredményünk. Hazánk történetében példa nélkül álló fejlődést ért el az egészségügyi ellátás, de megnyugvásra mégsem adhat okot A lakosság életében kialakult változások újabb egészségügyi problémákat okozó életmóddal társultak, az egészségügyi ellátás fejlesztésében pedig kedvezőtlen arányok alakultak ki. Tervszerű munkával kell fokozatosan megszüntetni ezeket az aránytalanságokat, s mind nagyobb erőt kell összpontosítani a betegségek, a foglalkozási ártalmak megelőzésére, a szűrővizsgálatok kiterjesztésére. Árvízvédelem - „nagyító alatt" Ha békét akarunk, fel kell készülnünk az esetleges háborúra is — vízügyi szakember szájából hallottam nemrég, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon. Ami a háborúzást illeti, idén nem az ár, hanem a belvíz ellen kellett csatasorba állítani az erőket. Az igazgatóság működési területén 15 ezer 302 hektárt öntött el a víz, majd 13 ezer hektárnyi területet Csongrád megyében. A vetést 6 ezer 309 hektáron veszélyeztette a belvíz, az épületek között 293-ban okozott kárt. A majd fél évig tartó védekezésben 534 ember dolgozott a víz elvezetésén, volt olyan nap, hogy a szivattyúkkal több mint 1 millió köbméter vizet emeltek át a csatornákba. A belvíz sújtotta területek mentesítésében nagy szükség van a csatornákra, ezekbe viszont csak úgy jut el a víz, ha a szivattyútelepek is annak rendje-módja szerint, jól eleget tesznek feladatuknak. Az évente megtartott őszi ár- és belvízvédelmi felülvizsgálat alkalmával a vízügyi szakemberek az igazgatóság teljes működési területét „nagyító alá veszik" Megvizsgálják többek között a csatornák, a 323 kilométer hosszúságú árvízvédelmi fővédvonal — a folyók melletti gátak — és a 62 kilométernyi másodrendű védvonal — a városi körtöltések — állapotát. Meggyőződnek arról, hogy a töltésekben kiépített zsilipek, átereszek, árvízkapuk — szaknyelven műtárgyak — rendeltetésszerűen működnek-e. De nem maradnak ki a vizsgálatból a gátőrházak, a szivattyútelepek, az ár- és belvízvédelmi raktárak sem. Az idei felülvizsgálat tapasztalatait a napokban értékelték az ATIVIZIG-nél. Az Országos Vízügyi Hivatal képviselőivel egyetértésben megállapították: az árvédelmi biztonság jó, a védművek és a műtárgyak állapota, karbantartásuk megnyugtató. A védelmi anyagok és eszközök megfelelő minőségben és mennyiségben állnak a jól felkészült védekező személyzet rendelkezésére. Kevésbé örvendetes tapasztalat: a tanácsok nem sok gondot fordítanak a körtöltések karbantartására. Mondhatnák erre sokan, régen rossz, ha a védekezésben a városi körtöltésnek is szerepet kell vállalnia. Ez így igaz, s remélhetőleg erre nem is kerül sor. Az 1970-es árvíz után az igazgatóság tervszerű munkálatokba kezdett, megerősítették a Tisza és a Maros jobb partját, és az árvízvédelmi figyelőszolgálatot. Az árvíz elleni küzdelem esetére mozgósítási, védelmi és nyilvántartási rendet dolgoztak ki az ATIVIZIG-néL L. Zs. Pártalapszervezefek kapcsolata A József Attila Tudományegyetem újszegedi Biológiai Intézete pártalapszervezetének képviselői ez év tavaszán látogatást tettek a szegedi gumigyárban, és közvetlen kapcsolatot építettek ki az üzem Dárt- és állami vezetőinek képviselőivel. Ezt a látogatást tegnap, pénteken délután viszonozták a gumigyáriak, a pártszervezet és a gyár képviselői. Megtekintették az egyetem úfszagedi biológiai intézetének épületében levő intézeteket. Elbeszélgettek az ottani pártalapszervezetek képviselőivel az elmélet és a gyakorlat, a munkások és az értelmiségiek kapcsolatáról, a tudománypolitikai irányelvekről, az intézetben folyó pártmunkáról és a páríépítésről, egyetemi viszonyok között.