Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

Csütörtök, 1978. oktöhcr 12. 3 Szeged fölszabadulásának évfordulóján Koszorúzási ünnepségek Az MSZMP Szeged városi bizottsága, a Szeged városi tanács és a Hazafias Nép­front Szeged városi bizottsá­ga Szeged fölszabadulásánaik 34. évfordulója tiszteletére tegnap, szerdán koszorúzá­si ünnepséget rendezett a Széchenyi téri és a Dugo­nics-temetőben levő szovjet hősi emlékíműveknél, vala­mint a Belvárosi temető­ben. a román hősi emlék­műnél. A koszorúzásokon sok szegedi dolgozó vett részt. Mind a négy emlékműnél elhelyezték a megemlékezés, e tiszteletadás koszorúit az MSZMP Csongrád megyei. Szeged városi és szegedi já­rási bizottságának, a Csong­rád megyei ós a Szeged vá­rosi tanács, a társadalmi és •tömegszervezetek, a KISZ képviselőd és a fegyveres testületek, s az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet katona alakulatok kép­viselői. A Széchenyi téren a Ká­rász utca felőli szovjet hősi emlékművet megkoszorúzták a Biológiai Kutatóintézet, a Kéziszerszámgyár és az Űj Élet Tsz képviselőd. A tér északi oldalán levő emlék­műnél elhelyezték a hála koszorúit a Gabonatermesz­tési Kutató Intéztet, az egész­ségügyi intézmények, vala­mint a Csongrád megyei Vendég'átó Vállalat kénvise­lói. A Dugonics-temetőben a szovjet hősi emlékműnél ko­szorúztak a Magvar Nemzeti Bank szegedi fiókiának. a Gyufagyár szegedd gyáregy­Acs S. Sándor (elvétele Koszorúzás a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműnél ségének és a Szegedi Terve­ző Vállalatnak a képviselői. A Belvárosi temetőben a ro­mán hősi emlékművet meg­koszorúzták a Szegedi Pap­rika'eldolgozó Vállalat a Csongrád megvei Tervező Vállalat és a Számítástech­nikai Vállalat dolgozói. Az ünnepségek a szovjet hősi emlékműveknél a ma­gvar és a szovjet, a román hősi emlékműnél a magyar és román himnusszal kez­dődtek. és az Internacionálé hangjaival fejeződtek be. A Széchenyi téren és a Belvá­rosi temetőben a munkásőr­ség zenekara, a Dugonics­temetőben a MÁV-zenekar játszott. Az ünnepségek befeiez'é­vel katonai és munkásőr­egységok tisztelgő menetben vonulták el az emlékművek előtt Magasnyomású víz Petőfitelepen Ma már természetes igé­nyünk, ha megnyitjuk a víz­csapot. kellő nyomással s mindig folyjon belőle a tisz­ta víz. Átmeneti zavarokat még csak megértünk, de ha egyre-másra akadozik a vízellátás — például az el­öregedett rendszerben bi­zony gyakran előforduló cső­törés miatt —. szóvá tesz­szük a tanácstagok beszá­molóin. a körzeti néDf.rcnt­aktivisták előtt Akik aztán viszik tovább a kérést: ve­zessék be a magasnyomású vizet, újítsák fel a csőveze­téket. szereljenek szivattyút a kntakba. attól függően, hogy mi lesz a jobb megol­dás, s mennyi az erre a célra fordítható pénzügyi fedezet. Így lehetett ez Petőfi tele­pen is — meg is született az elhatározást követő dön­tés, majd a terv: a régi és az új telep, valamint az ed­dig társulati rendszerrel el­látott Bak tó déld része kap­jon az alacsonynyomású he­lyett magasnyomású vizet. A három ütemben megvalósí­tandó- program első része október 10-én zárult — et­től kezdve ugyanis az új ve­zetékben folyik a magasnyo­mású víz. A körülbelül 11 kilométer hosszú új vezeték építési költséged tetemesek: a szük­séges 12 millió forintból ezért egy részt magukra kel­lett vállalniuk az érintett la­kóknak is. Az úgynevezett lakossági hozzájáruláson kí­vül — 4970 forint beköté­senként, tehát nagyjából tel­kenként — a lakók feladata volt a telekhatáron belüli akna és mérőóra felszerel te­tése is. Az OTP félmilliós hitelkeretet és részletfizetési lehetőséget biztosított erre a célra, hogy a kispénzűek is időben gondoskodhassanak a magasnyomású víz bekötésé­nek lehetőségéről. A június­ban kezdődött vízvezeték­építéssel a vízművek dolgo­zói hamarább végeztek, mrnt a lakók az akna házilagos elkészítésével, pedig arra 60 napnyi türelmi időt kaptak. (A mérőóra beszerelésére 30 napot hagytak.) Az első ütemben érintett új-petőfitelepiek közül két­hárotm hete még 35-en kap­ták meg az udvarias hangú sürgető levelet, s még ok­tóber első hetében is tízen voltak, akik a többszöri ér­tesítés ellenére sem intéz­kedtek. mondván: nekik jó volt eddig is az alacsony­nyomású víz, jó lesz ezután is. Csakhogy nincs víz a régi csőrendszerben október 10­étől! Arra ugyanis nincs mód — értelme sem lenne —, hogy két rendszert üze­meltessen a vízművek amelynek dolgozói, meg a társadalmi szervezetek akti­vistái igazán megtették a tőlük telhetőt a vonakodök meggyőzésében. Az új-pető­fifelepl „tapasztalatokon" okulva egyébként a második ütemet, a régi telep vízveze­tékének építését csak akikar kezdik meg, ha — ahol még nincs — mindenütt felsze­relik a telektulajdonos bir­tokához tartozó órát meg­építik az aknát. Mert né­hány vonakodó miatt nem szeretnék váratni a magas­nyomású vízre olyan régóta váró több száz lakót P. K. 11 norvég parlamenti küldöttség Kecskeméten A Magyarországon tartóz­kodó norvég parlamenti kül­döttség. Guttom Hansen el­nök vezetésével szerdán Kecskemétre látogatott. A delegációval együtt érkezett a megyeszékhelyre Raffai Elhunyt Friss István Friss István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságárak tag:a, akadémikus, életének 76. évében, szívroham kö etkezíé'^en szerdán váratlanul elhunyt. Te­metéséről később intézkednek. (MTI) Sarolta, az országgyűlés al­elnöke és Ro'.f Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. A vendégeket a megyei tanácsházán Gajdócs István, a Bács-Klrikum me­gyei tanács elnöke tájékoz­tatta az ország legnagyobb területű megyéjének életé­ről. gazdasági fejlődéséről, a tanácsok munkájáróL A norvég delegáció ezután Kecskemét és a környék ne­vezetességeivel ismerkedett \ norvég küldöttség kecske­méti programja ipari és me­zőgazdasági üz»mek látoga­tásával fejeződött be, Révai József nevével Dr. Tóth Dezső kuIturálismlniszter-heSyettes beszéde Az Oktatási és a Kulturális Minisztérium nevében köszöntöm mindannyiukat abból az alkalomból, hogy a szegedi Tarján l-es számú általános iskola a magyar munkás­mozgalom és szocializmus kiemelkedő a'akténak. Révai József nek a nevét veszi fel. Erre az nyúit alkalmat, hogy most töl­tené be 80. életévét — indokot azonban eh­hez egész élete és műve adott. Ha egy in­tézmény egy elhunyt személy nevé­vel jelöli önmagát, az egyszerre je­lent tiszteletadást és vállalást. Adott esetben tiszteletadást a lázadóból, an­timilitaristából marxistává, kommunis­tává lett Révai Józsefnek, aki egész életét, nagv tehetségét a párt. a munkás­mozgalom harcának, a magyar társadalom felemelkedésének, végső soron a nemzet­közi munkásmozgalomnak, a szocializmus ügvének szentelte: aki alapító taaia volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának; aki a Tanácsköztársaság ideién, majd a bécsi, prágai, moszkvai emigrációban, s az idehaza végzett illegális munka során bör­tönökben. szerkesztőségekben, előadói nó­diumokon. szóval és tollal, gondolattal és cselekvéssel szolgálta a magyar nép ügyét. Eleven, socr'ot kedvelő fiú volt — apel­lált a legfiatalabbak érdeklődésére a mi. niszterhelyettes —. akinek negyedik gim­nazista korában egy súlyos meghűlés nyo­mán a szíve egy életre károsodott, de aki a szükségből erényt tudott kovácsolni. Hosz­szan tartó betegsége alatt fedezte fel a maga számára a szépirodalom, általában a könyvek örömét. Am'kor végzett, érdek­lődésével ellentétes foglalkozást kellett vá­lasztania: bankhivatalnoknak kényszerült. Rövid idő alatt nehezen oldódó magányos­ságából azonban éoDúgy ki verekedte ma­gát. mint az anyagi okokból vállalt kény. szerpályából. S ezt nemcsak azért volt ké­pes megtenni. mert elvont értelemben „többre hivatott" volt. hanem mert tehet­ségének. ambícióténak szerves részét ké­pezte a másokért érzett felelősség: mert szinte gyermekfeiiel is kötelességének érezte hogv feleletet adjon a körülötte tomboló világháború káoszára és emberte­lenségére. Ez a társadalmi felelősségérzet­tel nárosult tehetség volt az. ami hasonló gondolkodású társak keresésére ösztönözte, s akiket először Kassák Lajos körében, majd a Galilei Körben, azután a forradal­mi szocialisták között. Korvin Ottó. Sallai Imre oldalán talált meg. Ezen az úton ért lázadó irodalmárból marxistává, lett há­borúéi'cnes röpiratfogalmazóból a Kom. munisték Magyarországi Pártiának egyik alapító tagia. a Tanácsköztársaság Vörös Űjság'ának politikai publicistája: talált rá. mint oly sokan, a Nasv Októberi Szocialis­ta Forradalom és a magvar szocialista for­radalom mutatta útra. arra a 20. századi forradalmár hivatésra. amelyben a szemé­lyes tehetség a párt. a munkásosztály ügvének szolgálatéban bontakozhatott ki. s amelv személyiség és mozgalom kö'csön­hatásában olyan eredményt mutathatott fel. aminek példáját társadalmunk ma is őrzi, többek közt egy iskola emlékeztető — tiszteletadó — elnevezésével is. Ez az örökség gazdag, szerteágazó és el­lentmondásoktól sem mentes. Az ünneni megem'ékezés ezért csak a legfontosabbat, a legma-acténdóbta'. emelheti ki. s ezt két­ségtelenül Révai József harmincas, negv­venes években írt torténe'politikai tanul­mányai ie'entik. Pé'daszerűen mutatkozott m"g ezekben az írásokban, hogy egv ér­telmiségi fe'készültséeű kommunistának hoe-an ke'l és lehet műveltségét, szellemi ereiét a magyar és a nemzetközi munkás, mozgalom harcának közvetlen szolgálatába állítani. E tanulmányok összessége — hangoztatta a kulturális miniszterhelyet­tes — gyakorlatilag néldázza. hogv az in­tellektuális erő a pártosság vállalásával és érvényesítésével nem korlátozza, hanem felszabadítía önmatét. Tanulmánvaiban énnen a nártosság révén, történetiség és időszerűség mintaszert! — esvmást erősítő — kölcsönhatásba léotek. Időszerű szem­ponttéi sohasem történelem torzító vagy csonkító vissza vetítések: történeti fejtege­tései sohasem olcsó aktualizálások voltak. A ma-xista Révai József mindig tudta, hogy a ielen eszméinek, törekvéseinek többek közt az is próbaköve, hogv meny. nyire kénesek kulcsot adni a múlt telies megértéséhez: s ugyanígy tudta azt is. hogv csak a múlt ellentmondásosan telies obiektiv valósága csenghet össze a jelen marxista igazságával. Ha e nagy tanul­mánysoron — a Szabó Ervinről szólótól a Marx és a magyar forradalom címűtől a Kölesei-, Petőfi-, Kossuth-, Adyról szóló­kon át a Marxizmus és népicsségig, s az ezt követő publicisztikákig — tekintünk vé­gig. a közös iellemzőt. egvben az érték lé­nyegét, ennek a pártosság követelte teljes­ség- és objektivitásigényben találhatjuk meg. Amikor Révai József tisztázta a magyar polgári fejlődés sajátosságait, felszínre hozta a feudális közéDosztály mégoly el­lentmondásos, de polgári szerepét, ezzel együtt a magyar 48 mégoly ellentmondá­sos. de polgári jellegét, akkor ezzel arra is választ adott, hogy az 1918-as oolgári forradalom betetőző szerepét követően igenis jogosult volt a szocialista forrada­lom. a Magyar Tanácsköztársaság. És vilá­gos elméleti válasszal támogatta a magvar kommunistáknak azt a felismerését és cél­kitűzését. hogy a két világháború közti Magyarország haladó erői nem a polgár­ságtól. hanem a dolgozó osztályok össze­fogásától remélhetik a fasizmussal szem­beni eredményes szembeszállást, hogy nem egy polgári forradalomtól, hanem csakis egy szocializmushoz vezető népi demokra­tikus átalakulástól várhatték a történelmi érdekű ellentmondások történelmi felol­dását. Elemzései lerántottak minden olyan leplet, ami a magvar reformkor és 48 sajátos ellentmondásait, osztályütközé­seit nacionalista illúziókkal, álhazafias mí­toszokkal takarták el. s amelvek obiektíve mindig a fasizmust segítették. De bírálta és korrigálta azt a doktrínér marxista szemléletet is. amely az előtérbe állított osztályösszefüggéseket elválasztotta, végső soron szembe állította a nemzeti függet­lenség ügyével, a szabadságharccal. A magyar történelmi sajátosságok feltá­rásának méltatésa kaocsán. Révai tanul­mányairól szólva, fontosnak tartotta dr. Tóth Dazső egv látsrat*eloszlatását: Révai József elsősorban politikus, nem pedig iro­dalomtörténész volt. így van ez akkor is — érvelt a miniszterhelyettes —.ha a ma~xista irodalomtudomány méltán épít tanulmányaira, merít eredményeiből. Hogy Révai társadalompolitikai érdekű monda­nivalóiát igen nagymértékben irodalmi, az irodalommal — mindenekelőtt a maevar lírával — valamilven módon összefüggő tanulmányokban fogalmazta meg. az csak a magyar feilődési sajátosságokra érzé­keny szellemére vall. Tanulmányainak elvi jelentőségét úgv is összegezhetnénk: mesz­szemencen hozzátérultak annak reprezen­tálásához és megértetéséhez, hogv a kom­munista politika, a munkásosztály noliti­káia — nemzeti politika. A felszabadulást közvetlenül követő években Lukács Györ­gyé mellett Révai szellemi kisugárzása volt — főként az értelmiségre — a legnagyobb. Éppen azért lehetett az. mert széles kör­ben ismertté vált tanulmányainak szelle­me. változatian időszerűséggel, most már a reakcióval leszámoló, a progresszió erőit vitézva is összefogó magvar demokrácia erősödését, s ezzel a népi demokratikus fordulat előkészítését támogatta. Tanulmá­nyai ez időben nemzedékeket tanítottak arra hogy marxizmus és magvarság. mun­kásosztály és nemzet, történelmi múlt és jövő hogyan függnek össze; egységükért milyen harcot, kikkel és hogvan kell vív­ni. Tőle — igen nagy hatásfokkal tőle ia — tanultuk, hogvan kell és miiven szín­vonalon lehet tá-sadalmi és ideológiai fo­lvamato'rat egvmásra vonatkoztatni: embe­ri. költői magatartásokat, a nagv költésze­tek esztétikai jellemzőit is társadalomno. litikoi összefüggésekből eredeztetni. A na­utikát. ideológiát és művészetet szüntele­nül és a társadalmi cselekvés iegvé'mn egymásra vonatkoztató kommunista maga­tartás emberi-szellemi példáját tanultuk tőle. Igaz. voltak kísértetei, ametéekkel káros tendenciákat korlátozni kívánt, de azokat másfelöl maga is segített világrahozni. Igaz: megnyilatkozásainak mindig szellemi rargia volt de ez nem egvsz.er énnen a tcrzi'ások látszólagos hitelét növelte. Nvolcvanadik születésnapién, az iskolai néradás ünneDi hangulatában is a művé­nek lényege iránti tisztelet kötelez ennek kimondására. De ezen túlmenőleg az is, hogv tu'ta'osftsuk: a személyes tel iesítmé. nvek i-ánti elismerés sohasem szolgálhat ürügyül súlyos, a személyénél messze tá­gabb érvényű politikai torzítások rehabi­litálására. Ahogyan Révai József az 50-es évek végére korrigálta korábbi József Attila-képét, ahogvan — az egvideiű tár­sadalompolitikai tanulságoktól aligha füg. getlenül — egyértelműen rajzolta ki a ma. gyar forrada'mi költészet Petőfi—Ady— József Attila vonulatát, és vonta vissza Bartókkal szembeni fenntartásait, arra en­ged következtetni: ő maga is megkezdte műve folytonosságának önkritikán is ala­puló k'építését. Beszéde végén dr. Tóth Dezső utalt Ré­vai Józse'nek erős szálakkal kötődő szege­di kapcsolataira, s azt kérte az isko'.g fia­t altéi tói. hogv becsülettel ápolják a rájuk bízott örökséget A

Next

/
Oldalképek
Tartalom