Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-10 / 239. szám

4 Kedd. 1978. október 10. Mérlegen ci búzatermesztés A vetőgépek, tartályuk­ban már a búzamaggal, szorgalmasan róják a „kö­röket" az őszi határban. Szinte valamennyi gazda­ságban, termelőszövetkezet­ben vetik a búzát A szak­emberek és a téesz-tagok a jövő évi kilátásokat latol­gatják. Mérlegelik azt is, megtettek-e mindent an­nak érdekében, hogy 1979­ben is jó eredmény szület­hessen. Még most ls ter­veznek, vitatkoznak, töp­rengenék. Közben megpró­bálják Összegezni az idei esztendő tapasztalatait, s a tanulságokat Legutóbb a Csongrád megyei TESZOV is hasonló céllal szerve­zett ankétot Szatymazon a megye termelőszövetkezeti Vezetőinek részvételével. Néhány évvel ezelőtt. Csongrád megyében a mai- . hoz képest nagyon alacsony volt a búza termésátlaga. Még az országos átlagot sem értük el 1976-ig. Sőt, 1974—75-ben a termésered­ményt tekintve a 19 me­gye közül csak a 16. vol­tunk. A megye búzater­mesztésében a határkövet az 1976-06 év jelentette, amikor először sikerült a 38,7 má­zsás hektáronkénti átlag­gal túlszárnyalni az orszá­gosat, ha nem ls sokkal. Az­óta eltelt Idő alatt már je­lentősebb fejlődésnek le­hetünk tanúi. Bebizonyosodott, hogy a szocialista nagyüzemek megfelelő keretet nyújta­nak a termelés korsrerűsí­tésének, a nagy teljesítmé­nyei erő- és munkagépek el­terjedésének. A nagyüze­mekben ugrásszerűen emel­kedett a szakmai színvo­nal. A Jobb szervezés pe­dig megteremtette a búza­termelés lendületes fejlő­désének alapját. Ma már kézi erő Igénybevétele nél­kül lehet búzát termeszte­ni. Így az utóbbi időben teljesen megváltozott az agrotechnika. Idén 40,1 mázsót taka­rítottak be átlagosan hek­táronként, a Csongrád me­gyei termelőszövetkezetek. Ez elmarad valamennyivel a tavalyi kimagasló ered­ménytől, de a kedvezőtlen körülményeket Ismerve jó­nak ítélhető. Az érés előt­ti határszemlék többet ígértek, de az elhúzódó és nehéz aratás, a belvíz, a jég és a vihar hátrányo­san befolyásolta a végered­ményt. Hozzájárult ehhez természetesen az is, hogy a megye termelőszövetkezetei rendkívül változatos tala­jon gazdálkodnak. Megta­lálható környékünkön a kitűnő, első kategóriás aranykorona értékű feke­teföld, de kijut bőven a silány futóhomokból ls. Emiatt nagy az egyes kör­zetek terméseredményei közti eltérés. A feketeföldön például az átlagtermés hek­táronként az idén is 42,7 mázsa volt, a homokon csak 24. A különbséget csök­kenteni, a változó termő­helyi adottságok miatt alig lehet. A cél azonban az, hogy minden területen to­vábbra is folyamatosan emelkedjen a termésered­mény. Az idei tanulságokat érdemes tehát minden gaz­dasági vezetőnek megszív­lelni. Ügy tűnik például, a mezőgazdaság technikai ere­je ahhoz még mindig ke­vés, hogy kedvezőtlen kö­rülmények között egyszerre több feladatot is sikeresen megoldjon. A körülmények­hez képest a nyáron jól ha­ladt ugyan a kalászosok be­takarítása, azonban késle­kedtek sok üzemben a szalmalehúzással, és bá­lázással, vagy a talajmun­kákkal. Az Idei tapaszta­latok azt is bizonyítják, hogy egyes szövetkezetek­ben a kombájnkapacitás nincs összhangban a korai érésű búzafajták vetésterü­leti arányávaL A vetési Idő összehasonlítása a korábbi megállapításokat Igazolja; a legnagyobb termésátlagot csak az októberben elve­tett búzától várhatunk. A szeptemberi és a novem­beri vetés terméscsökkentő hatását a nagyüzemi ered­mények, s a kutatóintézeti kísérletek egyaránt tisztáz­ták. A tápanyag-feltöltéssel a talaj termőképessége nö­velhető, de a túlzott mű­trágyázás ls káros lehet, ha nincs arányban a termés­többlet a ráfordítás növe­kedésével. A további ter­méseredményeket meghatá­rozza majd az is, hogy mi­lyen szaporítási fokú vető­magot használnak fel az üzemek, s bátran vetik-e el a legújabb, nagy termőké­pességű hazai és külföldi fajtákat 3. Mindent összegezve meg­állapítható, hogy megyénk­ben is az egyik legsikere­sebben termesztett növény a búza, ami az egész ország gazdasági életére nézve je­lentős. Magasabhak a ter­mésátlagok, tehát több a búzánk. A világpiacon ör­vendetesen emelkednek az árak. Ezért a termelőszövet­kezetek célkitűzése tovább­ra ls a folyamatos fejlesz­tés. Nem területi növe­lésre, hanem termésnö­velő megoldásokra van szükség. A fajtacsere, a műszaki haladás, a növény­védelem, a tápanyag-feltöl­tés, az agrotechnika terü­letén találhatók meg azok a tartalékok, amelyek fel­tárásával fokozhatök az eredmények. Ez a törekvés sarkallja és ösztönözze a nemesítőt, kutatót, < gép­gyártót, feldolgozót és va­lamennyi • mezőgazdaságban dolgozó szakembert. Mind a hazai, mind pedig a kül­földi jó tapasztalatokat ér­demes széles körökben el­terjeszteni, bevezetni. Ha ezután is az foglalkoztatja a mezőgazdákat, hogyan le­hetne a hozamot emelni, vagy javítani a gazdaságos­ságot, akkor az V. ötéves terv előirányzatát, a 44 mázsás hektáronkénti ter­mésátlagot Csongrád megye termelőszövetkezetei is el­érhetik. Radics Ferenc Különleges vizsgálóimra Hazánkban, csakúgy, mint a környező országokban, mind nagyobb technikai, technológiai nehézségekkel jár a szénhidrogénfélék ku­tatása, felszínre hozása. Egyre méjülnek az olajnye­rő kutak, s ma már több ezer méter mélységből ak­názzák ki a föld folyé­kony aranyát abból a zó­nából, ahol rendkívül ma­gas hőmérsékleti és nyo­másviszonyok uralkodnak. Ez a körülmény sürgeti, hogy nagy hőt és nyomást jól tűrő műszereket, spe­ciális eszközöket fejlessze­nek ki a szakemberek. A sokrétű probléma sikeres megoldására néhány évvel ezelőtt egyezményt kötöt­tek Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Ma­gyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság olajipari szakembereivel. A közös munkát koordináló központot Magyarországon hozták létre. Ezt a szerve­zetet bízták meg azzal, hogy a többi ország szak­embereivel közösen új esz­közöket, új eljárásokat dolgozzon ki a nagy mély­ségű fúrások műszeres mérésére, új robbantási módszerekre. Nem vélet­len, hogy hazánk szak­emberei koordinálják a munkát, hiszen a mi olaj­mezőinken a legmagasabbak a hő- és nyomásviszonyok. A magyar szakemberek meglehetősen rövid idő alatt Európában egyedülál­ló módszereket dolgoztak ki. Többek között 220—320 Cel­sius-fokot is kibíró rob­banóanyagokat kísérletez­tek ki. Ugyancsak techni­kai újdonság az úgyneve­zett torpedó. Ezzel a hő­álló robbanótöltettel el­látott eszközzel a fúró­lyukakban repesztik a kő­zetet, gyorsítják a gáz, a kőolaj beáramlását. A sokféle eszköz, mű­szerújdonság között az egyik legérdekesebb az a különle­ges vizsgálókamra, amelyet a Bányászati Kutató Inté­zet szakemberei konstruál­tak és bocsátottak a nem­zetközi kutatások rendel­kezésére. A berendezés meg­alkotásakor abból az egy­szerű fizikai törvényből in­dultak ki a szakemberek, hogy a zárt térben mele­gített víz több száz fokra hevülhet, és belső nyomá­sa pedig több ezer fokra emelkedhet Ehhez termé­szetesen olyan szilárdságú „edényt" kellett előállíta­ni, ami kibírja ezt a rend­kívüli igénybevételt. Mi­után ez sikerült, most egy olyan hő- és nyomásálló berendezés áll a kutatók rendelkezésére, amiben rep­rodukálni lehet a mélység­beli viszonyokat. Ebben a különleges vizsgálókamrá­ban maximálisan 250 fokos hőmérsékletet és 2000 at­moszférás nyomást kelthet­nek külső elektromos fű­téssel. A kamrában helye­zik el a vizsgálatokra szánt robbanóanyagot, szondát, gyutacsot, egyéb szerkeze­teket és megállapítják, hogy erek a fúrólyukak mé­lyén, hasonló fizikai vi­szonyok között miként fog­nak viselkedni. A vizsgáló­eszköz belsejében uralko­dó nyomást egy távadó méri és regisztrálja. Orvosírók, Szeptember végén tartot­ta a Magyar Orvosírók és Képzőművészek Köre Ka­posvárott a VII. találko­zóját. Ebből az alkalomból ismertetném a Kör éle­tét. Az irodalom sok olyan alkotót ismer, akinek or­vosi képzettségük is volt, Csehov, Maugham, Schnitz­ler, Németh László, Megy­gyesi Ferenc, Albert Schwe­itzer stb. Sok orvos foly­tat ma is alkotó, művészi tevékenységet, hivatásának gyakorlása mellett. Tény, hogy a legnagyobb arányban az orvosok fog­lalkoznak írással, festés­sel stb. Az orvos — embe­rekkel foglalkozik, ebből a gyakorlatból könnyen ki­fejlődhet egy készség, vagy tehetség, az arra alkalmas orvosi egyéniségben, hogy emberi élményeit, kőzölni­Vá sári ói kalauz Az áruvásárlási hitel nép­szerű, közismert. Ilyen köl­csönt az OTP, vagy a taka­rékszövetkezet főleg a bér­ből. fizetésből élőknek, Il­letve a tsz-tagoknak folyósít. A kölcsön feltétele, hogy az adós megfelelő biztosítékról, például kezesről gondoskod­jék. A kölcsönnel vásárolható cikkek körét időmként vál­toztatják, de altatóban csak olyan termékeket adnak hi­telre, amelyek ára tartozé­kaikkal, kiegészítő részeik­kel együtt meghaladja az 1000 forintot. A kölcsön után keze'éti dí­jat és kamatot kell fizetni, aminek mértéke bizonyos feltételektől függ. Például az egy évre felvett kölcsön után a kamat és a kezelési költség 6 százalék, 18 hónapra szóló hitel esetén 8 százalék. Aki késlekedik a törlesztéssel, büntetőkamatokat tartozik fizetni. Különleges kedvezmények illetik meg a fiatalokat. A részletre 14 ós 30 év közöttiek, ha if­júsági takarékbetéttel ren­delkeznek, a betét felvételé­től számított egy éven belül kölcsön igénybevételére jo­gosulták. Ennek összege 40 000 forintig terjedhet. Sajátos áruvásárlási köl­csönt vehetnek fel a fiatal házasok. Feltétele, hogy az egyik fél 30 éven aluli le­gyen, s a háizasságof öt éven belül kötötték. A kölcsön­igénylők együttes keresete nem hatódhatja meg a havi 8000 forintot. I'ly módon 10— 30 000 forint hitelhez juthat­naíc, amelyet 10 százalék elő­törlesztéssel, évi 9 százalékos kamatra vehetnek Igénybe A lejárati Idő legfeljebb 3 év. Az ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők és a fiatal háza­sok ezekért a hitelekért bú­tort, televíziót, mosógéoet centrifugát és hűtőszekrényt vásárolhatnak. A kölcsön feltételeit és a hitelre való jogosultságot az OTP bírál­ja el. (KS) HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Nováki Nándor és Pap Klára, Boda József és Patai Piroska, Juhász Sándor és Hor­váth Rozália, Páncél György Mihály és Oravecz Márta, Sával Béla és Gombos Erzsébet, dr. Lamper József Gábor és dr. Szalay Judit Erzsébet, Bárkányi Józspf és Ivanlcs Katalin, Dávid Károly András és Zetkó Éva, Papp György és Szabó Mária, Sebők László és Flko Piroska, Ludvig József Rezső és Vörös Éva, Tóth György és Virág Va­léria Julianna, Ale Zoltán és ZsJbrita Katalin, Galgóczi Ti­bor és Dudás Maria. Mucsl Mi­hály György és Lippai Irén, Várkonyi Gyula Pál és Páger Klára, Bálint János és Máté Irén, Juhász Lajos Károly és Cslkős Aranka Katalin, Sípos György és Sonkovics Zsuzsanna házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Szűcs Ákos Zoltán és Ungl Mária, Kovalik Mihály és Széli Erzsébet, Véhman István és Bcke Zsuzsanna, Hamvai István Sándor és Ságvári Kata­lin, Kürthy Lajos és Kovács Magdolna, De'.kovlcs Zoltán Gyula és Halász Zsuzsanna há­zasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Nagy Sándornak és Hegedűs Katalin Erzsébetnek Sándor Szabolcs, Nagy Sándor­nak és Hegedűs Katalin Erzsé­betnek Marcell Mihály, dr. Ne­messányl Zoltán Gézának és Nagy Honának Zoltán, Bősze Attila Tibornak és Gárgyán Etel­ka Juditnak Brigitta Judit, Po­zsár István Józsefnek és Sári Erzsébetnek Mónika Rita, Stumpf Károlynak és Krecskal Erzsé­betnek Károly, Tanács Imrének és Tanács Klára Ilonának László Zoltán, Miczlz-Beloval Ferencnek és Pap Katalinnak Renáta, Láng Róbert Henriknek és Kormos Margitnak Tamás Gábor, Llpták Györgynek és Faragó Arankának Attila Lajos. Gyertyés Imre Jánosnak és Orosz Borbálának Csaba Zoltán, Gál Györgynek és Nagy Mag­dolnának Attila, Farkas András­nak és dr. Kovács Arankának Attila Sándor. Szűcs Antalnak é3 Spleska Mária Magdolnának Attila Róbert, Haris Lászlónak és Nemes Máriának László Ist­ván, Mező Ferencnek és Molnár Magdolna Viktóriának Eszter Erzsébet, Almási Istvánnak és Kovács Máriának Éva Szilvia, Lehotal Józsefnek és Kószó Éva Piroskának Zsuzsanna Ed'.t, dr Erdei Miklósnak és Cselédes Ágnesnek Ágnes Éva, Pájkó An­talnak és Ungl Ibolyának Erika. Iíkovlcs Kálmánnak és Béres Margitnnak Gábor, dr. Tóth­Daru Péternek és Kiss Editnek Edit Zita. Kiss Ferencnek és Odroblna Rozáliának Krisztina, Boros Bélának és Talpal Valé­riának Mónika Valéria, Nagy Családi események András Gyulának és Simon Zsu­zsannának Attila, Beder Géza Ferencnek és Kovács Éva Irén­nek Éva Ágnes. Csépai János Róbertnek és Macsal Ilona Er­zsébetnek Petra, Mohácsi Györgynek és Jójárt Julianná­nak Szilvia, Lakatos Istvánnak és Mezei Piroskának Géza Mi­hály, Ambrus Sándornak és Farkas Ágnesnek Gábor. Koho­nicz Istvánnak és Urr Ilonának Ilona Barbara, Marót! Sándor Györgynek és Papp Katalin Er­zsébetnek Tamás, Csuti Lajosnak és Volf Erzsébetnek Anita. Fe­kete Jánosnak és Süli Irénnek Irén Dóra. Földi Mihálvnak és Varga Editnek Edit, Mikuska Istvánnak és Barta Ildikónak Noémi Ildikó, Vldóczy János Józsefnek és Lővey Zsuzsanná­nak András Csaba. Csiszár Lászlónak és Varga Erzsébetnek Donald Martin, Szetel Zoltánnak és Farkas Ilonának Csaba, Ká­dár-Német Ferencnek és Jancsik Anna Zsuzsannának Róbert, Pén­zes Istvánnak és Mester Zsu­zsannának Zoltán, Molnár Ist­vánnak és Lévai Éva Julianná­nak Tibor. Rádi Gábor Gyulá­nak és Szakáll Irénnek Nóra, Török Istvánnak és Kálmán Ka­talinnak Katalin. Horváth Ist­vánnak és Oláh Beatrix Máriá­nak Dávid, Pásztor Sándornak és Balázs Margitnak Mónika, Fülöp Józsefnek és Kovács Er­zsébet Piroskának Eszter Erzsé­bet, Bakó Ferencnek és Beloval Magdolnának Ferenc. Nagy Ist­vánnak és Bodor Mária Róná­nak OUvér, Sárközi Sándornak és Bútdosó Katalinnak MO... Bodrogi Józsefnek és Rácz Klá­rának József Endre, Nagv Jó­---fo-k és R-icz Magdolnának Mónika. Tnmán Istvánnak és Sor< Et-'v-ának Zsolt. Harmati T.á«-io Mtnitvnak és Fekete Máriának László, Bartók And­rásnak és Korom M^ria poncnak Andrea. Konozek Jó-«ref János, nak éz Rabár"*! M-i-'ának Ró­bert Fe-enr, A-s Jó—ef And­rásnak és G„rdi„a Márta Mae­do1->á"»k Borbá'a. Ptri Arnád Illésnek és Földhá-i Hona Pi­roskának Annamária. vnrea Istvánnak és Kovára Franciská­nak Zoltán. Nagynál Feremek és Far'-ss Ilona Ritának Edit Ilona. Fakas István Jánosnak és p-zs'nór rrínr-k Orsóivá Mar­git, Mészáros OvuJa Istvánnak és Gáspár Erzsébet Etelkának Gábor, Árva Flóriánnak és Kál­mán Rónának Tamás. Sárkány Zoltánnak és Sípos Katalinnak Zoltán nevű gyermekük szü­letett. III. kerület Szeged: Szögi Zoltánnak és Szilád! Saroltának Zsolt, Frank Józsefnek és Dunay Máriának Mónika, Beliczai Istvánnak és Gács Zsuzsannának Botond Ta­más, dr. Czlrják László Bélának és dr. Lengyel Mariannának Attila Balázs, Dovál László Sán­dornak és Selben Piroska Má­riának Tamás, Rapcsák József Mártonnak és Bartos Margitnak Rita, Tanács Istvánnak és Tari Máriának István, Bagl Jánosnak és Szabó Eszternek Csaba, Ko­vács Gábor Józsefnek és Schmldt Kornélia Mariannának Andrea Ágnes, Dancsó Gáspár Károly­nak és Szöghl Zsuzsanna Kata­linnak Angéla, Bíró Lászlónak és Bíró Évának Eszter, Négyök­rü Imrének és Farkas Piroská­nak Gábor Szabolcs. Juhász Jó­zsef Antalnak és Adám Máriának Imre Róbert, Balog János Jenő­nek és Födi Anna Máriának Pétra Anikó, Farkas Szilveszter­nek és Nacsa Máriának Kriszti­án Zoltán nevű gyermekük szü­letett. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Nagy Mihály, Frank Pál, Szűcs Rezső, Kása József, dr. Jáki Gyuláné Vekerdí Bor­bála, Németh Márta, Pásztor Im­réné Fehér Julianna, Horváth Károly, Iván Pál, Bakacsl István­ná Pap Julianna, Sukí István, Szepesvéri István, Üveges Antal, Kis Pál, Nacsa János, Katona­Klss Józsefné Váradi Piroska, Vigh József, Szabó Edéné Sze­merédi Terézia, Király József, Csűri Antalné Korom Rona, ör­dögh Ferenc meghalt. Szőreg: Gyüre Mátyás, Gyor­gyevlts János, Bajtay Józsefné Tóth Mária meghalt. II. kerület Szeged: Frank Mártonná Nagy­iván Viktória, Horváth Bálintné Tárnoki Rozália, Király Szll­veszterné Káli Etelka Rona. Fo­dor Gyuláné Bede Julianna, Adám Mihály, Szekeres Sándor­né Zádori Margit. Varga Sándor­né Kovács Erzsébet, Gózon Ro­zália, Horváth Elek. Mlg Sándor­né Bárkányi Eva, Császár Antal­né Frank Maria, Bódi János. Ro­mán Andrásné Csipak Erzsébet, Fischer Lajos. dr. Nyári János Gyula, Vék«s Martit meghalt. III. kerület Szeged: Izsák Istvánné Víz­hányó Anna, Szegedi Istvánné Bíró Margit, Szabó Ferenc, Si­mon Ferencné Papp Rozália. Bartalos Jenőné Asztalos Kata­lin Mária, Veres József, Tóth Sándor, Kovács Kálmánné Dá­nlel Anna, Nagy János. dr. Kö­vér Bélané Görög Maria, Tóth Dánielné Kozma Mária, Rózsa József, Szappanos Istvánné Bú­za Lidia, Klszner József, Ar­nóczky Károly, dr. Murvai Ist­vánné Csák Mária, Kálmán Mi­hályné Ignácz Mária meghall. valóját, valamilyen művé­szi eszközökkel is meg­jelenítse. Tény az is, hogy erek közül igen sokan egy­ben szakmájuk elismert szaktekintélye is. Tudo­mány és művészet, az em­ber két arca, alkotni aka­rása is — egy személyben. Európa-szerte felismerték, hogy ezt a jelenséget tá­mogatni kell, és először Svájcban, majd a latin nyelvű országokban egy­más után alakulnak meg az Orvosíró Csoportok. Nem­zetközi szervezetük ls lét­rejött, párizsi székhellyel, az „Union des Ecrivain Me­dicins", amely tulajdonkép­pen összefogja a nemzeti csoportokat, és az UNES­CO-val is kapcsolatot tart. Ez a szerveret szorgal­mazta, hogy Magyarorszá­gon is alakuljon meg az önálló Orvosírók Csoport­ja. Először a kitűnő nőgyó­gyász és regényíró, Raffy Adám kezdeményezte a ha­zai megalakulást. Debre­cenben 1966-ban rendez­tek Albert Schweitrer tisz­teletére egy nemzetközi konferenciát, amelyen szá­mos külföldi vendég is részt vett, előadásokat tar­tott a magyar orvosírókkal karöltve. A Magyar Orvos­történeti Társaság biztosítot­ta szervereti keretben 1975, január 31-én hazánkban la megalakult a Magyar Or­vosírók és Képzőművészek Köre. A Kör minden olyan or­vost, gyógyszerészt, állat­orvost, középkádert szíve­sen lát, aki hivatása gya­korlása mellett valamilyen művészeti tevékenységet folytat alkotó módon. A Kör tagjainak módjukban áll a találkozások alkal­mával műveiket bemutat­ni, a Kör által megjelente­tett Antológiában szerepel­ni. de nemzetközi megje­lenésre is van lehetőség. A Lengyel Orvosírók Elnöke a körelmúltban felajánlot­ta, hogy munkáink az ő lapjukban — „Literatura na Swicie" (Irodalom a világ­ban) még magyar nyelven is megjelenhessenek. Szegedről Dr. Sonkody István képei aratnak nagy sikert minden évben a ki­állítások alkalmával. Az írókról pedig egy szelle­mes orvosíró ezt mondot­ta. az ismert régi közmon­dás szerint, „a költő szüle­tik, nem lesz". Az orvos­író nem születik, hanem — lesz. A Kömek Igen sok lehe­tősége van, hogy a társa­dalom számára praktikus, hasznos is lehessen. Fel­merült Közgyűlései során, hogy az „írási keszséggel" rendelkezőket felkérhetnék, és velük íratnák a felvilá­gosító cikkeket, propaganda­anyagokat. A közművelődés­ben is kivehetnék a részü­ket Dt, Veress Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom