Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

Szombat, 1978. november 18, Befejeződött a magyar-francia csúcstalálkozó (Folytalas az 1. oldalról.) inkát illetően megállapítottuk. hogy gazdasági és kulturális téren eredményeink még nem kielégítőek. Ezért különös örömmel pyugtáz•zuk. hogy a két ország külkereskedelmi minisztere együttműködési megullupodast írt alá. Ez természetesen csupán keretként szolgál a két ország ipari, tudományos és egyéb egvüttmüködésenek kiszélesítéséhez. Magyarország és Franciaország neoei lót ismerik egymást, Európához tartoznak; s azt gondolom, hogy Magyarországon teendő látogatásom is előmozdítja majd a ket ország barátságát és együttműködését. Kadar János a következő nyilatkozatot tette; — Az elnök úr imént elhangzott szavai megkönnyítették a mondanivalómat. Teljes mertékben csatlakozom az elnök űr szavaihoz. Kiegészítésként csupán anynyit, hogy megtisztelő volt számomra meghívása, amelyből — úgy vélem — a Magvar Népköztársaság iránti politikai szándék ts kiolvasható. Ennek megfelelően fogadtuk el a meghívást, s annak kész örömmel tettem eleget. — Megbeszéleseinket és a velük párhuzamosán lezajlott eszmecseréket a nyíltság. a barátság és az együttműködés bővítésének kölcsönös szándéka hatotta át. Munkatarsaimmal együtt magam is úgy vélem, hogy a tárgyalások fontoeak és hasznosak voltak. Őszinte köszönetet mondok elnök úrnak, munkatársainak, mindazoknak, akik segítették itt-tartózkodásunk programjának lebonyolítását. — Meggyőződésem, hogy érdemi munkánk jól szolgálja a magyar és a francia nép érdekeit; pozitív hozzájárulást jelent a két nép további együttműködésének fejlődeséhez, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez. A Magyar Népköztársaság és a Francia KöztársaSág egyaránt európai ország. • így az embert óhatatlanul foglalkoztatják azok a kérdések is, amelyeknek megtárgyalására Helsinkiben 33 európai és a két észak-amerikai ország képviselői öszszejöttek. — Mi a helsinki értekezletet bizonyos értelemben egy korszak lezárásának tekintjük, de még nyomatékosabban kell szólni arról, hogy most egy új, biztosabb, bekésebb korszak kezdődik amelyért a Helsinkiben elfogadott záróokmány szellemében dolgoznunk kell. Erre készek is vagyunk. — Közismert tény. hogy országaink két különböző szövetsegi rendszerhez tartoznak. A Francia Köztársaság a NATO tagállama, tagja a Közös Piacnak; a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés és a KGST tagja. De eppen itteni megbeszéléseink erősítették meg azt a meggyőződésemet, hogy ezzel együtt lehetseges és szükséges konstruktív kapcsolatokat létesítenünk. Vannak olyan kérdések, amelyekben különböző az álláspontunk. ez azonban természetes. Ennél nem kevésbé fontos tény az. hogy közös nézeteket vallunk azokban az alapvető kérdésekben, amelyek a magyar és francia nép javát, Európa és az egész világ érdekeit szolgálják. — A hétköznapok során ls abban a szellemben akarunk dolgozni, ahogy Itt tárgyaltunk, és sokszor ünnepélyes keretek között találkoztunk, hogy valósággá váljék mindaz. amiről tárgyaltunk és amiben megegyeztünk, a magyar—francia kapcsolatoksokoldalú fejlesztése és magasabb szintre emelése érdekében. * Bíró József és francia kollégája, Jean Francois Deniau a két ország külkereskedelmi forgalmának bővítését célzó egyezményt írt alá. Kódár Janosné délelőtt Anne-Aymone Ciscard D'Estaing. a francia köztársasági elnök felesége kíséretében megtekintette a népi művészet és hagyományok párizsi múzeumát. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt ilso titkára elutazása előtt sajtókonferenciát tartott a Hotel Crillon-ban. (Telefotó: AFP—MTI—KS) Kádár János sajtóértekezlete Kadar János penteken délben a párizsi Crillonszálló nagytermében sajtóértekezleten találkozott (randa és magyar újsagirókkal, a Párizsban akkreditalt külföldi tudósítókkal, rádió- és tv-riporterekkel. A nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályánok vezetője nyitotta meg. Majd átadta a szót a Központi Bizottság első titkárának. Kádár János bevezető nyilatkozata után válaszúit az újságírók kérdéséire. Kádár János bevezető nyilatkozata: Örülök, hogy talaikozhatom a francia es a nemzetközi sajtó, a rádió és a televízió tisztelt képviselőivel. Köszöntőm önöket. köszönöm érdeklődésüket. Mint tudjak, a Francia Köztársaság elnöke. Giscard D'Estaing űr meghívására érkeztem a francia fővárosba. azzal a szándékkal, hogy a Magyar Népköztársaság és Franc'aorszúg kapcsolatainak fejlesztéseről és az Időszerű nemzetközi kérdésekről eszmecserét folytassunk. Örömmel állapíthatom meg, hogv az utóbbi években. kölcsönös megelégedésünkre. kapcsolataink tartalma gazdagodott. Reméljük, hogv ez a Jövőben is folytatódni fog. Szeretnénk, ha Franciaországnak nagyobb része lenne külgazdasági kapcsolatainkban. A Francia Köztársaság tt.«»*elt jlnökével Jó légkörben tárgyaltunk minderről, s a nemze'közi élet legégetőbb kérdéseiről is. Ez természetes. mivel mindkét ország elkötelezte magát a békés egvmás mellett élés, az envhüles politikája mellett Ez Indított bennünket orra. hogv aktivan. vegvük kl részünket az európai biztonsági es együttműködési értekezlet előkészítéséből és munkálataiból. Harminchárom mas ország vezetőjével együtt aláirtuk Helsinkiben a zurookmanyt, amelynek maradéktalan végrehajtásáért síkraszállunk. Mindez természetesen csak rövid utalás azokra a témákra, amelyekről a két nap alatt megbeszélésekét folytattam a Francia Köztársaság elnökével, a francia kormány és politikai élet kimagasló személyiségeivel. Tárgyalásaink befejezéseként Giscard D'Estaing köztársasági elnök úrral nyilatkozatot írtunk alá. Ez a magyar—francia kapcsolatok további fejlesztésére irányuló kölcsönös szándékunkat ts rögzíti. Bízom abban, hogy tárgyalásaink eredményeképp kapcsolataink tovább bővülnek, s ez jól szolgaija népeink érdekelt, segíti a békés cgvmus mellett elés, az enyhülés ügyét. Ezután Kádár János az útságírók kérdéseire válaszolt : A NÉPSZABADSÁG tudósítója azt kérdezte. Kádár elvtárs hogyan értékeli mostani látogatását, miként Illeszkedik ez a muRvar— francia kapcsolótok alakulásának történetébe? V Ál. ASZ: a nemzetközi szóhasználatban mér 1ó ideje polgárjogot kapott a „csúcstalálkozó" kifejezés, úgy látszik, ezt el kell fogadnunk. A meghívás kézhez vételekor is úgv értékeltük, hogyha ez a ta'áV'OTás létrejön, az első csúcstalálkozó lesz a magvar—francia kancsolatok történetében. Tárgyalásaink eredményeként megemlíthetem: megbeszéléseink. véleményem szerint, alkalmasak arra. hogy kapcsolatainknak lendületet adjanak. Ügy gondoljuk — s francia részről hasonló szándékkal találkoztunk —, íibgy a kölcsönös szándék kinyilvánítása és az egyes fő területeken a konkrét teendők kijelölése Valóban lendületet adhat — s bízom abban, hogy ad is — a magyar—francia kapcsolatoknak. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a mostani találkozást követően, a hétköznapokon is mindkét fél intenzív és következetes erőfeszítéseket tegyen. A találkozót és megbeszéléseinket más vonatkozásban úgy értékelem, hojy népeink érdekeinek szolgálatén túlmenően azt példázzák: különböző szövetségi rendszerekhez tartozó európai országok is képesek aktívan dolgozni a kétoldalú kapcsolatok javításáért és egyidejűleg szolgálatot tenni a nemzetközi politika központi kérdéseinek — az enyhülés. a fegyverzetek csökkentése — megoldásáért, az európai népek, a világ népei kapcsolatainak javára. AZ ANTENNE II. (a Francia Televízió második csatornája) riportere azt kérdezte, hogyan értékeli találkozását Georges Marchals-val. s mi a véleménye az „eurokommunizmusról"? VÁLASZ: csütörtökön találkoztam Marchais elvtárssal, a Francia Kommunista Párt főtitkárával és Mitterrand úrral, a Francia Szocialista Párt első titkárával is. — Ami e két találkozó kifejezetten pártközi vonatkozásait illeti: a Francia Kommunista Párttal tartósan jó és normális a kapcsolatunk, összeköt bennünket a kölcsönös szolidaritás elve. A Francia Szocialista Párttal és személy szerint Mitterrand első titkár úrral is már több éve normális kupesolatunk van, ami beleilleszkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak rendszerébe. Pártunk — ugyanis kommunista párt lévén — arra törekszik, hogy a közös érdekű, elsősorban az Európát érintő kérdésekben együttműködjék az arra hasonlóan kesz szocialista es szociáldemokrata purtokkal is. Ezek köze tartozik a Franciu Szocialista Párt. A csütörtöki találkozó tehát beilleszkedik azoknak a találkozóknak a sorozatába, amelyeket a jövőben is folytatni kívánunk. Ugy gondolom, hogy a Magyur Szocialista Munkáspárt és a két francia párt kuocsolutalnak kérdései egyszerűek és világosak. — Az „eurokommunizmus" meglehetősen tisztázatlan és vitatott fogalom, amelyet a nyugat-európai kommunista pártokban sem egyformán magyaráznak. Vannak olyan feltételezések, hogy valamiféle „eurokommunizmus" kibontakozása megnehezíti majd a szocialista országok kommunista pár' iainak életét. Szerintem ebben több a fantáziálás, mint a realitás. — Egy másik feltételezd ós nyugtalanság, amiről ugyan ritkán esik szó, de tudjuk, hogy létezik: mi lesz akkor, ha az úgynevezett eurokommunizmus meggyökeresedik, Nyugat-Európa kommunista pártjai tovább erősödnek, kopogtatnak az ajtón, s részt kérnek a hatalomból? Ezzel uzonban mi nem foglalkozunk, ott foglalkozzanak vele, ahol időszerűsége van. — A kommunistu partok ma teljesen önállóan dolgoznak. Minden más feltételezés alaptalan. Minden part maga jelöli ki stratégiai céljait és határozza meg a taktikáját. — A Magyar Szocialista Munkáspárt — elveinek megfelelően — azt a gyakorlatot követi, hogy minden nyugat-európai kommunista párttal normális, rendezett kapcsolatokat tart fenn, és erre törekszik a jövőben is. Ellenezzük a forradalom exportját, ugyanúgy, mint az ellenforradalom exportját is. Valljuk, hogy a kelet-európai szocialista országok kommunista pártjainak és a nyugat-európai fejlett tőkés országok kommunista pártjainak vannak közös feladatai. Mindezt a legutóbbi berlini találkozó alkalmával meg te fogalmaztuk. — Közös feladatunk az együttműködés az emberiség legfőbb és alapvető kérdésében: az enyhülés folytatásában, a béke megőrzésében, a társadalmi haladás, a népiek barátságának előmozdítása területén és sok egyéb téren is. — Ez a politika vezet bennünket, ez a gyakorlatunk a nyugat-európai kommunista partokhoz, köztük a Francia Kommunistu Párthoz fűződő kapcsolatainkat illetően is. — Nekünk az a véleményünk, hogy az eurokommunizmus, mint olyan, fikció. Ahogy régen az Iskolában tanultuk, azt valljuk, hogy Európu az, Atlanti-óceántól az Urálig terjed, s mi magunk is európaiak vagyunk. A MAGVAR KADIO ES TELEVÍZIÓ tudósítója a nemzetközi enyhülés folyamatában tapasztalható megtorpanások kapcsán azt kérdezte, hogyan ítéli meg a nemzetközi enyhülés perspektíváit? VÁLASZ: Ez u kérdéskör a helsinki megállapodásokhoz kapcsolódik. A helsinki megállapodások vegrehujtásunak kézzelfogható eredményei vannak. Akik figyelemmel ki. sérik a politikai eseményeket, tapasztalhatják például a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységét illetően is, hogy a helsinki megállapodások végrehajtása határozottan előmozdította és megkönnyítette a kétoldalú kapcsolatokat a Mugyar Népköztársaság és a nyugateurópai országok között. — Giscard D'Estaing úrral, a Francia Köztársaság elnökével először Helsinkiben, a Finlandia palotuban találkoztunk, ahol ugyanazt az okmányt írtuk ula Magyarország, illetve Franciaország képviseletében. íme, most itt, Párizsban találkozunk másodízben, és a tárgyalásokon meghívtuk, s megfelelő alkalommal üdvözölni is íoíjuk a Francia Köztársasag elnökét Magyarországon. Ez is Helsinki szellemének egyik konkrét megnyilvánulása, — Engem nem lep meg különösebben, hogy az enyhülés folyamata az utóbbi időben némileg lefékeződött, és nehézségek mutatkoznak. Minden nagy ügynek vannak előmozdítói és ellenzői. — Mély meggyőződésem, hogy az enyhülés irányzata minden akadályt leküzd és győzedelmeskedni fog. Ezt nemcsak a kommunisták, nemcsak a szocialista országok felelős vezetői, hanem a józanul és reálisan gondolkodó polgárt politikusok széles körében is felismerték. Annál is inkább, mert az emberiségnek nincs más alternatívája. A fő feladat egy új világháború veszélyének elhárítása. Ha ebben nem lennénk képesek egyetérteni, akkor nem tudnám elképzelni, hogy milyen távlatokról gondolkodhatnának az emberiség képviselői. Bizonyos, hogy a kollektív öngyilkosságot senki sem választja. A TÉMOIGNAGE CHRftTIEN című lap tudósítója azt kérdezte, hogy milyen az egyházak és az állam kap. csolata Magyarországon. VÁLASZ: Talán kevéssé ismert, hogy Magyarországon történelmileg a katolikus egyház erős és befolyásos volt: a lakosság mintegy 65 százalékát fogta át. De igen erős protestáns — kálvinista és lutheránus — egyházak is működtek. — A második világháború utan mi Is eljutottunk ahhoz a nagy történelmi feladathoz, amelyet a francia forradalom már 1789-ben megoldott: az állam és az egyház szétválasztásához. Ez nem ment zökkenők nélkül, de megtörtént. Magyarországon az állam és az egyházak viszonya rendezett, A katolikus egyház vonatkozásában a Vatikánnal 14 éven át folytattunk tárgyalásokat és a múlt esztendőben, VI. Pál pápánál tett látogatásom alkalmával — hogy ugy mondjam — a Vatikun is aidusut. adu a katolikus egyház és a ma?yai állam rendezett viszonyára Az úgynevezett szabadegyházakkal is rendeztük az pillám viszonyát, amit egy vilugszerle ismert baptista prédikátor tavalyi magyarországi látogatása is mutat. — Ml az alapja az állam és az egyházak rendezett viszonyának? Egyfelől az állam tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, a hitélet kérdéseibe nem avatkozik be. Másfelől egyetértés született abban, hogy az egyházak készek támogatni a maguk eszközeivel a nép szocialista építési programját. — Mi az állam és az egyházak viszonyának rendezettségét nagy vívmánynak Úrijuk. Ma a hivő embcv békessegben. nyugodt lelkiismerettel élhet, mart mind az álluin, mind az eR.yház azt ajánlja, hogy támogassa a szocialista építés munkáját. Ha lelkiismerete úgy kívánja, éljen hitéletet. A LE MONDE tudósítója n bécsi tárgyalásuk es a francia állásponttal kapcsolatban tett fel kiegészítő kér dést. VÁLASZ: A folyamatba levő leszerelési targyaléspk közül megemlítettük a genf. és a bécsi tárgyalásokai Noha Franciaország nWn vesz részt a bécsi tárgyalásokon, kifejezésre