Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

Vasnrnan, 1978. október 29. II Filmbemutató Kisteleken Aki tudja, hogy mekkora szervezések, egy-két „meg­szállott" megfeszített mun­kája szükségeltetik általá­ban valamely kulturális jel­legű (ismereteket vagy mű­vészeteket közvetítő) ese­mény megrendezéséhez «— nem tarthat elfogultnak az alább következők miatt. Kistelek nagyközség lakói tiszteletreméltó módon: lo­kálpatrióták. Közülük na­gyon sokan meglepő dina­mizmussal és önzetlenséggel vállalnak apróbb-nagyobb tetteket az „egészért", a kö­zösségért. Talán még töb­bükben eleven és erős az igény mindenfajta fejlődés, gyarapodás (szellemi is!), „előmenetel" iránt. Hogy mindezek előtt mi­ért a hivatkozás a kultúra­közvetítés nehézségeire? Filmbemutatót tartottak a kisteleki moziban szerdán este. A tágas előcsarnok­ban (akármelyik, még mű­ködő szeged) filmszínház el­irigyelhetné) beszélgető tár­saságok alakultak a vetítés előtt; itt arról volt szó, hogy milyen szépen énekeltek az iskolások a minapi hangver­senyen („csak nehogy elcsá­bítsák a fiatal, tehetséges karvezetőt a városba"); amott arról, hogy a kiállí­táson X. Y. kézimunkáját megcsodálták; mások az em­berek gondolkodásának mi­nőségéről ejtettek szót, mint a nagyközség városiasodá­sának egyik feltételéről. Az­tán találgatták, milyen le­het ez a film, és mesélték az ifjaknak, milyen volt ab­ban a régi változatban Já­vor Pál. Merthogy a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című új magyar film bemutatójára jöttek, mely esemény egy a többi között — a kistele­ki napokon. vá vált — elsősorban Új­helyi János szakavatott és közönségismeretről tanúsko­dó mondatai nyomón — a regény világa, a Móriczé, meg a film világa, az al­kotóké. Ennek a beszélgető közönségnek legalább. Minthogy mások csak no­vemberben nézhetik, ne szól­junk most a muzsikás film­ről; inkább soroljuk —, folytatva a kistelekiek kul­turális nyitottságáról, igé­nyéről fent rögzített téte­lekhez az Indoklást —, hogy kérdezett ott orvos, szak­munkás, gimnazista, tanár, téesztag, tisztviselő, nyug­díjas ... Egyformán kíván­csian — és a véleményét is a kérdésbe foglalva. Ki Ilyet, kl másmilyent. Min­denesetre: határozottan nyil­vánult például, hogy ez a , heterogén közönség nagyon tudja, ml az, hogy „dzsent­ritempó" (a forgalmazásban érdekeltek, a moziüzemi vál­lalatnak az ankéton jelen­levő képviselői ebből rög­tón tudni vélték, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül valamennyi közönségréteg­nek „Jó film" lesz). Akadt is aki pártoló, dicsérő mondatokat sorjáztatott a mai valóságunkat megjele­nítő filmekről, aztán már­már közéjük illesztette a szóban forgót... Akár az ankét további té­máinak felsorolásával is folytathatnám ezt a maszek „bizonyítási eljárást", mely­re az ingerelt, hogy a jó ta­pasztalatokat mégiscsak egyetlen estén szereztem. Csakhogy: talán fontosabb kimondani, hogy egy mű­velődési alkalom (most ép­pen filmbemutató) kihasz­náltatott Az meg tapasz­II munkásőrség-Ax SZMT évfordulók eiőit A munka védtelent « munkásvédelem talati tény, hogy az ilyes­Megtelt a ház, a vetítés mi nem Jehet előzményékés következmények nélkül va­ló... 8. E. ideje alatt több hangos vé­leményből vált nyilvánva­lóvá, hogy lesz miről beszél­ni a következő „hivatalos" eseményen, az ankéton. So­kan maradtak, kínos kény­szeredettség nélkül indult a társalgás a vendégekkel: Sík Ferenccel, a film ren­dezőjével és Újhelyi János­sal a dramaturggal. Hama­rosan érzékelhettük, , jelen van" Móricz Zsigmond, va­lahogy olyanformán, ahogy egynémely rendhagyónak titulált valójában éppen­hogy „igazi" irodalomórán idéződik meg egy-egy író. Vagyis, kiküszöbölődött a távolság, az Időbeli is, meg az ismeretek hiánya miatti is; érthetővé és felfogható­Munkasőreink sikeresen tel­jesítik a harci kiképzési programban meghatározott célkitűzéseket, tovább szilár­dult a parancsnokok vezetési és harcvezetési készsége, a mindennapi munkában is példamutató a munkásőrök helytállása. Erről, és az 1379 évi tervekről adták számot a munkásőrség országos és Hajdú-Bihar megyei sajtóér­tekezletén. Barta Gyula, a munkásőr­ség országos parancsnokának helyettese elmondotta: meg­kezdték az 1978-as esztendő mérlegének az összeállítását. Egyértelműen megállapítha­tó: ebben az esztendőben a kiképzési és szolgálati mun­ka tartalmasabb és hatéko­nyabb, kevesebb Igénybevé­tel mellett javuló színvona­lon valósulnak meg a célki­tűzések. A parancsnokok munkájában erősödött az a törekvés, amely az embert állítja a figyelem központ­jába. A munkásőrök már készül­nek a következő év történel­mi jelentőségű rendezvényei­dre: a párt és a KIMSZ meg­alakulásának és a Tanács­köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára Feldogozzák a Tanácsköz­társaság, a néphatalom vé­delmének történetét A párt megalakulásáról megemlé­keznek az év végi alegységi iyúleseken, a pártszerveze­tek rendezvényein, a Tanács­köztársaság jubileumának tiszteletére ünnepi egység­gyűléseket szerveznek. Az országos parancsnokság már­ciusban központi ünnepséget rendez. Találkozókra hívják meg a Vörös Hadseregben és a Vörös őrségben harcolt ve­teránokat. Megemlékeznek az egységek névadóiról, ezzel kapcsolatosan dokumentumo­kat gyűjtenek össze, kiállítá­sokat nyitnak meg. lenlegi ötödik ötéves terv első felében 37-en szenved­tek halálos sérülést. Ez az összehasonlítás mintha va­lamelyes mérséklődést mu­tatna, de tegyük hozzá, hogy gyakran foglal- a közutakon szaporodik a a munkavédelmi súlyos és halálos balesetek száma. Amikor egy-egy súlyos üzemi baleset bekövetkezik, egy ideig tiszteletben tart­ják a munkavédelmi elő­írásokat. Olyan a helyzet, mint a közutakon, ha a jár­művezetők találkoznak egy A munkavédelmi helyzet­ről soha sem lehet eleget beszélni. Akik nézik a te­levízió műsorait, tapasztal­hatják, hogy újra napiren­den van e téma, de a napi­lapok is koznak helyzettel, a baleseti sta­tisztikákkal. A Szakszerveze­tek Csongrád megyei Taná­csának elnöksége tegnapi, csütörtöki ülésén értékelte a munkavédelmi osztály je­lentését a megye üzemei­nek munkavédelmi, balese­ti helyzetéről. A jelentés elő­terjesztői alapos és kitűnő elemző munkát végeztek, elmondták, hogy milyen erő­feszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minél ke- ványulnak a szomorú vesebb dolgozót érjen bal- kek, lazulni kezd a megelőzhetnének avval, ha a tervezéskor megkérdeznék a munkavédelmi felügyelő­ket. Valószínű, ritkábban fordulna elő, hogy az el­készült üzemet, munkater­met nem vehetik igénybe, mert valami hiányzik, mely törvényesen megkövetelen­aö a dolgozók testi épségé­nek védelméért. A szakszervezeti tisztség­viselők — a munkavédelmi osztály jelentése alapján — úgy határoztak, hogy a mun­kavédelmi követelmények eset Viszont az is igaz, hogy a balesetek elkerülé­séért nem is a biztonság­technikai megbízottak te­hetnek a legtöbbet, hanem — bármily furcsának is tűnik — a dolgozók önma­guk! A szakszervezeteknek —, mint a dolgozók ' első szá­mú érdekvédelmi szerveze­tének — fontos feladata volt és marad, hogy rend­szeres tevékenységgel, neve­lőmunkával és ellenőrzés­sel segítsék az üzemi bal­esetek és foglalkozási ártal­mak megelőzését, a korsze­rű munkafeltételek megte­remtését a termelés és a munka kultúrájának eme­lését A munkavédelem min­dent megtesz, de az ered­mények alig-alig javulnák. Igen elgondolkodtató tény: az üzemi balesetekből ere­dő táppénzes napok száma, az előző évekhez hasonló­an a megyei adatok alap­ján mintegy 300 dolgozót foglalkoztató üzem évi tel­ies termelési kiesését je­lenti. Az elmúlt ötévesterv­időszakban az ipari üze­mekben és a mezőgazdasági területeken összesen 95 ha­lálos baleset történt, a je­ijesztó karambollal, vagy következetesebb érvényesí­netán a rendőrök ellenőrző tésére van szükség több te­kocsljaival, egy Ideig óva- rületen is. így például a tosabban vezetnek. De aho- kulturáltabb munkásszállí­gyan múlik az idő és hal- tásban, az ipari zajáratalom emlé- csökkentése érdekében, az mun- elavult, korszerűtlen gépek ka- és biztonságtechnikai és berendezések mielőbbi ki­Befejeződött a felsőoktatási miniszterek konferenciája Az egyetemi-főiskolai hall- mondták a felsőoktatási in- A tudományos és oktató ká­gatók eddiginél jobb felkészí- formációs rendszer tökélete- derek képzésének problémái tése a tudományos és oktató sítését Elhatározták, hogy az és útjai a felsőoktatási intéz­munkára fontos feltétele a érdekelt országok szakértői- ményekben címmel napirend­műszaki-tudományos forrada- bői szervezett munkacsopor- re került téma keltette. Az lom előrelendítésének. Ezért tok tovább folytatják az ifjúsági szervezeteknek a kon­— mint a szocialista országok együttműködés tartalmi ele- ferencián részt vevő képvise­felsőoktatási minisztereinek meinek és módszereinek ku- lőj külön is tanácskoztak a csütörtökön Balatonaligan be- tatását. szocialista országok ifjúsági fejeződött XI. konferenciáján A konferencián részt vevő mozgalmai közötti együttmű­hangoztatták — e tekintetben mintegy 70 delegátus és szak- ködés időszerű kérdéseiről, is tovább kell fejleszteni a értő hat témát vitatott meg . a soron következő XII. fel­baráti országok együttműkö- részletesen. Valamennyi kö- sőoktatási miniszteri könfe­dését. Különösen fontosnak zül a legnagyobb érdeklődést rencia megrendezését az ille­tékes bolgár minisztrérium fegyelem. E tényt a mun­kavédelmi osztály jelentése is kiemelte. Éppen ezért kell kezdeményező és kö­vetkezetesen cselekvő ma­gatartást igényelni minden­kitől, elsősorban a munká­kat Irányító vezetőktől, de a dolgozóktól is, hogy ke­rüljük el a baleseteket, a tragédiákat. Szép dolog ugyan — de csak gyógyír —, hogy a bal­esetet szenvedett, vagy el­hunyt kollégának a mun­katársai mily nagy ember­séggel és humánummal vi­seltetnek a hozzátartozók iránt. Megyénkben is a mun­katársak, brigádok az el­múlt években öt családi há­zat építettek föl, volt mun­katársuk hátrahagyott csa­ládjainak. Gondolom, nem egyedül . vagyok vélemé­nyemmel —, bár soha se kellene ily módon házat épí­teni hazánkban! A szakszervezetek mun­kavédelmi tevékenysége igen sokoldalú: legfőbb felada­tuknak azt tekintik, hogy a baleseteket előidéző veszély­forrásokat kiszűrjék. A mint­egy 6 ezer munkahelyen több mint 3 ezer aktivista és 2 ezer munkavédelmi őr tevékenykedik, akik segítsé­get nyújtanak a szakembe­cserélésében, az anyagmoz­gatás gépesítésében, a védő­ruhák és -felszerelések el­látásában, minőségének ja­vításában, és így tovább. Tudjuk, hogy a baleset szomorúságot, fájdalmat je­lent nem csupán, annak,akj elszenvedte, hanem a csa­ládnak, a hozzátartozóknak egyaránt. A dolgozó embe­rek élete, biztonsága a legfontosabb a világon, hi­szen új gépet* berendezést bármikor vásárolhatunk, de az elvesztett egészséget, éle­tet visszahozni senki sem képes többé. Nagyon kétol­dalú dolog ez az egész mun­kavédelmi helyzet: hiába a sokrétű gondoskodás, a tanfolyamok sokasaga. az előírások precízsége és a kitűnő berendezések so­ra. ha az emberek, a dol­gozók nem vigyáznak ön­magukra és társaikra. A lát­vány nem ritka: fiatalem­ber a tizedik emelet ma­gasságában — akár egy kö­téltáncos — borzolja a já­rókelők idegeit, pedig a vé­dőöv használata kötelező lenne. Summázva a szakszer­vezeti tisztségviselők véle­ményét. a munkavédelmi szakemberek .szőrös" szigo­rát; végül is elsősorban ön­magunknak kell vigyáznunk reknek. elősegítik a mun- egészségünkre. kavédelmi törvényesség be­tartását' Dicséretes, hogy a szegedi Déri Miksa Gépipa­ri Szakközépiskolában meg­kezdték a munkavédelmi technikusok képzését is, s már az idei esztendőben ki­lencven diák tesz vizsgát munkavédelmi szakismere­tekből. Régi dolog, hogy az új beruházásoknál gyakran el­marad a munkavédelmi szakemberek véleménye. Pedig sok huzavonát, vitát Az SZMT elnöksége teg­nap megtartott ülésén átte­kintette még a cigány szár­mazású dolgozók munka­helyi helvzetét, nevelésü­ket és beilleszkedésüket elő­segítő tevékenységet és szo­ciális támogatásuk érdeké­ben kifejtett szakszervezeti munkát. Tudomásul vették az elnökség tagjai az SZMT jövő évi költségvetésének tervezetét és az üdülési be­utalók elosztásának keret­számait. G. I. Ét kérem, már nyitás előtt itt vagyok. Hlgy­gye el, megéri. Jobb, ízletesebb ez a kenyér, mint a másik, és nem szárad ki olyan hamar. — Ez Igaz, de talán még emlékszik rá, anyáink is sü­töttek krumplis kenyeret, nem új találmány ez! Miért olyan drága? Hat forintba kerül egy kilő... A kora reggeli párbeszéd­be többen bekapcsolódtak. Megéri-e a hat forintot a kenyér vagy sem, s mi le­het az, ami a meglehetősen magas árat indokolja — ér­tői folyt a diskurzus. A boltokban megerősít­hetik, a burgonyás kenyér nap mint nap elfogy a pol­cokról. tehát szükség van rá. sokan keresik. A Sze­gedi Sütőipari Vállalat új terméke megnyerte a lakos­sá? tetszését, s talán még több is elfogyna belőle. A hatforintos árat viszont — akármilyen jó ts a ke­nyér — sokan túlzottan ma­gasnak tartják. A rtitőina­ri vállalat a választék bő­tás — nem lenne gazdasá­gos. A burgonyás kenyér va­lóban jó, finomabb, mint a nagy mennyiségben gyártott fehér kenyér. Ha nem így lenne, nem állnának érte sorba, s nem adnának érte hat forintot Ez igaz — mondhatja az olvasó —, de miért vásárolunk drága Burgonya és kenyér vf tése érdekében kezdte meg szeptember közepe tá­ján a burgonyás kenyeret gyártani. S amit sokan nem tudnak, ez a fajta kenyér pénzért burgonyaphelyhet, import burgonyapehely fel- amikor bőven terem az or­h asznál ásóval, az átlagosnál szágban krumpli, finomabb, fehérebb lisztből A pék nem hámozhat, készül. Részben ez a hatfo- nem főzhet, nem törhet az rintos ár magyarázata, más- üzemben burgonyát. Ezt nern részt az, hogy a választék- jS vitatjuk. Talán mégis le­bővítő termékek gyártását hetne valamiféle megoldást kevésbé dotálják. találni. Erre azért is szük­A burgonyás kenyérből ség lenne, mert a „rendes", nyolc-tíz mázsát sütnek hamar kiszáradó, morzsá­lódó kenyérrel a lakos-"" nagy része elégedetlen. Ha a sütőipari vállalatnál nem valamelyik más üzemben, konyhán elő lehetne készí­teni a kenyéryvártáshoz szükséges burgonyát. Fel­tesszük: az tly módon ké­szített kenyér már nem hat forintba kerülne. L. Z& Szegeden naponta, a „ren­des" kenyérből pedig 300 mázsát S míg ez utóbbi ke­nyér gyártása gépesített, a burgonyás kenyeret kézzel készítik. Gépesítése — mi­vel a gyártáshoz nélkülöz­hetetlen Import alapanyag­ból nem biztosított az ál­landó és zavartalan ellá­vállalta. 1980-ban tartják meg A konferencia Polinszky Károly oktatási miniszter zárszavával fejeződött be. A külföldi delegációk tagjai pénteken több magyar felső­oktatási intézmény tevékeny­ségét tanulmányozták. * Aesél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, a Politikai Bizottság tag­jai csütörtökön a Parlament Gobelin termében fogadták a szocialista országok felsőokta­tási minisztereinek tanácsko­zásán részt vevő küldöttségek vezetőit. A találkozón részt vett Kornidssz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Polinszky Károly oktatási miniszter és Schulteisz Emil egészségügyi miniszter. A szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszélésen egyebek között át­tekintették a tanácskozás eredmenyeit. a szocialista or­szágok felsőoktatásának idő­szerű kérdéseit és az együtt­működés további lehetősége­it. (MTI) Kiállítási napló nnyal Kóka Ferenc mindent tud, Az igenyes es fegyelmezett amit egy festő megtanulhat, hangulatjelentéseknek sorába (Innen alapvető hiányérze- tartozik többek között olyan, tünk is!) Megkapóan élénk címében is a lényegre utaló színei, szép. izgalmas és de- festménye, mint a Kék al­koratív foltjai, fakturális já- kony. Esti fények, Naplemen­tékai, analizáló jellegű épít- te. Felhők. A belső feszültsé­kezése, mozaikszerű rendte- gekből és harmóniaigényből remtő szándéka és átírása- születnek figurális képei — nak ravaszul megválasztott Antik emlék. Akt kompozí­foka mind-mind klucs képei- ció, Léda, Kis Ikarusz — hez. Kóka maga mondja, melyeken a spakni futása, a hogy ..bármihez kezdek, gon- felület játékos vibrálása vagy dolataimban mindig ott mun- egyértelmű foltja, a színek kál a valósag, a kiindulási egymásmetlettisége és finom pontot csakis ez jelenti szá- árnyalatai (sajnos kissé spe­mortira". Valóban lábujjhe- kulatív) érzelmi-gondolati gven érinti a valósagot. gyű- töltettel gazdagodnak. Mind­rűző, fodrosodó. vibráló for- ezek ellenére igen kulturált mái között felfedezhetjük egv felkészült festőt ismerhetünk fa inspirációját, egy táj meg- m»" a Véneket rteege've. kapó élményét, egv pülangó Kóka Ferenc Munkers"-dt színes röptét — a hangulato- jas festőművész mintegy har­kat, a ritmusélményeket, a minc festményből rendezett S£££& m%tékpoTJz rnLp deluín 6ta Mindez azonban meg csak Iáthafó SzeSeden- a Kepcsar­felszínl kötődés a valósághoz nok Gulácsy Lajos Termében, is, művészethez is. x. L. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom