Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

8 Csütörtök, 1978. szeptember 7. Barátsági nagygyűlés Darhanban RÁDIÓJELEK Bulgária — '76 (Folytatás az 1. oldalról.) gitséggel épült házgyárát, amely évente 70 ezer négyzetméter összterületű lakás elemeit képes előállítani. A vidéki látogatás következő állomása a Darhantól 20 kilométerre fekvő Mongol—Szovjet Barátság Állami Gazdaság volt. Délben mongol—magyar barátsagi nagygyűlést tartottak a magyar közreműködéssel épült és működő dathani húskombinátban. A nagygyűlést a városi pártbizottság első titkára, Sz. Gombosziiren nyitotta meg, majd D. Erdene húsipari munkásnő és Mocsai Pál, a kombinátban dolgozó magyar szakembercsoport vezetője üdvözölte a magyar és az ulánbátori ven-* dégeket. Ezután Zsambin Batmönh és Lázár György mondott beszédet. A nagy tapssal fogadott beszédek, a lelkes hangulatú nagygyűlés után a város vezetői díszebédet adtak a magyar kormányfő tiszteletére. Lázár György és kísérete a társuságában levő mongol vezetőkkel együtt szerdán délután különvonattal visszautazott Darhanból Ulánbátorba. A szerdai darhani úttal befejeződött Lázár György mongóliai hivatalos baráti látogatásának programja. A Minisztertanács elnöke ma, csütörtökön délelőtt Indul vissza Ulánbátorból Budapestre. A látogatásról közös közleményt adnak ki. Zsambin Batmönh beszéde Zsambin Batmönh bevezetőben a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Mongol Népköztársaság kormánya, az egész mongol nép nevében meleg szeretettel köszöntötte Lázár Györgyöt, majd méltatta a Magyar Népköztársaság eredményeit. Ezuitán a magyar—mongol kapcsolatokról szólt — Az országainknak a szocialista Internacionalizmus szilárd elvein alapuló testvéri barátsága — mondotta — az. 1065-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés szellemében Állandóan bóvül és fejlődik. Megelégedesse! állapíthatjuk meg. hogy párt- és állami vezetőink találkozói és megbeszélései Jelentós ösztönzést adtak és adnak a pártjaink, országaink és népeink közötti szövetség, testvért együttműködés további fejlesztésének. Pártjainkat, népeinket a többi testvéri szocialista országgal, elsősorban közös barátunkkal, a Szovjetunióval az internacionalista szövetség és barátság szálai fűzik össze. A továbbiakban hangsúlyozta: — A mongol népet nagy hálával tölti el. hogy a Magyar Népköztársaság — a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával együtt — testvért segítséget nyújt szocialista építőmunkánkhoz. — A Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködése átfogja a politika, a gazdaság, a kultúra és a tudomány területeit. s új tartalommal, formákkal gazdagodik. Emellett országaink eredményes együttműködést folytatnak a KGST keretében is. — Nem véletlen. hogy most a darhani húskombinátban tartjuk barátsági nagygyűlésünket. Ez a kombinát az egyike az utóbbi néhány évben magyar segítséggel épült üzemeknek, mint amilyen az ulánbétorl ruhagyár, a szonginói hio-' kombinát, vagy a harhorini malom. Ezek, a mongol és a magyar nép testvéri barátságának és együttműködésének szimbólumaivá vált üzemek, fontos szerepet töltenek be a mongol lakosság, illetve a népgazdaság növekvő igényeinek kielégítésében. Bővül országaink együttműködése a geológiai kutatások terén. Évről évre növekszik országaink kereskedelmi forgalma. Ugyancsak nagy támogatást kap országunk a Magyar Népköztársaságtól a szakmunkás- és szakemberképzésben. Nemzetközi kérdesekre áttérve a miniszterelnök rámutatott: a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország aktív békepolitikája, kitartó közös erőfeszítései nyomán jelentősen kiszélesedett az enyhülési folyamat. A továbbiakban arról szólt: — A mongol közvéleményt nyugtalanítja, hogy a pekingi vezetők mestenkedései következtében DélkeletÁzsiában feszültséggóc jött létre. Ismételten kijelentjük, hogy a mongol nép és kormány szolidáris a kínai vezetők nagyhatalmi soviniszta politikája és hegemonisztikus törekvései ellen eltökélten küzdő vietnami néppel. Batmönh befejezésül a magyar kormányfő mongóliai látogatását méltatta. A Mongol Népköztársaság miniszterelnöke további sikereket kívánt a magyar kommunistáknak, a magyar népnek, az MSZMP XI. kongresszusa . határozatának végre ha j tuséban. Lázár György felszólalása Lázár György bevezetőben tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép elvtársi, baráti üdvözletét. — Azzal a megbízatással jöttünk a Mongol Népköztársaságba — mondotta ezután —, hogy pártjaink útmutatásainak és népeink akaratának megfelelően tovább erősítsük, bővítsük országaink kapcsolatalt, megtárgyaljuk a közös érdekű ügyeket és új lehetőségeket* tárjunk fel együttműködésünk fej!.-v!« „-he/. Az elvégzett munka alapján nagy megelégedéssel szólhatok arról, hogy. megbízatásunknak sikeresen eleget tettünk. A Mongol Népköztársaság vezetőivel elvlársi szellemben, hasznos és eredményes eszmecseréket folytattunk a soros és a további együttműködés előkészítését szolgáló közös feladatokról. Barátságunk tovább erősödött, megállapodásaink jól szolgálják országa, tnk nemzeti érdekelt és egyben hozzájárulnak a szocialista országok közös ügyének előreviteléhez is. A továbbiakban u Mongol Népköztársaság szocialista építömunkájáról szólva hangsúlyozta : — Szívből gratulálunk a szorgalmas és kemény munkával elért eredményekhez, amelyek az Önök hazáját gazdagítva egyben a szocialista országok testvéri szövetségének erejét is növelik! Lázár György ezután a Magyar Népköztársaság helyzetéről, az MSZMP vezetésével a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeinkről. s megoldandó feladatainkról tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit, majd részletesen foglalkozott a magyar—mongol kapcsolatokkal, megállapítva: — Széles körű kapcsolatainkban kiemelkedő jelentőségű a gazdasági együttműködés. A két ország gazdasági együttműködésének eredményeit megtestesítő mongóliai üzemekről szólva gratulált a darhani húskombinát dolgozóinak termelési terveik sikeres teljesítéséhez, s további munkasikereket kívánt nekik. — Szocializmust épitő népeinknek alapvető érdeke a béke, a világban kibontakozó enyhülési folyamat megszilárdítása és elmélyítése — mondotta a továbbiakban Lázár György. — Mostani ulánbátori megbeszéléscinken nagy megelégedéssel állapíthattuk meg, hogy pártjaink és kormányaink a világpolitika minden fő kérdésében azonos nézeteket vallanak. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfőbb meghatározója, változatlan alapelve a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival kötött internacionalista szövetségünk szüntelen erősítése, a nemzetközi színtéren tett lépéseink összehangolása szocialista szövetségeseinkkel. A kölcsönös egyenjogúság és a békés egymás mellett élés elvei alapján bővítjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal is. . — A nemzetközi helyzet aggasztó vonása napjainkban — folytatta Lázár György—, hogy a kínai vezetés egyre leplezellenebbül a legszélsőségesebb, legreakciósabb Imperialista erők törekvéseit támogatja. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a haladó erők a békéért, az enyhülésért, a haladásért folytatott harcukban mindig és mindenütt szembetalálják magukat a kínai vezetők nagyhatalmi politikájával. — Különös élességgel világítja meg e politika Igazi arculatát Kínának a szocialista Vietnam elleni fellépése. Ismerjük és aggódva figyeljük e hogemonista törekvéseknek a Mongol Népköztársasággal szembeni megnyilvánulásait ts. Tudjuk, milyen nehézségeket okoz önöknek, hogy Kína hatalmas fegyveres erőt állomásoztat a határaikon. — Ahogyan a Szovjetunió és a többi szocialista ország, mi is támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság igaz ügyét, és a jövőben is megadunk minden tőlünk telhető segítségei szocialista építőmunkájuk eredményes folytatásához. Elítéljük a kínai vezetők politikáját, mert az veszelyezteti a világ békéjét és felbecsülhetetlen ká-. rokat okoz, mindenekelőtt a kínai népnek. A kínai nép iránt továbbra ls baráti érzésekkel viseltetünk. Lázár György befejezésül kifejezte meggyőződését: a mostani látogatás tovább erősítette a két ország népeinek proletár internacionalista kapcsolatait, testvéri együttműködését MAGYAR—MÁLTAI KULTURÁLIS EGYEZMÉNY A magyar—máltai kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatok gazdagítását, elmélyítését irányozza elő az az együttműködési egyezmény, amelyet Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Agatha Barbara, a Máltai Köztársaság kulturális minisztere szerdán írt alá a KKI-ban KÖZLEMÉNY A GUYANAI NÉPI HALADÓ PART KÜLDÖTTSÉGÉNEK LATOGATASARÓL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1978. augusztus 31—szeptember 6. között látogatást tett hazánkban a Guyanai Népi Haladó Párt küldöttsége, amelyet Cheddl Jagan, a párt főtitkára vezetett. Cheddi Jagant fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Eszmecserét folytattak a nemzetközi, különös tekintettel a latin-amerikai helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. WARNKE MOSZKVÁBAN Szerdán Moszkvába érkezett Paul Warnké, az Egyesült Államok fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatalának igazgatója. A hivatalos közlés értelmében Warnke a korábbi megállapodásoknak megfelelően tesz látogatást « szovjet fővárosban. ; PHAM VAN DONG THAIFÖLDÖN Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke szerdán ötnapos hivatalos látogatásra a thaiföldi fővárosba érkezett. A vietnami kormányfőt a repülőtéren Kriangszak Csamanand thaiföldi miniszterelnök és Uppadít Pancsarijangkhun külügyminiszter fogadta. GUIRINGAUD HANOIBAN Louis de Guiringaud francia külügyminiszter szerdán vietnami kollegája Nguyen Duy Trinh meghívására Hanoiba érkezett. TAKEO IRÁNBAN Fukuda Takeo japán kormányfő aki kedden érkezett Iránba Perzsa-öböl menti tíznapos körútjának első állomáshelyére szerdán meg. kezdte tárgyalásait Dzsafar Sarif-Emami iráni kormány, fővel. Barátunk, Geitcso Haszkovo hangilatos belvárosában sodródunk a sétálók tömegében. Napközben csendes itt a forgalom, de a délutáni órakra hirtelen benépesülnek a sétányok. — Ha valakivel feltétlenül találkozni akarsz, délután menj végig kétszer itt a sétányon, minden bizonnyal egymásra leltek — mondja fiatal barátom, a Haszkovszka Tribuna munkatársa. Pedig azt hittem, könnyebb egy tűt megtalálni a kazalban, mint egy nyolcvanötezres városban ismerősre rálelni. S néhány perc múlva fekete hajú, nyurga fiatalember tűnik fel a sétálók forgatagában. Kezében nyitott könyv, arcán a friss nyomdai termés feletti öröm sugárzik. Amikor ráköszönünk, meglepetten kapja fel fejét. Elnézésünket kéri a „figyelmetlenségért", de úgy beletemetkezett a karcsú kötetbe, hogy egészen elfeledkezett a világról. Boldogan mutatja a kötetet, fiatal magyar költők verseit tartalmazza bolgár nyelven. Három fiatal magyar költőt mutatott be, s ő fordította bolgárra a verseket is. Gencso Hrisztozov a magyar irodalom, a magyar emberek nagy barátja. Több alkalommal járt Magyarországon, s számos klasszikus és ma élő magyar író, költő művét ültette át bolgár nyelvre. Sok barátja van Magyarországon, s mint ritka gyöngyöt, úgy őrzi a Nagy Lászlóval. Kormos Istvánnal való találkozásai emlékét. Egy közeli kerthelyiség árnyas asztalához telepszünk, kortyolgatunk a kellemesen hűtött Trákia sörből, közben Gáncsot arról kérdezem, mi adta az első impulzust, hogy a magyar nyelv rejtelmeit megismerje? — Olykor magamnak ls talány, hogy "az a hajdani falusi parasztfiú, aki még azt sem tudta, merre van Magyarország, honnan vette a bátorságot, hogy ilyen nagyfába vágja a fejszéjét. Azt hiszem, ritka szerencse, hogy olyan kiváló egyéniségekkel találkozhattam a szófiai Magyar Kultúrában, s Magyarországon is később, akik felkeltették érdeklődésemet, s elláttak útravalóval... 1940 szeptemberében született a Rodope tövében, Szuszám nevű kis faluban. Tizenkét éves kora óta ír verseket. A család 1057-ben költözött Haszkovóba, rá egy évre itt érettségizett. Máiegyetemista volt Szófiúban. Camp Dávid esélyei Pesszimisták szerint az amerikai elnök nyaralójában, Camp Davidben szerdán megkezdődött hármas találkozó egy zsákutca zsákutcája. Vagyis: Carter és Szadat elnök, valamint Begin kormányfő tárgyalása semmi látványos újat nem hoz az egyiptomi—izraeli különtárgyalások felújításában. Az optimisták viszont azt remélik, hogy Washington közvetítésével Kairó és Tel-Aviv hamvába holt párbeszéde új vágányokra helyezhető. Természetesen a találkozó megnyitása után röviddel még fölösleges jósolgatni, hogy kinek lesz igaza és kinek nem. Annyi azonban bizonyos, hogy Carter veszélyes, kockázatos vállalkozásba kezdett: közvetítőből teljes jogú tárgyaló partnerré lépett elő, ami eleve kizárja, hogy a teljes kudarcot — még ha az be is következik — elismerje. Szadat és Begin éppen abban bízik, hogy az USA elnökének személyes presztízse valamilyen módon kizökkenti közvetlen tárgyalásaikat a holtpontról. Ha egyáltalán van új elem a hármas találkozón, akkor ez a kilátásba helyezett amerikai katonai jelenlét. Hivatalosan ugyan nem hangzott el erre javaslat, de megbízható források tudni vélik: ez USA szívesen küldene csapatokat az izraeliek helyébe, a megszállt területekre. Nos, ez a lehetőség nemcsak TelAvivot tölti el aggodalommal — lévén eddig katonailag egyeduralkodó a szóban forgó térségben —, hanem az amerikai közvéleményt ls. Óhatatlanul Vietnam emléke Idéződik föl a csapatok esetleges Sínai-félszigetre vezénylése kapcsán, s az akkori sokk hatása máig sem múlt el nyomtalanul. Ami az arab világot illeti, több fővárosban maris éles bírálatok egész sora hangzott el Szadat és Carter óimé re. Leghatározottabban a „szilárdság frontja" — a szadat i politikát elvető haladó arab erők tömörülése — lépett föl. Nyilvánosságra hozva azt a tervet, miszerint szeptember második felében Damaszkuszban Szíria, Algéria, Líbia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a PFSZ vezetői megvitatják, milyen lépések szükségesek a részmegoldások megakadályozására, a palesztinok ügyét eláruló egyiptomi politika ellensúlyozására. Addig azonban érthető módon az arab világ is a Camp David-i fejleményeket figyeli. Abban a meggyőződésben — amit minden józan megfigyelő helyesel —, hogy a hármas csúcs sikere vagy kudarca új helyzetet teremthet a Közel-Keleten. Legkisebb esélye annak van, hogy minden marad a régiben. Egy ilyen befejezés voltaképpen ugyancsak kudarcnak számítana. Legfőkent a házigazda: Jlmmy Carter számára. Gyapay Dénes , amikor barátaival elment a Magyar Kultúrába. Králné Reményi Mária adott itt nyelvleckéket. , . ' — Králné Reményi Mária nagy szeretetlel foglalkozott velünk, Jó hangulatot teremtett maga körül. 1065-ben jöttem első magyarországi utamra. Szerettem volna, ha debreceni nyári egyetemi élményeim nem múlnak el nyomtalanul az életemből. 1966-ban fejeztem be egyetemi tanulmányaimat, s szereztem orosz szakos tanári diplomát. 1968-ban a Bolgár Írószövetség ösztöndíjasaként négy hónapot töltöttem Magyarországon. Ezt követően nevelőtanár lettem egy kollégiumban, Dlmllrovgrádban. Sok könyvet, folyói rútot hoztam Magyarországról, s Itt nyílt alkalmam elmélyülni a magyar irodalomban 1969berf találkoztam első ízben személyesen is fiatal magyar költőkkel: Ratkó Józseffel, Buda Ferenccel, Agh Istvánnal. Akkoriban jptároztum el, hogy időm, éleién? jelentős részét műfordításra-áldozom. Sok segítséget kaptam magyarországi barátaimtól ifElső vállalkozásom Sarkadi Imrének A gyáva című kisregénye volt. 1969-ben ismét három hónapot töltöttem Magyá^iszágon. Eletemnek gazdag periódusa következett. Mocsár Gábor három novelláját fordítottam bolgárra, s Veress Miklós és Király Zoltán fordításában az én verseim is megjelentek az Alföldben és a Tiszatájban. 1970-ben Szigligeten szereztem sok barátot, ismerőst. Nagy hatással volt rám Bede Anna, Tatay Sándor. Felejthetetlen élmény volt számomra u balatonfüredi költőtalálkozó. Itt Ismertem meg Kiss Benedeket, Bella Istvánt, Juhász Ferencet, Nagy LúBzlót. Sok segítséget kaptam Fábián Zoltántól is. Dunabogdányban, Cegléden, majd Kőbányán, Tiszaföldváron és Debrecenben rendeztek irodalmi estet, találkozásokat magyar olvasóimmal. 197ü-ben a Magyar elbeszélések és kisregények cimü kötetben adtam közre Mocsár Gábor Fecskék és miatyánkját. 1972-ben fordítottam le Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kisregényét, Plovdivban adták ki. Nagy Lajos válogatott novelláinak bolgár kiadásához öt fordítással járultam hozzá. 1976-ban ültettem át bolgár nyelvre Darvas József Város az ingoványon című müvét. A múlt évben jelent meg Szófiában Mándi Iván Csutak és a szürke ló című ifjúsági regénye, az én fordításomban. A Mai magyar fiatal költők antológláju, amit éppen a kezemben tartok, most hagyta el a nyomdát. Tizenkilenc versfordítással járultam hozzá a fiatal ma* gyar költők megismertetésé* hez. Gencso Hrisztozov ma máé kapcsolatban áll Bulgária szinte valamennyi irodalmi orgánumával. A Szeptemvriben nemrég hat magyar költőt mutatott be, úgyszintén a Plámakban is. A Prosztorl című várnai folyóiratban Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Kormos István, Niklat Adúm, Fodor András, Garai Gábor, Kutasst József, Bari Károly költészetéből adott ízelítőt. 1979-ben jelenik meg a szófiai Narodna Mlade/.s kiadónál a Mai magyar írók antológiája, ebben Galambos Lajos. Gaál István, Fábián Zoltán, Kertésa Akos egy-egy novelláját adják közre az ő fordításában. Gencso Hrisztozov 1067 és 1976 között a Haszkovszkg Tribuna belső munkatársa volt. Az újságírást azonban felcserélte a tanári pályával, úgy érzi, így több ideja, energiája jut u műfordításra, a magyar irodalom bulgáriai megismertetésére. Hamar Imre