juttattuk hogy minden érdemi tárgya lásnuk figyelmet kell szer. telni és kívánatos azok s kere. Én egyébként az elnö úrnál — mivel erre alkalmam volt — üdvözöltem a hivatalos francia álláspont ban az utóbbi időben bekövetkezett bizonyos mértékű változást, a közeledést és az érdeklődést olyan leszerelési tárgyalások iránt is, amelyekkel szemben tor&bbaii Franciaország tartózkodást tanúsított. Ebéd Giscard D'Estaing tiszteletére Kádár János pénteken délben ebédet adott Valéry Giscard D'EsUing tiszteletére a Murigny-palotában. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök. Alain Pohcr, u szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francia politikai, guzdasági és kulturális élet szúmos vezető személyisége, valamint Kádár János kíséretének tagjai. Az ebéden Kádár János pohárköszöntőjében hangsúlyozta: e találkozó újabb bizonyíték arra, hogy lehetséges és hasznos a párbeszéd az eltérő társadalmi rendszerű, különböző szövetségi rendszerekhez Urtozó, bizonyos kérdésekben eltérő nézeteket valló felek között. A megbeszéléseket pozitív légkör jellemezte, és azok eredményesen fejeződtek be. Ezzel megteremtuí.lék a további előrelépés szilárd alapját. Jó érzés arra gondolni, hogv a Magyar Néoköztaisuság es a Francia Köztársaság együttműködésének fejlesztése hasznosun Járul hozzá a nemzetközi enyhülés, a béke és a biztonság megerősödéséhez Is. Giscard D'Estaing elnök hangsúlyozta: ezzel a látogatással véget vetettek annak a természetellenesnek mondható helyzetnek, hogy mindeddig nem került sor csúcstalálkozóra a két ország legfelsőbb vezetői körött, lóllehet mindkettő eurónál állam. A Frunciu Köztársaság elnöke hanesúlvoztu. hosv a UttossaUs nagv jelentősééi volt mind a* envho'^si nniitika. mind a Ir^o'-UVi ettviiitm'iViS'<á<i mind rediga békéért fn1«ó kÜT^dem s-arnnontiát-m'. Kiemelte a látogatás abbó' a szem<-on*v>ól is has/nos volt. hnav e'őseojtette a két ors'rU kö-öttj esvüMmííködés és köi-sönös megértés megerősödését. * Pénteken délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly repülőteréről hazaindult Kádár Séf nos és kísérete. Az MSZMP KB első titkárát. az Elnöki Tanács tagját és feleségét Raymond Barrte francia miniszterelnök és felesége kísérte ki az Orly repülőtérre. A díszpavilonban búcsúztatására egybegyűlt ti párizsi magyar kolónia számos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete. Kádár János, Raymond Barre minisztereinők kíséretében ellépett a kőztúrsasáai gárda díszegysége előtt. Felhangzott a magyar Himnusz, majd a Marseillaise. A francia miniszterelnök és felesége egészen a különgeo lépcsőjéig kísérte az MSZMP KB első titkárát és feleségét, majd a különgép a felszállópályára gördült és pontosan: 16 óra 30 perckor a levegőbe emelkedett. Kádár Jánossal együtt Indultak vissza Budapestre kíséretének taglal, Pulu Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi mintszte., Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. * Kádár János felesége és kísérete társuságúban pénteken hazaérkezett Franciaországból. Kadar Jánost és kiséreV t a Ferihegyi repülőtéren La sonczi Pál. az Elnöki Tunácí elnöke, Lázár György, u Mf nisztcrtanáos elnöke. Németh Karoly, a Köznonti Ri-ottság t'tkara. az MS'őMP Po'ltikai Bizottságának tagUi. tíevt-ai András beíügvrr>inis7-iee. Berecz János, az M^'/MP KH MiHI«v| osrtsivának ve'aföi<n, Ricz P5i kúUsrvi áuam,i*M-, Szalai Rsiu k""'—»ske-'-'mi államtitkár. Urbán Ts^.s közlekedés- és nosU'igvi államtitkár t'oeadia Je'en volt Francois-Xavier Thlól'ter. * Francia Köztársaság budar nesli n'-"Tvk')V"t«égének ideiglenes ügyvivője.