Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

8 Csütörtök, 1978. szeptember 7. Barátsági nagygyűlés Darhanban RÁDIÓJELEK Bulgária — '76 (Folytatás az 1. oldalról.) gitséggel épült házgyárát, amely évente 70 ezer négy­zetméter összterületű lakás elemeit képes előállítani. A vidéki látogatás követ­kező állomása a Darhantól 20 kilométerre fekvő Mon­gol—Szovjet Barátság Állami Gazdaság volt. Délben mongol—magyar barátsagi nagygyűlést tartot­tak a magyar közreműködés­sel épült és működő dathani húskombinátban. A nagygyű­lést a városi pártbizottság első titkára, Sz. Gombosziiren nyitotta meg, majd D. Erde­ne húsipari munkásnő és Mocsai Pál, a kombinátban dolgozó magyar szakember­csoport vezetője üdvözölte a magyar és az ulánbátori ven-* dégeket. Ezután Zsambin Batmönh és Lázár György mondott be­szédet. A nagy tapssal fogadott beszédek, a lelkes hangulatú nagygyűlés után a város ve­zetői díszebédet adtak a ma­gyar kormányfő tiszteletére. Lázár György és kísérete a társuságában levő mongol vezetőkkel együtt szerdán délután különvonattal vissza­utazott Darhanból Ulánbá­torba. A szerdai darhani úttal befejeződött Lázár György mongóliai hivatalos baráti látogatásának programja. A Minisztertanács elnöke ma, csütörtökön délelőtt Indul vissza Ulánbátorból Buda­pestre. A látogatásról közös közleményt adnak ki. Zsambin Batmönh beszéde Zsambin Batmönh beveze­tőben a Mongol Népi Forra­dalmi Párt, a Mongol Nép­köztársaság kormánya, az egész mongol nép nevében meleg szeretettel köszöntötte Lázár Györgyöt, majd mél­tatta a Magyar Népköztársa­ság eredményeit. Ezuitán a magyar—mongol kapcsola­tokról szólt — Az országainknak a szocialista Internacionaliz­mus szilárd elvein alapuló testvéri barátsága — mon­dotta — az. 1065-ben megkö­tött barátsági és együttmű­ködési szerződés szellemében Állandóan bóvül és fejlődik. Megelégedesse! állapíthat­juk meg. hogy párt- és ál­lami vezetőink találkozói és megbeszélései Jelentós ösz­tönzést adtak és adnak a pártjaink, országaink és né­peink közötti szövetség, test­vért együttműködés további fejlesztésének. Pártjainkat, népeinket a többi testvéri szocialista országgal, elsősor­ban közös barátunkkal, a Szovjetunióval az interna­cionalista szövetség és ba­rátság szálai fűzik össze. A továbbiakban hangsú­lyozta: — A mongol népet nagy hálával tölti el. hogy a Ma­gyar Népköztársaság — a Szovjetunióval és a szocialis­ta közösség többi országával együtt — testvért segítséget nyújt szocialista építőmun­kánkhoz. — A Mongol Népköztársa­ság és a Magyar Népköztár­saság együttműködése átfog­ja a politika, a gazdaság, a kultúra és a tudomány terü­leteit. s új tartalommal, for­mákkal gazdagodik. Emel­lett országaink eredményes együttműködést folytatnak a KGST keretében is. — Nem véletlen. hogy most a darhani húskombi­nátban tartjuk barátsági nagygyűlésünket. Ez a kom­binát az egyike az utóbbi néhány évben magyar segít­séggel épült üzemeknek, mint amilyen az ulánbétorl ruhagyár, a szonginói hio-' kombinát, vagy a harhorini malom. Ezek, a mongol és a magyar nép testvéri ba­rátságának és együttműkö­désének szimbólumaivá vált üzemek, fontos szerepet töl­tenek be a mongol lakosság, illetve a népgazdaság növek­vő igényeinek kielégítésében. Bővül országaink együttmű­ködése a geológiai kutatások terén. Évről évre növekszik országaink kereskedelmi for­galma. Ugyancsak nagy tá­mogatást kap országunk a Magyar Népköztársaságtól a szakmunkás- és szakember­képzésben. Nemzetközi kérdesekre áttérve a miniszterelnök rá­mutatott: a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista or­szág aktív békepolitikája, ki­tartó közös erőfeszítései nyo­mán jelentősen kiszélesedett az enyhülési folyamat. A továbbiakban arról szólt: — A mongol közvéleményt nyugtalanítja, hogy a pe­kingi vezetők mestenkedései következtében Délkelet­Ázsiában feszültséggóc jött létre. Ismételten kijelentjük, hogy a mongol nép és kor­mány szolidáris a kínai ve­zetők nagyhatalmi sovinisz­ta politikája és hegemonisz­tikus törekvései ellen eltö­kélten küzdő vietnami nép­pel. Batmönh befejezésül a magyar kormányfő mongó­liai látogatását méltatta. A Mongol Népköztársaság miniszterelnöke további si­kereket kívánt a magyar kommunistáknak, a magyar népnek, az MSZMP XI. kongresszusa . határozatának végre ha j tuséban. Lázár György felszólalása Lázár György bevezetőben tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép elvtár­si, baráti üdvözletét. — Azzal a megbízatással jöttünk a Mongol Népköz­társaságba — mondotta ez­után —, hogy pártjaink út­mutatásainak és népeink aka­ratának megfelelően tovább erősítsük, bővítsük országa­ink kapcsolatalt, megtárgyal­juk a közös érdekű ügyeket és új lehetőségeket* tárjunk fel együttműködésünk fej­!.-v!« „-he/. Az elvégzett munka alapján nagy meg­elégedéssel szólhatok arról, hogy. megbízatásunknak sike­resen eleget tettünk. A Mon­gol Népköztársaság vezetői­vel elvlársi szellemben, hasz­nos és eredményes eszmecse­réket folytattunk a soros és a további együttműködés elő­készítését szolgáló közös fel­adatokról. Barátságunk to­vább erősödött, megállapodá­saink jól szolgálják országa, tnk nemzeti érdekelt és egy­ben hozzájárulnak a szocia­lista országok közös ügyének előreviteléhez is. A továbbiakban u Mongol Népköztársaság szocialista építömunkájáról szólva hang­súlyozta : — Szívből gratulálunk a szorgalmas és kemény mun­kával elért eredményekhez, amelyek az Önök hazáját gazdagítva egyben a szocia­lista országok testvéri szövet­ségének erejét is növelik! Lázár György ezután a Ma­gyar Népköztársaság helyze­téről, az MSZMP vezetésével a fejlett szocialista társada­lom építésében elért eredmé­nyeinkről. s megoldandó fel­adatainkról tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit, majd részletesen foglalkozott a ma­gyar—mongol kapcsolatokkal, megállapítva: — Széles körű kapcsolata­inkban kiemelkedő jelentősé­gű a gazdasági együttműkö­dés. A két ország gazdasági együttműködésének eredmé­nyeit megtestesítő mongóliai üzemekről szólva gratulált a darhani húskombinát dolgo­zóinak termelési terveik si­keres teljesítéséhez, s továb­bi munkasikereket kívánt ne­kik. — Szocializmust épitő né­peinknek alapvető érdeke a béke, a világban kibontakozó enyhülési folyamat megszi­lárdítása és elmélyítése — mondotta a továbbiakban Lá­zár György. — Mostani ulán­bátori megbeszéléscinken nagy megelégedéssel állapít­hattuk meg, hogy pártjaink és kormányaink a világpoli­tika minden fő kérdésében azonos nézeteket vallanak. — A Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának legfőbb meghatározója, változatlan alapelve a Szovjetunióval és a szocialista közösség orszá­gaival kötött internacionalis­ta szövetségünk szüntelen erősítése, a nemzetközi szín­téren tett lépéseink összehan­golása szocialista szövetsége­seinkkel. A kölcsönös egyen­jogúság és a békés egymás mellett élés elvei alapján bő­vítjük kapcsolatainkat a tő­kés országokkal is. . — A nemzetközi helyzet aggasztó vonása napjainkban — folytatta Lázár György—, hogy a kínai vezetés egyre leplezellenebbül a legszélső­ségesebb, legreakciósabb Im­perialista erők törekvéseit támogatja. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a haladó erők a békéért, az enyhülésért, a haladásért folytatott harcuk­ban mindig és mindenütt szembetalálják magukat a kí­nai vezetők nagyhatalmi po­litikájával. — Különös élességgel világít­ja meg e politika Igazi arcu­latát Kínának a szocialista Vietnam elleni fellépése. Is­merjük és aggódva figyeljük e hogemonista törekvéseknek a Mongol Népköztársasággal szembeni megnyilvánulásait ts. Tudjuk, milyen nehézsé­geket okoz önöknek, hogy Kína hatalmas fegyveres erőt állomásoztat a határaikon. — Ahogyan a Szovjetunió és a többi szocialista ország, mi is támogatjuk a Vietna­mi Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság igaz ügyét, és a jövőben is megadunk minden tőlünk telhető segítségei szocialista építőmunkájuk eredményes folytatásához. Elítéljük a kí­nai vezetők politikáját, mert az veszelyezteti a világ bé­kéjét és felbecsülhetetlen ká-. rokat okoz, mindenekelőtt a kínai népnek. A kínai nép iránt továbbra ls baráti ér­zésekkel viseltetünk. Lázár György befejezésül kifejezte meggyőződését: a mostani látogatás tovább erő­sítette a két ország népeinek proletár internacionalista kapcsolatait, testvéri együtt­működését MAGYAR—MÁLTAI KULTURÁLIS EGYEZMÉNY A magyar—máltai kultu­rális, oktatási és tudományos kapcsolatok gazdagítását, el­mélyítését irányozza elő az az együttműködési egyez­mény, amelyet Rónai Ru­dolf, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke és Agatha Barbara, a Máltai Köztársaság kulturális mi­nisztere szerdán írt alá a KKI-ban KÖZLEMÉNY A GUYANAI NÉPI HALADÓ PART KÜLDÖTTSÉGÉNEK LATOGATASARÓL A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1978. au­gusztus 31—szeptember 6. között látogatást tett ha­zánkban a Guyanai Népi Haladó Párt küldöttsége, amelyet Cheddl Jagan, a párt főtitkára vezetett. Cheddi Jagant fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. A szí­vélyes, elvtársi légkörű meg­beszéléseken a két párt kép­viselői tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Eszmecserét folytattak a nemzetközi, különös tekintet­tel a latin-amerikai helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. WARNKE MOSZKVÁBAN Szerdán Moszkvába érke­zett Paul Warnké, az Egye­sült Államok fegyverzetel­lenőrzési és leszerelési hiva­talának igazgatója. A hiva­talos közlés értelmében Warnke a korábbi megálla­podásoknak megfelelően tesz látogatást « szovjet főváros­ban. ; PHAM VAN DONG THAIFÖLDÖN Pham Van Dong, a Viet­nami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke szerdán öt­napos hivatalos látogatásra a thaiföldi fővárosba érke­zett. A vietnami kormányfőt a repülőtéren Kriangszak Csamanand thaiföldi minisz­terelnök és Uppadít Pan­csarijangkhun külügymi­niszter fogadta. GUIRINGAUD HANOIBAN Louis de Guiringaud fran­cia külügyminiszter szerdán vietnami kollegája Nguyen Duy Trinh meghívására Ha­noiba érkezett. TAKEO IRÁNBAN Fukuda Takeo japán kor­mányfő aki kedden érkezett Iránba Perzsa-öböl menti tíznapos körútjának első ál­lomáshelyére szerdán meg. kezdte tárgyalásait Dzsafar Sarif-Emami iráni kormány, fővel. Barátunk, Geitcso Haszkovo hangilatos bel­városában sodródunk a sétá­lók tömegében. Napközben csendes itt a forgalom, de a délutáni órakra hirtelen be­népesülnek a sétányok. — Ha valakivel feltétlenül találkozni akarsz, délután menj végig kétszer itt a sé­tányon, minden bizonnyal egymásra leltek — mondja fiatal barátom, a Haszkovsz­ka Tribuna munkatársa. Pedig azt hittem, könnyebb egy tűt megtalálni a kazal­ban, mint egy nyolcvanöt­ezres városban ismerősre rá­lelni. S néhány perc múlva fekete hajú, nyurga fiatal­ember tűnik fel a sétálók forgatagában. Kezében nyitott könyv, arcán a friss nyomdai termés feletti öröm sugár­zik. Amikor ráköszönünk, meglepetten kapja fel fejét. Elnézésünket kéri a „figyel­metlenségért", de úgy bele­temetkezett a karcsú kötet­be, hogy egészen elfeledke­zett a világról. Boldogan mu­tatja a kötetet, fiatal ma­gyar költők verseit tartal­mazza bolgár nyelven. Há­rom fiatal magyar költőt mutatott be, s ő fordította bolgárra a verseket is. Gen­cso Hrisztozov a magyar iro­dalom, a magyar emberek nagy barátja. Több alkalom­mal járt Magyarországon, s számos klasszikus és ma élő magyar író, költő művét ül­tette át bolgár nyelvre. Sok barátja van Magyarországon, s mint ritka gyöngyöt, úgy őrzi a Nagy Lászlóval. Kor­mos Istvánnal való találko­zásai emlékét. Egy közeli kerthelyiség ár­nyas asztalához telepszünk, kortyolgatunk a kellemesen hűtött Trákia sörből, közben Gáncsot arról kérdezem, mi adta az első impulzust, hogy a magyar nyelv rejtelmeit megismerje? — Olykor magamnak ls talány, hogy "az a hajdani fa­lusi parasztfiú, aki még azt sem tudta, merre van Ma­gyarország, honnan vette a bátorságot, hogy ilyen nagy­fába vágja a fejszéjét. Azt hiszem, ritka szerencse, hogy olyan kiváló egyéniségekkel találkozhattam a szófiai Ma­gyar Kultúrában, s Magyar­országon is később, akik fel­keltették érdeklődésemet, s elláttak útravalóval... 1940 szeptemberében szüle­tett a Rodope tövében, Szu­szám nevű kis faluban. Ti­zenkét éves kora óta ír ver­seket. A család 1057-ben köl­tözött Haszkovóba, rá egy évre itt érettségizett. Mái­egyetemista volt Szófiúban. Camp Dávid esélyei Pesszimisták szerint az ame­rikai elnök nyaralójában, Camp Davidben szerdán meg­kezdődött hármas találkozó egy zsákutca zsákutcája. Vagyis: Carter és Szadat el­nök, valamint Begin kor­mányfő tárgyalása semmi lát­ványos újat nem hoz az egyiptomi—izraeli különtár­gyalások felújításában. Az optimisták viszont azt remé­lik, hogy Washington közve­títésével Kairó és Tel-Aviv hamvába holt párbeszéde új vágányokra helyezhető. Természetesen a találkozó megnyitása után röviddel még fölösleges jósolgatni, hogy kinek lesz igaza és ki­nek nem. Annyi azonban bi­zonyos, hogy Carter veszé­lyes, kockázatos vállalkozás­ba kezdett: közvetítőből tel­jes jogú tárgyaló partnerré lépett elő, ami eleve kizárja, hogy a teljes kudarcot — még ha az be is következik — elismerje. Szadat és Begin éppen ab­ban bízik, hogy az USA el­nökének személyes presztízse valamilyen módon kizökkenti közvetlen tárgyalásaikat a holtpontról. Ha egyáltalán van új elem a hármas találkozón, akkor ez a kilátásba helyezett ame­rikai katonai jelenlét. Hiva­talosan ugyan nem hangzott el erre javaslat, de megbíz­ható források tudni vélik: ez USA szívesen küldene csapa­tokat az izraeliek helyébe, a megszállt területekre. Nos, ez a lehetőség nemcsak Tel­Avivot tölti el aggodalommal — lévén eddig katonailag egyeduralkodó a szóban for­gó térségben —, hanem az amerikai közvéleményt ls. Óhatatlanul Vietnam emléke Idéződik föl a csapatok eset­leges Sínai-félszigetre ve­zénylése kapcsán, s az akko­ri sokk hatása máig sem múlt el nyomtalanul. Ami az arab világot illeti, több fővárosban maris éles bírálatok egész sora hangzott el Szadat és Carter óimé re. Leghatározottabban a „szi­lárdság frontja" — a szadat i politikát elvető haladó arab erők tömörülése — lépett föl. Nyilvánosságra hozva azt a tervet, miszerint szeptember második felében Damasz­kuszban Szíria, Algéria, Lí­bia, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság és a PFSZ vezetői megvitatják, milyen lépések szükségesek a részmegoldások megakadá­lyozására, a palesztinok ügyét eláruló egyiptomi politika el­lensúlyozására. Addig azonban érthető mó­don az arab világ is a Camp David-i fejleményeket fi­gyeli. Abban a meggyőződés­ben — amit minden józan megfigyelő helyesel —, hogy a hármas csúcs sikere vagy kudarca új helyzetet teremt­het a Közel-Keleten. Legki­sebb esélye annak van, hogy minden marad a régiben. Egy ilyen befejezés voltaképpen ugyancsak kudarcnak számí­tana. Legfőkent a házigazda: Jlmmy Carter számára. Gyapay Dénes , amikor barátaival elment a Magyar Kultúrába. Králné Reményi Mária adott itt nyelvleckéket. , . ' — Králné Reményi Mária nagy szeretetlel foglalkozott velünk, Jó hangulatot terem­tett maga körül. 1065-ben jöttem első magyarországi utamra. Szerettem volna, ha debreceni nyári egyetemi él­ményeim nem múlnak el nyomtalanul az életemből. 1966-ban fejeztem be egye­temi tanulmányaimat, s sze­reztem orosz szakos tanári diplomát. 1968-ban a Bolgár Írószövetség ösztöndíjasaként négy hónapot töltöttem Ma­gyarországon. Ezt követően nevelőtanár lettem egy kol­légiumban, Dlmllrovgrádban. Sok könyvet, folyói rútot hoz­tam Magyarországról, s Itt nyílt alkalmam elmélyülni a magyar irodalomban 1969­berf találkoztam első ízben személyesen is fiatal magyar költőkkel: Ratkó Józseffel, Buda Ferenccel, Agh István­nal. Akkoriban jptároztum el, hogy időm, éleién? jelen­tős részét műfordításra-áldo­zom. Sok segítséget kaptam magyarországi barátaimtól if­Első vállalkozásom Sarkadi Imrének A gyáva című kis­regénye volt. 1969-ben ismét három hó­napot töltöttem Magyá^i­szágon. Eletemnek gazdag periódusa következett. Mo­csár Gábor három novelláját fordítottam bolgárra, s Ve­ress Miklós és Király Zol­tán fordításában az én ver­seim is megjelentek az Al­földben és a Tiszatájban. 1970-ben Szigligeten szerez­tem sok barátot, ismerőst. Nagy hatással volt rám Be­de Anna, Tatay Sándor. Fe­lejthetetlen élmény volt szá­momra u balatonfüredi köl­tőtalálkozó. Itt Ismertem meg Kiss Benedeket, Bella Ist­vánt, Juhász Ferencet, Nagy LúBzlót. Sok segítséget kap­tam Fábián Zoltántól is. Du­nabogdányban, Cegléden, majd Kőbányán, Tiszaföldvá­ron és Debrecenben rendez­tek irodalmi estet, találkozá­sokat magyar olvasóimmal. 197ü-ben a Magyar elbeszé­lések és kisregények cimü kötetben adtam közre Mo­csár Gábor Fecskék és mi­atyánkját. 1972-ben fordítot­tam le Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kis­regényét, Plovdivban adták ki. Nagy Lajos válogatott no­velláinak bolgár kiadásához öt fordítással járultam hoz­zá. 1976-ban ültettem át bol­gár nyelvre Darvas József Város az ingoványon című müvét. A múlt évben jelent meg Szófiában Mándi Iván Csutak és a szürke ló című ifjúsági regénye, az én fordí­tásomban. A Mai magyar fia­tal költők antológláju, amit éppen a kezemben tartok, most hagyta el a nyomdát. Tizenkilenc versfordítással járultam hozzá a fiatal ma* gyar költők megismertetésé* hez. Gencso Hrisztozov ma máé kapcsolatban áll Bulgária szinte valamennyi irodalmi orgánumával. A Szeptemvri­ben nemrég hat magyar köl­tőt mutatott be, úgyszintén a Plámakban is. A Prosztorl című várnai folyóiratban Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Kormos István, Nik­lat Adúm, Fodor András, Ga­rai Gábor, Kutasst József, Bari Károly költészetéből adott ízelítőt. 1979-ben jele­nik meg a szófiai Narodna Mlade/.s kiadónál a Mai ma­gyar írók antológiája, ebben Galambos Lajos. Gaál Ist­ván, Fábián Zoltán, Kertésa Akos egy-egy novelláját ad­ják közre az ő fordításában. Gencso Hrisztozov 1067 és 1976 között a Haszkovszkg Tribuna belső munkatársa volt. Az újságírást azonban felcserélte a tanári pályával, úgy érzi, így több ideja, energiája jut u műfordítás­ra, a magyar irodalom bul­gáriai megismertetésére. Hamar Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom