Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-20 / 248. szám
rpw*eV. 1*7 fi. 0t*áV)T 20. 3 Új mű épül a Tiszán 3. „Más művel egyenértékűen nem helyettesíthető' Parlamenti ülésszak elitt Életformáié vitával Miért esett a választás éppen Csongrádra? Egy ilyen nagy jelentőségű beruházást minden vidék szívesen venne, hiszen gazdasági pezsdülést, szellemi élénkséget, számtalan előnyt hoz magával már maga az építkezés is. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági számítások voltak perdöntők és a műszaki lehetőségek. A már megépített vízlépcsők he'yéhez kellett illeszteni és a tározó megvalósításának optimá'is helyét kellett figyelembe venni. A hivatalos indoklás azonban pontosabb ennél: „A beruházási javaslat műszaki és gazdasági megfon, tolások alapián a víz'épcső építését a 254.4 folyamki lőni éter szelvényben irányozza elő. A vízlápcső építéséhez igénybe veendő terü'et nagyobbrészt árvizek által veszélyeztetett és részben a nyáil gáttal védett ártér, kis részben jelen'eg is védett terület". További részletezést is megérdemel azonban a téma: „A megtermelt vízkészlet csak a Tisza csatornázásába illeszkedő csongrádi vízlépcsővel oszthafó el. E szempontok bizonyítják, hogy a csongrádi vízlápcső más művel műszakilag és gazdaságilag egven értékűen nem helyettesíthető. A csongrádi vízlépcső 81/0 m. Orsz. szintű duzzasztásnál már lehetővé teszi a kiskörei víz1 épzső duzzasztás! szintjének 70 cm-es eme'ését — további 100 m'l'ió köbméter víz tározását biztosítva — úiabb beruházási költség nélkül". Bizonyára megnyugtató ez az intoklás a Cson-"--d megyeieknek, s leginkább Csongrád váro-nak. amely komoty hírességhez jut, mint névadó is. lássuk a tovább'akban, hogy miként bír majd az ország ezzel a nagy beruházás-ál. s milyen hasznot remél tőle. Ha figye'embe vesszük hogy még e'ég fr'ss a min'szlertanácsi határozat a nagyberuházás építésének előkészülteire, akkor is tudjuk. hogy már maga az e'őkrézítés hosszabb ideje folyik, s így az első ..szel'emi kapavágástól" számítva, legalább tíz észten-lő ke'' _ egv ilyen monumeriál;s nví e'készítéséhez. Most 197"-at írunk és a beruházási adatlaoon 1989. június 30. szerepel a be'ejezés dátumaként, majd 1993 a tel.ies befeiezés éve. A kivitelezés költségeit közel 3 és fél milliárd forintban ka'kulálják. Ebből a népgazdaság nyer egy vízlépcsőt a Tisza Cso-g.-ád—Kisköre közötti szakaszának komp'ex hasznosítására, növeli a térség árvízvédelmi b'z'onságát. újabb vízparti iidü'ési lehetőséveket nyert, újabb 150 kilométeren teremt minden évszakban használható vízi utat, s 45 millió köbmé'er ipari vízszolgáltatást. és 115 millió köbméter mezőgazdasági vízfelhasználást biztosít évente. Külön haszon, min'egv ráadás hogv a vízlépcső üzemi hídját olymódon éty'fík meg, hogy azt közúti hídként is hasznosítani lehessen. A vízlépcső két ütemben va'ó'ul meg. A már jóváhagyott első ü'ern tartalmazza magát a vízlépcsőt, olya1kivitelben, hogv a távlafi duzzasztási szintre e'eve a'ka'mas legyen, továbbá a dur-í-asztási szin'nek megfelelő véde'mi intézke' '"eket az úgynevezett bögevédelmet. A második iirem az aloár' tározó k'alakttását, a Csongrád bokányi csatorna kiépítését és ezen keresztül e nagytőke—székktttasi öntözőrendszer vízellátását foglal ía magában. Egy táb'ázatról pontosan leolvasható a nagv munka részleteinek ütemezése. Eszerint a felvonulás előkészületei már tartanak és a tényleges felvonulás a vízlépcső építéséhez januárban kezdődik. A duzzasztómű és a hajózsilip építéséhez, közvetlen megvalósításához 1980 legelején fognak. A h'ülámtéri duzzasztómű építésének kezdete 1981 első negyedévében lesz időszerű, a hullámtéri és a mederbe épülő m"vek építésének prognosztizált kezdete 1982 harmadik negyedéve. A parti lé'esítmények kivite'ezáse 1983 második negyedévében indul. A töltéserősítések ésszerű kezdete 1981 második fe'e, a szivattyú'elspek kivtte'evésének megkezdése pedig 1933 elejére esik. A mű te'jes befejezése 1990-re várható. A hatalmas vízi k°mo'exum tervezésével a Vízumd Tervező Vállalatot bíznák meg mint gener 'ltervezőt. Az al tervezők között ott találunk Crengrád megyei közreműködőket is, nevezetesen a Csongrád megyei Tervező V.ál'alatot. mint magasépítési tervezőt és a Szegedi Postaigazgatóságot, ame'y a mű hírközlési rendszerén dolgozik. Az építés még szélesebb körű mozgósítást köve'el. A mélyépítési munkákat a vízépítő trrc-rt végzi, a m3gasénítést a. DÉLÉP, de közreműködnek a környező vízügyi igazgatóságok is, továbbá az ország több szakipari vá'la'a'a. A csongrádi víz'épcső és a hozzá tartozó csa'ornák és tározó a termászetá'a'akításnak is na.zy műve 'esz. mert nemcsak a folyó vizkész'etét stabilizálja országunkb"n. hanem rn'nt látvány is föleme'ő lesz és úi hangulatokat teremt a táion. S bár a megva'ósu'ásiól időben még messze vagyunk, azért már's megmozgatja a fantáziát, a termelő és a településfejlesztő képze'etet éppúgy, mint a környezetvédelmi szándákokat, vegy a vízisport és az üdülés szervezőiét. Minthogy azonban még's a gazdasági megfontolások voltak az e'határozás eredeti ihletői, ta'án nem árt egy kis f'gye'emfölkeltés arra hogy ennek a nagy állam' beruházásnak a várható hasznára a kisebb gazdasági egységeknek is készüln'ük ke'l. Az Országos Vízügyi Hivatal e'ső e'nökhe'yettese a közelmúltban egy in'erjúban fölhívta a figyelmet egy, a mezőgazdasági üzemelőre háruló tennivalóra: a különféle belvízelvezető csatornák me'ttíiéséne': fontossázára: A MÉM most is a meliorációs munkálatokhoz adható állami tárn-g-ttáso'.rat is ide, a Tisza mel'ékre koncentrálja, ilymódon tehát a terme'őszövetkezetek és ál'ami gazdaságok saiát erőfeszítéseiből és a dotációkból meg'eremthető az az összhang, ame'y nélkülözhetetlen a csongrádi vízlépcső majdani eredményességé hez, a nagyberuházás tervezett előnyeinek érvényesüléséhez. A készü'ö nagyberuházó' nem ad közvetlen, kiszámítható hasznot, senki me-« nem mondhatja, mennyvel leszünk gazdagabbak, ha e'készül, s m'kor törleszti viszsza a hatalmas befeVefí~eket. A nélkülözhetetlen do'gok anyagi értéke nem k*'ku'á'ható. S egv ilven n4'kü'örhe'etlen ragv mű születésének lesz részese Csongrád meeve a következő dolgos években. (Vége.) Sz. Simon István Szolidaritási gyűlés Tegnap, csütörtökön a Hazafias Népfront szegedi első kerületi bizottsága chilei szolidaritási nagygyűlést rendezett a zeneiskola nagytermében, amelyen a város gyárai, üzemei ós társadalmi szervezetei fiatal dolgozóikkal és tagjaikkal képviseltették magukat Vasta-ih Györgyi, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára mondott beszédet Arrtt beszelt, hogy a fasizmus úiból és újból feltámad, minden eszközzel megpróbál gátat vetni a társadalmi haladásért folytatott harcnak. Ezért csak a nemzetközi összefogás alt a dályozhatja meg az imperializmus e korcszüleményé nek tombolását Chilében é bárhol a világon. Erre utal va Luls Corva'á-t idézte: / nemzetközi szolidaritás olyar erö, amely képes arra, hogy betörje a börtönök kapuját ás kivívja Chile népének szabadságit. Nemrégiben érdekes per foglalkoztatta az amerikai közvéleményt. Egy 39 éves volt haditengerész feljelentette az University Of California Egyetemet, mert száz orvostanhallgató' között 'izenhat nérert is felvett, és mint Al'.an Baké, volt tengerészhadnagy állította, a négerek miatt utasították el az ő. a fehér ember felvételi kérelmét. A kétlépcsős kaliforniai bíróság, majd az USA Legfelsőbb Bírósága -/marasztalta az egyetemet, •és ítéletben kötelezte a felperes felvételére. Annak ellenére, hogy az University érvelése nagy igazságot tar'almazott: a szerencsétlen helyzetben élő faji kisebbségek mind több olyan orvost kívánnak, akik körülük s'-urmaznak. mert ők megkülönböztetett gonddal, lelkiismeretesen törődnek társaikkal. A Watergate-ügy óta nem volt olyan jo-vita. amely az amerikai közvéleményt ennyire foglalkoztatta, felkavarta volna. Egy másik amerikai alkotmányi vita tengeri kígvóként vonaglik évtizedek óta: legyen vagy ne legyen 'óbb joga Amerika őslakóinak, sz indiánoknak?! A jogbiztosítás ellenzői épnen a személyi jogokra, a demokráciára hivatkoznak, s ugyanezt teszik azok. akik i tapsolnak a tengerészhadnagy javára tett bírósági döntésnek. Az egyetemi vitánál azt mondják a demokrácia nevében: még egy szerencsétlen, elmaradott helyzetben levő kisebbség sem jogosult kiemelt segítségre, mert az sérti az emberi egyenlőség jogát Az indiánok joghoz juttatása szintén hátrénvos helyzetbe ha-má az indián rezervátumok területén élő fehér embereket és ez antidemokratikus lenne. Szenzációk? A demokrácia, az alkotmányosság szenzációi? A lapok szerirt valószínűleg, hiszen első oldalas eseményként találták azokat Számunkra szokatlanok, sőt ismeretlenek azok az alapokok, amelyek kiválthatnak négervitát indiánvitát olyan hamis hangvétellel. mint az idézett eseteknél az uralkodó nézetek hangvétele: nem lehet a héjba jutott embereken segílenj, mert az ilyen ma"a'artás sérti azok személvi lozait. akiknek nincs semmi baiük. Sajátos érvelése é.s jogi agressziója az egv o'i'an társadalomnak, aho] azok a kevesek a hangadók. akiknek „nincs semmi bajuk". A bajnélküli élethez való alapvető jogukat éppen azáltal garantálják, hogy csínján bánnak e jo.gosultsá-ok kiterjesztésével. A jelen serek lényege megmagyarázható olvan statisztikai adatokkal, amelyek nem önmagukban való számsorok. matematikai bűvészfrtadvánvok. hanem f'rredrlm.i, politikai töltésű mutatók. A mi társadalmunkban pttdául a többség a hangadó és nyilvánvalóan ezt felezik ki azok a parlamenti százalékos mutatók. am elvek a 3^2 képviselő foglalkozásban mcos7lás-tt jelzik: munkás 44.6 sz^-alék. paraszt 13 6 százalék, értt'mis^rt 41 5 .százalék. e~váb fo~la!kozósú 0 3 százalék. Az olasz parismentnek jelenleg több mint 900 tagja van: 159 ügyvéd. 5 ügyész. 10 bíró, 171 tanár. 80 újságíró. 36 orvos. 19 mérnök. 190 tisztviselő. 27 vállalkozó. 3 tábornok és mindö'sze 23 munkás, akik közül 17 a kommunista párt jelölteként került a parlamentbe. Ami pedig a vitákat illeti. alizha kell nvárspo1.-*ároknak nevezotmk magunkat azért, mm-t örü'flnk a^nak, ho-m túUutottunk a hatalmi har-ok izgalmain, meszsze vagvunk a volt uralkodó osztályok parlamenti manipulációitól, s nagy értéknek tartjuk kiegyensúlyozott. mszrázkódiztáiok nélküli belpolitikai életünket, pzr.»i-«7-ben a békés munka hétköznapi gondjaival fozlalkozbatunk. E gondok körül fo'vnak a legnagyobb dialógusok: hogyan lehette 7av?rmentesebben előre haladni?! E cikk születésének hetében a három'éle par'armmti eseménysorozat nem jelent különleges állapotot. Az országgyűlés állandó bizottságai a közelgő, a huszonhatodikán kezdődő őszi ülésszakra készülve vitatják a napirendre kerülő oktatásügyet, közlekedéspolitikát; megkezdődött egy későbbi ülésszak napirendjére kerülő pénzügyi törvénytervezet állampolgári vitála, s az országgyűlésünk küldöttsége Görögországba utazott parlamenti tapasztalatcserére. Ez alkalommal is az alkotó dia'ó"us, az életíormáló vita jellemzi maid bizonyára az országgyűlés munkáiét Gondolati, szellemi ütközések, mert mindkét napirendi pontnál sokágú, szövev4nv?s a feladatrendszer.* egyáltalán nem minde-v, merre haladunk tovább. Csak néhány választ kívánó kérdést az oktatásügyi vitával kapcsolatban: van-e túlképzés Magyarországon, vagv nincs? Hogyan l°het a kénzést hozzáigazítani a népgazdasági igénvekh«z. s hogyan lehetne fe'v°zyni azzal a szimpla szülői. tár«-"'"lmi gvakorlatta'. hogy felduz7?sszuk a divatos szakmáit létszámát de más területen kirívó munkaerőhiány borltja fel a munka rendiét? Alig van olyan 61lamuolzír. akit ne érintenének közvetve vagy közvetty—ül a válaszok. Amint a közjeked^srinioiVn alakítá«áh-b, a'abulásában is milliók érdekeltek. A szp-islista demokrácia fejlődése megúiftotta az a'hotmánvos éle'et. amely telies érdeklődéssel fordul a legfontosabb: az emh°r felé. Ez a minden korábbinál teljesebb humánum jellemzi a hazánkban folyó parlamenti munkát S. I. Műanyagprogram Szerződéskötés Szegeden A mappákban a szerződés példányai; a Magyar Nemzeti Bank 150 millió forintos hitelt nyújt a Kendarfonó és Szövőipari Vállalatnak. A pénzt olyan beruházásra fordítia, amely „kemény" valutát hoz az országnak. A szerződést — melynek történetét most ismertetjük — Szabó Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának ielenlétében dr. Schiller György, a Magyar Nemzeti ttunk hvtalügyi főosztályának Igazgatója, Tóth László, a KSZV vezérigazgatója, Kadett Károly, iaz MNB osztályigazgatója és Marosi János, a KSZV vez.ér! igazgatóhelyettese látta el kézjegyével tegnan délelőtt a válla"at szegedi központjában. Az aláíráskor hangsúlyozta dr. Schiller György: a könynyűipar vállalatai közül a KSZV az első az országban, amely részesül a konvertibilis (minden piacon értékesíthető) termékek gyártását támogató népgazdasági hitelből, ez tulajdonképpen a gazdaságszarkezet átalakítását szolgálja A vállalat hitelkérelme reális; a bank úgy látja, hogy a beruházás után kedvezően alakulnak majd devizakitermelési mutatóik. Az is mellettük szól, hogy az úgynevezett export-visszatérítésről lemondtak. Ma és a közeljövőben azok a vállalatok ruházhatnak be nagyobb összegeket, amelyek ezt az utat válasziják, hiszen annak nincs értelme, hogy exportáljunk a költségvetés zsebére. A polietilén ós polipropilén termékek iránt van világpiaci kereslet, a Hungarotex külkereskedelmi vállalat nem véletlenül sürgeti a termelés növelését. Tóth László vezérigazgató egy fontos dologra mutatott rá: korunkban a világot élelmiszeripari válság jellemzi, ez pedig — miután egyre több élelmiszerre van szükség — kedvez most és a jövőben is az élelmiszeripari csomagolóanyag-gyártásnak. Az itt Szegeden előállított Raschel-zsákok erre is alkalmasak. A másik dolog, ami garancia lehet: a KSZV gyáraiban a teehnlkai-technológiai bázis mellett jelentős szellemi potenciák is vannak Marosi János egyebek mellett azt fejtegette, hogv az újnak az emberi feltételei megvannak, a kollektívákon, a gyárakon semmi sem fog múlni. . A bank megítélése szerint jó időben történik minden, akkor, amikor a termékgyár- ' tás — úgymond — felszálló I ágban van, a részeges termékvál'ás m's oldattól pe- | dig segít, segíthet megold-—! a kendertoar számos gr—diát i Ahogy tudjuk, a gvár ve- j zetői pé'dá-an megszerveztek a munkát, a gépek nagy ré- ^ sze útban van már Szegedre amire szükség van, hiszen a kölcsönből már jövőre is kell törleszteni. P. V. Cipők be!- és külföldre Be'földre és exoortra összesen 270 ezer pár zárt és nyári férficipőt gvárt az idén az Áorilis 4. Cipőinari Szöve'kezet. A kü'fö'di oartnerek: a Szovjetunió. Franciaorzág, Be'gium. Kanada. NSZK és Líbia. A választék gazdag, évente általában 100 úi mo-ieMt terveznek és állítanak össze a szöve'.keze'ben. Fe'vé'e'einken — amelvek a Crerzv Mi hál v utcai üzemben készültek — a cipőgyártás két művele'e látható. A kiké zí'ök. Bárkányi lsivanné és Kristó Józsetne. eiienőrz'k. hogyan sike ü t a festé"; a hibákat kijavítják Karácsonyi Pál talpbélést szeges l