Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

Péntek", 1978. augusztus 18. • 3 Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ratkó Annának, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete tiszteletbeli elnökének, több évtizedes munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Lotonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át a Parlamentben. Jelen volt a Jp tüntetés átadásánál Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. * Az Elnöki Tanács Andrásit Gyula nyugalmazott nagykövetnek több évtizedes, eredményes munkásmozgalmi és közéleti tevékenységért — 70. születésnapja alkalmából — a Szocialista Magyarországért érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára adta át. Jelen volt Berecz János, a KB osztályvezetője és Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár. * Szakasits Antalt, a pártés a munkásmozgalomban végzett több évtizedes munkájáért, 85. születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára adta át. * Tegnap a szegedi városi tanács vb-termében Bányainé dr. Birkás Mária tanácselnök-helyettes augusztus 20-a alkalmából kitüntetéseket adott át mezegazdasági és élelmiszeripari dolgozóknak. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Hegedűs Mihály gépszerelő (Felszabadulás Tsz), Csányi Sándor takarmányos (Felszabadulás Tsz), Horváth Józsefné betanított munkás (Felszabadulás Tsz). Bálint János targoncavezető (Tisza- tanévben, táj Tsz), Tari József gépműhelyvezető (Tiszatái Tsz), Rózsa Imre juhász (Tisza— Maros-szög Tsz), Turcsik Andrásné tehenész (Tisza— Maros-szög Tsz), Varga Sándor gépészmérnök (TiszaMaros-szög Tsz), Koch Róbertné növénytermesztő (Üj Élet Tsz), Németh István kertészeti dolgozó (Űj Élet Tsz), Rácz János raktáros (Űj Élet Tsz), Csikós Mihály traktorvezető (Rákóczi Tsz) Kiss Mihály sertésgondozó (Rákóczi Tsz). Czeróczki Pál szállítási előadó (Szegedi Sütőipari Vállalat), Dobó Fcrencné raktáros (Szegedi Sütőipari Vállalat), Marosi Jenő sütüszakmunkás (Szegedi Sütőipari Vállalat). Munkahelyén, a Szegedi végrehajtásában. A cselekvéSzalámigyár és Húskombi- si programnak egyetlen nátban tapasztalt párt mun- pontját sem hanyagolták el, kasként ismerik Berta kezdve a termeléstől a belső Lászlót, a VlI-es alapszerve- tartalékok feltárásáig, a hizet titkárát. Ebben a gyar- giépiai követelmények betarban tanulta meg mestersé- tásától az ösztönző bérezés gét is, s vált húsipari szak- bevezetéséig számos munkamunkássá. Hogy ide először fázisban ott, ahol az lehetbelépett, annak most. szép- séges volt tomberben lesz huszonöt éve. Berta Lászlót ekkor érte a Megszakítás nélkül dolgozta meglepetés, mert párttitkári át a negyedszázadot, és jog- tisztsége mellett kinevezték gaí lehet büszke, hogy váró- a vágócsarnok művezetőjévé, mányosa a gyárhoz tartozast így lett két üzemrész gazdászimbolizáló arany pecset- ja, egyikben politikai, a mágyűrűnek. síkban gazdasági vezető. A Eddigi életútja önmagában számára új munkaterület is illusztrálja a munkásból meg smerése, irányitasa nem lett vezető példáiét. Mint kis feladat. Nem is késleke-^ sok társa, gazdasági vezetők dett kimondani, hogy „ne és pártmunkások, ő is a csak bedobják a mély vízbe. gyár neveltje. Nemcsak a hanem segítsék is úszni", munkát tanulta meg, hanem mert mindkét munkaterüleaz emberekkel való bánás- ten eleget akar tenni a kömódot. törődést is. Kezdte vetelményeknek. ezt a KISZ-ben. ahol a szer- Egyelőre le kell mondania vező titkárság'g vitte, köz- az egyetemi tanulásról, s ben elvégezte a KISZ K3 marad, mint lehetősége, az öthőnapos iskoláját. Termé- önképzés, amely eddig is saszetes elkötelezettséget és játja volt. S ott van még a még több munkát vállalt, szakmai továbbképzés is, amikor 1965-ben felvették a amely ebben a gyárban köoárt soraiba. Alaoszervezeté- telező a munkahelyi vezeben volt vezetőségi tag. szer- tőknek. Berta László pártvező titkár, gyári pártbizott- titkár ebben sem akar leságuk létrejöttével pedig, maradni, de megfeszülnie amikor kialakították az sem szabad. Számít rá és üzemrészek összefogásával biztos benne, hogy alapszeraz alanszervezetek arculatát, vezete vezetőségének tagjai a szalámiüzemben párttit- ezután is éppúgy dolgoznak kárrá választották. az üzemrész gazdasági, • poAzelőtt is tanult, kéoezte 1;tikai életének vitelében, magát, s ame'lett kedvére m'.nt. amikor o odavolt tadolgozhatott. Üj tisztségében M

intha kétbalkezes va- mennyibe kerül ez, mármint rázsló pálcájának in- veszteségben, a drága berentésére történne, sor- dezések állásidejében, húzza ra állnak le a gépek a mű- a vállát, hiszen ennek firhelyben. Furcsa átalakulás tatása helyett inkább azt veszi kezdetét; a gépkeze- mondanám meg, honnét kelők rakodnak, ládákat húz-, ríthetnánek hat segédmungálnak, anyagot készítenek kást, mert ennyi hiányzik a kezük ügyébe, s amit meg- ebből a műhelyből, a gyármunkáltak, azt az épület ból pedig, kerekítve, hetven, végén levő tárolóba hord- Sematikusan ismerős helyják. A művezető a targon- zet. Olyannyira az, hogy cát vezetve int oda kísérőm- iparágtól, iparcsoporttól fügnek, aki viszont nekem azt getlenül jellemző lehet az magyarázza: nincs egy szem ipar bármely területére. Az segédmunkás sem, immár önkiszolgáló gépkezelők e harmadik hete, s már hiján fura intézménye azonban e képtelen munkamegosztás meg'ehetősen sokba kerül, lett a kiút, önkiszolgálók a mert amíg a gép áll, addig gépkezelők. S a kérdésre, áru sem készül, s a bot-. nulni. azonban szükségessé vált számára a magasabb politikai ismeretek, képzettség megszerzése, s a gyári pártbizottság öthőnapos pártiskolára küldte, amelyet sikeresen, kiemelkedő eredménnyel végzett el az elmúlt Lődi Ferenc Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár Szegeden Tegnap, csütörtökön Csöng- A megbeszélésen részt vett rád megyébe látogatott Sza- több megye zöldség-gyülai Béla külkereskedelmi ál- mölcs értékesítésével foglallamtitkár. A Csongrád me- kozó vállalatainak igazgatógyei ZÖLDÉRT központban ja is. tartott értekezleten Panák Az államtitkárt fogadta László, a ZÖLDKER és Cza- Szabó Sándor, a megyei nik Sándor, a HUNGARO- pártbizottság titkára, majd FRUCT Külkereskedelmi együtt ellátogattak Makóra, Vállalat vezérigazgatója tá- , . meGtekintették az üi jékoztatta a kertészeti ex- atl01 megtekintettek az uj portforgalmazás jelenlegi hagymafelvásárló és feldolhelyzetéről az államtitkárt, gozó telepet. A rendszeres tanulás ízével visszatérve latolgatta is, hogy továbbtanul, és kéri felvételét a marxizmus—leninizmus esti egyetemére, gondolván, hogy mellette birja majd erővel, helytáll a termelőmunkában, és politikai feladatainak is eleget tesz. Nem így történt. A pártiskoláról visszatérve éppen számadást végzett, öszizegezte. hogy távolléte alatt mit valósítottak meg terüle'akön az évi gazdaságpolitikai cselekvési programból. Örömmel állapította meg, hogy alapszervezete vezetőségének tagjai, akik átválaiták ana az időre az ő munkáját is, amíg tanult, szépen dolgoztait a feladatok 30 éves a szocialista magyar filmgyártás Ünnepség Budapesten Vasárnap Ópusztaszeren •3*. sinnepseg Gondoskodtak az odalátogatók ellátásáról is. A majdnem 15 ezer embert eleTegnap este Budapesten, a Vörös Csillag filmszínházban díszelőadással emlékeztek meg a magyar filmipar államosításának 30. évfordulójáról. Az ünnepségen — amelyen jelen volt <<?czél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője — Molnár Ferenc kulturális államtitkár mondott köszöntőt Az évfordulót méltatva egyebek között hangsúlyozta: — Az elmúlt 30 év alatt a magyar film felnőtté vált, nagykorú lett. Önálló, szuverén művészetté nőtte ki magát. Egyenrangúvá vált a többi, évezredes múltú és hagyományú művészeti ággal, s hatását — az utóbbi két évtizedben — a televízió által is megsokszorozta. Helye, szerepe a társadalomban és a kultúrában vitathatatlanul más, hasonlíthatatlanul több, mint egykor volt. A filmgyártás és filmforgalmazás államosítása óta eltelt 30 év alatt a magyar film világraszóló eredményeket ért el: a legszélesebb körben és legintenzívebben ma magyar film ad hírt kultúránkról, kulturális politikánkról a nagyvilágnak. S nemcsak a nemzetközi fesztiválok versenyein — ahol filmjeink hosszú évek óta sorozatban nyerik el a legfényesebb díjakat is —, hanem 100 milliós nézőközönségek előtt a Szovjetunió és a szocialista országok filmszínházaiban, s a tőkés és — egyre gyakrabban — a fejlődő országok televíziói révén is. Az ünnepi megemlékezés után dísze'őadáson mutatták be Bokor László és Nemeskürthy István: Emlékezés egy honfoglalásról című kisfilmjét. és a szocialista magyar filmgvá''tás nagy sikerű első termékét, Bán Frigyes 1948-ban készült „Talpalatnyi föld" című játékfilmjét. A vetítés után a MAFILM fogadáson látta vendégül a jubiláló szocialista magyar filmszakma jelen levő kiválóságait és a meghívott vendégeket. Losonczi Pál mond beszédet Egész napos gazdag program Majdnem 15 ezer embert című versét Az elnöki meg- vásárhelyi szövetkezeti népvárnak Öpusztaszerre au- nyitót Nagy István, a Ha- táncegyüttes lép pódiumra, gusztus 20-ra. A Hazafias zafias Népfront Csongrád A délutáni műsor leglátNepfront Csongrád megyei megyei bizottságának elnö- ványosabb része következik bizottsága és a Csongrád ke mondja. Az ünnepi szó- ezután. Lovasbemutató lesz megyei Tanács idén ezen a r.ok Losonczi Pál, a Magyar a2 ópusztaszeri pályán, napon rendezi meg az Ár- Szocialista Munkáspárt Popád-emlékünnepséget, amely litikai Bizottságának tagja, egyben munkás-paraszt-ér- az Elnöki Tanács elnöke, telmisági találkozó, az új ke- A jog, kenyér és az állanyár és az alkotmány me- miság megyei ünnepét vál- S", ? varja a ... - , .„„ . il,,,. satrakbah. Az idei ünneppel ünnepe. tozatos kulturális program k n srínfoltiának Az egész napos ünnepség teszi színessé. Elsőként a ®e? V szmrcltjanak reszlvevőit 9 órakor térze- Budapest Táncegyüttes mu- lger<iezlK. a Müveit nével köszönti a Magyar tatja be Magyar képes- NéP Könyvterjesztő VállaNéphadsereg hódmezővásár- könyv című műsorát lat könyvutcát épít. Ebben helyi egységének fúvószene- Az öpusztaszerre látoga- rendezik meg az ünnepnapi kara Hegyes György kar- t6kat délután is gazdag prog- (ró-0lvasó találkozót nagy vezényletevel. ram várja. Két órakor a Sze- „ , . „,. Az ünnepi nagygyűlés 10 gedi Nemzeti Színház mű- VasárnaP szaz Volán-auorakor kezdődik, felcsendül- vészei adnak műsort, majd a tóbusz indul Öpusztaszerre. nek a Himnusz hangjai, zakányszéki parasztkórus, a Azok, akik személykocsival gedi^ Nemíísti feínház* SéT- aándorfalvi citerazenekar, a indulnak az ünnepségre, díjdemss művésze mondja el csongrádi szövetkezeti nép- mentesen vehetik igénybe a Váci Mihály: Ezt! Itt! Most! táncegyüttes és a hódmezé- nemrég felépült parkolót. PUSZTASZER NEMZETI EMLÉKPARK Térképünk az eligazodásban segít. Látható, hogy az ünnepség színhelye csak gyalog közelíthető meg, mert a parkoló mögött az utat lezárják a forgalom elől. A Szeged tetői érkezőknek a kép bal oldalán levő nyilak jelzik az útirányt alő ült valójában a szervezetlenség csinálta segédmunkások átkozódva teszik azt, ami nem a dolguk, amihez értelemszerűen semmi közük nincsen. Lassan mégis megszokják a megszokhatatlant, mert mi mást tehetnének? Ügy vélik, olyan ez, mint a sorscsapás. Az a baj, hogy irányítóik is így vélekednek. Miközben azon siránkoznak, hogy nő, növekszik a gyárban a kisegítő tevékenységen foglalkoztatottak létszáma, 6 apad az alaptevékenységen dolgozóké. Hol vannak akkor ezek az emberek? Például éppen ott, a műhely végében, ahol órák óta kínlódnak a falbontással, az új energiakábel helyének kialakításával; vésővel és kalapáccsal ügyködnek. Van ilyen feladatokra célszerű kézi gép! Igen, de arra nem futotta még. Látszólag ellentmondva as eddig leírtaknak: az iparban tavaly a fizikai foglalkoztatottak 49,2 száza .ka végzett ún. kisegítő tevékenységet, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas, kedvezőtlen arány. A kisegítők e népes tábora elsősorban anyagot mozgat, javít, karbantart, tehát — vélhetjük — hasznos, szükséges feladatokat lát el. Igaz, csak éppen meghökkentően alacsony hatékonysággal, gépek, eszközök, szervezettség híján jórészt kézzel téve mindezt S mert ugyanakkor gyarapszik az iparban — az alaptevékenységben — a gépi munkahelyek száma — ami a kétségtelen korszerűsödés jele —, egyre gyakoribb, hogy az új műhely drága termelőberendezései azért állnak, mert a kiszolgálás eszközeire már nem futotta a pénzbőL Elgondolkoztató tényeket tárt fel az a vizsgálat, mely az új beruházásoknál a kisegítő tevékenység helyzetét, színvonalát kívánta megállapítani. Kiderült, hogy « jelentős fejlesztési összegek ellenére növekedett ezeknek a helyeknek a többségén a kisegítő tevékenységet folytatók aránya, vagy jobb esetben változatlan maradt, csökkenést viszont alig né. hány esetben lehetett tapasztalni...! S nem ott a magyarázat, hogy azért terjed a fura önkiszolgálás, mert hiányzik a munkaerő, hiszen ott van „valahol" a gyárak kapuin belül, csak éppen on. r.ét tűnik el, abol a legjob. ban kellene, ahol valóbaq nélkülözhetetlen. A

bűvösnek látszó kör úgy alakul ki, hogy a rendelkezésre álló, munkaerő tevékenységének megszervezése riasztóan kezdetleges, s ugyanakkor a be. r uh ázásoknál csak huszadrangú szerep jut a szállítás^ anyagmozgatás, raktározás, javítás, karbantartás, s a más hasonló, kisegítő feladatok gépesítésére. Erre nincs forint, bár persze lenne, ha egy-egy fejlesztésnél a hamis szemlélet nem torzítaná el az arányokat az un produktív eszközök javára. Amiket azután nem képesek megfelelően kihasználni, éppen az improduktívnak vélt eszközök mellőzése miatt. Az ezen a módon megtakarítani vélt forintok sokszorosát követeli azután, hogy a gépkezelők maguk futkosnak mindenért, s eközben nem termelnek sem ők, gyakran nagy szaktudásukkal, sem gépük, berendezésük, a beépített képességgel, teljesítménnyel. így már érthetővé válik az a vizsgálati adat, hogy az alaptevékenységen foglalkoztatottak munkaidejük egyharmadát (!) miért töltik másfajta, legtöbbször a kisegítő tevékenység körébe tartozó feladatokkal. Érthető, de el nem fogadható helyzet. Veress Tamás