Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

6 Péntek, 1978. október 27. Megkezdődött az országgyűlés őszi ölésszaka (Folytatás az í. oldalról.) vezettük be az új képzési célnak megfelelő tanterve­ket. Az új tantervekkel ösz­szefüggésben módosítani kell egyetemi, főiskolai fel­vételi vizsgáinkat. hogy mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgálton az eddigi­nél jobban figyelembe ve­gyük: a jelentkező szakkö­zépiskolát, vagy gimnáziu­mot végzett-e. Az a célunk, hogy ará­nyos munkamegosztást te­remtsünk a szakmunkáskép­zők és a szakmunkásképzé­si célú szakközépiskolák kö­zött. Ez azt Jelenti, hogy a Jövőben, a szakközépiskolai keretekben azokra a szak­mákra készítjük fel a tanu­lókat, amelyek nagyobb el­méleti megalapozást kíván­nak. A gimnáziumi képzés fő céljai nem változtak, de egy év múlva új tantervek sze­rint kezdjük a tanítást A tanulmányok utolsó két évé­ben beléoő fakultatív okta­tással erősíteni kívánjuk a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítést Minden Iskolatípusban megkezdtük vagy előkészí­tettük az új oktatási-neve­lési tervek bevezetését de tudatosan törekedtünk arra. hogy a különböző tantár­gyakhoz kötődő oktatás és nevelés minél Jobban szol­gálta a fiatalok szocialista állampolgárrá, közéleti em­berré való nevelését, erősít­se az Internacionalizmusba ágyazott hazaszeretetüket Á továbbiakban szólt a pedagógusok feladatáról, és az új matematikatanítás ér­vényesüléséről. — A közoktatás fejleszté­se gyorsan változó korunk­ban, a társadalmi átalaku­lás és a tudomáavos-technl­kal haladás mai üteme mel­lett folyamatos feladat — mondotta Polinszky Károly a továbbiakban. — Nincs egyszer s mindenkorra adott örökérvényűén ideális iskolarendszer. Pártunk programnyilatkozatával összhangban általánossá, majd teljessé kell tennünk a középfokú oktatást, vég­zettséget. Az egéaz Iskola­rendszernek eredményeseb­ben kell csökkentenie a mű­veltségi színvonalban mu­tatkozó különbségeket nö­velni az esélyeket minden rétednél a közép- s a felső­fokon való továbbtanulás­hoz. Megemlítette, hogy a jö­vőben. a mindenkire nézve egységes általános képzés Időtartama a maihoz kénest minden bizonnyal emelked­ni fog. Az alső-, a közép- ée a ma nem szereplő felsőfo­kú oktatás együttes képzési Ideje azonban nem nőhet Statisztikai adatokkal bi­zonyította a várható gyerek­szaporulatot ami feltételezi, hogy pontosabban meg kell állapítanunk a helyt a te­rületi igényeket A hatodik ötéves terv jóváhagyásakor figyelembe kell vennünk a tanulólétszám várható növe­kedését, és megfelelő meny­nyiségű és befogadóképessé­gű tanterem építését kell megtervezni. De gyorsabb és rugalmasabb megoldásokat kell alkalmaznunk az isko­laépítésben ts. Elismeréssel szólt arról, hogy a pedagógusok döntő többsége nagy odaadással, lelkiismeretesen, szakszerű­en, eredményesen dolgozik. Nemegyszer ők pótolják a család hiányzó gondoskodá­sát. Az új tantervek azon­ban valamennyi pedagógus­tól elváriák é$ parancsoló­an követelik az elmélyül­tebb, tartalmasabb munkát Követelik ismereteik állan­dó frissítését, nemegyszer gyökeres megújítását Szólt a továbbiakban a pedagógusok megjavult élet­körülményeiről. — Az iskolai munka ne­hézsége és szépsége, hogy egyszerre cselekszik a jele­nért és a jövőért A pedagó­gusok a tegnap szerzett és ma felfrissített tudással, a holnapnak, a jövő számára nevelnek embereket Olyan embereket akiknek tudás­ban, helytállásban többnek kel! lenniük, mint a ma fel­nőtt emberének. Elsősorban ezért kell a társadalom egé­szének felelősen vállalnia az oktatás általános fejlesztését — mondotta befejezésül Po­linszky Károly, s kérte: az országgyűlés fogadja el be­számolóját Győri Imre Vallyon Bladárné felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi szükségletek olyan embertípus kialakítá­sát igénylik, amely alkalmas a fejlett szocialista társada­lom megvalósítására, a tudo­mányos és technikai forrada­lom véghezvitelére. Ma min­den állampolgárnak joga van tanulni — egyre nagyobb Al­talános műveltség, szakmai tudás birtokába jutni. A XI pártkongresszus határozata megerősítette az oktatáspoli­tikai határozatot A szemlé­letváltozás érezhetővé vált Ez Csongrád város tanácsé­nál abban is megnyilvánult, hogy 1978-ban a költségvetés­ből közel kétszeresét fordítja a közoktatásra, mint 1972­ben. A párthatározat megjelené­se óta országos, megyei szin­tű párt- és tanácsi intézkedé­sek születtek és valósultak meg Csongrád városában a negyedik ötéves tervben kez­dődött el az intézményhálózat felújítása, korszerűsítése, és az ötödik ötéves terv végén elmondhatjuk, hogy az ok­tató-nevelő munka tárgyi fel­tétele biztosított Gond vi­szont a tornaterem hiánya, amely a tanulóifjúság testi, fizikai felkészülésének elen­gedhetetlen feltétele. A me­gvel tanács segít a sportud­varok kialakításában, az ..Egy üzem — egy Iskola" mozgal­mon belül pedig a testvér­üzemektől kapnak segítséget az iskolák, de ez nem oldja meg a téli foglalkoztatás gondtait Fontos feladata köz­oktatásunknak e hiány pót­lása, hiszen a feladat: erős, edzett, egészséges alkotó ifjú­ság felnevelése Több ötéves tervében sze­repelt már a városnak egy általános iskolai diákotthon felépítése erre nagy szükség lenne. Középfokú oktatásunkban eredményről szólhatok. Üj, korszerű szakmunkásképző intézet és szakközépiskola lé­tesült Csongrádon. Ígv a vá­ros az oktatás területén el tudja látni a középfokú köz­pont szerepkörét. Az új komplexumnak hiányosságé hogy nincs tornaterme. Ezt a közeljövőben pótolni kell. Szakközépiskoláink profilja pedagógia, illetve ipari jelle­gű. Az óvónői szakközépisko­lában végzett fiatalok kéthar­mad része elhelyezkedik, egy­harmad része továbbtanul. A munkahelyek, 9S óvodák visszajelzései azt Igazolják, hogy a felkészítés jó, a szak­tanárok szakmai felkészültsé­ge is biztosítje hogy a tár­sadalmi Igényeknek megfele­lően az óvónői szakközépis­kola továbbra is Jól képzett fiatalokat bocsásson útjukra. A helyes pályaválasztás, pá­lyára Irányítás érdekében ösz­szehangoltabb tevékenységre van szükség a pályaválasztási intézet, a termelő üzemek és az iskolák között ..A köznevelés döntő ténye­zője a pedagógus" — állapít­ja meg az oktatáspolitikai ha­tározat Valóban, a nevelő­munkától függ, mennyiben sikerül a kitűzött célok meg­valósítása, sőt nagyrészt raj­tuk múlik, milyen lesz a jö­vő Ifjúsága. Pedagógusok többsége hi­vatásszeretettől áthatva vég­zi munkáját, képes az okta­tás-nevelés korszerűsítésével együtt haladni. Az erkölcsi megbecsülést nevelői elhiva­tottságától függően elvárhat­ja, anyagi megbecsülésével elégedett. A központi bérin­tézkedéssel államunk kedve­ző politikai hatást ért el. Ne­velőink várospolitikai célta­ink megvalósításának aktív résztvevői. Tiszte't Országgyűlés! Nevelőmunkáokban előtérbe került a személyiség formá­lásának tudatos végzése. Ki­emelt helnet kapott a világ­nézeti-erkőlcsi-politilcai neve­lés, ennek igen jelentős ré­sze a munkára és közéletl­sénre nevelés. Az úttörő- és KISZ-szervezetekben végzett tevékenység nagyban hozzá­járult az egvcéges nevelő­munka kialakításához, Mindezek a nevelési ténye­zők össztársadalmi célt tük­röznek. Az iskola ezt egyedül megoldani nem képes, hiszen az iskolai nevelés csakis a társadalmi folyamatok része­ként fogható feL A munkára nevelés csak a fizikai és szellemi munka gya­korlatán keresztül valósítha­tó meg. A nevelési tervekben eddig is szerepelt a munkára neveiés, de eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek. Kell. hogy több lehetőség nyíljon fizikai munka végzé­sére. Fontos az, hogy a tanu­lókat a társadalom részéről milyen hatás éri. A termelő üzemek felelőssége igen na.gv, amikor a társadalmi munka­akciókat szervezik, mert a Jól megszervezett munka érdem­ben segíti az iskola neve'ő­munkálát. Együtt tanítanánk az ifjúságot a munka becsü­lésére. a munkás tlszte'ctére és arra. hogy bátran vállalja a fizikai munkát. Szakmun­kásképzésünkben kapjanak olvan nevelést, hogy érezzék szükségét ma'd a munkahe­lyen az önművelésnek — ne tekintsék befejezettnek az is­kolában megszerzett tudást. Szakmunkásaink segítsék a fiatalokat, hogy minőséri munkát tudjanak végezni, váliik számukra Igénnyé, be­csületté a munlui. Másik területe nevelőmun­kánknak a fiatalok közéleti­ségre neve'ése. Fontos ténye­ző a család, az iskola, a moz­galom. a munkahely, más társadalmi és tömegszerveze­tek. Fontos, hogv a családi nevelés olyan legven. ahol nem tűrik a közömbösséget, ahol azt látta a fiatal, hogy a jogok mellett ott a köteles­ség. az egyén! cél mellett ott a közösség érdeke is. Az ittú­sági törvény adta a jogokat, de csak az a fiatal élhet a jo­gával. aki kötelességét ismeri. Nagyon fontos lenne úgy tevékenykednünk a tá—•"ba­lommal együtt. hiT ifiús*­gunk érdek'őró. noMtt'ö'ó, vi­trtko-ő. a tenni­pko-ővá nevel**'''ön. az kell. hogv ne lásson közöm­bösséget. Minden fe'nö+t a m**a munkaterületen é114on helyt. S ez a mondat ál'na elődünk mottóul: .Sose fe­ledd el. példa vagy V A pedagógustársadalom ér­zi felelősségét az ifjúság ne­velésében — mondotta befe­jezésül Vallyon Aladár né. Bevezetőként Győri Imnj hangsúlyozta: nagy fontossá­gú kérdés szerepel napiren­dünkön. Közoktatásunk hely­zete és fejlesztése közvetle­nül érint milliókat, s közvet­ve érinti egész népünket Az iskola az a műhely, ahol a jövőt kovácsoljuk. Az oktatás ügyével foglalkozni kettős felelősség: a ma gyermekei a holnap felnőttet, a róluk való gondoskodás a jövőre is ható cselekvésre kötelez. — Megalapításának hatva­nadik évfordulójához közele­dő pártunk mindig szem előtt tartotta a jövőt, benne az ifjúság nevelésének ügyét — mondotta. — Ez a fele­lősség vezette akkor is, ami­kor a XI. kongresszuson programnyilatkozatában meg­fogalmazta a fejlett szocia­lista társadalom távlatait felépítésében a mai és a holnapi ifjúság helyét sze­repét; s hangsúlyozta a fel­növekvő nemzedék oktatásá­nak, nevelésének össztársa­dalmi feladatát, fontosságát. Majd hangsúlyozta: olyan felnőttekké kell nevelnünk gyermekeinket, akik eligazod­nak a világ dolgaiban, hűek társadalmi igazságunkhoz és rendünkhöz, ismerik köteles­ségeiket és Jogalkat helyt­állnak a munkában, szemé­lyes boldogulásukat a közős­séget szolgálva akarják el­érni. Megemlítette: szocialista oktatáspolitikánknak egyik fontos feladata az iskolázta­tás feltételeiben levő kü­lönbségek csökkentése, a si­keres iskolai pályafutással az egyenlőbb esélyek megterem­tése. — Pártunk program­nyilatkozata megfogalmazta; hazánkban tegyük általánossá a középfokú oktatást —mon­dotta Győri Imre. — Ezt a célt mennyiségi szempontból lényegében elértük. Az álta­lános iskolát végzetteknek 93 százaléka hazánkban tovább­tanul. A tartalmi cél megva­lósításához elsősorban a szak­munkásképzés általános és szakmai színvonalát kell emelnünk. Elindultunk ezen az úton. De még sok a teen­dőnk annak érdekében, hogy ez az iskolatípus megközelít­se a Jelenleg is tovább fejlő­dő középiskolák színvonalát Társadalompolitikai cél­jainkat, így az oktató-nevelő munka fejlesztését is, termé­szetesen mindig a konkrét körülmények mérlegelésével, a rendelkezésre álló feltéte­lek között kell megvalósíta­ni. Lehetnek időszakok — mint jelenleg ls —, amikor bonyolultabbak gazdasági vi­szonyaink, és ugyanakkor nö­vekvő létszámú korosztályok Iskoláztatásáról kell gondos­kodnunk. Ilyen körülmények között az iskolai anyagi-tech­nikai feltételek megteremté­sében csak mérsékeltebb ütemben tudunk előre ha­ladni, mint ahogy szükséges lenne, mint ahogy szeret­nénk. Elveink, céljaink azon­ban változatlanok, a mai fel­tételek mellett, de a holnapi igényeket is figyelembe véve kell munkálkodnunk. A továbbiakban szólt tan­intézeteink társadalmi kap­csolatairól, és megállapítot­ta: korunkban le kell mon­danunk a befejezett tudás ábrándjáról. Aki az életben, a munkában helyt akar állni, annak az Iskolában elsajátí­tott ismereteket folyamatosan tovább kell fejlesztenie és rendszeresen meg kell újíta­nia. — Az iskolarendszer to­vábbfejlesztésének vizsgálata, távlatának megtervezése fon­tos, elvégzendő feladat — folytatta beszédét. — Most és a közeljövőben azonban nem szervezeti változtatásokban kell előrehaladásunk feltéte­leit keresni, hanem a tártái­vá megújulásban, a módsze­rek fejlesztésében, a fcQjobb pedagógiai tapasztalatok ki­terjesztésében. Ezekkel is te­hetünk még további lépése­ket előre, a minél Jobb fel­tételek általánossá tételében, az oktatás, nevelés színvona­lának jelentős emelésében, a nehezebb körülmények kőzött élő, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi mun­kájának segítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésé­ben. Sokat várunk az új tan­tervektől, tankönyvektől, jog­gal remélhetjük, hogy azok egy korszerűbb, színvonala­sabb munka alapjai lesznek. A tartalmi korszerűsítést széles körű, helyenként éles viták kísérték. Ezek során egyesek a természettudomá­nyos, mások pedig a humán ismeretek arányát szerették volna növelni a tananyagon belül, egymás rovására. Az oktatáspolitika nem állíthat­ja egymással szembe a mű­velődési anyag e két nagy te­rületét A megfelelő arányo­kat tudatosan kell kialakíta­ni. A tananyagnak egyszerre kell kielégítenie a humán- és a természettudományos mű­veltség Igényelt Ez nem va­lamiféle arany középút ha­nem a szocialista ember és szakember képzésének köve­telménye. A továbbiakban Győri Im­re szólt arról, hogy továbbra is alapkérdés az általános is­kola nyolc osztályának ered­ményes elvégzése, és a tan­kötelezettség teljesítésére, az eredményesség javítására a továbbiakban ls nagy figyel­met kell fordítani, mert poli­tikai felelősségünk, hogy meg­felelően gondoskodjunk a megnövekedett korosztályok képzésérőL — Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén, amikor az építőipar helyzetével, vala­mint a lakásépítés és -gaz­dálkodás 1990-ig szőlő tervé­vel foglalkozott, állást foglalt abban is, hogy a kapcsolódó létesítmények, közöttük az is­kolák, a lakásokkal egy Idő­ben épüljenek fel — mondot­ta. — Az új otthon örömével rendszerint együttjáró óvo­dai, iskolai gondok megoldá­sát ezzel jelentősen segíthet­jük. Az új nemzedék neve­lése, fellíészitése az egész társadalom ügye. Ebből a fontos munkából a társada­lom minden tagjának, min­den intézményének, az isko­lának, a családnak ki kell vennie a részét, el kell lát­nia a feladatát A nevelés ugyanakkor személyes fel­adat is, amelynek megvalósí­tásában tág tere és nagy le­hetősége van a pedagógus személyiségének. A jó peda­gógus nemcsak jó oktató, ha­nem mint nevelő, mint em­ber, egész életre szóló példa­kép. Valljuk, hogy a család fe­lelőssége a gyermeknevelés­ben nem változik. A család jelenti a legközvetlenebb gondoskodást,. a biztonságér­zetet, a védelmet, azt a meg­hitt közösséget, amelynek nevelőhatását nem nélkülöz­heti a gyermek, s amely nél­kül az iskola sem oldhatja meg eredményesen a felada­tait Társadalmunk sokai vál­lal a gyermeknevelés gond­jaiból, de a sokrétű gondos­kodás sem helyettesítheti a szülői házat. Megértjük, hogy a szülők rendszerint elfoglal­tak, a családi együttlét ideje szűkre szabott. Nem értünk egyet azonban az olyan szü­lői törekvéssel, amely erre hivatkozva a család felelős­ségét megpróbálja áthárítani az iskolára, a társadalomra. Ezt senki nem veheti ót Megemlítette: az új nem­zedák nevelésében nélkülöz­hetetlen a? ifjúsági és gyer­mekszervezeteit szerepe. A gyermekek, * fiatalok ttt kezdik megtanulni $ közös­ségért végzett munkát, a t^Iősséget társaikért, saját tettet&ért A szocialista de­mokrácia fejlődése csakis a jogok és a kötelezettségek egységen alapíthat, A diá­kok már serdülfiltorukban ismerjék meg jogátkfit és kötelességeiket társadal­munkban. Ezért átgondol­tabb, az életkori saiátossa­gokat jobban figyelembe ve­vő állampolgári oktatás és nevelés szükséges. A továbbiakban megemlí­tette: a diákok munkája, alapvető kötelezettsége. a tanulás, de szólt arról ls, hogy tudomásul kell venni: az iskolai munkának van­nak olyan területei — pél­dául a tananyag kiválasztá­sa —, ahol a döntés és a velejáró felelősség is a pe­dagógusok, valamint a reá­lis társadalmi igényeket Is­merő tudósok, mérnökök, közgazdászok és más szak­emberek dolga. Ezért nem kell félni az oktatásügyi kérdések nyílt vitáitól, ée a kötelességüket átlagosnál jobban teljesítő, az új. ösz­szetett feladatokra felkészü­lő, önmagukat művelő és fejlesztő nevelőket jobban meg kell becsülnünk. — Mi. kommunisták kü­lön felelősséget érzünk azért is, hogy a kötelességét tel­jesítő pedagógus minden esetleges zaklatással. helyi kisklrálykodással szemben védve legyen. Ennek biztosí­tásában, s az Iskola! tantes­tületek Jó szellemének, al­kotó légkörének kialakítá­sában nagy felelőssége, sze­repe van az Igazgatónak, a tanácsoknak, a munkáltató szerveknek is. — Az oktatási miniszter jelentésében felvázolt csak­nem másfél évtizedes fettö­dés megerősít bennünket abban, hogv az út. amelyeit járunk, jól Erőinket mind az anyagiakat, mind a szellemieket — még jobban összehangolva, ezen az úton kell a jövőben is haladnunk. A felnövekvő nemzedék ne­velése közös ügyünk. Felelős szolgálatával jövőnket, gyer­mekeink szocialista szelle­mű nevelését biztosítjuk, és azt, hogy a munka, amelyet most mi végzünk — a fej­lett szocialista társadalom építése —, méltó örökösök­re találjon. Amiko- a rarla­ment fórumán állást fogla­lunk közoktatásunk idősze­rű kérdéseiben, tudnunk kell: döntésünkkel társadal­munk holnapját alakítjuk. Az oktatási miniszter beszá­molóját a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében elfogadom, és elfogadásra ajánlom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom