Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

96 Vasárnap, 1978. augusztus 13. Emlékezés Domokos Rókusra „Domokos úgy élt mindig, mint egy apostol..." — ezt egy küzdőtársa írta róla. „Szűkszavú ember volt — mindig olvasott" — emléke­zett rá nemrégen egy távoli rokona. „...Az én Jó édes­apám a családapák minta­képe volt.... rajongásig sze­rettük ót..." — ezt lánya fogalmazta. „Vállalni a fel­ismert igazságot, a gúnyt, az üldözést, a mártíromság tö­viskoszorúját, hirdetni és vallani a munkásosztály nagy ügyének igazságait, és hú maradni azokhoz mindenkor <es minden nehéz körülmé­nyek között. Ügy élni, hogy cselekedeteink összhangban legyenek a hirdetett elveink­kel és igazságainkkal: ez a lelki nagyság. Ez volt Do­mokos Rókus, a szocializmus igazságainak apostola." Ez a ravatalánál hangzott eL A Csongrádon élő kubiko­sok száma — családtagokkai együtt — meghaladta a 7 ezer főt. Ebből 3200-an voi­tak munkavállalók. A város Irányító szerveinek munká­jában állandósult szociál­politikai kategória a szegény­ügy. Csongrádon az írni, ol­vasni nem tudók aránva 12,4 szára lék volt Szegénység, megaláztatás jogfosztottság. Ezek arak a csongrádi té­nyek. amelyeket Domokos Rókus látott. De nem akár­hogyan. összefüggéseit is ér­zékelte. Tudta, értette, hogy n helyt viszonyok az akkori magyar valóság részét alkot­ják. Csak következtetni lehet, hogy milyen szívósan képez­hette magát. 1916—19 forra­dalmas időszakában tett va­lamennyi jelentós fellépése arra mutat, hogy átgondolt, tudatos elhatározások vezé­relték cselekedeteit 1918. november 1-én és 2-án az utcára özönlenek Csongrád szegényei. Jogos lázadás ez a háború okozta éhínség, a spekulánsok, a sanyargató közellátási rend­ellenesség ellen. De a tilta­kozás módja ösztönös: vak fosztogatásba torkollik. Ez okot ad a hatóság brutális fellépésére s a csendőrtúz több halálos áldozatot köve­tel. Domokos és társai a nép botor indulatát visszafogó beszédeket tartanak. Így akadályozzák meg, hogy a proletár vér tovább ömöljék. A véres tanulság is bizo­nyára ösztönzést adott Do­mokosnak, hogy oktató elő­adásokat tartson. Amikor egy a városba kerülő isme­retlen agitátort leráncigálnak szónokló helyéről a csongrá­diak. ó azt mondja: A fiatalember kommunizmust akart hirdetni, de itt ez még korai. Arra ez a nép még nem érett meg, arra ezt a népet még nevelni kell." Ám, amikor 1919. március 2l-én nagyot lendült a történelem, Domokos Rókus tudta hol a helye, mi a feladata. A fölmunkásmozgalom régi ve­zetőjéből az egvesütt mun­káspárt helyi titkára lett: A megyei munkástanács ülésén a Tanácsok Országos Gyűlé­sének tagjává választották. A magas fórumok munkájá­ban is cselekvő módon vett részt. Termelési biztosként is dolgozott. Tömörkényen ter­melőszövetkezetet szervezett. A Tanácsköztársaság leve­rése után 29 hónapot töltött Horthy börtönében. De sza­badulásakor úgy tért haza. hogy « Népszava már a ke­zében volt A helyi hatósá­gok jól ismerték, állandóan zaklatásoknak volt kitive. A rendszerben mindenütt jelen­levő félelem sok embert el­riasztott a környezetéből; egyesek elveit, nézeteit, tö­rekvéseit nem értették. A gyanakvás, az értetlenség mellett súlyos , megélhetési gondok gyötörték. 1929-ben munka, jobb és nyugodtabb élet reményében költözött a fővárosba. A munkásmozga­lomtól nem szakadt el. Lágy­mányoson az SZDP titkára, a Földmunkás Szövetség al­elnöke és a Szabadság Dal­kör ta^ja volt: - - ­S2áz évvel ezelőtt. 1676­ban született Csongrádon. Nyiladozó tudata korán fel­fogta a dolgozó osztályok sú­lyos helyzetét Küldetést ér­zett magában: tanult és ta­nított. Ismerte a helyes cse­lekvési irányt. Forradalmár volt. Sebestyén István Vizsga a gyakorlótéren A lőtéren vagyunk. Tik­kasztó a meleg. A vizsga lögyakorlutra sorakozó újonc­határőrök verítékeznek. A lövészet a szakfegyvernemek csoportosításának megfele­lően folyik. A találatoktól megpördülnek, vagy lebuk­nak a vaslenjez alakok. Az első raj kiválóén vizsgázott, a második ls, meg a harma­dik is. Újabb egység foglalja el a tűzszakaszt. A tűzpa­rancsra eldördülnek a fegy­verek. Az eredmény ismét kiváló. A lövészet vezetője — Varga István őrnagy — joggal elégedett, hiszen zász­lóaljának huszonegy raja, hét szakasza kiváló lett. Nem megfelelő minősítést egyet­len katona sem kapott. A raj- és a szakaszparancs­nokok gratulálnak az újonc határőröknek a kiváló ered­ményért. a századparancsno­kok pedig az alparancsno­koknuk, a kiemelkedő ered­ményeket hozó oktató-nevelő munkáért. A kiképző zászló­alj minden katonája boldog. A három hónapig tartó fá­rasztó munka gyümölcse be­ért A szocialista verseny­mozgalomban vállalt köve­telményeket magas szinten teljesítették az alegységek. Az elnyert kiváló é« élen­járó címeket Dudás István ezredes — a magasabb egy­seg parancsnoka — adta át a győzteseknek. Ar. újoncok a határra ke­rültek- Hu6zoneay hooaposj át őrzik az országhatárt, so­kan saját megyéjükben, Csongrádban. vagy Bács­Kiskunban — a Duna—Tisza között. A kiképzőkeret pedig együtt maradt A legutóbbi sorozáson katonának alkal­massá minősítetteket várják, és készítik fel azokat is majd három hónap alatt' a határőrizeti szolgálatra. Az alparancsnokok egy része vi­szont leszerelt, távozott a ki­képzők közösségéből. Újra az iparban, a mezőgazdaságban dolgoznak, tanult szakmájuk­nak. képzettségüknek meg­felelően. Legtöbben a bevo­nulásuk előtti munkahelyük­re mentek vissza. Szellemileg felkészültebbek fizikailag erősebbek lettek katonéék­nál. S valamennyien helyt­álltak az utolsó percig. Ki­váló katonák, kiváló neve­lők. kiváló alparancsnokok voltak. Szilágyi József sza­kaszvezető — a Delta Keres­kedelmi Vállalat dolgozója, deszki lakos — például a Ha­tárőrség Kiváló Katonája címet nyerte el é» az egy­ség élenjáró rajparancsnoka lett. Tizennyolc hónapon át eredményesen parancsnokos­kodott, miközben a mozgal­mi munkát is eredményesen végezte az ifjúsági szerve­zetben és önkéntes véradó volt. A kiváló katona tizen­nyolc dicsérettel távozott a határőrségtől. Gasso Béla SZEGEDI ÜNNEPI HE'm£K K^rsóh Pongrác: János vitrr t iftadás a Dóm téren, ma cm' 3 órakor. Balázs Íren textiiklálll­tása a Bartók Béla Műve­lődési Központban, napon­ta 10—18 óráig. Samu Géza szobrászmű­vész kiállítása a Bartók Bcla Művelődési Központ­ban. naponta 10—18 óra közölt. Alföldi festők kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben. Megtekinthető 9.30 és 17.30 között. A 19. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában, naponta 10—19 óra kőzött. Medgyessy Ferenc-em­lékkiállitás a November 7. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10— 18 óra között. Kiss Roóz Ilona kerami­kusművész kiállítása a Ju­hász Gyula Művelődési Központban, mindennap 10—18 óra között. Váró Márton szobrász­művész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupola­csarnokában, naponta 10— 18 óra között. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok húsz éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísz­termében. valamint a mú­zeum állandó kiállításai. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállítá­sa, naponta 10—18 óra kö­zött. Hajdú-Bihar megye nép­művészete. Kiállítás a szó­regi Tömörkény István Mű­velődési Házban, héttő ki­vételével naponta 10—12 és 14—18 óra között. A szegediek kitüntetik a táncot Barkóczy Sándor nyári „terei" Integetek, leugrik á bicik­liről „Természetesen, mi­kor? Kilenckor próba, utána megtelel? Tudja, a Tömör­kényben!" Vezérszavak. Biz­tos vagyok benne, sohasem töpreng egy-egy beszélgetés előtt: mit fogok mondani? Válaszol « kérdésekre, kész­ségeren, őszintén. Hisz min­dig a munkáról van szó. Le­het arról többfélét monda­ni? Csak az igazat, hogy szereti, hogy a teljes tér az összes szabilyaival-kövct él­ményeivel, hamisságaival, próbatételeivel, kézre Játszó bizonyosságaival — „a kisuj­jában van". Ezúttal megpró­báltam — tekintettel a Ju­bileumra — valami másról beszélni. Nem sikerült. E Hétfőn érkeznek a moszkvai balettművészek A Moszkvai Nagyszínház egyik balettmestere már a harmincas évek elején megalapította a Balettmúvészeti Szinház társulatát azzal a céllal, hogy közelebb vigyék az élethez a balettet. Mivel ekkor csak régi baletteket ját­szottak. a moszkvai Művész Színház hagyományaira tá­maszkodva különböző újításokat vezettek be. 1940-ben egyesültek a Nyemirovics-Dancsenko Színház zene- és ope­ratársulatával. nemcsak szerkezetileg: a két gárda gyorsan összehangolta művészi elveit is. A balettmesteri feladatkör betöltésére a Balettművészeti Szinház egykori táncosát, majd mesterét, Vlagyimir Burmeisztert választották, akinek koreográfusl munkássága, múvészegyénisége az új társulat­nál bontakozott ki., .... Ez a társulat, a moszkvai Sztanyiszlavszkii és Nyemiro­vics-Dancsenko Színház, balettje immár harmadszor vendég­szerepel a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Itt voltak a fel­újítás évében — akkor jártak külföldön először —* C. Búgni: Esmeraldáját táncolták, és mindjárt a következő nyáron visszatértek Ny. I. Pejkó: Jaenne d'Arcjával. Mind­két bemutató rendező-koreográfusa Burmeiszter volt. Most tehát 18 év után találkozhatunk ismét, a kitűnő együttessel, mely az elmúlt héten Budapesten vendégszerepelt. Az elő­őrs Jakov Lvovics Markovics igazgatóhelyettes vezetésével ma, vasárnap délelőtt érkezik, a társulat pedig hétfőn dél tájban, szálláshelyére, a Royalhoz. Aznap és kedden este próba a Dóm téren, szerdán .bemutató a Copellfaíval. Deííbes háromfelvonásos balettje újdonság a szeRedl játékok mű­során. A koreográfus-rendező Alekszej Csicsinadze, a dísz­letek és jelmezek tervezője E. G. Sztenberg, a karmester M. V. Jurotszkij. A moszkvai baléttmüvészek összesen három előadást tartanak. Augusztus 16. és 18-én Swanllda szere­pében Margaritá Drozdova, Franzként Vagyim Tegyejev, Coppelius szerepében Alekszandr Domasov, a címszerepben E. Bengyel, Lotharként pedig Jurij Grigorjev létható. Az augusztus 20-i előadáson, az idei fesztiválnyár utolsó sza­badtéri programján, a következő Szólisták lépnek fel a fent­említett szerepek sorrendjében: Galina Krapivina, Mihail Krupiéin, Vlagyimir Kíríllot', A. Kravec és Oleg Jegorov. Sándor, az Ope­raház koreográfusa és balett­mestere, az Állami Balett­intézet igazgatóhelyettese, a szegedi szabadtéri örökös tánc -atyamestere, a dóm­színpadon 20 éve látott min­denfajta mozgAsmúvcszeti „megmozdulás" tervezője és a kivitelezés irányítója — megmt « munkáról beszélt. Pedig — sokéves ismeret­ség után — nem maradt leplezetlen a provokáció: „Bicikli? Mi fér még bele ebbe a sportszerű életmód­ba? Ennyi szabad időbe?" Gondoltam, ellát a sztorik­kal,. hisz érdekli az Olvasó­kat, mit csinál a „művész úr" (így szólítják városszer­te. akik minden évben ta­lálkoznak vele, a Somogyi tfejivttbán. a strandon," a kol­légiumban, ahol. lakik...). Mit csinál, amikor nincs a téren? Nyílt tekintetében mosoly­gós megértés csillant, el­mondta — de sztorik nélkül. Mert mi is lenne a különle­ges abban, hogy aki ennyire „megtanulta" a dómsrinpa­dot, gyorsan és pontosan dolgozik, a nyarakkal sza­porodó pihenőidejében ke­rékpárra ül, megnézi az újat a városban meg a kör­nyékén. élvesi a napot-viset — mint más. Mindenképpen az a fontos, ami a srinpa­doh-téren történik. Húsz évvel ezelőtt? Fő, hogy éltették egymást, akik között nyelvtudásával köz­vetített. Az Eszmeratddt be­mutató szovjet balettegyűt­tes meg a házigazdák is örül­hetlek. hogy • szakssövég­gel sem lehetett probléma, mert személyében akadt tol­mács. Abban az évben kap­ta az első megbízást ls — a Já-os vitéz tánebetételre. Amikor Galina UUtnoviék Jöttek, a szabadtéri harma­dik évében, asszisztált « Kő­virág színpadravitelében. Nem egyszerűen szakmai, hanem baráti segítség volt es, hisz a moszkvai nagyszínházi együttesben számosan vol­tak évfolyamtársál: IM7­ben együtt vizsgáztak Moszk­vában. Aztán következett: sokféle műfajban — sokfé­le koreográfia, az adott pro­d tr ónak mindig megfele­lő, de inkább annál maga­sabb színvonal. „A szegedi­ek kitüntetik a táncot. Min­dig az az érzésem, itt job­ban szeretik ezt a művésze­tet, mint máshol." 0 Visszanézve: a kedvenc munka? Az Aidát emlíU. a tavalyi különösen érdekes feladat volt és nagy siker. A liery kövei kezik. E két különböző műfajban nem­csak a táncok-mozgások na­gyobb ' szerepét, hanem az alkotói fantázia próbáit be­csi! ü. Próbált * jánooeokkal dolgozhat, az évek során mSt-fófir állandósult tf „see­gedi stáb"; gyorsan tanuló, gyors felfogóképességű, a változtatásokra az elóadás előtti pillanatban 19 képes, jó stilusérzékü balett osoK táncolhatnak a dómtéren, Ss6nyl Nóra például itt mu­tathatta meg először, hogy óemccak a klasszikus szere­pekben kiváló; Erdélyi Sán­dor itt debütált, elsó szóló­szerepét a Háryban kapta. A fiatalok mellett az érett mű­vészek is szívesen jönnek. Kun Zsuzsa, Róna Vlklbr, Kékesi Márta, Szumrdk Ve­ra, Dózsa Imre, Pongor ftdi­ko... És a külföldiek, mint a Carmenben Emília Kiróva, tavaly a Cigánybáróban Ho­na Vlacíloua. És a szabad­térin kívül? Lehet vagy M éve, hogy bemutatták Bar­kóczy egyik legelső és máig n legértékesebbek között számontartott művét, a Pro­kofjev-zenére tervezett Klasszikus szimfóniát; a liartók táncszvitre is szíve­sen gondol vissza, Rtmssfcíj­Korszakov Seherezádéjá ra és persze az elmúlt, évadban bemutatott egyfelvonásos­ra: a Koncertlnót Lendéaí Kamllló zenéjére koreogra­fálta. A népi együttes idei műsorának is színvonalas produkciói voltak a táncok közé iktatott ének- és zenekari számok. Képünkön: a Pászti Miklós vezette énekkar Ko­dály. Mátrai képek cimü müvének előadása közben A tervek? ÜJ feladatok az Operaházban; koncertfilm, csehszlovák—magyar kopro­dukció, ő lesz a koreográfusa. Oj év a balettintézetben; az idén volt először vég2Ős év­folyama, a hat tehetséges fiú már „élklet", az Operaház­ban, Pécsett, az operettszín­házban erősítik a balettka­rokat, Jezerníczky Sándort pedig a Szovjetunióba azó­Iítju a szerződése,-ősszel; jö­het az új utánpótlás. Sulyok Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom