Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

8 Csütörtök, 1978. szeptember 7. R Gyulai A több mint egymilliárd forintos beruházással épült Gyulai Húskombinátban megkezdődött az üzemszerű ter­melés. Az idén húskészítményekből és szárazáruból az elmúlt évhez képest száz vagonnal többet termelnek. UlR í*Íf ARm1|IM!?Í$# Az export várhatóan huszonöt százalékkal növekszik és! Ibm SilOÍBBDlíi21I a ?zárazaru mellett egyéb húskészítményekkel is bővül. a szarazaru A képen: a korszerű tárolótér. Á rókusi tanácskozási központban A lakosság egészségügyi ellátása Attila sugárútiaknak is a Föltámadás utcai rendelőbe kell járni. Lencse János, aki a Lehel utcában lakik, a gyermekkocsi-tárolót hiá­nyolta a gyermekrendelő mellől, és kérdezte, miért nem ellenőrzik alaposab­ban a betegállományban le­vőket, Solymosi Lajos ta­nácstag hangoztatta, hogy a körzeti orvosok méltá­E héten ismét megkezdték ütemétől elmarad a körze­munkájukat a tanácskozási ti rendelők létesítése. Így központok a körzeti, kerüle- például az Északi városrész ti párt- és népfronthelyisé- lakóinak a Föltámadás ut­gekben. A négy év óta si- cába kell gyalogolni. Mind­keresen működő fórumokon ezek ellenére jobban is fel mindig számítani lehetett lehetne használni az üres a körzetek lakóinak véle- orvosi órákat. A rendelő­ményére a fontos közéleti intézetekben évente össze­kérdásekben. Ezúttal a la- sen egymillió ötvenezer be­kosság egészségügyi ellátá- teg fordul meg, és 570 ez­sát értékelték a választókés ren mennek el a fogászatok­a tanácstagok. ra. Egy betegre 6 és fél perc nyosabban járnának el a be­Az MSZMP rókusi szer- kezelési idő jut, a fogbete- tegekkel szemben, ha pon­Ve~etének helyiségében ked- gek ellátása két és fél percig tosan elkezdenék a rende­den este kezdődött a ta- tart. (Ez körülbelül annyi, lést Ábrahám Illés az üze­Bácskozás. mintha a város egy lakója mi dolgozók táppénzre uta­A kórházak a rendelőinté- hétszer járt volna orvos- lását sok esetben indokolat­Zetek 290 ezer embernek nak és legalább háromszor lannak tartotta és kérte, nyújtott gyógyító-megelőző fogorvosnál.) hogy az asszisztensek tapin­tevékenységét első alkalom- A kórház a Kossuth La- tatosabban bánjanak a ke­inai értékeli ilyen széles fő- -os sugarúti i50 év€s épü. zelésre várakozókkal. La­rumon a lakosság — kezd- ° , x _ . . te az egészségügyi ellátás- tetben es a Tolbuhin su- katos Rudolfne a reumá­ról szóló tájékoztatót dr. gárúton működik. Mivel az szakrendelés kibővítését Bánfalvi Géza, a kórház- előbbiben nincs lift, ko- sürgette. Priszlinger István rendelőintézet igazgatóhe- j d a fekvőbetegek art kérdezte, hogy nem szár­lyettese. Az egészségüggyel ' mindenki szinte nap mint szállítása az ott dolgozók- mazik-e hátrányuk a szege­nap kapcsolatba kerül. Nem nak. 1980-ra megnő a férő- dieknek a külföldi betegek közömbös, hogy a betegek helyek száma, a Tolbuhin su- itteni kezeléséből. mennyi idő alatt gyógyul- garúü 2-es kórházat új, 200 Az előadó sorra válaszolt a nak fel, elegedettek-e az el- . ., , ...... , . , . ... látásukkal és milyen han- agyas pavilonnal bővítik kerdésekre, es feljegyezte a gulatban térnek vissza mun- k'. javaslatokat Elmondta, hogy kájukhoz. Szegeden az or- Az orvosi etikai bizottság az Északi városrészben szágos átlaghoz viszonyítva vizsgáiatai kirívó szabály- egyelőre nincs lehetőség ügy de °ein ^terüteteifte talanságot nem találtak az rendelő építésére, csak a több pénzre, modernebb épü- eimúlt időszakban. Megál- Felsővárosban. A külföldi be­letekre lenne szükség. Az lapította, hogy a város la- tegek száma pedig nem ha­orvosi egyetem hatáskörébe kossága szíVesen keresi fel ladja meg az egész beteg­íűi üa 1 n ak* a" kck"h á zak ésren- Panaszaival az egészségügyi forgalom egy százalékát delőintézetek gyógyító-meg- dolgozókat, akik kötelessé- A rókusi tanácskozási köz­előző munkájából. Az egye- gükhöz híven a magasabb pontban megjelentek őszinte tem és a városi tanács meg- szintlj ingyenes betegellá- véleményükkel, javaslataik­állapodása például a rönt- szolgálják. kai hasznosan hozzájárul­genfelvetelek egyseges el- "" f. . , . , , , .. . ,,. fogadásával jobban kihasz- A beszamolo utan első- tak az egészsegugyi eUa­nólja a rendelkezésre álló nek Becsei Lászlóné kér- tásról alkotott reális kép­műszereket, költségeket dezte, mikor lesz körzeti ren- hez. Igazolva ezzel a demok­Még mindig nem meg- de]d ^ Északi városrész- ratikus jellegű fórum élet­felelő a szakorvosi ellátás ^ Kelemen Antalné azt képességét, létjogosultságát hely szerinti elosztása. Ket szakosított rendelőintézet kifogasolta, működik; az l-es számú a mraemu Lenin körúton, ehhez Sze­ged 42 körzete tartozik, a 2-es a Zöld Sándor utcá­ban. ide a város 12 kör­zetéből és a szegedi járás 39 körzetéből érkeznek a betegek. A körzeti orvosok munkája különösen az újon­nan épült városrészekben növekedett meg. Átlagosan évente 11 ezer beteget ke­zel egy körzeti orvos, kö­zülük négyszázat a lakásán látogatott meg, és 36 sze­mélyt utalt be. Az ügyeleti szolgálatot. a kórházak, kli­nikák felosztják egymás között Számos körzeti ren­delő korszerűsítésére került sor, sajnos, a lakásépítés hogy a József n túlzott, aprólékos felügyelettel, az agyonellenőrzéssel a vállalatok, in­tézmények, üzemek úgy vannak, mint a sorscsapással. Az agyonellenőrzés bizalmatlanságot szül, bürokratikus jelen­ségeket okoz, jó közösségeket rombolhat szét, ha jól megy a munka, a termelés, ki­tűnő a munkahelyi légkör és nincs pa­nasz az üzemi demokráciára sem. Sok he­lyen úgy gondolkoznak és tesznek, az a legjobb ellenőrzés, ha nagyobb önállósá­got de ezzel együtt nagyobb felelősséget is adnak egy-egy üzemegység, gyár, mű­hely beosztottjainak. Kiiktatják a gyakori számonkérést s a munka megszokott ered­ményt produkáló folyamatából a felesleges szigorításokat Ha minden jól megy... Dé előfordul, hogy egy-egy üzemben, intéz­ménynél, vállalatnál sűrűbben meg kell jelennie az állami ellenőrző szerveknek, a népi ellenőröknek. Az állami ellenőrzésre, s ezen belül a népi ellenőrzésre sok helyzetfeltáró, érté­kelő és feladatmeghatározó munka jut De sosem szigorú vizsgálóbíróként kopogtat­nak a gyár, üzem, intézmény kapuján, ha­nem olyan társként akik a hibákból való kiútkeresésben is partnerei a vizsgált munkahelyeknek. A megyei, városi NEB­ek tevékenységében az operatív megelőző jelleg érvényesül egyre inkább. Mindez az MSZMP XI. kongresszusának határo­zatán alapul. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a megelőzést jól segítik az utóvizsgálatok is. Persze furcsán hangzik: megelőzés és utóvizsgálat Az elnevezésből arra lehet gondolni, hogy egy állapotot későn, talán túl későn regisztrálnak, ami­kor már semmit sem lehet tenni, csak jelentést írni, és azt dossziéba fűzni. Mi­ről van szó? Mindinkább rendszeresebbé válik egy­egy korábbi témavizsgálat utóellenőrzése. (A KNEB is egyre inkább azt szorgalmaz­za, minden megyében az utóvizsgálatok száma tovább gyarapodjon.) Ilyenkor az adott témában párt- és állami határozattá, vállalati intézkedéssé elfogadott népi el­lenőrzési javaslat sorsát — végrehajtását, vagy a végrehajtásának elmaradását — nézik meg. Üjból napirendre tűzik, hogy egy-egy kérdésben, amire határozat, vagy tucatnyi okos gondolat született, válto­zott-e a helyzet, milyen előrelépés történt. De arra is kíváncsiak, nem alakulnak-e esetleg úgy a körülmények, hogy ismétel­ten előállhat olyan állapot, ami miatt elő­ször kellett a népi ellenőröknek felkeresni az intézményt, vagy vállalatot. Az igen hasznos eredményt hozó utóvizsgálatok­nak hosszú a sora. Hivatkozni lehetne a legutóbbi időszak tapasztalataira, hiszen a Szegedi Járási Építőipari Szövetkezetnél, vagy a Gépjárműipari Szövetkezetnél foly­tatott utóellenőrzések azt bizonyítják, ér­demes figyelemmel kísérni a korábban nehezebb időket átélő vállalatokat, intéz­ményeket, szövetkezeteket. Manapság sem ritka, hogy a népi ellen­őröknek nem egyszer, nem is kétszer, ha­nem négyszer is kopogtatni kell egy-egy üzemben, intézménynél. Ügy tűnik, foko­zottabb a társadalmi igény, hogy jobban figyeljünk az ellátásra. Először a 60-as években, majd 1972-ben a KNEB országos vizsgálat keretében fog­lalkozott a lakosság bútorellátásával. 1972­ben a KNEB azt javasolta, hogy az ille­tékesek összehangolt fejlesztésekkel te­remtsék meg a bútoripar és a faipar kö­zötti kooperációt, hozzák létre az értékesí­téshez szükséges kereskedelmi hálózatot, gondoskodjanak a bútorok választékának bővítőiéről, a minőség javításáról, s nem utolsósorban a lakossági reklamációk el­intézéséhez szükséges garanciális javítóhá­lózat létrehozásáról, és törődjenek többet a bútorok sérülésmentes szállításával. Az alapvizsgálat óta javult a bútorellátás. A minőség és a választék azonban még nem felel meg a keresletnek, s az ipari re­konstrukciók után elvárható színvonalnak. A bútorok 20—30 százaléka sérülten ér­kezik a vásárlókhoz. Akadozik a garan­ciális javítás, a szervizszolgáltatás. Most az ellenőrzés, az utóvizsgálat azt tárja fel, hogy az alapvizsgálat javaslatait hogyan valósították meg, és milyen további teen­dőkre, intézkedésekre van szükség. Az utóvizsgálat kiterjed a faiparra, a bútor­iparra, a javítószolgálatra, a bútorszállítást végző vállalatokra és az értékesítéssel fog­lalkozó kereskedelmi vállalatokra. (Remél­hetőleg a harmadszori vizsgálat után még kevesebb panasza lesz a lakosságnak a bútorellátásra Csongrád megyében is.) A szegedi népi ellenőrzési bizottság olyan tapasztalatokkal rendelkezik, hogy a sorozatos utóellenőrzések nem mindig ál­dásosak, s kevés a hasznuk. A vizsgált szervek korán napirendre térnek a felve­tett gondok felett és nemigen törekszenek a korrekcióra. Így az utóellenőrzésnél ha­sonló problémákat fedeznek fel, olyanokat, amelyekkel az első alkalommal is találkoz­tak már. A vizsgált intézményeknek azon­ban mindig van felügyeleti szerve. Ogy látszik, itt is hamar elfelejtkeznek a szük­séges intézkedések megtételéről, a határo­zatok végrehajtása, s ezzel együtt a fele­lősségre vonás elmarad. Hogy mennyire nem ritka jelenség, azt a mindennapi élet is igazolja. Az országgyűlés nyári üléssza­kán Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke mondotta: „Javítani kell a végrehajtás ellenőrzésének formáit és módszereit is... tömegesen készülnek a kimutatások, be­számoló jelentések, viszont a számonkérés mégis formális, bátortalan, vagy nem rit­kán elmarad." F élreértés ne esíék, az ellenőrző szer­vek, a népi ellenőrök nem a „fejek vételére" indulnak, amikor szá­monkérik, hogy a határozatokat intézke­dési terveket milyen tettek követték. De a felelősség megállapítása nélkül az élet egyetlen területén sem képzelhető el fe­gyelem és fejlődés. Az utóvizsgálatok haszna a segítés. Út­mutatás, támogatás a kiútkeresésben. Nem könnyű és nem lebecsülendő feladat Halász Miklós vizet tisztít Indiai iHúszezer köbméter delegáció hazánkban Indiai szövetkezeti csúcs­szervek képviseletében szer­dán hazánkba érkezett B. S. Vishwanathan, az Indiai Or­szágos Szövetkezeti Szövet­ség elnöke és R. L. Jalappa, a szövetkezeti fejlesztési bank elnöke. Toxikológiai kollokvium A növényvédőszer-kutatás és gyártás szerves része a toxikológiai vizsgálat, amely egyszerre1 szolgálja a gyár­tás, és a felhasználás biz­tonságát valamint a ter­mék exportképességét — hangoztatta Osztrovszki György akadémikus, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bízottság elnökhelyetlese szerdán Balatonalmádiban az első növényvédőszer-toxiko­lógiai kollokviumon, A Ma; gyar Farmakológiai Tár­saság és a Veszprémi Ne­hézvegyipari Kutató Inté­zet szervezésében első al­kalommal hívták össze azo­kat a szakembereket —bio­lógusokat, orvosokat, ve­gyészeket, matematikusokat — akik e témakörben tevé­kenykednek. A kétnapos esz­mecserén összegezik tapasz­talataikat, s megbeszélik a további feladatokat. A szervezési és a kezdeti tudományos munka immár hároméves tapasztalatai is időszerűvé tették a kollokvi­um összehívását, hiszen ezek a tapasztalatok mar útmu­tatást adhatnak a növényvé­dőszer-fejlesztési tervek el­készítéséhez, a további ku­tatáshoz, gyártáshoz. Ma már egyértelmű, hogy a növényvédő szer toxiko­lógiai vizsgálatához számos tudományág képviselőit és a legkorszerűbb technikát keli bevonni, Szombathelyen elkészült a szennyvíztisztító telep első üze­me, amely naponta húszezer köbméter vizet tisztit meg. A telep berendezései a mechanikai és biológiai tisztítás mellett az iszapkezelöben — vákuumdobszűrőben — vízte­lenítik az iszapot, és csőkemencében porrá égetik /

Next

/
Oldalképek
Tartalom