Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 254. szám 1978. október 27„ péntek Ára: 80 fillér Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden: A közoktatás helyzete, a közlekedési koncepció végrehajtása és interpellációk Csütörtökön délelőtt 11 óra­kor a Parlamentben megkez­dődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pót, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Ott vol­tak a Központi Bizottság tit­kárai, a Minisztertanács lak­jai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több wezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnök­ség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést. Az országgyűlés az újonnan választott ár. Mátyu* Gábor, Mészáros István, Herczeg Károly és Szurdi István kép­viselőket igazoltnak jelentet­te ki. Apró Antal a továbbiakban közölte, hogy három ország­gyűlési bizottság új elnököt választott. A jogi-igazgatási és igazságügyi bizottság el­nöke dr. Gajdócsi István, a kulturális bizottság elnöke Céczi János, a külügyi bi­zottság elnöke Darvast Ist­ván. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletei­ről szóló jelentését, majd el­fogadta az ülésszak tárgyso­rozatát: L Az oktatási miniszter beszámolója a közoktatás helyzetéről; 2. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter beszámolója a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfej­lesztésének főbb irányairól; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőnek dr. Po­Unszky Károly oktatási mi­niszter emelkedett szólásra. A beszámolót vita követte, melyben felszólaltak: Sala­nton Hugóné, Varga Zsig­mond, Palásti Józsefné, Ba­rát Endre, Kelemenné Ba­logh Katalin, Káli Ferenc, Győri Imre (Csongrád m. 13. vk.), az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára (beszédét lapunk 2. oldalán ismertet­jük), Vallyon Aladárné (Csongrád m. 9. vk.), a csong­rádi Kossuth Lajos Altalános Iskola tanára (felszólalását a 2. oldalon ismertetjük), dr. Tóth János, dr. Schmidt Er­nő, Nagy Pálné, Raffai Sa­rolta Fodor Istvánná, Bácskái Istvánná, Tóth Ilona, Mezei László. Az országgyűlés ma, pén­teken délelőtt 10 órakor, a közoktatás helyzetéről szóló beszámoló vitájával folytatja munkáját PártküEriöUségek elutazása A szocialista országok test­vérpártjai pártszervezési kér­désekkel foglalkozó közpon­ti bizottsági titkárainak ta­nácskozásán részt vett bol­gár, csehszlovák, laoszi, len­gyel, mongol, NSZEP, román és szovjet pártküldöttség el­utazott Budapestről. A delegációkat a Feri­hegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP PB ta^ ja. a KB titkára, Jakab Sénr dor, a KB osztályvezetője és Lakos Sándor, a KB Társadalomtudományi Inté­zetének Igazgatója, a KB tagjai búcsúztatták, jelen voltak a tanácskozáson képviselt pártok országai­nak budapesti nagykövetei Tanácskozik az országgyűlés Poünszky Károly beszámolója — Közoktatásunkban is fontos változásoknak vol­tunk és vagyunk tanúi, cse­lekvő résztvevői — kezdte beszámolóját a miniszter. — Számunkra elsőként azok a változások a szembetűnőek, amelyek a szocialista élet­mód kibontakoztatását, ter­jedését jelzik, hiszen ennek a gazdagodó folyamatnak közvetlen részese és alakító­ja az oktatás is.. Szocializ­must építő társadalmunk nagyszerű alkotások sorát hozta és hozza létre. Ezek közül számunkra a legfon­tosabb: a szocialista társa­dalmat építő ember szemé­lyiségének gazdagodása. A miniszter hangsúlyozta: az oktatáspolitika, amelynek törekvéseit megerősítette a párt programnyilatkozata is, elsődleges feladatának te­kintette és tekinti az isko­láztatási, a tanulási, a mű­velődési esélyek alkotmá­nyosan is előírt egyenlőségé­nek biztosítását. Majd szólt arról, hogy közoktatásügyünk állapotát és fejlődését nem kis mér­tékben befolyásolta és be­folyásolja az ország demog­ráfiai helyzete, elsősorban az iskolás korú korosztályok létszámának hullámzása. Kormányzatunk népesedés­politikai intézkedéseinek ha­tására az óvodába és az is­kolába lépő korosztályok létszáma újból örvendetesen növekszik, és ez átmenetileg sűríti az iskolák tennivaló­it, új erőfeszítésekre késztet az oktatás tárgyi és szemé­lyi feltételeinek fejlesztésé­ben. Egyes országrészekben iskoláztatási gondokat okoz a lakosság mozgása a faluról a városba, a városokon be­lül az új lakótelepekre. Is­kolahálózatunkat az eddigi­eknél lendületesebben. de nagyon átgondoltan, éssze­rűen kell fejlesztenünk. A továbbiakban beszélt az óvoda jelentőségéről, és az általános iskolák szerepéről, amelynek legfontosabb elve: az alapismeretekre meg le­het és meg kell tanítani minden gyermeket. Megálla­pította: kiemelten kell fog­lalkoznunk azoknak a ci­gánygyermekeknek oktatá­sával, nevelésével, akik er­re rászorulnak. Bátorítjuk azokat, akik olyan sajátos A Parlament folyosóján Apró Antal, Takacs Imre Fejér megyei képviselő és Kádár János eszközöket, módszereket, le­hetőségeket keresnek, ame­lyek a korábbiaknál jobb esélyeket teremtenek általá­nos fejlődésükhöz, társa­dalmi beilleszkedésükhöz. — A középfokú oktatás­ban — folytatta Polinszky Károly — nőtt a résztvevők száma és aránya. 1965-ben az általános iskolát végzet­tek nyolcvanhárom százalé­ka tanult tovább. Mára ez az arány kilencvenhárom százalékra emelkedett. Je­lenleg egy-egy korosztály átlagosan több mint tíz tan­évet tanul iskolarendsze­rünkben. A középfokon továbbta­nulók fele szakmunkáskép­ző-iskolába jár. Az elmúlt időszakban arra töreked­tünk, hogy ezt az intéz­ménytípust a korábbinál szervesebben illesszük a kö­zépfokú oktatás rendszerébe. 1977-től kezdtük el az új közismereti tantervek beve­zetését. Ezek minden szak­munkástanuló számára — szakmáktól függetlenül — az általános iskola tananya­gával összehangolt, egységes műveltségi anyagot tartal­maznak. A tantervek és az új tankönyvek a korábbi­nál színvonalasabb magyar-, történelem-, matematikata­nításra, általános képzésre adnak lehetőséget. A szak­mai tárgyak tanterveinek, tankönyveinek korszerűsíté­se is befejeződött. Kialakí­tottuk a szakmunkások há­roméves szakközépiskoláját is. Oktatáspolitikai céljaink­nak megfelelően emelkedett a szakközépiskolákba jelent­kezők száma, s az itt ta­nulók aránya ma már meg­közelíti a középfokon to­vábbtanulók egyharmadát Az ipari és a mezőgazdasá­gi szakközépiskolák többsé­ge új kéozési cél alapján dolgozik. Tanulói négy év után érettségizett szakmun­kások lesznek. Ez év őszén (Folytatás a 2. oldaloji.) Az Elnöki Tanács megbeszélése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott Az Elnöki Ta­nács — az 1970. évi IV. sz. törvényerejű rendeletet ha­tályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fo­gadott el a magyar állam­polgárok külföldre utazásá­ról és az útlevelekről. A tör­vényerejű rendelet 1979. ja­nuár 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Miniszter­tanács gondoskodik. Az államigazgatási terü­letszervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Ta­nács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határoza­tokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyész­ségek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazság­szolgáltatási szervezeti intéz­kedések 1978. december 31­ig lépnek hatályba, végre­hajtásukról az igazságügy­miniszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács hatá­rozatot hozott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 61. évfordulója alkal­mából adományozandó ki­tüntetésekről, bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban le­vő ügyekben döntött. (MTI) Lázár György Moszkvában Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Alek­szej Kosziginnek, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének meghívására csütör­tökön Moszkvába utazott. Kí­séretében van Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbe­széléseket folytatnak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kér­déseiről, fejlesztésének fel­adatairól. A kormány elnökét a Feri­hegyi repülőtéren Acztt György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke és Varga Jó­zsef, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője búcsúz­tatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Lázár György és kíséreté­nek tagjai csütörtökön, a ko­ra esti órákban megérkeztek Moszkvába. Lázár György fogadására a vnukovói repülőtéren megje­lent Alekszej Koszigin, Nyi­kolaj Bajbakov, a Miniszter^ tanács elnökhelyettese, aa állami tervbizottság elnöke; Konsztantyin Katusev. a Mi­nisztertanács elnökhelyettes® és több, más hivatalos sze­mélyiség. Jelen volt a re­pülőtéren dr. Szűrös Mátyás, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Elutazott hazánkból a dán miifiszíeretaíík Csütörtökön delelőtt eluta­zott Budapestről Anker Jör­gensen, a Dán Királyság mi­niszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hiva­talos látogatást tett Magyar­országon. Elutaztak kíséreté­nek tagjai: Jörgen Gersing. a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára, Hans Christansen, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője, Henning Gott­lieb, a miniszterelnök külpo­litikai tanácsa lója, W Iliim Friismoller. a Külügyminisz­térium főosztályvezetője. A vendégeket a dán és magyar zászlókkal c'.'-.zített Ferihegyi repülőtéren ünne­pélyesen búcsúztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom