Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

4 Pé«*ek, 1978. október 20. postaláda * társszerzőnk az olvasó Az e heti Postaládában összegyűlt levelek Java lé­nyeges rövidítés nélkül kívánkozott volna társszerzői rovatunkba. Ám hiába a szerkesztői engedékenység, a rendelkező re átló hely tovább nem bővíthető. Ezért kényszerűi a levelek csokorba (űzője, összeállítója az írások egy része esetében a tömörítésre. Talán nem ve­szik ezt levelező olvasóink rossz -néven — Így az e heti postaládából több kérdező, gondolatát kifejtő levélíró juthat szóhoz. Könyvárusítás kilenc négyzetméteren Tarján ban, a Budapesti körúton — szemben a víz­toronnyal — áll egy üveg­falú pavilon. Megépítése után virágárusításra hasz­nálták, aztán, ki tudja mi­ért. ezt a tevékenységet ab­bahagyták. Árván maradt a pavilon. Ablaküvegeit vas­tagon belepte a por, belse­jében egymásra dobált szá­radó fenyőgallyak, megcson­kított kartondobozok össze­visszaságát láthatták a já­rókelők. Ez így volt soká­ig. Gazdátlannak tűnó, üveg­falú. tetszetős pavilon. Nem véletlenül hangzot­tak el elmarasztaló meg­jegyzések a látottak miatt Később már csak kézle­gyintéssel adták tudtul nem­tetszésüket, lemondóan, hogy itt úgyis mindegy, mert pavilonban gazdagok, ötlet­ben szegények vagyunk, míg­nem a Tömörkény köny­vesbolt vezetője véget nem vetett a porlepte tespedt­•érnek. Érlelődő gondolatait cse­lekvésre váltotta, mondván, hogy Itt könyvesboltot nyi­tunk, mert ez a cselekedet sok érdeket szolgál. Az el­gondolás ez év augusztusá­ban valóra is vált, meg­nyílt a könyvárusító pavi­lon. Annak ellenéne, hovy egyelőre naponta csak két órát tart nyitva, a könyv­forgalma máris elérte a ha­vi 25 ezer forintot. Sem­milyen propaganda nem tu­datosította létezését — és ez kár —. ennek ellenére elő­fordul. hogy a vásárlók sor­ban állnak a pavilon előtt Méz csak kezdeti időről be­szélhetünk. A pavilon meg­építésének idején virágok nyíltak itt, most a kultú­ra virágzása vette kezdetét ezen a kis helyen, amely­nek alapterülete mindössze kilenc négyzetméter —, ír­ja Balázs Imre, a Pentelei sor 1-ből. Örepek köszöntése az 5 érdeklődésükre tarthat számot Több olvasónk írt a kóbor­lásra ítélt állatok védelmé­ben, s ellenében is. Szerkesz­tőségünk álláspontját ismerik olvasóink korábbi cikkeink­ből — ezért a levelek egy ré­szét meger5sít£snek tekint­jük A másik véleménnyel vitatkozhatnánk, de ez a lé­nyegen nem változtatna: mi az embereket ítéljük el, akik szabadon engedik valaha sze­retett, s jól tartott házőrzői­ket, s nem qondos'zodnak em­berséges elhelyezésükről. K. István a Tisza Lajos ut­cából lakásügyben kért se­gítséget Bár gondlait meg­ér M ük, régi elvünkön ez nem változtat: a lakásügyekben illetékre tanácsi intézmény munkáiéba nem avatkozunk bele. Olvasónk levelet azzal továbbítottuk a lakáshivatal­lyett nehéz kézitáskát cipel- r. . .^V. T*" nek s nemcsak az eevik vál- ba> hogy a tórv^ly adta le" J^iI^SEL^JfELiI- hetőségeken belül vizsgáiiák luk lesz néhány centivel ma­gasabb, hanem a gerincük is meg a levélíró jogosultságát. elferdül. Ml lesz később. üzenet rövid: sárgászöld zo­amikor egyenes gerinccel kellene az emberek előtt vagy között járniuk...?" — védi ekképp a fiatalok egész­ségét Vajda Sándor olvasónk és régi levelezőnk, s még hozzáteszi: tőle a szabója még ma is megkérdi, ha ru­hát csináltat, hogy ugyebár a bal váll magasabb? máncú' fürdőkádat szerezni — más feladatunk lévén — nem tudunk. A szakboltban tessék közölni a vásárlási óhajt! Válaszol az illetékes Ezt látják tőlünk? A felnövekvő nemzedé­ket már az általános is­kolától kezdve felkészítik a tevékeny, cselekvő ter­mészet- és környezetvéde- kor vágták lemre. Ám a természet- és Nem tudom környezetvédelem írott és íratlan törvényeit gyak­ran megsértjük, kisebb-na­gyobb mértékben. A Juhász Gvula Tanár­képző Főiskola 1. számú Gyakorló Általános Isko­lája Tisza felé néző olda­la mellett haladva szá­momra érthetetlen kép ál­lított meg. A földből ki­álló, 30—40 centiméter ma­gas, vasta g átmérőjű fa­csonkok látványa. Lehan­goltan néztem a csonkokat az iskola keleti homlok­zata előtt, az udvarban, a kerítés közelében. A „mi­ért"-re kerestem a vá­laszt Vajon mi volt az a súlyos ok, ami a fákat ki­vágásra ítélte? Ha már kivágták, a csonkokat mi­ért hayvták meg? (Nagyon meglepő lenne a válasz, ha ülőkéknek h Ha sok-sok éveken át helvWc volt a nagy lombú fáknak, most miért nem maradt? Beval­lom: sehogyan sem tud­tam magamnak megfogal­mazni a választ. Hogy mi­ki a fákat? Csak azt, hogy amikor még én lát­tam, szép magas fák vol­tak. A „jő szívek" azért ket­tőt mégis meghagytak. A betonozott udvar két szélen állnak: egy nagyobb és egy kisebb fa. A nagyobb fa alatt fából készült asz­talkák. asztalkánként négy­négy kis ülőkével. Az ud­varba esztétikailag min­denképpen jól beillcnek. Szépek és mutatósak. Azonkívül a gyermekek kénveimét szolgálják. A kivágott fák sorsa, úgy lát­szik. végérv én veron meg­pecsételődött Rájuk már senkinek sem volt szttk­sé-e. Kiálló csonkjaik ma már Inkább csak figyel­meztetnek: a hiányzó ré­szekre. Azokra, amelvek hosszú éveken át meleg Időben hűs árnyékot nyúj­tottak sok-sok (Hákr.e'c. az emberi társadalom ér­dekében szükség van a természet, a környezet meg­változtatására, el kell ven­nünk azt, ami számunkra oly nagvon fontos. Ám na­gyon takarékosan kell bán­ni a természet kincsei­vel: így a fákkal isi.Csak ott vágjuk ki és annvit. ahol. és amennyi feltét­lenül szükséges. De csak annvit. E.zv darabbal sem többet. Inkább őrizni, óv­ni. kímélni kell a megle­vőket. S még egy kér­dés. amely akarva-akarat­lanul fogalmazódott meg bennem: hogyan tudják majd hasznosítani a tanu­lók az iskolában tanult ismereteiket természetvé­delemből és természetsze­retetből, ha szemük láttá­ra még saját iskolátokban is kivésjék az életerős, ma­cas fákat? Ezt látják tő­lünk?... Bizony, a választ megad­ni nem ls látszik könnyű feladatnak. Barna Péter • Értem, s tudom, hogy Szeged, Ságvári Endre u. 13. A dijat befizették „A szeptember 15-i Posta­láda rovatban Valamit vala­„ . . . . , , . , miért? cím alatt megjelent cikkben haltakat m^vizs­Sáltam" - írja a Szegedi Gondolatok az albérletről háziszemetet a lakás fűtését szolgáló cserépkályhában, tűzhelyben égettük el. A nyá­Postaigazgatóságról Fábián Pál Igazgatóhelyettes. — ,-A repülőtérhez és a 600-as szakmu nk ásképzöhöz gyalog igyekvőket akadályo­zó kábelárkot betemettettem, salakburkolatot konvektorokra cseréltük át, ^^JSkJÜ^Í^S^'ásf vasúti átjárónál a posta épí­ron mi is, mint a környék­beii háztulajdonosok leg­többje, bevezettettük a föld­gázt, átálltunk a földgázfü­tásre, tehát a cseréokályhát 1 ezekben pedig háziszemetet elégetni nem lehet. Ezért én szeptember végén személye­tést nem végzett, így az ott fennáló akadályt nem pos­tai vezeték építése okozta. K^Si h^i^l; Cikkük a,aDÍán felhívtam a , Vá, f „háziszemét hálózatéDÍt5 üzem vezetőinefc í^bTtd^t^ bit Hóimét, hogy a jövőben a » P<*tói vezetéképítéskor ns­kérem október 1-től a házi­szemét rendszeres elszállítá­sát. Közölték velem, hogy a fuvarozási díjat postán kell befizetni, majd küldeni fog­ják a csekket Október l-e után mi is kitettük egy tar gyobb körültekintéssel jár­janak el." „A szeptember 29-i szám­ban tették közzé Varjú Ist­vánná Szeged, Hajnal utca _ 69/A szám alatti lakos pana­tályban a szemetet a ház melyig kivizsgálásóról elé. Múltak a napok, de a f ^vetkező tájékoztatást ad­szemát maradt. Azzal vigasz- J"*- f kisnyomású gázveze­taltam magam, hogy mivel ték alapadatai: 1977. szeo­még nem fizettem, azért nem Némber 5-i kezdéssel, 1977. viszik eL Október 5-én levél- d«*erober 27-i műszaki át­ben megkaptam a szám'át ad**al * 1978- március 30-i és a csekket, még azmro be "»mbe helyezéssel végeztük te fizettem december 31-ig a a ™u"'<at. 1978 , Április 14-én szállítási díjat. a Járdahelyreálhtási munká­.. .. , . _ kat megrendeltük a Szegedi Majd arra gondoltam, hogy Magas_ ^ Mélyépítő Válla­azárt nem viszik még azután ^ÓL A kivitelezte befeje­sem a szemetet, mert a ház­számot elírták, ugyanis a levelet is Hajnal utca 28/B alá címezték, mi pedig a23<B szám alatt lakunk. Ezt egy zését 1978. június 20-i befe­jezési határidővel a vállalat visszaigazolta. Többszörf sürgetésünkre a lapon közöltem te a vállalat- két vállalat képviselői 1978. tal. Aztán megint semmi, május 3-án egyeztető tár­csák a szemét szaporodik. A gyalást tartottak más mun­mai napig még szemetet nem katerület átadásával kapcso­vttiek eL Csak a kóbor ku- latosan is, ugyanis a Hajnal tyák-macskák válogat iák, utcán kívül más munkaterü­meg a szél. amit elfúj! Most léten sem végezték el a meg­mit csináljak? A Veresács rendelt munkát Kértük a utcától 25—30 méterre léte- munkaterület sürgős átvéte­sítsek egy Illegális szemétle- lét, azonban a kivitelező ki­IV. Mt,Sv k^mZ- rakóhelyet? Ha megteszem, térő választ adott a határ­ién SSf&egezért megbüntetnek, de jogo- id^el kaprain f idő­san te. Vaev öntsem az árok- járási viszonyokra és a föM­Amfkor elhatároztam, hogy írok az albérletkér­désről, először is olyan szefV után kutattam, amely „kézben tartja" ezt a problémakört, tehát fo­lyamatosan ellenőrzi a megkötött albérleti szer­ződéseket. A szóban for­gó szabályozó szerv —nem létezik. Van viszont bíró­ság. ha a szerződött felek között nézeteltérés merül fel. S a bíróság járható út is lenne, ha nézeteltérés esetén a főbVIőnek nem len­ne egyszerűbb az albérlőt minden további nélkül el­küldenie, s ha az albérlő­nek nem lenne ugyanez a sorsa akkor, ha bíró­sághoz fordul. Sok eset­ben többgyermekes fiatal családokról van szó. Az telenig terjedő albérleti dí­jak milyen mértékben csökkentik az albérlők életszínvonalát, magyarul a keresetükből fizetendő — államtól vásárolt — áru­cikkek mennyiségét? S végül a harmadik: va­jon nem rífizetés-e az ál­lamnak a be nem fize­tett adó, amely a törvénvt meglepő bátorsággal kiját­szó háztulajdonosok zse­bében marad, s így birfo­JÍIIR számukra az „üzlet­ből" befolyó tiszta nyere­séget? A legégetőbb kérdés azonban: kik a felelősek azért, hogy egyáltalán Ilyenné válhatott a hely­zet. s hogy manapság az egyik legveszélytelenebb — természetesen jogtalan — gyer­nevelő idevágó rendelet az elkér- pénzszerzési manipuláció az hető. legmagasabb dijat albérleti uzsora? öregek Tisza-parton levő nálnak, és azért fordult már kivitelezőt azonban a munka ^vS^ elő több esettben is, hosv elvégzésére nem találtunk kSottlk a patrorS^ W-efflr kiadósabb esőzte Végül te 1978. augusztus 22­cialista brigádok tagjai, va­szerénv. mérsékelt ősszeg­ben állapítja meg. Ennek az összegnek — alkalma­sint fáskamrából, mellék­épületből átalakított he­lyiségekért — két-három­storosa az. amit a főbér­lők, háztulajdonosok el­kérnek. Art sokan tudják, hogv az albérlet segítség az ál­lamnak,- a hártulaidonos­nak és az albérlőnek. Azt azonban már kevesen, hogy a három közül ho­vatovább csak a középső­nek igazán az, a másik kettőnek — ráfizetés. Hogy az albérlőnek miért, könnyen megérthetjük. Ám nem kevésbé ráfizetés az államnak sem. Csupán há­rom érvet a tisztánlátás érdeke'ien: miiven fokú a termelésben részt vevők aktivitási szintjének a csökkenése azoknál a fia­taloknál. akiknek minden­napi közétette rende—»t­len. megoldatlan, feszült­ségekkel terhes lakásvi­szonyuk rontja le? Az ezer forinttól a vég­lakóit ba' 81,111 töhben meg te esi- útra való hivatkozással Más elő kiadósabb után a városrészt a tűzoltók ón jelentették: a helyreállí­ZT? "ITTl^T^T a vízművek dolgozói sza- tási munka kész. azonban a . _ „ 0 , » Mezg.l^.^tóljt- ^^ víztől, mert műszaki átadás-átvételi jegy- vezetője, Béke Dezsőnk nos iskola zeneszakköre. Az __ „_J m i-Li. a zőkönyvben hiánypótlás fel- dr­is vételére került sor, mivel a Szamunkra nem maradt kicsiny portán létesítsek "egy járda aszfaltozása nem tőr- mint három kérdés meg. £22? stométdombot. ami a kör- tént meg E hiánypótlási IfL^T nyék patkánvutánpóttását munka elvégzésének határ- hereben kezdett és 1978 már­biztosítja majd?" — Vörös ideiéül 1978. szeptember 30-át musaban befejezett munkd­Ulan Imre a Hajnal utca 23/B-bő! jelölték meg, azonban ez még 1102 Kapcsolódó megrendelést október 16-án írta levelét, a mai napig te késik A hi- nem ad*k >el kicsxt fcsson? , . . • „ Azóta, vagy lammk megiele- ánypótlásra kitűzött határ- ** SZMMV-t júniusban ZSTLRM,IT n ése^i tán remélhet őle^meg. idő elteltére ismétetten fel- ^ milyen idő járás hát­gek ünnepsege — írja Mus- 6 szólítottuk a vá'tolat illeté- raltatta a járdaép'tesben? Ügy tűnik, a tapasztal­ható passzivitás oka két ténvezőben keresendő: az egvik, hogy a már emlí­tettek mlalt ,.nem futnak be" konkrét jelzérok a ha­tósá tokhoz a törvén vtc­lensétokről: a másik: az ál­lam ma?a is kénvszerhely­zetben van, hiszen a la­kásépítések termelékeny­sége még ma sem éri el azt a sültet, amellvel. fe­dezni tudná a fiatalok la­kásszükségletét. Így a té­ma holtoonton van, az al­bérleti rfííat egekig fel­csapó főbérlők. háztulaj­donosok pedig vidáman konstatálhatják: a törvé­nyek és rendeletek nem azért vannak, hogv be te kelljen azokat tartani. Mi a megoldás? A városi tanács 4/1976. számon kiadott egv ren­deletet. amelv a Fiatalok Otthonával foglalkozik. Eb­ben le*zö?ezi: „Az Otthon céHa, hogy kényelmes, ol­csó. átmeneti elhelyezést nyújtson azoknak a fiatal házaspároknak, és meküket egyedül fiatal szülőknek, akik vál­lalják, hogy a lakásügyi hatóságnál nyilvántartott, legalább kétéves lakás­igénvlésük figyelembevéte­lével az évenkénti készí­tett névjegyzék alapján tanácsi értékesitésű, vagy OTP-társaslakást vásárol­nak. Illetve salát lakásuk megépítése érdekében la­kásépítő szövetkezetbe tag­ként lépnek be." Ez lenne tehát az egyik megoldás. Csakhogy, a Fiatalok Otthona (közis­mertebb nevén: garzon­ház) sem végtelen befo­gadóképességű. A társada­lom így csak kis részét tudja megmenteni a fia­taloknak, s akik nem tar­toznak a szerencsések kö­zé, továbbra te lakhatnak a gyakran csak hevenyész­ve kielakított. nedves, sö­tét dohos, ámde annál drá­gább albérleti szobákban. S s'ámolni kell rajtuk kívül azokkal a vidéki fiatalokkal is. akik folya­matosan áramlanak Sze­gedre és más nagyváro­sokba a jobb munkalehe­tőségek reményében. In­kább vállalják a rosszabb lakásviszonyokat, csak köz­pontibb helven élhesse­nek. ök különösen sze­rencsétlen áldozatai a kö­rülményeknek, hiszen amíg a helybeliek — részben na­gyobb helyismeretük, rész­ben családjuk segítségével — találhatnak olcsóbb és nívósabb albérleteket, ad­dig a vidékről jöttek egye­dül állnak a városban, s jó. ha a kifüg"e«"tett hir­detőtábláig eltalálnak. Éles tehát a kérdés. A jelenség, arrrfy országszer­te me'ügyelhető — káros Jelenség. Szalon tal Tmre. Bódi Vera utca 14. István meghatottan köszönte meg a gyermekek szereplé-J sét Az ünnepség uzsonna következett, maid harmin'kaszó mellett nótá ke Mária. A hátitáska oldódik problémája. Üzenetek Bemiczky József a nagy „Ügy hiszem, nem lehet városok szemétszállítási, -tá­panasza senkinek sam az te- rolási és -etiüntettei gord­kolatáskákat gyártókra, mert játról szóló cikket küldött el, minden színben és formában amely azonban már megje­kapható hátitáska. Ezért csak lent a Világhíradóban, s így sajnálhatom azokat a 6—8 a szakemberek számóra hoz- keltezett levelében a DÉGAZ éveseket, akik hátitáska he- záférhető. Elsősorban úgy is igazgatási és jogi osztályá­keseit A felszólítást tartal- Míín kellett Var^ l^n^é maró levelet a mai narw lsv-u ahhoz, hogy a DÉGÁZ elkü'ctiük, melvben leírtuk a Kiirnetó levelet küldjön szer­Vnrlü Istttánné áttal észre- zod6 társának? Lenne még vételezetteket is. remélve azt, ne^i«dik kérdés is. de hogy panaszként kezelve az 421 m'cább megVlnnit-snak ügyet, a 30 napos határidőt ehetjük: az SZMMV-nél betartják és a munkát elvág- nem olvasnak szegedi újsá­, got. Kár. Szívesen közöltük volna a vállalat válaszát is. összeállította: zik" írta október Pálfy KataUn Szöveg nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom